Tolna Megyei Népújság, 1983. július (33. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-16 / 167. szám

Mai számunkból

a dombóvári mav

ÜZEMI PART-VB

tárgyalta

(3. old.)

AZ ISKOLAÉPÍTÉS FINISÉBEN

(4. old.)

MI LESZ

HOSSZÚ ÜR UTÁN? (4. old.)

ÖNKRITIKA (5. old.)

MÚLTUNKBÓL (6. old.)

TEXTILGÉPEK

CSEHSZLOVÁKIÁBÓL

(9. old.)

TELEPÜLÉS A „VILÁG TETEJÉN"

(9. old.)

AZ ISMERŐS ISMERETLEN

(10. old.)

kortars

EGYETEMES

MŰVÉSZET

(11. old.)

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

XXXIII. évftdyam, 167. szám ARA: 1,80 Ft 1983. július 16., szombat

PATAY LÁSZLÓ SZEKSZÁRDI

pannójAhoz

(11. old.)

VILÁGSZÉP KRISTÁLYOK (12. old.)

AZ ERDŐ KOVÁCSA (13. old.)

SZAMOK TÜKRÉBEN A LABDARÜGÓ- MEGYEBAJNOKSAG

(14. old.)

Egészséges r mun kamegosztással

A nagyközségek jellegüket tekintve attól függően különböznek egymástól, hogy járási székhelyek-e, üdülőtelepülések, vagy agglomerációs körzetben terülnek el. Jó néhányuk mindhárom kritériumnak megfelel. A községi pártbizottságok a tanácsok politikai munkáját e sajátosságokhoz alkalmazkodva, a nagyközségek és községek megnövekedett jog- és hatáskörét figyelembe véve irányítják. Ez napjainkban számos figyelemreméltó új vonással gazdagodik.

Egészséges munkamegosztás van kialakulóban a községi pórt- és tanácsi szervek között. Fejlődött a munkatervek összehangolási .módszere. Ennek ellenére még mindig előfordul átfedés a tanácsi és pártszervek tevékenységében. Ezt esetenként azzal indokolják, hogy a tanácsoknak minden év decemberében egy évre szóló munkatervet kell készíteniük, míg a községi pártszerv csak az azt követő év márciusától készít munkatervet fél évre. A községi pártbizottságok testületéi egyre inkább helyesen választják meg azokat a fő kérdéseket, amelyekben határozniuk kell a községi tanácsok munkájában. Ám a számottevő változás ellenére helyenként még ma is előfordul az aprólékos beavatkozás. Ez nemcsak szétaprózza a pártszerv tevékenységét, de csökkenti a tanácsi vezetésben dolgozók felelősségét, esetenként magában hordja a szakszerűtlen állásfoglalás veszélyét is. Egyes pártszervezetek úgy értelmezik az operativitást, hogy beavatkoznak a konkrét ügyek intézésébe. A helyesen felfogott operativitás viszont azt jelenti, hogy gyorsan észlelik, értékelik és elemzik a nem kívánatos, jelenségeket. Feltárják az ismételten előforduló hibák okait, összefüggéseit és a tanácsi illetékes szerveket késztetik a szükséges intézkedésekre.

Mindinkább figyelembe veszik a községi pártbizottságok irányító munkájában, hogy a tanácsi szervek nemcsak végrehajtói, hanem részesei is a politika alakításának. A pártbizottságok feltárják a végrehajtás során a községek politikai, gazdasági és társadalmi problémáit, vagy javaslatot tesznek azok okainak gondos vizsgálatára és megoldásuk módjára. Ezt a tevékenységet megfelelő elemzés előzi meg. A községi párt- bizottságok testületének állásfoglalását az elvi-politikai tartalom jellemzi, és a gyakorlati végrehajtás feladatait a községi tanács vezetésére bízzák.

Fontos eszköze a tanácsok pártirányításának a káderpolitikai elvek következetes érvényesítése. A községi pártbizottságok ennek megfelelően segítik és ellenőrzik az állami személyzeti munkát. Meghatározott körben döntenek, vagy közreműködnek a káderek kiválasztásában, gondoskodnak politikai képzésükről, továbbképzésükről, segítik nevelésüket. Megfelelő figyelmet fordítanak arra, hogy az irányító tisztségeket a községi tanácsoknál a párt politikáját értő, végrehajtani képes, tapasztalt vezetők töltsék be. A községi tanácsok csak akkor tudnak eredményesen dolgozni, ha a pártszervektől rendszeres és tartalmas információkat kapnak. A pártirányítás viszont feltételezi az állami élet főbb területein folyó munka ismeretét. Az informálás módszere a községi pártbizottságok vezetésében kialakult. Egyrészt a községi tanácsok elnökei szinte kivétel nélkül tagjai a községi pórt-végrehajtó- bizottságoknak — és így első kézből ismerik a legfontosabb politikai döntéseket —, továbbá a községi pártvégrehajtó bizottságok megfelelően élnek jogaikkal és rendszeresen beszámoltatják a tanácsok kommunista vezetőit.

Az irányítás része, hogy a község területén a tanácsi és más társadalmi, gazdasági szervek tevékenységét összehangolják. Ebben is fejlődés mutatkozik. Ma mór megfelelően elhatárolják a feladatokat, ésszerű a munkamegosztás, a község fejlesztési, ellátási, kulturális és más kérdéseiben. A pártellenőrzés jelentős helyet foglal el a tanácsokat irányító .munkában. Mindenekelőtt azt vizsgálják, hogy a tanácsoknál és a szakigazgatásban miként érvényesül a pórt politikája. Több helyen ellenőrizték például a jogpolitikai elvek megvalósítását, a tanácstörvény végrehajtását, a népképviseleti, illetve az önkormányzati jelleg érvényesülését és hatékonyságát.

A pártélet demokratizmusa, továbbá a pártirányítás hatékonysága szükségessé teszi, hogy a tanácsokat teljes önállósággal és hatáskörrel, az azonos szintű pártszervek irányítsák. Alapjában ez így is van. Ám néhány községi pártvezetőség úgy fogja fel a tanács pártirányítását, hogy a vezetőket (az elnököt, a titkárt) ők irányítják, a tanácsi apparátus irányítását pedig kiadják a község területi pártalapszervezeteinek. Ez természetesen helytelen felfogás, még ha abból indulnak is ki, hogy legyen a községterületi pártalapszervezetek kommunistáinak is mivel foglalkozniuk. Elvileg is helytelen a tanácsi vezetők, illetve az apparátus irányításának ilyen mechanikus szétválasztása.

A községi közös tanácsok működési területén nyilvánvalóan eltérő érdekek is jelentkeznek. Gyakori, hogy egy-egy adott létesítmény, iskola, óvoda vagy út megépítésénél ki-ki a saját lakóhelyét szeretné előnyben részesíteni. Nehéz az eltérő érdekek egyeztetése. A községi pártbizottságoknak mégis őrködniük kell azon, hogy a közös községi tanácsban lehetőleg a lakosság lélekszámának megfelelően legyenek képviselve a székhely- és társközség állampolgárai.

DR. ARATÓ ANDRÁS

a könyvtár zArva

(7. old.)

MIÉRT NEM TANULTAK TOVÁBB? (7. old.)

ÖT MŰSOR- ÖVEZETBEN

(8. old.)

VULKÁNBÓL nyert FŰTŐANYAG (8. old.)

HARC A LEVEGŐ ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁÉRT (9. old.)

Iparvállalati vezetők tanácskozása

Az MSZMP Központi’ Bizottságának legutóbbi ülésén az ipar helyzetéről és feladatairól hozott határozatot, ismertette péntekien, a MOM Szakasiits Árpád Művelődési Házában tartott tanácskozáson Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter a vállalatok vezetőivel. Az értekezleten jelen volt több mint 400 igazgató, ágazati és vállalati szakszervezeti vezető, a szövetkezeti ipar, a társminisztériumok, főhatóságok számos képviselője.

Méhes Lajos bevezetőiben kiemelte az iparnakI népgazdaságunkban betöltött szerepét, azt, hogy nemzeti jövedelmünk 45 százalékát termeli meg és teljes kivitelünk háromnegyedét adja. Az ipar legfontosabb feladata a belföldi igények kielégítése, termékeinek 80 százaléka itthon kerül piacra. A gépexport négyötöde, a fogyasztási cikkekének fele, s általában’ az exportéit ipari termékeknek mintegy fele a szocialista országokban talál gazdára, míg a másik fele a konvertibilis elszámolású piacikon. Az ipar tehát meghatározó szerepet .tölt be az ország gazdaságában, s most különösen az egyensúlyi helyzet javításában. Éppen, ezért nagy jelentőségű, hogy a párt vezető testületé eslő ízben átfogó elemzést adott a magyar iipar helyzöfiérőll, és hosszabb távra is kijelölte a legfontosabb ipair poliíti k>ai feladatokat — hangoztatta a miniszter.

IA következő időszak teendőiről szólva elmondta, hogy azok meghatározásaikor mindig a piaci tehetőségekből kell kiiimdiuilni. A világpiacon egyelőre nem várható nagyobb változás, nincs más lehetőségünk, mint alkalmazik o dini a körülményekhez. Célul tűztük ki, hogy természeti kinaseinfcet minél g azdás ág osabban has zn o sít - juk, ábailiáikértjmik az energiaszerkezetet, például a villáin o s energ ia -térim elé sben csökkenni fog az olaj és a fllöd'gáz felhasználása, s előtérbe kerüli a szén, illetve az at o menergía haszno sí t ása.

Rendkívül fontos a feldolgozóipar versenyképességének növelése. Ez utóbbiban nagy szerepet játszik a mikroelektronikái fejlesztés és a biot eohn o 1 ógi a allk a 1 ma zása.

Az iparban azok az ágazatok, amelyek eddig is állták a versenyt a világpiacon, — mint példán! a járművek, részegységek, vízgépek, energetikái berendezések, vá(Folytatás a 2. oldalon)

Megyénk legnagyobb községéről, a városiasodó Toljna mai é)«|tétr<il, a fejlődés fényeiről számolunk be az 5. oldal oh lévő képriportunkban

T O L N A ’8 3