Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-11 / 137. szám

8 í\íÉPÜJSÁG 1983. június 11. Nuevitas, a megújuló régi város iNwevStost, a ma 40 ezer lako­sú régii kubai városi 1514-ben alapították a ispanyolak az or­szág északi partvidékén. A te­lepülés — spanyol királyi dek­rétummal — 1847-ben nyert vá- rosjogot. Gazdagsága azonban az idők múlásával elapadt, dokkjai elnéptelenedtek, lakói elvándoroltak. -1959-!ben, a for­radalom győzelmének évében már csak 15 ezer ember lakott omladozó falai között. Munka­lehetőségük alig volt, a város­káiban egyetlen kis agavérost­feldolgozó üzem működött. Akik tehették, a halászatból próbál­tak megéínli. Az oktatást két is­kola,, az egészségügyi célokat egy húszágyas Ikórlház szolgál­ta: A város jelenleg Comagüey tartomány fontos iparközpontja, két klilkötővel -és több új -nagy­üzemmel. Az ipari fellendülés különösen ,a hetvenes -éveik óta számottevő. 1970-iben szovjet segítséggel évi 200 -ezer tonna kapacitású műtrágyagyár épült. Csehszlovák támogatással erő­mű létesült, amelynék há­rom 64 megawattás gene- -rátorio mellé 1986-ig egy új-abb, 125 megawattos ge­nerátort telepítenek. Az NDK szakemberei nek közre m űködé- séve'l kezdte meg termelését egy cementgyár, amely évente 600 ezer tonna cementet ad a -kubai gazdaságnak. A nagyüzemek mellett több -kii-sebb gyár is megnyílt. Műkö­dik a vá-ras-baln élelmiszeripari és hajójavító üzem is. Bővítik és korszerűsítik a két kikötőt. -Az egyik modern konténerkikötő és átrakódé állomás lesz.-Napjainkban Nuevit-a-sbaa 27 általános és 3 középiskola fo­gadja a diákokat. A város -két technikumában 600 fiatal tanul, s nemrégiben nyílt meg az egyetemi -előkészítő. Jugoszlávia A Thalassotherapia szanatórium A Ihorvát tengerparton, Crík- venicán működik Jugoszlávia egyik legismertebb légzőszervi és reuma-gyógyintézete, a- Thá­lós soth erap ia, sz anotóri um. Az intézetet a század elején, 1909-ben nyitották meg. Mai formáját 1967-ben nyerte el, amikor a Primorka- gyermekal- lergiia-káriházzol egyesült. A Thala-ssotheropia- szanató­riumban sikerrel gyógyítják az idült felső légúti - orr-, fül-, gége- — megbetegedéseket, a légzőszervi és a reumatikus betegségeket. A korszerű vii- lanyterápia és inhailációs gyógymódok mellett eredmé­nyesen alkalmazzák a gyógy- füdőkúrákat is. Nem jelenték­telen gyógyító tényező a- helyi klímái sem, hiszen a- tenger­partnak ezen ci vidékén évente 2500 ai napsütéses órák száma. A szanatórium az utóbbi 15 évben összesen, 25 ezer felnőt. tét és 5 ezer gyermeket foga­dott. Sokan érkeznek külföldről is. A fe linót tbet egeik átlag­életkora 40-50 év, a gyerme­keket 3 és 15 éves koruk között utalják be az intézetbe. A be­tegek rendszerint három-hat hetet tartózkodnak o szanatóri­umban* s állapotukban már 7- 10 nap után javulás tapasztal­ható. Az egész éven át nyitva tartó intézetben 213 ágy várja a felnőtteket és 50 ágyon ke­zeinek gyermekeket. Megújul a kuznyecki szénmedence | __ Újra működik a „Lisztvjanszkij” oknak a Kuznyecki-medencében A széntermelés megújulását -ai Szovjetunióban elsősorban Nyugat- és Kelet-Szibério, va­lamint Kazahsztán termelésé­nek nagymértékű fokozása- je­lenti. A szénlelőhelyek egyik legjelentősebb központja, azon­ban továbbra- is a- Kuzn-yecki- medence. Ezen a területen van a Szovjetunió kitermelhető fele. Ma- a- termelés -megközelítő­leg évi 150 -millió tonna-, több, mint Franciaország, Olaszor­szág és Japán teljes termelése együttvéve. A Kuznyecki-me- dence adja a Szovjetunióban a fűtőszén egynegyedét és a kok­szolható szén több mint egyhar- madát. Több mint 70 bánya és 16 külszíni fejtés üzemel itt. A széntermelés további fokozásá­nak útja- az új lelőhelyek kiak­názása- és a- működő bányák -korszerűsítése. A Kuznyecki-ime- dencében a- feltárások eddig a geológiai szempontból leg-rosz- sza-bb adottságokkal rendelkező helyeken kezdődtek. A nagyobb hozamú rétegek feltárása a jö­vő féladata. Tovább növekszik a- kuznyecki -koksz szerepe a nyersva-sterme- lésben. Fontos feladata- a Szov­jetunió azon területeinek fűtő- anyagellátása, ahol hamaro­san kimerülnek -a fűtő- és nyersanyagtortalékok. Ide tar­tozik mindenekelőtt a- rendkí­vül iparosított és nagy lélekszá­mú Dél-Urai, valamint a- Volga vidéke. A tervek szerint az ide irányuló szénszállítmányok meg­duplázódnak és elérik az évi 100 -millió tonnát. Ennek érde­kében fontos feladat -a- meg-fe­lelő szállítási hálózat létreho­zása-. A tervek között szerepel egy, -kizárólag' csak szenet szál­lító, külön. vasútvonal megépí­tése. Egy sajátos, több mint két­ezer kilométeres szállítószalag megvalósításáról van szó. VITAUJ POPOV A lengyel hároméves gazdasági terv A realizmus jegyében A lengyel népgazdaság las­san kifelé halad a válságból. Újjá teremtik a gazdásági -struk­túrát, számos lépés célozza az életszínvonal fenntartását és mindenmék alapja a szej-m ál­tal jóváhagyott 1983-1985-ös -népgazdasági terv. A képviselők a szej-m bizott­ságaiban bíráló elemzésnek ve­tették alá a ikafmány által ja­vasolt módszerékét, eszközöket és fel tétel éket a külö nböző tár­sadalmi rétegek, a választók vé­leménye a-la-pjóm. Az eredmény: a Ikonmáiny első javaslatát — a lehetőségek ismételt -elemzésé­re támaszkodva — lényegesen módosította. A végül (jóváhagyott három­éves terv fő célja a -k-özételme- zés biztosítása, a lakásépítés meggyorsítása, a ,pliací» ellátott­ság javítása és a legalacso­nyabb jövedelmű csoportok vé­delme. Talán azt mondhatná erre valaki, -hogy mindez csak „mi-niimáis program” — de ne feledjük, -hogy a lengyel nép­gazdaság -jelenleg -nehéz hely­zetben van, kezdetén a felemel­kedésnek. A nehéz külső és bel­ső -körűiményéken -nem tud má­ról holnapra változtatni. A hároméves terv reális és megvalósítható — az egész tár­sadalom megfeszített munkájá­val, nyugalomban és békében. A képviselők -nem titkolják: „A célék megvalósítása érdekéiben kritikusam kell értékelnünk saját -munkánkat. Szigorúan el kell -ítélni a könnyelműséget, a rész- -rehaijllást és privatizálást. Vissza kell aidn-u-nik rangját a teljesít­ménynek és a -szorgalomnak: -miagalsalbb fizetéssel -kell Ihono- rálnunlk.’1 Mi-ben különbözik a három­éves terv az eddigi népgazda­sági tervéktől? A „Rzeczposoli- ta” című -újság egyik kommen­tárja megállapítja, -hogy a terv nem „direktíva", hanem konkrét teendőre ösztönző prognózis. iM-ütatászáim-ot alig tartalmaz. Jellemző vonása, hogy nagy súlyt helyez az eszközökre, s teljesen nyílt, ami a takarékos­ságot és az inflációéi lenességet illeti:-A terv sorsa tehát lényeges mértékben függ a munkahelye­iken a kezdeményezéstől, attól, milyen mértékben -sikerült meg­szabadulni a -rutintól az üze­mékben és a -vállalataiknál épp­úgy, mint a központi és a te­rületi adminisztrációban. A len­gyel tervgazdaság történetében a terv végső -sikere még soha­sem függött ennyire a termelé­kenység növekedésétől, haté­konyságától. A lengyel gazda­ságiban rejlő valamennyi poten­ciális lehetőséget fel keil-l sza­badítani. Most Lengyelország kedve­zőbb helyzetből rajtol, mii-nt amilyenben egy éve volt. Már több hónapja előnyös tendencia érvényesül az Iparba-n és o kül­kereskedelemben. Lengyelország -népes, tapasztalt, jól képzett szakembergárdával rendelkezik és korszerű, eddig nem teljes mértékben kihasznált termelő­ereje van. A terv -Stabilitásait és realitá­sát erősíti a-z együttműködés a -Szovjetunióval és a KGST-orszá- -gokkal. A Szovjetuniónak kö­szönhető, -hogy a -lengyel nép­gazdaságnak Sikerült eliháiríta- nia számos nyersanyagellátási és műszaki nehézséget, megál­lítania a termelés csökkenését. LESZEK WYRWICZ A bolgár kultúra negyedik kongresszusa Szófiáiban a közelmúltban tar­tották a kultúra negyedik kong­resszusát. A kongresszus mun­kájában -közel 2500 küldött: ne­ves bolgár -írók, festőik, zeneszer­zők; Iköltők, ismert közéleti sze­mélyiségeik, valamint 500 ven­dég vett részt mintegy 20 or­szágiból, közöttük Gábriel! Gar- zía iMarquiez kolumbiai, -Herves Baen francia, Siegfrid Lenz nyu­gatnémet -író, Ragé Samaíl bel­ga festő, G-iudo Aristaro olasz filmtörténész és mások. A bolgár kultúra az 1977 óta megrendezett Iharmadik kong­resszusa óta jelentős eredmé­nyeket ért el. -A nemzeti iroda­lom ás művészet úja-bb kiváló alkotásokkal gyarapodott.'-Ezekben az években minden bolgár állampolgárra évente hót újonnan kiadott könyv esik, bő­vült a könyvtárak állománya, gazdagabb tett a színházak, klubok, könyvtáraik, fcult-úrházak, múzeumok és képtárak hálóza­ta. Jelenleg Bulgáriában -mint­egy 20 ezer műkedvelő együttes működik, amelyekben több mint 600 ezren vesznek részt Csupán az utóbbi években -megkétszere­ződött a -képzőművészeti kiáll í- tások száma. A mozi-, a szín­ház-, opera- és hangversenylá- togátás telki etetőben , a lakos­ság számláihoz viszonyítva Bulgá­ria az elsők között áll 0 világom. A múzeumokban és képtárak­ban a már hárommillió kiállí­tási tá-rgy újabbakkal gyarapo­dott, amelyek között egyedül­álló világi remekművek találha­tók.1 A bolgár alkotók több száz nemzetközi kitüntetést szereztek. Egyedül a baran-adilk és -negye­dik kongresszus között eltelt időszak alatt a nemzeti képző­művészet 222 nemzetközi dijat nyert, a zeneművészet 146-ot, a filmművészet 132-t, a műked­velő művészet 96-ot A világ több kulturális központjában fo­gadták érdeklődéssel a bolgár- földön előkerült trák leletek és az évezredes bolgár ikonok ki­állítását. Bulgária kezdeménye­zője vagy rendezője hagy nem­zetközi rendezvényeknek, ame­A plovdivi népszínház „Antik színházának" előadása. Jelenet a Médeiából Egy kis éji zene. Kedveltek a szabadtéri hangversenyek lye'k -közül említést érde­mel a négy nemzetközi írótalálkozó, amelyek a „Földünk reménysége a bé­ke” jelszó jegyében zajlottak le, a -nemzetek színiháza 1982. szófiai évadja, a realista festé­szet nemzetközi triennáléja, az élső építészeti vi-lágbiennálé, a fiatal operaénekesek és balett- művészék nemzetik-öz-i versenyei és sóik má-s nemzetközi találko­°SZTANISZLAV NEDJALKOV

Next

/
Thumbnails
Contents