Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-08 / 134. szám
U ivÉPÜJSÁG 1983. június 8. Egymillió földrajzi név Nemzeti tudományos vállalkozás 'Hazánkban nem volt még pléiltíO'lamrO', hogy egyetmein tudb- imányág akkora figyelmet, erkölcsi és ainylagli támogatást Ikicipljtini o tanácsoktól és ai megyék tó rsadlall mi szerveitől, mint ma. a névtudomány, s azon belül! jis a honismereti mozgalom keretében- folyó föld'rajzinév- gyűjlté®. Ez, a. hűlsz élve Zaíla megyéből elindult kutatómunka niapjlaiiinlklra1 nemzeti üggyé vóilit, s o világon — szervezeti felépítésében - az első és mindmáig; egyetlen ilyen jellegű tudományos vállalkozás. Országszerte szliinite naipontia ■iin'diúinalk a tó nsadiallmi munkások, ta lakóhelyüket ismerő — és szerető — tanárok, mező- gaizdláerok, helyenként orvosok, papok s nagy számban- diákok, egyetem listák, hogr< térképpel a kezükben magúik' i:s térképet készítsenek: o környék föHdirtaj- zi neveinek atlaszát. Irányítóik szakképzett nyelvészek — országosan az Akadémia Nyelv- tudományi intézete —, segítőik pedig a faí'u jé! emlékező öregjei s a>z érdiét, mezőt hivatásból jóró szakemberek. S papírra, kerülnék — o ma embere és oz utókor számára - aiz évsrá za- dos, gyakran má.r feledésbe merülő hatóirnésffl, dií'5-, .forrás-, dbmbooskd, liitaltökiúit, vadászhoz, malom-, régii csór- da:r evek. S a ,maEfak is, a1 tsz- iistá'i'ékait, hidnoglfóbúszókat, a val'cihowó Vezető utóikat, parcellákat megküHŐníbözfető jelzések. Magyaroirszág'on a 30-iais éveikben mér ivoi'lt hoSonlló kezdem ényezés. Szalbó T. AtM'iai és m'uinlkaltó rsaii gyűjtését ma' is nagy éiitékéi között tartja számán a tudomány, a Csüry Bálint vezette Debraiaen környéki gyűjtésiben pedig Imre Samu, a Nyelv'udamányi Intézet vehetője maga iis közreműködött. A professzor hajdialn diákként, aiz alTlSpám iingyenszá'll'ásra és sor-, kosztra ajánló levelével a zsie- hében gyalog róttai o poros utakat. A mai gyűjtőket a helyi tanácsok járművei, o gazdaságiak mikro buszai és a tisz-fogá- tok viszik. Gyorsabb is, ám niem kevésbé gondos a muoikb1. Telij'eskörüek, pontosaik és tudó mán vason iis e'il'enörzötték a már ellkiészlüft, és jelentős mérté kiben a helyi összefogás révéin meqile"én|,,dtett kötetek, a zal'á'n kívül Somogy, Vas és Tolnia mégye, val'biminit többek között Szalbol,!os-Szaitmár bak- taltáránlthü zi iá rá sárnak, Holda- R'hlar potoári járásának, Heves megyében az egri és a füzesabonyi járásnak a névgyűjteménye. A iDuináinitúllon különben ösakhtem milndienüitlí befejeződött a föltílraíjzii nlevék összegyűjtése’. Komárom megyében ezekben o hetekben szerkesztik a gazdag anya'goit nyomdára' készre. Vesztprém megye tapolcai járásának névanyaga a közé'lmúllltban jellemlt meg, a többi járásban pedig jó ütemben halad o gyűjtés. Készül Keszkhety környékének i® a név-ltéfképe. Az A'földöln és hazáink északi, észak-lkeüetii részén is formálódik a gyűjtemény, csaknem teljes egészében fehér folt azonban még Bes* megye és Nóg.ród megye. Bizonyos: országosain relén lég több mint 800 ezer fő Fdrajzi mevet őriiznielk o térképek és a piyűijitőHalpoik, és o hatalmas tudományos válViklozás befejezésekor - vá rhátóam' az ezred - fordulóin - ez o szám mégha - l'aidila majd aiz egymilliót. IMár ami most mégyain-. az is felbecsülhetetlen kincs. Évszázadokba — mindenképpen: a jobbáayfa'is.zabadiítá"Tq - vilsz- .ST.nnvúröan száll o társadáHom fejlődéséirőli, o nép életéről', fantáziájának teremtő képességéről. Kiderül btetől'e, hogy naigya'aá-iinlk, dédaoáinik ai természeti 'tájékozódási pontok elnevezésévé! is emberközé'iivé formáltak a- határt, a tájat. Neve vo’t o Iható rrészneik (Feéő- nvomás), a rétnek ÍJobbágy- rét). a dűlőrlésznék (Ailsóiköteis- faVM. az útinak (Ce'l'ii úti, az illaitalkúltnak (iKör‘é''ési kút), az erdészlalknalk (Garashoz). a géni enkúhrtalk (Szemetes kút). A Jadkut-ba vcl'aimilkor a iszerel- m'es lány ölte bele magát, a Liapi csárdának pedig - Kanizsa környékén - már csak a névé él, a nyomát i® kifújta o szléí. Egy-egy átlagos nagyságú falju több minit 100 nevet őriz; felhői nagybirtok volt, ott kevesebbet. A pás kom-ok, a tenderföMek o ima olvatsni tudó mezőgazdászának azt beszélik, hogy vigyázz, a' legjobb minőségű találj itt található. (A hajdáini kendérföldék kornyéke bősléggiél kínál dűlőnevet; kteparcellláikro osztották ugyan- i®, hogy minél több szegény- embennék jufeson a jóból.) Nagyon sok földrajzi névhez a nép emlékezetében örökkön élő mondo kapósolódílk, Szénit Lásrióröf, az Igazságos Mátyásról, betyárokról; isok közismert, nem kevéSs azonban újonnan megismert, lejegyzett. A közzétett anyagiban ezeket rövid formában ismertetik, a megyei levéltárakba kerülő gyűjitőlapok azohbain itartaUmlazzák a teljes szöveget. A névgyűjteményeket előszeretettel forgatják a néprajzosok és a régészek. Kiderül ugyani®, hagy egyiik-másiik dű- tőnészi helyén régen falu volt; a Tolna megyei Pogányvár például Árpád-'kori település emlékét idéizli. Búvárkodhatnak az anyagban a - nyelvészek! A kukáitok tudinliillfk a népi neveké a ikülörfböző változatokban rögzítik; ami itt Kenderfőd, néhány kiilaméterre! odébb Kenderfődlék, s o Hosszúrét másutt Hossz:-írét. Névváltozatok i® ellnek, vain laki o Csibe- mailmot Nyanya!-malomként ismeri, a melmzteíiilségii községekben p-edlig o Róko-ffik Fu-ksz- loh lehet, s aiz Apátsági erdő Hia'baiso va-s u'm a. Az országos földirajziniév- gyűjtési — amelyet külföldi szaktekintélyeik jelenltoségiébe n Bartók, Kodály népdalgyűjtéséhez haisonl'ítják nyugalomba vonulásáig Végh József kandidátus irányította1, öt éve pedig ördög Ferenc, a Nyelvtudományi Intézet főmun'katóirsa vezeti. A Nagykanizsán élő középiskolái tanár, az Eötvös Lorán.d Tiudómány 'Egyetem címzetes egyetemi d'oeense munkájáért néhány éve Álltam:-díjat kapott. A fá'radlbaltfeiSian nyéWélszi nem tagadja: a névgyűjtiés cé'ja kezdetben e kincs megmentése éS aidatitárakíban va"ó közzététel vo't. Ha egy-két generációi késik a munka, a nevek 60—70 százaléko elfelejtődött val.nla. így viszont utódaink számára is íennma'rad. S nem csupán a küldtők által hozzáférhető könyvtárak mélyén, porlepte polcokon1. A könyvek sorsát ugyainiis — jelentesse báír meg azokat az Alkadém?lali Kiadó, a Magyar INyelivtudomá- nyi Társiasóq, Vagy a helyi szerveik - a falvakban, városokban, a megyékben figyelemmel kísérlik, örvendetes tapasztaltait, hogy magúikénak érzik, akikről szólnak, akik segítették, közreműködtek összeállító suk bain; a te'epüi'lésék Iákéi, vezetői is. Jó lenne azofeiban egy lépés- isel még előbbre i® jutni, s közterületek, új Utcák kialiak:fásánál, új települések alapító Sálkor, meglévők összevonásakor e gazdag kimosesházlbói meríteni. Akár jogszabályban is rögzíteni lehetne, hogy o névadó bízotUságok minden esetben kérjék ki a 'szakemberek, metán az Akadémia 'Nyelvtudományi Intézetének a véleményét, Valóm,iker a' századfordulóm hazánkban' már ismeritek ezt a gyakorlatot. Felélesztése a szülőföld szeretetét, a hiazaltodá'tot erősítené. DEREGÁN GÁBOR SOMOGYI*""’ Sok, a nagyüzemi gazdálkodós céljaira alkalmatlan terület va,n a csurgói áfész körzetében. Javaslatára ezeken a területeken a gazdák málnásokat létesítettek. Az utóbbi években több mint 30 ezer sairjat — különböző fajtákat - telepítettek, s ültettek saját szaporító anyagból is. A málnások időközben termőre fordultak, és évről évre jól fizetnek a gondos munkáért. Mintegy 800 gazdáinak van málnása, 20—400 négyszögöl. Az ültetvény mindig ad munkát, a legtöbb tennivaló azonban szedés idején van, amikor egy-egy nagyabb málnásban a család, sőt a rokonság is szüretel. Ebben az évben a nagymarosi málna sajnos elfagyott, viszont nagyszerűen kötött és jó termést ígér a melling fajta1. Ezt Somogybüikkösdön, Porrogszent- pólón, Csurgón és Ihárosberény- ben telepítették. A fagyás miatt taz átlagnál kevesebb, mintegy 9—10 vagon, exportcélokat is szolgáló málnáit vá'rnak itt. Az áifélsz vezetői úgy döntöttek, hogy az átvett termést a megyei ZÖLDÉRT vállalatnak adják el. A szedés várhatóan két héten belül megkezdődik. Aszük- Séges göngyöleget a felvásárlók, a termelők már megkapták. Minden előkészület megtörtént, hogy e kedvelt gyümölcs a belföldi és külföldi piacokba kerüljön. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Harminckilenc vállalat jelezte Székesfehérvárról, hogy nyitva áll kapujuk a dolgozni kívánó diákok előtt. A székesfehérvári járás mezőgazdásági üzemei — állami gazdáságok, termelőszövetkezeték! - szintén szívesen látják a szorgos munkáskezet A város üzemeiben összesen 1392 diákot tudnak foglalkoztatni. Zömmel a középiskolások jelentkezését várják, fele-fele arányban fiúkat, illetve lányokat. Ez a szám nem jelenti a teljes nyári diákfoglal'koztatást, hiszen nagyon sok üzemben máir régi jó hagyomány, hogy évről évre foglalkoztat jóik dolgozóik gyermekeit. Rájuk ezekben az üzemekben már számítanak is és nem nyújtanak be külön igényt.' A székesfehérvári járásban 1231 diák nyári munkáját veszik igénybe, illetve ennyi tanuló jelentkezését várják. itt kevés kivétellel az általános iskola nyolcadik osztályát elvégző tanulók dolgozhatnak majd, aiklilk a 14. évűket már betöltötték, A Sárszentimiíhályi Állami Gazdaságban példáiul 150 fiú és T50 leány dolgozhat és sok diákot vár a marton vásári kutatóintézet gazdásálga is. IDuintaújvárosban tavaly mintegy ezer diák egészítette ki Zsebpénzét saját keresettel. Általában egy hónapot dolgoztak, és ezer-háromezer forintos fizetésihez jutottak. lídén még több diákot várnak Dunaújváros vállalatai. Legtöbbjüket a papírgyár, a Du- naker, Az ingatlankezelő és a vendéglátóipari vállalat foglalkoztatná. A Dunai Vasmű elsősorban a főiskolásokra számít, a nyári gyakorlaton túl is. Dunántúlt napló Az egyre intenzívebbé váló búzatermesztés korszakát éljük. Óriási az érdeklődés a nagyihozamú fajtáik iránt. Nem véletlen, hogy a szekszárdi KSZE Növénytermelési Rendszer, a Navnéytermesztési és Minősítő Intézet nagy hangsúlyt fektet az új hazai és külföldi fajtáik kísérleti kipróbálására, maiid sikeres kísérletek utón a népszerűsítésre. Ennek jegyében került sor június 2-án a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát, a bólyi tsz területén, amelyek a kísérleti parcellákat biztosítják évék óta — egy egész ndpos búzakemi- zólási fajtabéuimtatóra. Négy bemutatóhelyen, így a bólyi agrokémiai központiban, a borjádii úti tsz-es és kombi nőti táblákban, valamint a bácsfai határiban ismertették a mintegy harminc magyar; jugoszláv, olasz és francia búzalfajta termesztési eredményeit, tapasztalatait. Főként a legújabb szegedi, martonvásári, a jugoszláv Bairalnjka és Jugoszlávia nevű fajták ígérik a leggazdagabb hozamokat. Most a kemizálás került előtérbe a hozamfokozást illetően. Így a regulatorok, vagyis a serfcentőszerek fontosságára hívták fel a figyelmet. Többféle szárszilárdítóval, nagyobb zöldfelületet eredményező serkentőszerrel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A regulátoros kezelés még gyerekcipőben jár, miként a folyékony műtrágya-felhasználás is. Alkalmazásuk csak folyamatos talaj- és nővényvizsgálat mellett hatásos, tehát egyik sem csodaszer önmagában. PETŐFI NÉPE Mennyisége kevés, minősége kitűnő az idei akácméznek, aminek befejeződött a pergetése a Bács megyei méhesékben. A ipéldátlan gazdag alföldi és felvidéki akácnyílást nem tudták kihasználni a rovaraik, a nyári farróság néhány nap atatt leégette a fürtöket. Ami összegyűlt, az viszont artainysárgára érett be és jobban érződik az illata. A méhesekben most a vegyes viirágméz gyűjtésére készítik fel a családokat, de külön pergetik ki majd a hársmné- zet. iMa már nemcsak a mézet „rabolja” el az ember o szorgos méh éktől, hanem „dézsmálja” táplálékukat, a virágport is. _ A Kescskeméti Általános Fogyasztási és Értékesítő Miéhesz Szövetkezet tagjai 8—10 ezer méhcsaládot készítettek fel a néktárgyűjtésen kívül virágporhordásra. A kaptárok röpnyílá- saí alá gyűjtőedényeket helyezték el, s az ezek fölött lévő „láibrácsakról” a rovarok lábáról az edénybe kerül a virágpor. Érdekes módon a mézgyűjtést is kedvezően befolyásolja a virág po rdé zsma, mert egyre többet kell fordulatok a mé- heknék, hogy a lábúikról lehullott virágport pótolják az etetődhez. összességében 80-féle virágport tartanak számon és közülük a legkeresettebb a fűzé, s legillatoSabb a hársfa pollenje. A termék, amely a méznél is kapósabb, karriert csinált az utóbbi években. Bizonyított, hogy fogyasztása regen'eráláan hat az emberi szervezetre, frissít, fiatalít a benne lévő természetes vitaminokíkal és ami- násbvaklkal. Százhuszonöt- pvp Bankó Pista, a nótakirály I . . - I Ifjú zenészek a Dankó-szobor előtt A nagyon kedves, és a; nagyon népszerű emberek válnak úgy közismertté, hogy utónevüket ikedveskedáen, becéző formában mondjuk, írjuk. Manapság az arra érdemes sportolók egyike-másikai vívja- tó magának azt o tisztességet, hogy Tibor helyett csokis Tibinek, Károly helyett csakis Karesznaik titulálja öreg és fiától. Régebben a zenészeik - egészen pontosan a. népszórakoztató cigány- zenészek — lubickoltak így a népszerűségben', s zendítettek rá egy-egy nótára, amikor a vendég elkurjaototto magát: Lailov Gyulus, Őszi stb. ide a fülembe azt, hogy ... Gigán ysz orma zá sú muzs iku saink koron ázat Ion királya, a most százhuszonöt éve született és immár nyolcvon esztendeje halott Dankó Pista is így, Pistaként vonult be nemcsak zene-, de bátron mondhatjuk egész művelődé s törté n e tű nkbe is. IMost százhuszonöt éve, 1858 június 13-án láttái meg a napvilágot a Szeged környéki Szatymazon, A későbbi nótaszerző alig- tizenöt évesen már prímás: rangban állt sóját bon- dója élén Szatymazon. Hogy mily tűzzel és érzéssel 'kezelhette ai vonót, orra. abból következtethetünk, hogy haimai- rosan bekerült Szegedre, ott is ai híres-neves Kass kávéházba, Ebben a. tükrös, füstös, márványasztalos iddogáló és társalkodó teremben csinálta meg a szerencséjét: itt lett a kottát nem ismerő cigánylegényből Dankó 'Pista, a nótakiirály. Akkoriiban. ai iKassban gyűltek össze délutánonként, esténként a Szegedi Napló munkatársai, akik előbb fölfigyeltek a sötét- bőrű muzsikus' szépséges játékára', majd pedig nótaszövege- ket kezdtek írni neki. Mindenekelőtt Pósa Lajos költötte tucatszám e verseket, de segített jól csengő rímeket keresni Gárdonyi Géza; sőt alkalmasint 'Mikszáth Kálmán is. Az igazi nagy kompon ista- siker nem is maradt el. Amikor az Új Idők 1895-ben dalpályá- zotot hirdetett, annak első díját — s azzal együtt a tekintélyes összegnek számító háromszáz koronát — Dankó Pista- nyerte el, mégpedig a Zúg a- szélvész, háborog a Balaton című szerzeményével. iMégi egy rövidke év, és a hajdani ki® szatymaz'i prímást Budapest közönsége ünnepli. 1896-ben szerződtették, és attól kezdve a. Duna partján zengeti el a. zömükben a Tiszai mellett komponált dalokat. Eltörött a hegedűim, vagy a. Most van a nap lemenőben, a Nem jó, nem jó minden este a fonóba eljárni kezdetűeket. Az 1800-as évek legvégén, az 1900-os évek legelején már ez egész ország Dankó-nátákat zeng. Az ő melódiáit dalolja Blalho' Lujza ugyanúgy, mint a falusi kocsmák kapatos népe. Közben pedig a színházak ci- rádás falai közé is bekerül, hiszen sorra írja, — azaz, hogy mások tolla alá diktálja — Á zsöllérleány, a Szegény Laci, A leányasszony, a Rebeka, o Gyi- mesi vadvirág, A halász szeretője című daljátékainak zenéjét. ‘Mindemellett népszínművekhez is komponál betétdalokat, például o Cigányszerelemhez 1898-ban. Boldog embernek vélhették hát ezt o zenéi síikért sikerre halmozó Cigányprímást, mégsem volt az. Kedvét egyrészt az búsítottai, hogy származása miatt csak csodálta, de maga közé be nem fogadta ai polgári nép. Apósa, Joó Ferenc, az ismert szegedi arcképfestő — Móra Ferenctől tudjuk ezt — egyenesen a halálba itta magát azért, mert lánya nőül ment Dan’kóhoz. Másrészt pedig tüdőbetegsége aggasztotta, gyógyítása' végett még San Remó- ba is elvonotozott. Sajnos hiá- bai, mert az ottta-ní levegő sem segített a baján, s 1903. március 29-én elhalálozott. Alig negyvenöt évet élt. íNégyszáz dala maradt fenn. S e négyszáz dalnak köszönhetően kiteljesedett egy olyan Dán kő-legenda-, amelyhez hasonló kevés muzsikust övez. Szeged városától 1910-ben síremléket, 1912-ben pedig szobrot kapott Ez o. közismert Dan- kó-szobor - Morgó Ede melankolikus szépségű alkotásai — a lehető legméltóbb helyre, a Kass (később Hungária) szálló elé került. A. L Magyarcsehszlovák könyvkiadás A magyar—csehszlovák közös könyvkiadá s kezdetének 30. évfordulója alkalmából nagyszabású magyar könyvikiállítás nyílt tegnap Pozsonyban. A kiállítás mintegy 1500 kötetnyi anyaga a két ország kiadódnak együttműködésében Magyarországon megjelent _ keresztmetszete mellett átfogó képet ad az utóJőbi évék magyar könyvki- odáisáinalk értékeiről is. A közös könyvkiadás három évtizedes jubileuma alkalmából Udvarhelyi László, a Kiadói Fő- /igazgatáság vezetője magas magyar kitüntetéseket adott át hétfőn a pozsonyi magyar fő- konzu Iá tuson a könyvszakma azon jeles szlovákiai képviselőinek, akik kiemelkedő érdemeket szerezték a kulturális értékek ■egyre gazdagodó cseréjének ezen a területén. A .kiét ország közös könyvkiadása nak oroszlánrésze van obiban, hogy az UNESCO adatai szeriint a cseh és a szlovák irodaiam alkotásaiból a legtöbbet magyar nyelvre fordították le. Az irodáim: értékek cseréjének ez a szép példája elsősorban a két ország népeinek közeledését szolgálja, és kiemelt szerepet kap a csehszlovákiai magyar nemzetiség művelődésében.
