Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-08 / 134. szám

U ivÉPÜJSÁG 1983. június 8. Egymillió földrajzi név Nemzeti tudományos vállalkozás 'Hazánkban nem volt még pléiltíO'lamrO', hogy egyetmein tudb- imányág akkora figyelmet, er­kölcsi és ainylagli támogatást Ikicipljtini o tanácsoktól és ai me­gyék tó rsadlall mi szerveitől, mint ma. a névtudomány, s azon be­lül! jis a honismereti mozgalom keretében- folyó föld'rajzinév- gyűjlté®. Ez, a. hűlsz élve Zaíla megyéből elindult kutatómun­ka niapjlaiiinlklra1 nemzeti üggyé vóilit, s o világon — szervezeti felépítésében - az első és mindmáig; egyetlen ilyen jelle­gű tudományos vállalkozás. Országszerte szliinite naipontia ■iin'diúinalk a tó nsadiallmi munká­sok, ta lakóhelyüket ismerő — és szerető — tanárok, mező- gaizdláerok, helyenként orvosok, papok s nagy számban- diákok, egyetem listák, hogr< térképpel a kezükben magúik' i:s térképet készítsenek: o környék föHdirtaj- zi neveinek atlaszát. Irányítóik szakképzett nyelvészek — or­szágosan az Akadémia Nyelv- tudományi intézete —, segítőik pedig a faí'u jé! emlékező öreg­jei s a>z érdiét, mezőt hivatásból jóró szakemberek. S papírra, kerülnék — o ma embere és oz utókor számára - aiz évsrá za- dos, gyakran má.r feledésbe merülő hatóirnésffl, dií'5-, .for­rás-, dbmbooskd, liitaltökiúit, vadászhoz, malom-, régii csór- da:r evek. S a ,maEfak is, a1 tsz- iistá'i'ékait, hidnoglfóbúszókat, a val'cihowó Vezető utóikat, parcel­lákat megküHŐníbözfető jelzé­sek. Magyaroirszág'on a 30-iais éveikben mér ivoi'lt hoSonlló kez­dem ényezés. Szalbó T. AtM'iai és m'uinlkaltó rsaii gyűjtését ma' is nagy éiitékéi között tartja szá­mán a tudomány, a Csüry Bá­lint vezette Debraiaen környéki gyűjtésiben pedig Imre Samu, a Nyelv'udamányi Intézet vehe­tője maga iis közreműködött. A professzor hajdialn diákként, aiz alTlSpám iingyenszá'll'ásra és sor-, kosztra ajánló levelével a zsie- hében gyalog róttai o poros utakat. A mai gyűjtőket a helyi tanácsok járművei, o gazdasá­giak mikro buszai és a tisz-fogá- tok viszik. Gyorsabb is, ám niem kevésbé gondos a muoikb1. Telij'eskörüek, pontosaik és tu­dó mán vason iis e'il'enörzötték a már ellkiészlüft, és jelentős mér­té kiben a helyi összefogás ré­véin meqile"én|,,dtett kötetek, a zal'á'n kívül Somogy, Vas és Tolnia mégye, val'biminit többek között Szalbol,!os-Szaitmár bak- taltáránlthü zi iá rá sárnak, Holda- R'hlar potoári járásának, He­ves megyében az egri és a fü­zesabonyi járásnak a névgyűj­teménye. A iDuináinitúllon különben ösakhtem milndienüitlí befejező­dött a föltílraíjzii nlevék össze­gyűjtése’. Komárom megyében ezekben o hetekben szerkesz­tik a gazdag anya'goit nyomdá­ra' készre. Vesztprém megye ta­polcai járásának névanyaga a közé'lmúllltban jellemlt meg, a többi járásban pedig jó ütem­ben halad o gyűjtés. Készül Keszkhety környékének i® a név-ltéfképe. Az A'földöln és hazáink északi, észak-lkeüetii ré­szén is formálódik a gyűjte­mény, csaknem teljes egészé­ben fehér folt azonban még Bes* megye és Nóg.ród megye. Bizonyos: országosain relén lég több mint 800 ezer fő Fdrajzi mevet őriiznielk o térképek és a piyűijitőHalpoik, és o hatalmas tu­dományos válViklozás befejezé­sekor - vá rhátóam' az ezred - fordulóin - ez o szám mégha - l'aidila majd aiz egymilliót. IMár ami most mégyain-. az is felbecsülhetetlen kincs. Évszá­zadokba — mindenképpen: a jobbáayfa'is.zabadiítá"Tq - vilsz- .ST.nnvúröan száll o társadáHom fejlődéséirőli, o nép életéről', fantáziájának teremtő képessé­géről. Kiderül btetől'e, hogy naigya'aá-iinlk, dédaoáinik ai ter­mészeti 'tájékozódási pontok elnevezésévé! is emberközé'iivé formáltak a- határt, a tájat. Ne­ve vo’t o Iható rrészneik (Feéő- nvomás), a rétnek ÍJobbágy- rét). a dűlőrlésznék (Ailsóiköteis- faVM. az útinak (Ce'l'ii úti, az illaitalkúltnak (iKör‘é''ési kút), az erdészlalknalk (Garashoz). a gé­ni enkúhrtalk (Szemetes kút). A Jadkut-ba vcl'aimilkor a iszerel- m'es lány ölte bele magát, a Liapi csárdának pedig - Kani­zsa környékén - már csak a névé él, a nyomát i® kifújta o szléí. Egy-egy átlagos nagysá­gú falju több minit 100 nevet őriz; felhői nagybirtok volt, ott kevesebbet. A pás kom-ok, a tenderföMek o ima olvatsni tu­dó mezőgazdászának azt be­szélik, hogy vigyázz, a' legjobb minőségű találj itt található. (A hajdáini kendérföldék kornyé­ke bősléggiél kínál dűlőnevet; kteparcellláikro osztották ugyan- i®, hogy minél több szegény- embennék jufeson a jóból.) Nagyon sok földrajzi névhez a nép emlékezetében örökkön élő mondo kapósolódílk, Szénit Lásrióröf, az Igazságos Mátyás­ról, betyárokról; isok közismert, nem kevéSs azonban újonnan megismert, lejegyzett. A közzé­tett anyagiban ezeket rövid for­mában ismertetik, a megyei levéltárakba kerülő gyűjitőlapok azohbain itartaUmlazzák a teljes szöveget. A névgyűjteményeket előszeretettel forgatják a nép­rajzosok és a régészek. Kiderül ugyani®, hagy egyiik-másiik dű- tőnészi helyén régen falu volt; a Tolna megyei Pogányvár pél­dául Árpád-'kori település em­lékét idéizli. Búvárkodhatnak az anyagban a - nyelvészek! A kukáitok tudinliillfk a népi ne­veké a ikülörfböző változatok­ban rögzítik; ami itt Kender­főd, néhány kiilaméterre! odébb Kenderfődlék, s o Hosszúrét másutt Hossz:-írét. Névváltoza­tok i® ellnek, vain laki o Csibe- mailmot Nyanya!-malomként is­meri, a melmzteíiilségii községek­ben p-edlig o Róko-ffik Fu-ksz- loh lehet, s aiz Apátsági erdő Hia'baiso va-s u'm a. Az országos földirajziniév- gyűjtési — amelyet külföldi szaktekintélyeik jelenltoségiébe n Bartók, Kodály népdalgyűjtésé­hez haisonl'ítják nyugalomba vonulásáig Végh József kandi­dátus irányította1, öt éve pedig ördög Ferenc, a Nyelvtudomá­nyi Intézet főmun'katóirsa veze­ti. A Nagykanizsán élő közép­iskolái tanár, az Eötvös Lorán.d Tiudómány 'Egyetem címzetes egyetemi d'oeense munkájáért néhány éve Álltam:-díjat kapott. A fá'radlbaltfeiSian nyéWélszi nem tagadja: a névgyűjtiés cé'ja kezdetben e kincs megmentése éS aidatitárakíban va"ó közzété­tel vo't. Ha egy-két generá­ciói késik a munka, a nevek 60—70 százaléko elfelejtődött val.nla. így viszont utódaink számára is íennma'rad. S nem csupán a küldtők által hozzá­férhető könyvtárak mélyén, por­lepte polcokon1. A könyvek sor­sát ugyainiis — jelentesse báír meg azokat az Alkadém?lali Ki­adó, a Magyar INyelivtudomá- nyi Társiasóq, Vagy a helyi szerveik - a falvakban, városok­ban, a megyékben figyelemmel kísérlik, örvendetes tapasztaltait, hogy magúikénak érzik, akikről szólnak, akik segítették, köz­reműködtek összeállító suk bain; a te'epüi'lésék Iákéi, vezetői is. Jó lenne azofeiban egy lépés- isel még előbbre i® jutni, s köz­területek, új Utcák kialiak:fásá­nál, új települések alapító Sá­lkor, meglévők összevonásakor e gazdag kimosesházlbói merí­teni. Akár jogszabályban is rögzíteni lehetne, hogy o név­adó bízotUságok minden eset­ben kérjék ki a 'szakemberek, metán az Akadémia 'Nyelvtudo­mányi Intézetének a vélemé­nyét, Valóm,iker a' századfor­dulóm hazánkban' már ismer­itek ezt a gyakorlatot. Felélesz­tése a szülőföld szeretetét, a hiazaltodá'tot erősítené. DEREGÁN GÁBOR SOMOGYI*""’ Sok, a nagyüzemi gazdálko­dós céljaira alkalmatlan terület va,n a csurgói áfész körzetében. Javaslatára ezeken a területe­ken a gazdák málnásokat léte­sítettek. Az utóbbi években több mint 30 ezer sairjat — különbö­ző fajtákat - telepítettek, s ül­tettek saját szaporító anyagból is. A málnások időközben ter­mőre fordultak, és évről évre jól fizetnek a gondos munkáért. Mintegy 800 gazdáinak van málnása, 20—400 négyszögöl. Az ültetvény mindig ad mun­kát, a legtöbb tennivaló azon­ban szedés idején van, amikor egy-egy nagyabb málnásban a család, sőt a rokonság is szü­retel. Ebben az évben a nagy­marosi málna sajnos elfagyott, viszont nagyszerűen kötött és jó termést ígér a melling fajta1. Ezt Somogybüikkösdön, Porrogszent- pólón, Csurgón és Ihárosberény- ben telepítették. A fagyás miatt taz átlagnál kevesebb, mintegy 9—10 vagon, exportcélokat is szolgáló málnáit vá'rnak itt. Az áifélsz vezetői úgy döntöttek, hogy az átvett termést a megyei ZÖLDÉRT vállalatnak adják el. A szedés várhatóan két hé­ten belül megkezdődik. Aszük- Séges göngyöleget a felvásár­lók, a termelők már megkap­ták. Minden előkészület megtör­tént, hogy e kedvelt gyümölcs a belföldi és külföldi piacokba kerüljön. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Harminckilenc vállalat jelezte Székesfehérvárról, hogy nyitva áll kapujuk a dolgozni kívánó diákok előtt. A székesfehérvári járás mezőgazdásági üzemei — állami gazdáságok, termelőszö­vetkezeték! - szintén szívesen látják a szorgos munkáskezet A város üzemeiben összesen 1392 diákot tudnak foglalkoz­tatni. Zömmel a középiskolások jelentkezését várják, fele-fele arányban fiúkat, illetve lányo­kat. Ez a szám nem jelenti a tel­jes nyári diákfoglal'koztatást, hiszen nagyon sok üzemben máir régi jó hagyomány, hogy évről évre foglalkoztat jóik dol­gozóik gyermekeit. Rájuk ezek­ben az üzemekben már számí­tanak is és nem nyújtanak be külön igényt.' A székesfehérvári járásban 1231 diák nyári munkáját ve­szik igénybe, illetve ennyi ta­nuló jelentkezését várják. itt kevés kivétellel az általános is­kola nyolcadik osztályát elvég­ző tanulók dolgozhatnak majd, aiklilk a 14. évűket már betöl­tötték, A Sárszentimiíhályi Állami Gazdaságban példáiul 150 fiú és T50 leány dolgozhat és sok diákot vár a marton vásári ku­tatóintézet gazdásálga is. IDuintaújvárosban tavaly mint­egy ezer diák egészítette ki Zsebpénzét saját keresettel. Ál­talában egy hónapot dolgoztak, és ezer-háromezer forintos fi­zetésihez jutottak. lídén még több diákot várnak Dunaújváros vállalatai. Leg­többjüket a papírgyár, a Du- naker, Az ingatlankezelő és a vendéglátóipari vállalat foglal­koztatná. A Dunai Vasmű első­sorban a főiskolásokra számít, a nyári gyakorlaton túl is. Dunántúlt napló Az egyre intenzívebbé váló búzatermesztés korszakát éljük. Óriási az érdeklődés a nagy­ihozamú fajtáik iránt. Nem vélet­len, hogy a szekszárdi KSZE Növénytermelési Rendszer, a Navnéytermesztési és Minősítő Intézet nagy hangsúlyt fektet az új hazai és külföldi fajtáik kísér­leti kipróbálására, maiid sike­res kísérletek utón a népszerű­sítésre. Ennek jegyében került sor június 2-án a Bólyi Mező­gazdasági Kombinát, a bólyi tsz területén, amelyek a kísérleti parcellákat biztosítják évék óta — egy egész ndpos búzakemi- zólási fajtabéuimtatóra. Négy bemutatóhelyen, így a bólyi agrokémiai központiban, a borjádii úti tsz-es és kombi nőti táblákban, valamint a bácsfai határiban ismertették a mintegy harminc magyar; jugoszláv, olasz és francia búzalfajta ter­mesztési eredményeit, tapaszta­latait. Főként a legújabb sze­gedi, martonvásári, a jugoszláv Bairalnjka és Jugoszlávia nevű fajták ígérik a leggazdagabb hozamokat. Most a kemizálás került előtérbe a hozamfokozást illetően. Így a regulatorok, vagyis a serfcentőszerek fontos­ságára hívták fel a figyelmet. Többféle szárszilárdítóval, na­gyobb zöldfelületet eredménye­ző serkentőszerrel ismerked­hettek meg az érdeklődők. A regulátoros kezelés még gye­rekcipőben jár, miként a folyé­kony műtrágya-felhasználás is. Alkalmazásuk csak folyamatos talaj- és nővényvizsgálat mellett hatásos, tehát egyik sem cso­daszer önmagában. PETŐFI NÉPE Mennyisége kevés, minősége kitűnő az idei akácméznek, ami­nek befejeződött a pergetése a Bács megyei méhesékben. A ipéldátlan gazdag alföldi és fel­vidéki akácnyílást nem tudták kihasználni a rovaraik, a nyári farróság néhány nap atatt le­égette a fürtöket. Ami össze­gyűlt, az viszont artainysárgára érett be és jobban érződik az illata. A méhesekben most a vegyes viirágméz gyűjtésére ké­szítik fel a családokat, de kü­lön pergetik ki majd a hársmné- zet. iMa már nemcsak a mézet „rabolja” el az ember o szor­gos méh éktől, hanem „dézsmál­ja” táplálékukat, a virágport is. _ A Kescskeméti Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Miéhesz Szövetkezet tagjai 8—10 ezer méhcsaládot készítettek fel a néktárgyűjtésen kívül virágpor­hordásra. A kaptárok röpnyílá- saí alá gyűjtőedényeket helyez­ték el, s az ezek fölött lévő „láibrácsakról” a rovarok lábá­ról az edénybe kerül a virág­por. Érdekes módon a mézgyűj­tést is kedvezően befolyásolja a virág po rdé zsma, mert egyre többet kell fordulatok a mé- heknék, hogy a lábúikról lehul­lott virágport pótolják az ete­tődhez. összességében 80-féle virágport tartanak számon és közülük a legkeresettebb a fű­zé, s legillatoSabb a hársfa pol­lenje. A termék, amely a méznél is kapósabb, karriert csinált az utóbbi években. Bizonyított, hogy fogyasztása regen'eráláan hat az emberi szervezetre, fris­sít, fiatalít a benne lévő ter­mészetes vitaminokíkal és ami- násbvaklkal. Százhuszonöt- pvp Bankó Pista, a nótakirály I . . - I Ifjú zenészek a Dankó-szobor előtt A nagyon kedves, és a; na­gyon népszerű emberek válnak úgy közismertté, hogy utónevü­ket ikedveskedáen, becéző for­mában mondjuk, írjuk. Manap­ság az arra érdemes sportolók egyike-másikai vívja- tó magá­nak azt o tisztességet, hogy Tibor helyett csokis Tibinek, Károly helyett csakis Karesznaik titulálja öreg és fiától. Régeb­ben a zenészeik - egészen pon­tosan a. népszórakoztató cigány- zenészek — lubickoltak így a népszerűségben', s zendítettek rá egy-egy nótára, amikor a vendég elkurjaototto magát: Lailov Gyulus, Őszi stb. ide a fülembe azt, hogy ... Gigán ysz orma zá sú muzs iku ­saink koron ázat Ion királya, a most százhuszonöt éve született és immár nyolcvon esztendeje halott Dankó Pista is így, Pista­ként vonult be nemcsak zene-, de bátron mondhatjuk egész művelődé s törté n e tű nkbe is. IMost százhuszonöt éve, 1858 június 13-án láttái meg a nap­világot a Szeged környéki Szatymazon, A későbbi nóta­szerző alig- tizenöt évesen már prímás: rangban állt sóját bon- dója élén Szatymazon. Hogy mily tűzzel és érzéssel 'kezelhette ai vonót, orra. abból következtethetünk, hogy haimai- rosan bekerült Szegedre, ott is ai híres-neves Kass kávéházba, Ebben a. tükrös, füstös, már­ványasztalos iddogáló és tár­salkodó teremben csinálta meg a szerencséjét: itt lett a kottát nem ismerő cigánylegényből Dankó 'Pista, a nótakiirály. Akkoriiban. ai iKassban gyűltek össze délutánonként, esténként a Szegedi Napló munkatársai, akik előbb fölfigyeltek a sötét- bőrű muzsikus' szépséges játé­kára', majd pedig nótaszövege- ket kezdtek írni neki. Minde­nekelőtt Pósa Lajos költötte tu­catszám e verseket, de segített jól csengő rímeket keresni Gárdonyi Géza; sőt alkalmasint 'Mikszáth Kálmán is. Az igazi nagy kompon ista- siker nem is maradt el. Amikor az Új Idők 1895-ben dalpályá- zotot hirdetett, annak első díját — s azzal együtt a tekintélyes összegnek számító háromszáz koronát — Dankó Pista- nyerte el, mégpedig a Zúg a- szélvész, háborog a Balaton című szer­zeményével. iMégi egy rövidke év, és a hajdani ki® szatymaz'i prímást Budapest közönsége ünnepli. 1896-ben szerződtették, és attól kezdve a. Duna partján zengeti el a. zömükben a Tiszai mellett komponált dalokat. Eltörött a hegedűim, vagy a. Most van a nap lemenőben, a Nem jó, nem jó minden este a fonóba eljárni kezdetűeket. Az 1800-as évek legvégén, az 1900-os évek legelején már ez egész ország Dankó-nátákat zeng. Az ő melódiáit dalolja Blalho' Lujza ugyanúgy, mint a falusi kocsmák kapatos népe. Közben pedig a színházak ci- rádás falai közé is bekerül, hi­szen sorra írja, — azaz, hogy mások tolla alá diktálja — Á zsöllérleány, a Szegény Laci, A leányasszony, a Rebeka, o Gyi- mesi vadvirág, A halász szere­tője című daljátékainak zené­jét. ‘Mindemellett népszínművek­hez is komponál betétdalokat, például o Cigányszerelemhez 1898-ban. Boldog embernek vélhették hát ezt o zenéi síikért sikerre halmozó Cigányprímást, még­sem volt az. Kedvét egyrészt az búsítottai, hogy származása miatt csak csodálta, de maga közé be nem fogadta ai polgári nép. Apósa, Joó Ferenc, az is­mert szegedi arcképfestő — Móra Ferenctől tudjuk ezt — egyenesen a halálba itta magát azért, mert lánya nőül ment Dan’kóhoz. Másrészt pedig tü­dőbetegsége aggasztotta, gyó­gyítása' végett még San Remó- ba is elvonotozott. Sajnos hiá- bai, mert az ottta-ní levegő sem segített a baján, s 1903. már­cius 29-én elhalálozott. Alig negyvenöt évet élt. íNégyszáz dala maradt fenn. S e négyszáz dalnak köszönhe­tően kiteljesedett egy olyan Dán kő-legenda-, amelyhez ha­sonló kevés muzsikust övez. Szeged városától 1910-ben sír­emléket, 1912-ben pedig szob­rot kapott Ez o. közismert Dan- kó-szobor - Morgó Ede melan­kolikus szépségű alkotásai — a lehető legméltóbb helyre, a Kass (később Hungária) szálló elé került. A. L Magyar­csehszlovák könyvkiadás A magyar—csehszlovák közös könyvkiadá s kezdetének 30. év­fordulója alkalmából nagysza­bású magyar könyvikiállítás nyílt tegnap Pozsonyban. A kiállítás mintegy 1500 kötetnyi anyaga a két ország kiadódnak együttmű­ködésében Magyarországon megjelent _ keresztmetszete mellett átfogó képet ad az utóJőbi évék magyar könyvki- odáisáinalk értékeiről is. A közös könyvkiadás három évtizedes jubileuma alkalmából Udvarhelyi László, a Kiadói Fő- /igazgatáság vezetője magas magyar kitüntetéseket adott át hétfőn a pozsonyi magyar fő- konzu Iá tuson a könyvszakma azon jeles szlovákiai képviselői­nek, akik kiemelkedő érdemeket szerezték a kulturális értékek ■egyre gazdagodó cseréjének ezen a területén. A .kiét ország közös könyvkia­dása nak oroszlánrésze van ob­iban, hogy az UNESCO adatai szeriint a cseh és a szlovák iro­daiam alkotásaiból a legtöb­bet magyar nyelvre fordították le. Az irodáim: értékek cseréjé­nek ez a szép példája elsősor­ban a két ország népeinek kö­zeledését szolgálja, és kiemelt szerepet kap a csehszlovákiai magyar nemzetiség művelődé­sében.

Next

/
Thumbnails
Contents