Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

1983. június 25. _____________________________________________________________________ KÉPÚJSÁG Q Üzbegisztán Földgáz a sivatagból A petropavlovszk—kam­csatszkiji Szeroglazkában ta­lálható a Szovjetunió legna­gyobb halgazdálkodási kol­hoza. A szeroglazkai Lenin- kolhoz Kamcsatka zsákmá­nyának tíz százalékát halász- sza ki. Tulajdonukban egész flotta van, amelyben kis mo­torosoktól óriási hűtőhajókig minden megtalálható. — A fogás bőséges — mondja Vlagyimir Szvat- kovszkij, a kolhoz elnöke. — Inkább az a gondunk, ho­gyan bztosítsuk a halállo­mány utánpótlását, hisz a jövőre is gondolnunk kell. Ugyanilyen fontos, hogy a kifogott zsákmányt jó minő­ségben feldolgozzuk a hűtő­hajókon, és a partmenti üze­mekben, konzervgyárakban. A Lenin-kolhoz hűtő-ha- lászhajóin háromszor olyan Bulgária alig négy évtized alatt fejlett iparral és inten­zív mezőgazdasággal rendel­kező országgá vált. Ez idő alatt a nemzeti jövedelem a 12-szeresére emelkedett. 1981- ben elérte a 21,9 milliárd le- vát, s 1982-ben további 4 szá­zalékkal nőtt. A nemzeti jö­vedelem átlagos évi növeke­désének mértéke az utóbbi 20 évben 7,6 százalék volt. Az ipar a gazdasági élet vezető ágazata lett. 1981-ben ez a népgazdasági ágazat ter­melte meg a nemzeti jövede­lem 49,2 százalékát. A leg­gyorsabban az energetika, a vegyipar és a gépgyártás ter­melése növekszik. Az utóbbi évtizedben kü­lönösen az energetika indult nagy fejlődésnek. A villamos energia termelése az 1970. évi 19,5 milliárd kilowattóráról 1981- re 31 milliárdra nőtt, 1982- ben pedig már 40 milli­árd kilowattóra volt. A villa­mos energia 72 százaléka hő­erőművekből származik. Amellett, hogy az energiahor­dozók nagy részét külföldről, főleg a Szovjetunióból impor­tálják, nagy gondot fordíta­nak a hazai tartalékok maxi­mális kihasználására is. Az alacsony fűtőértékű szénfaj­ták felhasználásának techno­lógiája világszerte ismertté tette a bolgár energetikát. Ilyen szenet hasznosítanak például a Sztara Zagora-i Ma- rica-Iztok energetikai komp­lexumban. Hasonló nyers­anyagot dolgoznak föl a Bo- bov Dől hőerőműben is. A vízerőművek állítják elő a villamos energia 10 százalé­kát, de jó ütemben fejlődik az atomenergetikai ágazat is. Kozlodujban 1974-ben adták át Bulgária és a Balkán-fél­sziget első atomerőművét. termelékenyen dolgoznak, mint másutt. Ez, szerintünk, elsősorban a legénység szak- képzettségétől függ. Nem ke­vésbé fontos, hogy összefor­rott törzsgárda dolgozik egy- egy hajón. A „Leninyec” pél­dául 14 éve járja a tengert, s ezalatt a 60 főnyi gárdából csak ketten cserélődtek. — Kolhozunk vonzereje a szociális juttatásokban rejlik. A kikötő mellett lakóházakat építettünk, van kultúrházunk, orvosi rendelőintézetünk, is­kolánk, óvodánk. Saját üzle­teink vannak, még szaunát is üzemeltetünk. Magasak a fizetések is. A hajón havi ezer rubelt is le­het keresni, a partmenti munkahelyeken 450—500 ru­bel a havi jövedelem. Néhány egymást követő bő­vítés eredményeként az össz­teljesítménye 440-ről 1760 megawattra emelkedett, s je­lenleg az energiatermelés 20 százalékát adja. A tervek sze­rint ez az arány 1990-re 40 százalékra emelkedik. A gépgyártás termelése 25 év alatt a 39-szeresére nőtt. Az ipari termelésnek a 30, a kivitelnek pedig több mint az 50 százalékát ez az ágazat adja. A villamos és motoros targoncák, továbbá a futó­macskák gyártása az évi össz­termelés 12 százalékát teszi ki. Nemzetközileg is elismert eredményekkel dicsekedhet Bulgária a mezőgazdasági, a fémforgácsoló, a kovácsoló- sajtoló gépek és berendezé­sek, a hajó-, a kohó-, a fa- feldolgozó, az energetikai, az elektromos-műszaki, a köny- nyű- és az élelmiszeripari gé­pek gyártásában. A gépipar további fejlődését segíti elő a Radomir mellett épülő úgyne­vezett „gyárkiszolgáló gép­gyár”. A nagyüzemben egye­di gépeket és berendezéseket állítanak elő hazai és export­célokra. A gépipar jelenleg 300 ezer dolgozót foglalkoz­tat. A kohászat évente 1,5 mil­lió tonna nyersvasat és vas­öntvényt, 2,5 millió tonna hengerelt árut és jelentős mennyiségű színesfémet állít elő. Az utóbbi öt évben olyan fontos nagyüzemek épültek, mint a sumeni alumíniumfel­dolgozó kombinát, a szeptem- viri acélcsőgyár és az ihtima- ni nyersvasöntöde. A műszaki haladásban meghatározó szerepe van az automatizálásnak, az elektro­nikus számítógépgyártásnak. A világszerte jól ismert számjegyvezérlésű fémforgá­csoló gépeken kívül Bulgária Két évtizede fejlődnek a Szovjetunió keleti részén a gázkitermelő ipartelepek. Ez alatt az idő alatt az ország gázfelhasználása megközelí­tőleg a tízszeresére emelke­dett, s a fűtőanyag-energeti­kai komplexum legfontosabb ágazata a gázipar lett. Füg­getlenül attól, hogy a hetve­nes esztendők közepétől a kékes színű fűtőanyag kiter­melésének a súlypontja Nyu- gat-Szibéria körzeteibe he­lyeződött át, Üzbegisztán és Türkménia lelőhelyei ma is fontos szerepet játszanak az ország népgazdaságának gáz­zal való ellátásában. A hatvanas évek kezde­tén, amikor a Szovjetunió­ban évente összesen 45 milli­árd köbméter gázt termeltek ki, az ipari feldolgozásba be­vezették az Üzbegisztán nyu­gati részében, a Kizil-kum si­vatagban lévő gazlini gázle­lőhely évi 25 milliárd köbmé­teres termelését. Erre az alapra építették ki a hatal­mas gázvezetékeket: a Buha­ipari manipulátorokat is gyárt. 1982-ben szerelték ösz- sze a sztara zagorai Beroe gyárban a harmadik generá­ciós robotok első példányát. Mindezek ellenére a legfej­lettebb ágazat a vegypiar, amelynek termelése 25 év alatt megkétszereződött és az ipari termelés 9 százalékát adja. Alapvető irányzata a szerves vegyipar: a műanya­gok, a szintetikus kaucsuk és a műszálak előállítása. Ma Bulgária jelentős mennyiségű kalcinált szódát, nitrogén és foszfor műtrágyát, kénsavat termel, öt év alatt mintegy 600 új vegyi terméket állítot­tak elő, köztük oktanolt, bu- tanolt, normál paraffint, plasztifikátorokat, konzisztens kenőanyagokat. Az ágazat oszlopa a devnjai vegyipari komplexum és a burgaszi kő­olaj-feldolgozó kombinát. • Tavaly Bulgáriában 365 millió méter pamut-, 40 mil­lió méter gyapjú- és 36 mil­lió méter selyemszövet ké­szült, s 19 millió pár lábbelit gyártottak. A könnyűipar je­lenleg az egyik legjobban fej­lett exportágazat. Hasonló a helyzet a mező- gazdasági és az élelmiszer- ipari termelésben. Bár a me­zőgazdaság, ez a hagyomá­nyos bolgár népgazdasági ágazat az ország termelésé­nek mindössze 20 százalékát adja, abszolút számokban ki­fejezve termelése a háború előttinek a 2,6-szeresére nö­vekedett. A megművelt terü­letek ma 300 — átlagosán 12 700 hektárral rendelkező — agráripari termelési egye­sülés birtokába tartoznak. Ta­valy a traktorok száma elérte a 155 ezret, a gabonatermelés 1981-hez képest 15,3-százalék­kal nőtt, s ezzel meghaladta a 9 millió 950 ezer tonnát. ra—Ural, a Buhara—Taskent —Frunze—Alma-Ata több ezer kilométer hosszúságú gázvezetékeket. Két évtized alatt a Kizil- kum méhéből csaknem 500 milliárd köbméter metánt termeltek ki. Üzbegisztánban a gázipar fejlődésének gyors tempója jelentős hatást gya­korolt a népgazdaság legfon­tosabb ágazatai hatékonysá­gára Közép-Ázsia köztársa­ságaiban, az Uraiban, Ka­zahsztánban egyaránt. A 300 ezer négyzetkilomé­ter területű Kizilkum siva­tagban új, hatalma? gázlelő­helyek egész sorát nyitották meg. Ez a földgáz azért is számottevő, mert sok benne a kén, a széndixoid, a hid­rogén, a propán, az etán, s emellett cseppfolyós szénhid­rogént, gázkondenzátumot is tartalmaz. A Szovjet-Üzbe- gisztán lelőhelyein kitermelt gázkondenzátum egy tonnája motorolaj minőségben 1,5—2 tonna kőolajjal egyenlő. Amint azt a Közép-Ázsiá- ban az első, mubaraki gáz­Hatvan évvel ezelőtt, 1923- ban alakult meg Havannában az az első, diákokból és mun­kásokból álló csoport, amely marxista-leninistának vallot­ta magát. Ebből a kis párt­sejtből jött létre 1925. augusz­tus 16-án Kuba Kommunista Pártja. A húszas évek Kubájára az amerikai tőke erősödő befo­lyása, a diktátor-elnökök ural­ma, a kíméletlen politikai terror volt a jellemző. Ebben az időszakban kezdett akti­vizálódni az egyetemi diák- mozgalom, amelynek vezetője Julio Antonio Mella volt, a kommunista párt egyik meg­alapítója. Machado tábornok, az akkori elnök vad hajszát indított az illegalitásban mű­ködő kommunista párt tagjai ellen, és Mellát Mexikóban bérgyilkosokkal megölette, más politikai ellenfeleit pedig a karib-tengeri cápák marta­lékának vetette oda. A véres terror ellenére a kommunista Rubén Martinez Villena 1930- ban általános sztrájkot szer­vezett. A kubai kommunisták, hogy kitörjenek az illegalitásból, 1937-ben egy új, legális pár­tot szerveztek. Az illegális kommunista és a legális párt 1940-ben egyesült Forradalmi Kommunista Szövetség néven. Kuba történelmének egy viszonylag demokratikus sza­kaszában — a második világ­háború idején — a baloldali erők demokratikus alkot­mányt harcoltak ki, a kom­munisták 8 mandátumot sze­reztek a választásokon, sőt a kormánynak is voltak kom­munista tagjai. A háború után azonban az újabb elnökök is­mét a régi módszerekhez nyúl­tak: szétverték a szakszerve­zeti mozgalmat, az állami kor­rupció hihetetlen méreteket öltött. 1952-ben Batista ál­feldolgozó üzem működteté­sének tapasztalatai mutatták (ezt 1972-ben^építették a Ki- zilkum-sivatagban, Buhara közelében), a kékesszínű gáz finomítása során 450 ezer tonna ként kaphatunk éven­te. A közgazdászok kiszámí­tották, hogy az abból készí­tett műtrágya lehetővé teszi Üzbegisztán oázisaiban a ga­bona terméshozamának két­millió tonnás növelését. Ügy határoztak, hogy Közép- Ázsiában még néhány ha­sonló vállalatot létesítenek. Most kezdték meg a Kizil- kumban egy új, gazdag lelő­hely, a szovjetabadi gázme­ző kiaknázását. A nyolcvanas években a Szovjetunióban gyorsan fej­lesztik a gázipart: az 1981— 1985. években, vagyis a XI. ötéves terv végéig 600—640 milliárd köbméter földgáz ki­termelését tervezik. Ez mó­dot ad arra, hogy teljes mér­tékben kielégítsék a saját szükségletüket és biztosítsák az exportszállításokat. lamcsínnyel került az elnöki székbe, felfüggesztette az al­kotmányt, feloszlatta a par­lamentet, bezáratta a mun­kásszervezetek helyiségeit, be­tiltotta lapjaikat. A Batista nyílt diktatúrája elleni harc­nak a havannai egyetem lett a központja. Különösen egy fiatalember tűnt ki a szer- vezkedők közül: Fidel Castro Ruz. 1953. július 26-án kezdő­dött meg a felkelés Batista diktatúrája ellen. Fidel Castro vezetésével forradalmi külö­nítmények támadták meg a Moncada-laktanyát, Kuba má­sodik legnagyobb katonai erő­dítményét. A forradalmárok vereséget szenvedtek. A Moncada-felkelés szerve­zője a Július 26. Mozgalom volt. 1955-ben Jósé Echeverria diákvezér megalapította a Március 13. Forradalmi Di­rektóriumot, amelynek harco­sai 1957-ben megtámadták az elnöki palotát is. A diktatúra elleni harcot e két szervezet mellet a Kubai Népi Szoci­alista Párt (ez volt a kom­munista párt neve 1944-től) vezette. A forradalom győ­zelme után e három mozga­lom egyesült és 1965-ben fel­vették a Kuba Kommunista Pártja nevet. Fidel Castro és öccse a bör­tönből kiszabadulva Mexikó­ba emigrált. 1956. novemberé­ben a „Granma” (Nagymama) nevű jacht fedélzetén Castro 82 társával visszatért Kuba szigetére. Több mint két évig tartott a gerillaháború Ba­tista ellen. Vezetői a Castro- testvérek, Camilo Cienfuegos és Ernesto Che Guevara vol­tak. A Felkelő Hadsereg csa­pásai alatt Batista diktátor rendszere 1958. december 31- én megbukott. 1959. január elsején — újév napján — a forradalmárok, a „szakálla­sok” végleg kezükbe vették a hatalmat Kuba földjén. Csebokszári traktorok A Volga menti Csuvas Autonóm Köztársaság főváro­sa — Csebokszári — közelé­ben, a sivatagban épült fel a gyáróriás, az ipari traktor­gyár. A Szovjetuniónak nagy hagyományai vannak a trak­torgyártásban. Elég, ha csak a volgográdi, harkovi, cselja- binszki, minszki, vlagyimiri és altáji traktorépítő üzeme­ket említjük. Miért volt szük­ség a csebokszári gyár létre­hozására? A Szovjetunió népgazdasá­ga nagymértékben függ a ki­termelő ágazatok fejlesztésé­től. Ehhez nagy teljesítményű földmunkagépekre — többek között bulldózerekre és cső­fektetőkre — van szükség. Mostanáig a Szovjetunióban túlnyomórészt külföldi gyárt­mányú — amerikai és japán — munkagépek dolgoztak. A hazai nehéztraktorgyártás új üzemének felépítésével szov­jet gépek veszik át a munkát. A hatalmas gyár tervezése és felépítése igen rövid idő alatt valósult meg. Beindult a T—330-as és a TT—330-as típusok sorozatgyártása. A T—330 kifejlesztéséhez új típusú fémekre, gumikra és kenőolajakra volt szükség, mert a nehéz traktoroknak különleges terhelési körülmé­nyek között kell üzemelni­ük. Lényegesen növelni kel­lett a motor teljesítményét. Űj technológiát vezettek be az alkatrészek és részegysé­gek sorozatgyártására, növel­ték megbízhatóságukat. A T— 330 típusnak meg kell birkóz­nia a szibériai mínusz 60 fo­kos faggyal és a közép-ázsiai 40 fokos hőséggel egyaránt. A gyár tizenötezer fős kol­lektívájának nagy része fia­tal. A dolgozók átlagéletkora 35 év. A munka magas szak­tudást igényel. Sok a bonyo­lult műszaki berendezés, több mint háromszáz számjegyve­zérlésű programozható szer­számgépet kell kiszolgálni. 1985 után a gyár már a tel­jes tervezett kapacitással mű­ködik majd. De több száz csebokszári traktor dolgozik már ma is a Szovjetunió kő­olaj-, földgáz-, szén- és vas­érclelőhelyein, gyárépítkezé­seken, csővezetékek fekteté­sénél. A kísérleti műhelyben pedig készül az új, a jelenle­ginél másfélszer nagyobb tel­jesítményű traktor is. NDK Orkánok a (öld alatt A maga nemében egyedül­álló kutatóintézet működik a Merkers környéki Rhön-hegy gyomrában. A 420 méterrel a föld alatt kialakított intézet­ben a levegőellenállás kuta­tásával foglalkoznak az NDK tudósai. A- laboratórium korszerű berendezésein másodpercen­ként 600 méteres sebességű, mesterségesen élesztett orkán viharzik át (ez a hangsebes­ség kétszerese, iszonyú erejű szélmozgás). Így vizsgálják a légáramlások és a levegőel­lenállás különböző hatásait. A 30 éve épített kísérleti laboratórium egy üzemen kí­vül helyezett bányaaknában kapott helyet, amelyet csak­nem egy méter vastag tégla­fal övez. A 200 méter hosszú, 30 ezer köbméter térfogatú helyiséget hermetikusan el­zárták a külvilágtól. Leonyid Sztaroszelszkij Tovább bővül a mubaraki gázfeldolgozó üzem Bulgária A növekedés és a fejlődés dimenziói Kuba Az első pártsejttől a győzelemig Halászkolboz Kamcsatkán Hazatérőben a Pjotr Iljicsev halászhajó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents