Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
1983. június 25. NÉPÚJSÁG 5 A fiatalok lakáshelyzete A fiatal házasok többségének a munkahelyi beilleszkedés, családalapítás mellett, illetve az utóbbival összefüggésben a legnagyobb gondja az önálló otthon megteremtése. Ennek legfontosabb feltétele a lakás. Az új jogszabályok egyik célja éppen az volt, hogy a lépcsőzetes lakásmegoldással és más módokon segítsék a fiatalokat, illetve megkönnyítsék az önálló otthon megteremtését, lerövidítsék a lakáshoz vezető utat. Ugyanakkor biztosítékot is jelentsenek arra nézve, hogy belátható időn belül — ha maguk a fiatalok is hajlandók áldozatvállalásra, takarékosságra — önálló lakáshoz jussanak. VÉLEMÉNYEK — KÉT OLDALRÓL A közvéleményben sokféle álláspont létezik a fiatalok életkezdését illetően. Egyik szerint „könnyű a mai fiataloknak”. Mindent készen kapnak, nem a nulláról indulnak, mint szüleik, akiknek többsége ma már valamilyen segítséget képes és akar is nyújtani nekik. Ennek az ellenkezője, amikor egyesek sötétre akarják festeni a képet, mondván, hogy kilátástalan a helyzet, a fiatalok saját erejükből sosem juthatnak lakáshoz, csak jelentős szülői támogatással. Az igazság persze itt is középen van, nem tagadva, hogy egyes rétegek helyzete valóban nagyon nehéz, csak igen nagy erőfeszítés árán képesek az albérletből kijutni. Azokról most nem beszélve, akik helyzetüket lényegében maguknak köszönhetik, mert nem dolgoznak, vagy lehetőségeiket meghaladóan sok gyereket nevelnek. Azok számára viszont, akik gyerekszeretetből vállalkoznak arra, hogy szorgalmas munkával több gyereket ne- eljenek, az új szabályban is ismert a szociális lakás fogalma és megfelelően részesülhetnek az állami lakásokból, sokféle fizetési kedvezmény mellett, egészen a használatbavételi díj elengedéséig. SZÁMOK TOLNA MEGYÉRŐL Nemcsak most, már „ötéves tervekkel ezelőtt” is foglalkozott a megyei vezetés a fiatalok lakáshelyzetével, illetve a célt segítő intézkedéseket hoztak, nyilván ennek köszcínhető, hogy a helyzet ma nem rossz, és a jövőre nézve is biztató a tervezett lakások és nyilvántartott lakásigénylők aránya. Dr. Péter Mária, a megyei tanács vb igazgatási osztályának munkatársa nyilatkozott számunkra. Az általa elmondott adatok, ma még csak hozzávetőlegesen véglegesek. Lényeges módosulásra nem nagyon kell számítani. A lakásigénylések megújításának határideje e hónap vége, és biztos statisztika csak utána készülhet. Beszámítva viszont azt, hogy a lakás az ember életének milyen fontos kérdése, nem valószínű, hogy az „utolsó pillanatban” tömeges igény jelentkezzék. A megye összes lakásigénylői közül 45—50 százalék a fiatal. A jogszabály szerint e kategóriába a 35 éven aluliak számítanak. Az összes igénylő, a tájékozódás napján, a hét elején 2733 volt. Az átlagtól vannak eltérések, nem is nagyon meglepőek. Pakson például 277 lakásigénylő közül 229 a fiatal, ami 83 százalékos aránynak felel meg. A városok és a 12 nagyközség idevonatkozó tanácsrendeletei általában ötven százalékban határozták meg a fiatal házasoknak jutó lakások számát. A korábbi tények országosan is jó arányt rögzítenek, 1982- ben Tolna megyében a megépült és elosztott lakások 56,6 százalékát kapták fiatal házasok. Dunaföldváron például azt is előírja a tanácsrendelet, hogy a megüresedő, komfort nélküli lakások felét is ők kapják, mint első és nem végleges lakást. TÖBB LÉPCSŐBEN, DE ÖT ÉVEN BELÜL .... Az új jogszabály ugyanis azt írja elő, hogy az első lakás a szociális helyzettől, anyagi viszonyoktól függetlenül odaítélhető a fiatal házasoknak, előtakarékossági kötelezettséggel, használatbavételi díj megfizetése nélkül. A következő, végleges lakás már csak a jogosultság mértéke szerinti lehet, figyelembe véve minden körülményt. Az első lakásban általában csak öt évig lakhatnak a fiatalok, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ezen idő alatt a tanács gondoskodik a végleges megoldásról. Pillanatnyilag megyénkben az a gond, hogy kevés a garzon, az alacsony komfortfokozatú és kis alapterületű lakás. Ami a számokat illeti, 1916 OTP-lakást igényeltek eddig, a terv pedig 1500 megépítése. Akinek nem jut lakás, családi házat épít. A jelek arra mutatnak, mert az OTP tavaly mintegy 700 lakás- építési hitelt intézett, az idén már 550-nél tartanak. MÓDSZEREK, LEHETŐSÉGEK A segítés módjai közé tartozik, kis településen pedig az egyetlen lehetőség a telekbiztosítás. És ez a másik nagy gond is egyben. Az előnyösebb kölcsönfeltételek miatt megnőtt a telket igénylők száma falun és városban egyaránt. Ez a lehetőség persze mindenkinek adott, nemcsak a fiataloknak. Élnek is vele. Ami speciálisan az ő gondjaikon segít, az a garzonház. Szek- szárdon a nyár végén átadandó fiatalok háza negyven lakására már 138 jelentkező van. Pakson jövő évi indításra terveznek hasonlót. A megyeszékhelyen a már meglévő, és közben üresedő garzonok egy részét is erre használják fel. A témához tartozik, hogy a múlt évben a lakásépítés nálunk az országos átlagot meghaladta, az országos 2 százalék helyett 2,5 százalék volt. Igaz viszont, hogy a népesség növekedése is itt volt a legdinamikusabb, az országós csökkenéssel szemben Tolna megyében 0,4 százalékkal nőtt a lakosság létszáma, ami a nagyberuházásokkal is magyarázható. A szekszárdi tanácsrendelet azt is előírja, hogy az OTP- lakások 10 százalékát a KISZ-bizottság javaslata alapján adják el. Az ifjúsági szövetség szerepe a lakáselosztásban szintén régebb óta biztosított Tolna megyében, ahol a lakáselosztó bizottság működik, a városokon kívül Tamásiban, Tolnán, Bátaszéken, Dunaföldváron és Simontornyán, ott, annak tagja a KISZ-bizottság képviselője. Egyes települések nagyon különböző helyzetben vannak a lakásigény szempontjából. Csak a harmincöt éven aluliak lakásigénylését figyelembe véve Szekszárdon 678 lakást kérnek, ebből kilencven a tanácsi bérlakás, Tolnán harmincegy az összes lakásigénylő. Bátaszéken a 21 fiatal lakásigénylő közül mindössze ketten kérnek tanácsi bérlakást. Természetesen eltérőek az anyagi lehetőségek is a településeken, arról tehát még nem beszélhetünk, hogy teljesen eltűntek az esélykülönbségek a városok és a nagyközségek között. Szekszárdon ma sem könnyű lakáshoz jutni, igaz, hogy az igénylők egy része nem is lakik a városban, csak a munkahelye van itt. Az igénylők jelenlegi lakáskörülményei is igen változóak, vannak akik kényelmesen és olcsón élnek a szülőknél, mások méregdrága albérletben alig képesek a takarékoskodásra. Mindent összevetve megvan a lehetőség arra, hogy a VI. ötéves terv végére tovább javul a fiatalok lakás- helyzete is. A gyűjtemény egyik legrégibb darabja Fagerendelyes, fa tengelyes eke A magángyűjtemények között sajátos helyet foglalnak el azok, amelyek tulajdonképpen nem egy személy, hanem egy közösség tulajdonai. Ilyen a miszlai gyűjtemény is, melynek anyagát szinte az egész falu lakossága gyűjtötte és gyarapítja ma is. Ezért aztán a nevek felsorolásába nem is érdemes belekezdeni, mert újságlapnyi lenne a névsor. Mindössze egyet említek: Borda József nyugdíjas igazgató-tanítóét, aki gondozza ezt a gazdag anyagot és bemutatja minden arra vetődő érdeklődőnek, hogy a miszlai gyűjtemény segítségével az is — a parányitól elindulva — utat leljen az egyetemes végtelen távlatai felé. CZAKÓ SÁNDOR ? fiépiszcrvei. *■•1948 MEGHÍVÓ k (í»ég nípe folyó évi sxepfembcr 5-én NÉMETHY PÁL ma peter fdi pónúr ollipán Ur védnökségével ILLANYAVATA napol larí. Községünk ezen nagyjelentőségű napján, kérJUK, örvendezzen 'velünk, és Ünnepeljen közöttünk. Borda József szívesen mutatja be kedvenc tárgyait Egy emlék 1948-ból Fatengelyes világ ________ 1 HÁROS1 IBOLYA Hlfliszla „múzeuma” Kiállítási sarok Pörgettyű, bugattyú, kócpuska — régi gyermekjátékok Sóőrlő. „Egyenesági leszármazottja” az ősember malmának
