Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

1983. június 25. ^NÉPÚJSÁG 3 Erősödő pártfegyelem A pártfegyelem helyzetével, a fegyelmi bizottságnak az alapszervezeteket segítő munkájával, megelőző tevékeny­ségével foglalkozott legutóbbi ülésén a bonyhádi városi párt-végrehajtó bizottság. Mint megállapította, a XII. kongresszus és a városkör­nyéki pártértekezlet határozatainak végrehajtása során tovább erősödött a párttagság figyelme, e tekintetben rend és fegyelem van. A párttagság politikai kérdésekben alap­vetően egységes, javult a cselekvési egység. Ám részlet- kérdésekben és azok összefüggéseiben előfordulnak eltérő vélemények, mint arra a Központi Bizottság áprilisi ülésé­nek határozata is felhívja a figyelmet. A párttagság zö™tei­____—------------—----2 jesiti a s zervezeti szabályzatban elő­írt kötelezettségeit, él jogai­val, betartja a szocialista er­kölcs normáit, a munkában és a magánéletben is példát mutat, tiszteletben tartja a törvényeket. Jávult a párt­tagság körében a közéleti te­vékenység, a társadalomért érzett felelősség. Ezt tükrözi a kiegyensúlyozott politikai légkör, a dolgozók bizalma a párt iránt. A pártszervekben és -szer­vezetekben érvényesülnek a lenini elvek, fejlődött a szer­vezeti élet, ez nagymértékűén segíti a fegyelem erősödését. Gondosabban készítik elő a taggyűléseket, jobban össze­hangolják a pártcsoportok te­vékenységét az időszerű po­litikai, gazdasági feladatok megoldása, a munkafegyelem javítása és a takarékosabb gazdálkodás érdekében. Mindez azonban nem zárja ki, hogy időnként előfordul­nak fegyelmi vétségek. A párt nincs elszigetelve az egész társadalomtól, különböző ha­tások érik — köztük negatív hatások is — és akadnak olyan párttagok, akik ennek nem képesek ellenállni. Van­nak, akik nem mindig állnak ki a párt politikája mellett és nem szállnak szembe az eli- veinktől idegen nézetekkel, kitérnek a nyílt elvi viták elől. Olyan is előfordul, hogy párttag az állami törvénye­ket sérti meg, nem tartja be a szocialista társadalom er­kölcsi normáit. E jelenségek ellen elsősor­ban a megelőző munkával le­het és kell védekezni, de ha egy-egy párttagnál bekövet­keznek, élni kell a felelősség­re vonással, a pártbüntetéssel. Egyébként maga a felelősség­re vonás is a megelőzést szol­gálja, kisebb fegyelemsértés esetén megóvja a párttagot a súlyosabbtól, ezenkívül a pártfegyelmi eljárások, bün­tetések tanulságul szolgálnak az egész párttagság számára, hiszen azokat a taggyűlés elé viszik, a legtöbb esetben ma­ga, az alapszervezeti taggyű­lés dönt. Az új Fegyelmi Útmutatót és a Központi Ellenőrző Bi­zottság állásfoglalását külön­böző pártfórumokon — alap- szervezeti taggyűlésekig be­zárólag —, megtárgyalták, és ezzel egy időben értékelték­elemezték a fegyelmi helyze­tet, a fegyelmi munkát. A bi­zottság tagjai — területi rend­szer alapján — segítik a pártvezetőségek és alapszér- vezetek ez irányú tevékenysé­gét. A fegyelmi bizottság évente 2—3 pártvezetőség vagy alapszervezet munkáját vizsgálja meg, vagy kér a fe­gyelmi munkáról tájékoztatót, amit megvitatnak bizottsági ülésen. A viták alapján ad elvi és gyakorlati segítséget. A fegyelmi bizottság, a párt­apparátus és az alaszerveze- tek kialakított kapcsolata, együttműködése alapján a fe­gyelmi munka mindjobban a pártmunka szerves részévé válik. A pártszervezetek — az utóbbi időben bátrabban és határozottabban lépnek fel a kisebb fegyelemsértések el­len is, mindjobban számon kérik a kötelességek teljesíté­sét. A Központi Ellenőrző--------------E.---------- Bizottság a XII. kongresszuson elhang­zott beszámolója szerint éven­te — 1975—79 között — a párttagság 0,8 százaléka ré­szesült pártbüntetésben. A bonyhádi és városkörnyéki pártszervezetek statisztikája szerint e területen az arány némileg meghaladta az or­szágos átlagot. Ám az utóbbi három évben — tehát a XII. kongresszus óta — az arány e 0,8 százalék alá csökkent. Annak ellenére, hogy a párt- szervezetek következeteseb­ben lépnek fel a fegyelem- sértések ellen. A pártmegbí­zatás és pártélet elhanyagolá­sa miatt felelősségre vontak aránya nem változott — ez 8 százalékát teszi ki az ösz- szesnek. Hatalommal, funk­cióval való visszaélés miatt a két kongresszus között fele­lősségre vontak néhány párt­tagot, az elmúlt három évben ilyenre nem volt szükség. Nagymértékben csökkent a társadalmi tulajdonban elkö­vetett károkozás miatti fele­lősségre vonás aránya, viszont nincs változás az erkölcstelen magánélet, magatartás miatt kiszabott pártbüntetéseknél. Itt kivétel nélkül az italozás játszott szerepet, két esetben ki is kellett zárni a pártta­got. Ennek megelőzésére a fepvelmi bizottság többször is felhívta az alapszervezetek figyelmét, szigorúbb felelős­ségre vonásokat is alkalmaz­tak, mégsem csökkent e vét­ségek száma. Emelkedett az ittas vezetés miatt kiszabott pártbüntetések száma, csök­kent az olyan fegyelmi eljá- rásoké-büntetéseké, amelye­ket a párt világnézeti köve­telményeinek megsértéséért kellett lefolytatni, illetve ki­szabni. Párthatározat végre­hajtásának elmulasztásáért sem a két kongresszus között, sem az utóbbi három évben nem történt felelősségre vo­nás, noha e téren nincs min­den rendben. Az alapszervezetek fegyel­mi munkája sokat fejlődött az elmúlt években, ebben nagy szerepe van annak, hogy rendszeresen értékelik a fegyelmi helyzetet titkári ér­tekezleten és taggyűlésen. Az alapszervezetek a korábbinál jobban keresik a cselekmé­nyek okait és számon kérik a párttagokkal szemben tá­masztott követelmények és a pártmegbízatások teljesítését. Bátrabban nyúlnak a fegyel­mezés eszközeihez. A párt­büntetéseket — kettő kivéte­lével — az alapszervezetek szabták ki, a felelősségre vo­nás mértéke arányban áll az elkövetett cselekménnyel, vagy mulasztással. Ugyanak­kor a kizártak aránya csök­kent. A pártszervezetek és a fe­gyelmi bizottság is figyelem­mel kíséri a pártbüntetésben részesítettek további tevé­kenységét, a velük való fog­lalkozást. Ma már három év­nél régebben kiszabott fe­gyelmi büntetés nincs ér­vényben, mivel a szervezeti szabályzat idevonatkozó elő­írásai szerint vagy a párttag, vagy a pártszervezet időben kezdeményezi a büntetés tör­lését. Ugyanakkor feltűnő, hpgy a kizártak háromne- gvedrésze 1975 óta lépett be a pártba, ez arra figyelmez­tet, hogy a tagfelvételre, a párttaggá nevelésre nagyobb gondot kell fordítani. Szükséges a megelőző po­----------------—— litikai, nevelő m unka javítása, a határoza­tok végrehajtásának a párt­tagsággal járó kötelezettsé­gek teljesítésének számonké­rése. Meg kell követelni a párttagoktól a példamutató magatartást a magán- és a közéletben, következetesen fellépni a népgazdaság érde­keit sértő cselekményekkel szemben. Megkövetelni a párttagoktól a szavak és a tettek egységét, a kiállást a párt politikája mellett, ennek érdekében tovább erősíteni a nyílt eszmecserét, az alkotó vitát, a hibás nézetek és ma­gatartás bírálatát. J. J. Hétfőn kerül forgalomba az 1000 forintos bankjegy Június 27-én, hétfőn a Ma­gyar Nemzeti Bank megkezdi az 1000 forintos címletű bankjegyek forgalomba hoza­talát. A kibocsátás hivata­los kelte 1983. március 25-e. A szakemberek véleménye szerint az új bankjegy esz­tétikailag csakúgy, mint a papír- és a festékanyag minő­ségében, nyomdatechnikai megoldásában megfelel a kö­vetelményeknek. A zöld tó­nusú bankjegy előoldalán Bartók Béla portréját, hát­oldalán Medgyesi Ferenc Anyaság című szobrát áb­rázolja. Az előoldalt Va- gyóczky Károly tervezte és metszette, hátoldalát ugyan­csak Vagyóczky Károly ter­vezte, és Füle Mihály met­szette. Mérete az 500 forinto­séval azonos. Az 1000 forintos címletű bankjegy kibocsátását a megnövekedett pénzforga­lom indokolja, emellett az új bankjegy megkönnyíti a gépi úton történő feldolgo­zást is. A nagyobb címletű bank­jegy bevezetése hosszabb időn át csökkenti a forgalom­hoz szükséges pénz mennyi­ségét. Számítások szerint másfél év alatt körülbe­lül 40 millióval csökkent­hető a forgalomban lé­vő bankjegyek száma, ami a bankjegykészítésben, a postai és a pénztári keze­lésben, feldolgozásban szá­mottevő anyag-, gépi kapaci­tás-, munkaerő- és időmeg­takarítást tesz lehetővé. Az 1000 forintos bankje­gyekkel elsőként azok ta­lálkoznak majd, akik hétfő­től pénzt vesznek fel a Nem­zeti Bank budapesti és vidé­ki pénztárainál. Hétfőtől ugyanis a felvenni kívánt pénz címletjegyzékében már feltüntethető az 1000 forintos. A lakosság a június 27-ét követő illetmények felvéte­lekor kap majd kézhez első ízben 1000 forintosokat. Alkatrész A vállalatok, szövetkeze­tek változtattak korábbi ma­gatartásukon: nem nézik kül­ső szemlélőként a külkeres­kedelem fáradozását a me­zőgazdasági importgépek al­katrészeinek biztosítására, illetve a hazai gyártóüzemek próbálkozásait a nagyszá­mú cseredarab előállítására, hanem maguk is bekapcso­lódtak a gyártási programba. A MÉM adatai szerint az idén hozzávetőleg egymilli- árd forint értékű mezőgazda- sági alkatrészt, cseredarabot készítenek az arra vállalko­zó üzemek, termelőszövetke­zeti és állami gazdasági mű­helyek. A munka szervezésére jó­részt az Agrotek vállalko­zott; a központi szervezet közvetítette az igényeket a vállalkozókhoz és egyúttal részt vett áz alkatrész-gyár­tásnál számításba jövő sza­bad műszaki lehetőségek fel­kutatásában is. :i=ll;í«]j HÉTRE ■ Átlagos hét volt, rendkívüli Tolna me­gyei események nélkül. Ami nem azt je­lenti, hogy nem történtek érdekes, vagy éppen az egyes ember életében fontos ese­mények. Az átlagos arra értendő, hogy nem történt váratlan esemény, az élet, a ter­melés ment a maga útján, még az időjá­rás sem okozott ezúttal kellemetlen meg­lepetést. Minden évben visszatérő esemé­nyekről is tudósítottunk a héten, amelyek az érintettek életében természetesen na­gyon jelentősek. Kedden írtunk a szünidő első napjáról. Szerdán tudósítottunk az ifjú pedagógu­sok fogadalomitételéről, a diplomaátadás­ról és arról, hogy Ráckevén géppel szedik a meggyet. Csütörtökön szóltunk az ipari szövetke­zetek termékkiállításáról és arról, hogy megkezdődött a munka az építőtáborok­ban. Pénteken tudósítottunk a megyei és a szekszárdi Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottságának üléséről és hogy ötödször per­metezik a szőlőt a szekszárdi Aranyfürt Termelőszövetkezetben. Évzáró - bizonyítvánnyal A szekszárdi I-es iskola alsó tagozatának tanévzáró ünnepsége. A főiskolákon nem hívják évzárónak azt a nagy eseményt, amikor a hallgató átve­szi diplomáját. Ám fontos dátum ez a fia­talok és a családok életében, véget érnek a diákévek, önálló életpályák indulnak. A ballagás divat már az óvodákban, általá­nos iskolákban is. A főiskolások, egyete­misták általában családi körben ünnepük meg a diploma átadását, a több éves szor­galmas, vagy kevésbé szorgalmas munka eredményét. Remélhetőleg egy gondolat erejéig eszükbe jut szüleik anyagi áldoza­ta is, és a társadalom áldozatvállalása, ami­vel nyugodt tanulásukat elősegítették. Mi pedig nekik gratulálunk a jól végzett mun­kához, ami remélhetőleg évtizedekig foly­tatódik majd az új munkahelyeken. Tőlük nem szokták számon kérni a vizs­gaeredményeket, nem így az általános is­kolásoktól. Nem egy családban akozott ke­serűséget, vihart a tanévzárót követő bizo­nyítványosztás, illetve, ami a bizonyítvány­ban volt. Panaszkodnak a pedagógusok, hogy a gyerekek egy része nem veszi ko­molyan a munkát, nem tanul, míg egy másik részt valósággal idomítanak a szü­leik, hajszolják őket a számukra nem reá­lis cél felé. Nem kell már első osztályban az egyetemre készülni — a szülőknek! A gyerek úgysem fogja fel hatéves korában, hogy mikor is lesz, vagy nem lesz belőle egyetemi polgár. Némely helyen egy-két négyes is a családi számonkérés tárgya volt, sőt, egyetlen négyes miatt már jött a szidás, de sajnos vannak még olyan csalá­dok is, ahol meg egyáltalán nem törődnek a gyerekkel. A nyári szünet pihenésre való, senki se kényszerítse hát gyerekét a tankönyv mel­lé, ugyanakkor néha nem árt közösen szin­te szórakozásképpen átismételni a tudni­valókat. A következő év kötelező olvasmá­nyainak öszeválogatása, esetleg elolvasása is szórakoztató lehet. A mai iskolások szü­lei nagyrészt már ugyanezeket a műveket olvasták gyerekkorukban, szép program lehet az élmények megbeszélése, össze­hasonlítása, netalántán az akkor mulasz­tottak pótlása. Kötelező olvasmányt elol­vasni sosem lehet késő. Mezőgazdaság - meggysztiret A megyei tanács mezőgazdasági osztá­lyának feljegyzése szerint a csapadékos időjárás hátráltatta a héten az őszi árpa betakarítását, ezért több gazdaság a terve­zettnél lassúbb ütemben halad. Nem ked­vez a lucerna második kaszálásának és a széna betakarításának sem a június hónap­ban hullott 54,3 mm csapadék. A hét végére valamennyi érdekelt me­zőgazdasági üzembe megérkeznek a katona kombáj nosok, hogy az őszi búza vágásá­ban már ők is segédkezzenek. Megkezdődött a meggyszüret is. A Hő- gyészi Állami Gazdaságban jelenleg 23,5 hektáron foglalkoznak meggytermesztéssel. A gyümölcsöt egy hete kezdték szedni a gazdaság dolgozói, valamint a környékbeli általános iskolák tanulói. A Diósberény melletti meggyesből a paksi konzervgyár­ba szállítják a termést, eddig egy vagon körüli meggyet adtak át. A Meteor korai, az Érdi bőtermő, és a Pándy üvegmeggy jó termést ígért, csupán a minősége kifogásol­ható: az eső miatt felrepedeztek a gyümöl­csök. A hét elején a hőgyészi általános is­kola tanulói álltak fel a létrára és szedték a meggyet, amiért kilónként három forintot fizet a diákoknak az állami gazdaság. Mint ahogy az lenni szokott, megkezdőd­tek a felvásárlással kapcsolatos panaszok is. A fogyasztók szekszárdi városi taná­csának ülésén a protekcionizmusra panasz­kodtak a kis tételben értékesítők. Ez úgy értendő, hogy van akitől kis tételben át­veszik a meggyet bolti értékesítésre, más­tól pedig nem. Pedig ez tulajdonképpen érthető, hiszen a törzseladót a felvásárlás­nál- is megbecsülik. Egyes kistermelőknek évek óta kialakult kapcsolataik vannak a Zöldérttel, az áfésszel, vagy éppen közvet­lenül egy-egy bolttal. Ez nem tekinthető protekcionizmusnak, különösen akkor nem, ha a minőségre is vigyáznak. Szerdán írta levelét szentgálpusztai pa­naszosunk, hogy nem vették át tőle több mázsa meggyét azzal az indokkal, hogy le­állították a cigánymeggy felvásárlását. Diófási Imréné, a szekszárdi áfész kereske­delmi osztályvezetője elmondta, hogy jú­nius 20-ig minden meggyet átvettek, eddig probléma a felvásárlással nem volt. Elő­ször a cseresznyével együtt vették a korai hibrideket. Hamarosan megkezdődött a cigány- és a konzervmeggy vásárlása is, mert a velük szerződésben lévő szigetvári konzervgyár, a baranyai korai érés miatt előbb indult mint a paksi. Viták akadtak, mert mindenki boltnak szerette volna el­adni, ott ugyanis többet fizettek az étke­zési minőségűért. Az viszont érthető, hogy a bolt csak annyit vesz át, amennyit maga is értékesíteni tud, minőségromlás nélkül. Aztán belépett a paksi konzervgyár. Több termeltetővel dolgoznak együtt a szállítást tehát ütemezni kell, ugyanígy tesz az áfész is, húsz felvásárlóhelyének megszabja, hogy egy-egy napon mennyit vásároljanak fel, a szállítás ütemessége miatt. Ha a hét vé­gén jó idő lesz, gyors érés következhet be, ami fennakadást okozhat, a feldolgozó- kapacitás ugyanis nem növelhető a végte­lenségig. Általános iskolások szedik a meggyet a Hőgyészi Állami Gazdaságban. HÍRRŐL ITTTTTTT^il

Next

/
Thumbnails
Contents