Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-25 / 149. szám

Kádár János fogadta Paul Vernert Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) Hetényi István kiemelte: eredménynek tekinthetjük, hogy egészségügyi és szociális célokra 8,7 százalékkal fordí­tottunk többet, mint 1981-ben, kulturális, oktatási és sport­célokra 7,9 százalékkal köl­töttünk többet, mint az előző évben. Ez is valamivel maga­sabb a tervezettnél és ezen belül minden alágazatnál van növekedés. Az általános is­kolák fejlesztésére a tanácsok 1982-ben a tervezettnél 200 millióval többet fordítottak, összesen 3,8 milliárd forint beruházást valósítottak meg. Terven felüli fejlesztés is tör­tént, például a fővárosban, Borsod, Szabolcs és Pest me­gyében. Lakásépítésre a ta­nácsok 11,7 milliárd forintot fordítottak — ez megegyezik az előirányzottal —, s célcso­portos és egyéb állami lakás­ként 19 000 lakást építettek fel. Kórházfejlesztésre 1,7 milliárd forint jutott, sajnos, Pénteken érdeklődési kö­rök szerinti szekciókban foly­tatta munkáját a prágai bé­ke-világ találkozó. A különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágokból érkezett, eltérő felfogású küldöttek foglalko­zásuk szerinti csoportokban fejtették ki véleményüket, hogy a maguk területén mi­képpen járulhatnak hozzá az emberiséget fenyegető veszé­lyek elhárításához, Erről ti­zenegy csoportban tanácskoz­tak. Külön-külön tanácskoztak az egyházi személyiségek, jo­gászok, pedagógusok, diákok és az újságírók. A nap magyar szempont­ból kiemelkedő eseménye volt Pozsgay Imrének, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának, a magyar delegáció vezetőjének nem­zetközi sajtóértekezlete. „örülünk, hogy itt Prágá­ban, a béke-világtalálkozón nyílt, őszinte légkör uralko­dik, a rendezők gondoskodá­sából igazi eszmecserék, dia­lógusok alakulhattak ki” — jelentette ki pénteki sajtóér­tekezletén Prágában Pozsgay Imre, a magyar küldöttség vezetője. Sokkal jelentősebb ügyről ez kevesebb, mint a tervezett: több százmillió forinttal. Nem pénzhiány az elmaradás oka, hanem a kivitelezésben még mindig tapasztalható nehéz­ségek. 1982-ben erősödött a taná­csok szervező tevékenysége, javult kapcsolatuk a lakos­sággal. Ennek jele, hogy min­den korábbinál magasabb összeget tett ki a társadalmi munka értéke: elérte a 8,5 milliárd forintot. Ebben ki­emelkedő szerepe van a Ha­zafias Népfront szervező mun­kájának. A vitában is nagy nyoma- tékot kaptak idei gazdálko- aásunk feladatai, az, hogy a külső és belső egyensúlyt megőrizzük. A miniszter rá­mutatott: Ezt a célt szolgálja többek között a költségvetés hiányának további mérséklé­se. Ez az idén legfeljebb tíz- milliárd forint lehet. Ahhoz, hogy ezt elérjük, sőt, állami érdekünknek megfelelően van szó, semhogy mellőzhet­nénk bárkinek a véleményét, észrevételeit a béke, a lesze­relés ügyében — folytatta Pozsgay Imre, majd arról szólt, hogy a Prágában tar­tózkodó magyar delegáció társadalmunk szinte minden rétegét képviseli, így alkal­mas az emberiség sorskárdé- seinek mélyebb, behatóbb elemzésére. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára ezután arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, miként vé­lekedik a magyar békemoz­galom az idén esedékes raké- tatelepíitésékről. Elmondta, hogy ebben a kérdésben a magyar békemozg'alom és a magyar kormány félreérthe­tetlen álláspontot foglal el. Azt a tervet ugyanis, amely arra irányul, hogy Európá­ban elhelyezzék az új raké­tákat a magyar közvélemény elutasítja. Nem tartja re­ménytelennek a béke megvé­désének ügyét, s nem tartja reménytelennek a megoldást a rakétatelepítések dolgában sem. Pozsgay Imre ezután javas­latokat terjesztett elő, ame­lyek megvalósításával, mint mondotta, újabb lendületet még lejjebb szorítsuk, az irá­nyításnak rendkívül nagy a felelőssége. A kormánynak idén is évközi intézkedéseket kellett hoznia a termelés és felhasználás tervezett aránya betartása érdekében. Ezektől az intézkedésektől a belföldi felhasználás — ezen belül alapjában a felhalmozás — terv szerinti alakulását vár­juk. Hetényi István kérte az or­szággyűlést, fogadja el az 1982. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslatot. ELEKI JÁNOS (Békés m. 7. vk.), a TÓT főtitkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója beszámolt arról, hogy az országgyűlés vala­mennyi állandó bizottsága megvitatta a zárszámadási jelentést. Részletesen felso­rolta azokat az észrevétele­ket, amelyeket a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban a bizottsági üléseken tettek a képviselők. Elmondta: talán a kaphatna a nemzetközi béke­mozgalom. Emlékeztetett ar­ra, hogy éppen 35 évvel ez­előtt, augusztus 25—31-e kö­zött ülésezett a wroclawi ér­telmiségi vilátgalálikozó. Itt határozták el az I. béke-vi­lágkongresszus összehívását, amelyet 1949-ben Párizsban rendeztek meg. Az évforduló jegyében augusztus utolsó hetét nyilvánítsák az euró­pai biztonság hetévé — in­dítványozta. Szeptember 1. legyen — nemzetközi béke- nap. A magyar békemozga­lom javaslata: ezen a napon délután szerte Európában nagyszabású demonstrációkon tiltakozzanak az emberek az atomháború veszélyei ellen. Végezetül bejelentette, hogy Budapest szívesen ad­na otthont jövőre egy Euró­pa biztonságával, békéjével foglalkozó konferenciának, amelyen kontinensünk orszá­gainak képviselői vennének részt. A kapuk természetesen nyitva állnak az amerikai békemozgiaflfflak előtt is. Ez­zel a tanácskozással állíthat­nának méltó emléket a 35 évvel ezelőtti párizsi béke­kongresszusnak — jelentette ki sajtótájékoztatóján Pozs­gay Imre. legjelentősebb eredmény az, hogy kezdünk takarékosab­ban élni, és meggondoltab- ban beruházni. A termelő szervezetek érzékenyebbek lettek a fajlagos anyag- és energiaköltségekre, és úgy tűnik, a hatékonyabb bérgaz­dálkodás szemlélete is utat tör magának. Eleki János az országgyű­lési bizottságok nevében úgy ítélte meg, hogy a ház tagjai egy, összességében sikeres esztendő gazdálkodásáról kaptak tájékoztatást, s a Ma­gyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot elfogadásra ajánlot­ta. Több hozzászóló nem volt, határozathozatal következett. Az országgyűlés a törvény- javaslatot egyhangúlag elfo­gadta. Ezzel a parlament nyári ülésszaka, amelyen Apró An­tal és Péter János felváltva elnökölt — befejeződött. D szejm ülése János Pál pápa csütörtö­kön véget ért lengyelországi látogatásáról szóló kormány- tájékoztató meghallgatásával kezdődött meg pénteken a lengyel parlament ülésszaka. A tájékoztatót Adam Lopat- ka miniszter, az Állami Egy­házügyi Hivatal vezetője ter­jesztette elő. Emlékeztetett a pápa láto­gatásának mindenekelőtt val­lási jellegére, ugyanakkor rámutatott, hogy a katolikus egyházfő a lengyel politikai és állami élet legfelső veze­tőivel is találkozott, látoga­tásának tehát szélesebb, bel­politikai és nemzetközi di­menziói is vannak. ♦ Lengyelország területét el­hagyva, csütörtök este II. Já­nos Pál pápa a repülőgép fe­délzetéről táviratot intézett Henryk Jahlonskihoz, az ál­lamtanács elnökéhez. Ebben kifejezte azt a reményét, hogy látogatása hozzájárul hazájában nemcsak a szelle­mi és vallási, hanem a kul­turális és a társadalmi élet békés és gyümölcsöző fejlő­déséhez is. Kifejtette azt a véleményét, hogy a látogatás előmozdítja az egyház és az állam közötti kapcsolatok to­vábbi kedvező alakulását. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Paul Vernert, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott találkozón tájékoztatták egymást a két párt tevékenységéről, a szo­cialista építőmunka meneté­ről. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy az MSZMP BUDAPEST Nyitrai Ferencné államtit­kár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke pénteken ha­zaérkezett Bangkokból, ahol — mint az ENSZ statisztikai bizottságának elnöke — meg­nyitotta az ázsiaj és csenaes- óceáni gazdasági és szociális bizottság statisztikai üléssza­kát és részt vett annak mun­kájában. * A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetségének meg­hívására Magyarországra lá­togatott az NSZK polgári és háborús rokkantak szövetsé­gének, a Reichsbundnak de­legációja Hermann Meyer el­nök vezetésével. A delegáció tárgyalásokat folytatott a Magyar Ellenállók, Antafa- siszták Szövetségének veze­tőivel, a két szövetség együtt­működéséről. * Pénteken a Parlament kongresszusi termében ülést tartott az Interparlamentáris Unió magyar csoportja. Barcs Sándor elnök, valamint a csoportnak azok a tagjai, akik részt vettek az IPU Buda­pesten, a közelmúltban ren­dezett V. európai együttmű­ködési és biztonsági konfe­renciáján, beszámoltak a ta­nácskozás munkájáról és a magyar küldöttség tevékeny­ségéről. Az ülésen részt vett és felszólalt Péter János, az országgyűlés alelnöke. BEJRŰT A szíriai hatóságok pénte­ken felszólították Jasszer Arafatot, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet Végre­és az NSZEP együttműködé­se, a magyar—NDK kapcso­latok az élet minden terüle­tén gyümölcsözően fejlődnek. Véleményt cseréltek a világ- helyzet, valamint a nemzet­közi kommunista- és mun­kásmozgalom néhány idősze­rű kérdéséről is. A találkozón részt vett Ko­rom Mihály, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, jelen volt Siegfried Körner, az NDK budapesti nagykövetségének tanácsosa. hajtó Bizottságának elnökét, hogy haladéktalanul hagyja el az ország" területét. A meg­lepetést keltő intézkedés előzménye: Arafat ismétel­ten ' azzal vádolta Szíriát, hogy fegyveres támogatásban részesíti az El-Fatah gerilla- csoport ellene lázadó frakció­ját. HAVANNA A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága közölte, hogy 1983. június 23-án meg­halt Osvaldo Dorticos Torra- do, a KKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, igazság­ügy-miniszter, Kuba volt köztársasági elnöke. A hiva­talos közlemény szerint Os­valdo Dorticos Torrado saját kezével vetett véget életének. A kiváló kubai kommunista — mutat rá a közlemény — gyógyíthatatlan gerincbeteg­ségben szenvedett és a közel­múltban meghalt a felesége is. MOSZKVA Vitalij Vorotnyikovot, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának póttagját, a Kraszno- dari határterületi pártbizott­ság eddigi első titkárát vá­lasztották meg pénteken az Oroszországi föderáció,. a Szovjetunió legnagyobb köz­társasága minisztertanácsá­nak elnökévé. Mihail Szolo- mencevet, az SZKP KB Po­litikai Bizottságának póttag­ját, az OSZSZSZK eddigi mi­niszterelnökét felmentették tisztségéből, mivel az SZKP Központi Bizottsága múlt he­ti plénumán a pártellenőrzé­si bizottság elnökévé vá­lasztotta. Szekcióülések a béke-világtalálkozón PANORÁMA Magyar—török kapcsolatok Lehetőségek a Boszporusz partján liter Türkmen török külügyminiszter két éve látogatást tett hazánkban, amelynek során Szentendre ódon utcái­val is megismerkedett. Törökország — néhány év­vel ezelőtti helyzetéhez vi­szonyítva — ma sikereseb­ben válaszol a világgazdasá­gi válság kihívásaira. A tö­rök gazdaságot elsősorban a magas olajárak érintették hátrányosan, hiszen az Euró­pa és a Közel-Kelet között fekvő állam hiányt szenved e fontos nyersanyagból. Más ásványkincsek azonban bő­ven találhatók az országban és erre alapozva a török ipar ma már a nemzeti jövedelem egyötödét adja. A két évvel ezelőtti szigorú gazdasági in­tézkedések nyomán az évi 120 százalékos inflációt sike­rült 20—30 százalékra leszo­rítani, s nőtt a kivitel. Mindez hazánk számára sem közömbös, hiszen a tö­rök piac a magyar gépipari termékek hagyományos fel­vevőhelye. A két ország kö­zötti árucsere-forgalom 1970- től bontakozott ki jelentő­sebb mértékben. A kétoldalú forgalom felfutását nagymér­tékben segítette, hogy Ma­gyarország és Törökország 1974-ben államközi kereske­delmi egyezményt, majd 1977-ben gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködési megállapo­dást kötött. A török fél első­sorban a magyar Ikarus bu­szok és hőerőművi berende­zések iránt érdeklődött. 1976- ban a két ország szerződést írt alá, amelyben hazánk vállalta, hogy 80 millió dol­lár értékben erőművi beren­dezéseket szállít Törökor­szágnak. Ezt 1979-ben 630 darab Ikarus autóbusz eladá­sáról szóló megállapodás kö­vette. A magyar buszok há­rom török városban Ankará­ban, Istambuliban és Adaná- ban közlekednek — a felhasz­nálók teljes megelégedésére. E két nagy szerződésnek kö­szönhetően 1980-ban az áru­csere-forgalom rekordszintet ért el: exportunk 99,9 millió, importunk 62,5 millió dollár volt. A két nagy szállítás ki­futása után az árucserefor­galom némileg visszaesett ugyan, de török szakemberek továbbra is nagy érdeklődést mutatnak a magyar termé­kek iránt. A feltárandó kétoldalú le­hetőségek kiszélesítésében je­lentősen segít a néhány évvel ezelőtt alakult magyar—tö­rök kormányközi vegyes bi­zottság. Fő feladata a kölcsö­nösen előnyös együttműkö­dés lehetőségeinek érdemi egyeztetése, a kereskedelmi forgalom fő irányainak meg­határozása. Mindennek érde­kében a két fél megállapo­dott, hogy 1981. augusztus 1- •től a kölcsönös szállítás el­számolása szabaddevizában történik, ami élénkítőleg ha­tott a gazdasági kapcsolatok­ra. Ez az elszámolási mód különösen a török exportőrök számára teszi vonzóbbá a magyar piacot, de végső fo­kon a hazai szállítások biz­tonságát is növeli. Gazdasági együttműködé­sünk egyik új területe a me­zőgazdaság. A török export csaknem felét még ma is ag­rártermékek adják. Egy ta­valyi megállapodás értelmé­ben török—magyar közös vállalat alakul, amely vető­magtermesztéssel és -forgal­mazással, később hústerme­léssel és -feldolgozással fog­lalkozna. Az új lehetőségek közé tartozik a magyar vál­lalatok részvétele a török infrastrukturális beruházá­sokban. Törökország földraj­zi elhelyezkedésénél fogva fokozottabban igényli a sűrű és jó minőségű úthálózatot, a korszerű kikötőket. Ha­zánk már eddig is szállított portál- és úszódarukat. Az együttműködés egy másik, eddig ugyancsak kevéssé fel­tárt lehetősége az egészség- ügyi és oktatási berendezé­sek eladása, hiszen Török­országban napirenden van az egészségügyi hálózat további kifejlesztése, valamint az ok­tatási intézmények korszerű­sítése. E programokba a ma­gyar vállalatok is bekapcso­lódhatnak. Ugyanakkor a magyar fél­nek fel kell kutatnia, milyen török árukra lenne igénye a hazai gazdaságnak. A török export az utóbbi időszakban évi 50—60 százalékkal nőtt, áruszerkezete korszerűsödött. Ez jó lehetőséget kínál az ipari kooperációra és a har­madik piacokon történő kö­zös megjelenésre. Nyilvánva­lóan e fent említett célokat is fogja szolgálni Bülent Ulusunak, a Török Köztársa­ság miniszterelnökének kö­zeljövőben sorra kerülő ma­gyarországi látogatása. G. F. P. Kitüntették a vízitársulatot Tegnap bensőséges ünnep­ség keretében adta át Deli Sándor, az SZMT titkára, az Országos Környezetvédelmi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa által ala­pított oklevelet a Szekszárd —Paksi Vízitársulat gazda­sági, párt- és szakszervezeti vezetőinek. Az országos környezetvé­delmi akcióhoz szorosan kap­csolódik a SZOT által meg­hirdetett „Rendet, tisztaságot a munkahelyen” kezdemé­nyezés. Ehhez a két akcióhoz megyénkből 93 gazdasági egység csatlakozott, s közü­lük a vízitársulat érte el a legjobb eredményt. Munkájukat számos ki­emelkedő létesítmény fémjel­zi, így — többek között — a szálkai víztározó megtervezé­se és megteremtése. De ugyancsak jelentős az a kör­nyezet, esztétikumával, prak­tikusságával, amelyben új telephelyüket felépítették. Munkájuk a termőföld, a víz védelmében tudatos koncep­cióra épül. Az elismerő oklevelet a vállalat igazgatója. Pataki László vette át, jelen volt az ünnepségen Rippert György, a megyei tanács környezet­védelmi titkára is.

Next

/
Thumbnails
Contents