Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-25 / 149. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 149. szám. ARA: 1,80 Ft 1983. június 25., szombat Mai számunkból RIPORTOT ÍRNI NEHÉZ...? (4. old.) AZ IPARBAN DOLGOZÓ NŐK MUNKAKÖRÜLMÉNYEI (1. old.) földgaz A SIVATAGBÓL (9. old.) A TITOKZATOS KÖLTÖ (10. old.) MISZLA „MÚZEUMA” (5. old.) Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka Pénteken a Parlamentben folytatódott az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Péter Jánosnak, az Országgyűlés alelnökének megnyitója után folytatódott a vita a Minisztertanács elnökének csütörtöki beszámolója felett. Elsőként Púja Frigyes külügyminiszter emelkedett szólásra. Púja Frigyes beszéde A külügyminiszter bevezetőjében rámutatott: mind több tény utal arra, hogy a béke és a biztonság, a nemzetközi együttműködés veszélybe került. Belső és külső feladataink, egész életünk, jövőnk szempontjából meghatározó jelentőségű: sikerül-e megőrizni és továbbfejleszteni a már kibontakozott és a gyakorlatban jól bevált európai együttműködést. A NATO 1979. évi úgynevezett kettős határozatának elfogadása után szocialista országok rendszeresen és nagy nyomatékkai mutattak rá arra a veszélyre, amelyet az 572 amerikai közép-hatótávolságú nukleáris rakéta jelent Európa és az egész világ békéjére. A Szovjetunió számos alkalommal kifejezte készségét az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján nyugvó megállapodás elérésére. A nukleáris töltetek egyenlő számára vonatkozó javaslata újból bizonyítja ezt. Ugyanakkor szovjet .részről hangsúlyozták: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tagállamai nem engedhetik meg, hogy felboruljon a jelenlegi katonai erőegyensúly. A nyugati rakétatelepítések megfelelő válaszintézkedésekre késztetik a Szovjetuniót, a Varsói Szerződés országait. Kormányunk helyesli és támogatja az észak-európai, a közép-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozására irányuló javaslatokat. Üdvözöljük Jurij Andropov el vtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének nyilatkozatát arról, hogy a Balti-tenger térsége is legyen mentes a nukleáris fegyverektől. A Magyar Népköztársaság küldöttsége következetesen síknaszáll, azért, hogy a madridi találkozó tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentummal fejeződjék be, s hogy Európa a helsinki záróokmányban megjelölt úton és szellemben haladjon tovább. Ezt az elvi álláspontunkat erősítette meg Kádár János elvtárs a hat európai semleges és el nem kötelezett ország vezetőinek felhívására adott válaszában. Púja Frigyes az európai helyzet elemzése után szólt a különböző tartós konfliktusokról. a válsággócokról. Szemléletes példaként említette Izrael agresszióját Libanon ellen.- s háborús készülődéseit Szíria megtámadására. — Ismert álláspontunk — mondotta —, hogy a közel- kéleti válság átfogó, igazságos és tartós rendezésének elengedhetetlen feltétele az izraeli csapatok teljes kivonása valamennyi megszállt arab területről, a Palesztinái arab nép önrendelkezési és önálló államalapítási jogának elismerése. Támogatjuk olyan nemzetközi konferencia összehívását, amelyen valamennyi érdekelt fél részt venne, köztük a Palesztin Felszabadítási Szervezet is. Megítélésünk szerint az arab államok fezi csúcsértekezletén elfogadott terv és az ezzel összhangban álló szovjet rendezési javaslat reális kiutat mutat a válságból. Az elmúlt másfél esztendőben elmérgesedtek a Közép- Amerikában és a Karib-ten- ger térségében kialakult konfliktusok. Az imperializmus és szövetségesei gyakorlatilag hadüzenet nélküli háborút folytatnak Nicaragua ellen, s mindent megtesznek, hogy letörjék Salvador népének a függetlenségért, a társadalmi haladásért folytatott harcát. Külpolitikánk alapelveinek megfelelően kormányunk és népünk szolidaritása a Kuba, Nicaragua, Grena- da és Salvador népeinek igazságos harca mellett áll. Hazánk szolidáris a dél-afrikai agresszió által sújtott országokkal is, s követeljük, hogy a pretoriai kormány hagyjon fel az Angola és Mozambik elleni nyílt fegyveres támadásokkal, és követeljük Namíbia függetlenségének haladéktalan biztosítását. Szocialista építőmunkánkban és nemzetközi tevékenységünkben egyaránt meghatározó szerepet játszik a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága. A Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai sokrétűek, együttműködésünk kiterjed a politika, a gazdaság, az ideológia, a kulturális és a tudományos élet minden területére csakúgy, mint nemzetközi tevékenységünkre, békénk, biztonságunk, szocialista építőmunkánk védelmére. Rendszeresek pártunk és kormányunk vezetőinek véleménycseréi az előttünk álló feladatokról. Ezt a jól bevált gyakorlatot demonstrálják Kádár János elvtárs találkozói Jurij Andropov elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. Pártunk és kormányunk nagy gondot fordít hazánk és a szomszédos szocialista országok kapcsolatainak fejlesztésére. Itt különösen fontosnak tartjuk a nyílt és őszinte párbeszédet, a felmerülő problémák közös leküzdését. A múltnak a haladó hagyományok mellett sajnos visszahúzó maradványai is vannak, amelyeknek az eltávolítása szocializmust építő népeink közös érdeke. A külügyminiszter szólt fejlődő kapcsolatainkról a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa többi országaival. A többi között megállapította: a Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság kancsolatai normálisan fejlődnek, pártunk, kormányunk, a magyar nép őszintén szolidáris a lengyel testvérpártnak, a lengyel kormánynak, a lengyel hazafiaknak a válság mie'őbbi leküzdésére, a szocialista építőmunka meggyorsítására irányuló erőfeszítéseivel. Az utóbbi időben bizonyos élénkülés tapasztalható a Kínai Népköztársaság és több szocialista ország, köztük hazánk kapcsalataiban. A magunk részéről a kölcsönös előnyök és érdekek szem előtt tartásával változatlanul készek vagyunk a ktéoldalú államközi kapcsolatok fejlesztésére Kínával. A normális államközi kapcsolatok helyre- állítására és fejlesztésére törekszünk az Albán Népköz- társasággal is. Púja Frigyes részletesen szólt a fejlődő világ országaival kialakult kapcsolatokról, valamint arról a tevékenységünkről, hogy a békés egymás mellett élés elve alapján megőrizzük és bővítsük kétoldalú kapcsolatainkat a fejlett tőkés országokkal. Ezen belül megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk hazánk és a fejlett tőkés államok vezetői személyes találkozásainak és közvetlen tárgyalásainak. Befejezésül megállapította: a Magyar Népköztársaság, népünk áldozatos, megfeszített munkával, eddigi eredményeivel megbecsült helyet és tekintélyt vívott ki magának a nemzetek nagy családjában. DR. PETRI GÁBOR (Csong- rád m. 6. vk.), a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora a magyar egészség- ügyi politikáról elmondotta, hogy az a világméretekben elfogadott elvek szerint az úgynevezett alapellátás fejlesztését tekinti kiemelt feladatának. Hozzáfűzte: még a körzetek számának szaporításával sem érhető el egykönnyen, hogy épp ezeken a pontokon lényegesen eredményesebbé váljon az orvosi munka. A körzeti szolgálatnak a kórház-irendelőintézeti egységgel való közvetlen szervezeti összekapcsolása volna a célszerű megoldás. A magyar kórházak gondjairól hangsúlyozta: Bár a fejlődés itt is jelentős volt, nagy gondokat okoz, hogy a régebbi kórház- és egyetemi klinika- épületek egy részének állapota aggasztóan romlik. Ilyen körülmények között elfogadhatatlan az egészségügyi építkezések gyakori elhúzódása és a költségek ebből eredő növekedése. BARCS SÁNDOR (Bp. 1. vk.), az MTI nyugalmazott vezérigazgatója, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke végigtekintett a Szovjetunióra és a többi szocialista országra kényszerített fegyverkezési verseny több évtizedes történetén. Felsorolta azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió és a Varsói Szerződés tagállamai tettek az enyhülésért, a leszerelésért, s amelyek túlnyomó többsége mindmáig válasz nélkül maradt. A jelenlegi megromlott nemzetközi légkörben a magyar külpolitika fő feladata az — mondotta —, hogy a legkedvezőbb külső feltételeket biztosítsa a szocializmus építéséhez. Törekvéseinkkel mi is igyekszünk hozzájárulni a feszültség csökkentéséhez. A képviselő egyebek között utalt a közelmúltban Budapesten megtartott IPU-ta- nácskozásra, amely azt bizonyította, hogy a nézetek különbözősége ellenére is el lehet érni kompromisszumos eredményt. ÚJVÁRI SÁNDOR (Zala m. 7. vk.), a Zala megyei Tanács elnöke, a megye iparáról szólva egyebek között megállapította: a gyáregységek gazdasági önállóságának fejlesztése, érdekeltségük növelése további tartalékokat tárhatna fel, és jobb feltételeket teremthetne fejlődésükhöz. Elmondta, hogy a kőolajbányászatban a tervszerű kutató- és feltáró munka, továbbá az intenzív termelési eljárások alkalmazásának eredményeként megállt a termelés csökkenése, sőt, a múlt évi termelés meghaladta a tervezettet. Ez a folyamat várhatóan a tervidőszak következő éveiben is fenntartható. ISPÁNOVITS MÁRTON (Bács-Kiskun m. 11. vk.), a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára rávilágított: az utóbbi időben erősödött a második világháború antifasiszta harcosainak tevékenysége, határozott és közös fellépése a béke érdekében. Olyan szervekkel és szervezetekkel is sikerült kapcsolatot teremteni, amelyekkel korábban nehezebben lehetett szót érteni. Mindez egyszersmind a második világháborúban kialakult — fasizmus elleni — fegyverbarátság megújulását is jelenti. A szövetség nemzetközi kapcsolataiban arra törekszik, hogy kormányunk békepolitikáját képviselje. Megyéje gazdasági eredményeinek ismertetése kapcsán szorgalmazta, hogy a kormány támogassa a mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó feldolgozóipari kapacitás bővítését. TÖTH GÉZA (Szabolcs- Szatmár megye Tanácsának titkára a helyi tapasztalatokról, eredményekről számolt be. Felvetette, hogy értékesítési és jövedelmezőségi gondok miatt a télialma-, burgonya-, dohány- és zöldségtermelés egyre nehezebb helyzetbe kerül. Veszélyben van a termelési biztonság és a termelési kedv, pedig az eredmények jól alakulnak. A felvásárlás hiányosságai, időnkénti késedelmessége, gyakran a vagonhiány okoz jelentős árbevételi kiesést, minőségromlást és veszteségeket. PETHŐ ISTVÁN (Veszprém m. 5. vk.), a MEZŐGÉP 8. sz. gyáregységének gépműhelyvezetője választó- kerülete, a 19 bakonyi teleAz elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot terjesztette elő Heté- nyi István pénzügyminiszter. Bevezetőben elmondta: a legfőbb adatokat tekintve a bevételek 485,8 milliárd forintot tettek ki, a kiadósok 498 milliárd forintot, a hiány tehát 12,2 milliárd forint volt, és ez valamivel kisebb az előirányzottnál. A javulás az mutatja, hogy a népgazdaság számos területén végzett munkánk eredménye itt is értékelhető. A költségvetés bevételei és kiadásai az elmúlt évben egyaránt kereken 3—3 százalékkal emelkedtek. Nem érték el a tervezett szintet, ami azt mutatja, hogy sikerült egészében megtakarításokat elérni, s a kiadások növekedési üteme elmarad a nemzeti jövedelem belső felhasználásának növekedési ütemétől is. Ez azt jelzi, hogy valamelyest csökkent a költség- vetés újraelosztó szerepe és a csökkenésen belül nem a pülést magában foglaló tájkörzet eredményeiről beszélt. Mint mondotta, a jó gazdasági eredmények egyik örvendetes velejárója, hogy nőtt a községek népességmegtartó képessége, nagy az építési kedv, és minimálisra csökkent a városba áramlás üteme. Mindez újabb feladatokat jelent, a tanácsok nagy erőfeszítéseket tesznek a közművesítés érdekében, s azért is, hogy legyen elegendő telek az építkezők számára. A követelmények azonban gyakran meghaladják a helyi tanácsok anyagi erejét. KOVÁCS FERENC (Bp. 15. vk.), a Geofizikai Kutató Intézet osztályvezetője hangsúlyozta: a lakásépítés és -fenntartás, -elosztás és -gazdálkodás fejlesztésének társadalmi vitája is igazolta, hogy a fővárosban a belső városrészek felújításával kapcsolatos gondokat és feladatokat a lakosság érdekeltté tételével, anyagi erejének bevonásával lehet és célszerű megoldani. Több képviselő nem kért szót. Ezután Lázár György válaszolt a vitában elhangzottakra. szociális, kulturális kiadások maradtak el, hanem a felhalmozás terén és a támogatásokban sikerült megtakarítást elérni, s ez önmagában is kedvező. A vállalatok és szövetkezetek nyeresége összesen 9,192 milliárd forint, ez körülbelül másfél százalékkal kisebb, mint 1981-ben. Ez egyfelől a feltételek nehezedését mutatja, másfelől azt, hogy nem minden vállalat tudta a hatékonyság növelésével e nehéz feltételeket ellensúlyozni, számos vállalatnak -csökkent a nyeresége. Vannak nagyon jól működő- ek: a vállalatoknak körülbelül 15 százaléka igazán kiemelkedő eredményt, nyereséget hozott létre. Ezek között vannak jelentős exportot lebonyolító, nagy vállalatok is. Ilyen például az Ikarus vagy a Herendi Porcelán- gyár. Körülbelül kétszer any- nyi a veszteséges vállalat, mint egy évvel ezelőtt. A vállalatok egy része úgy tudott 1982-ben megfelelni a sokirányú kötelezettségének, hogy átmeneti hiányaik fedezésére korábbi tartalékalapjukhoz nyúltak. A gond az, hogy több vállalatnál nem átmeneti hiányról van szó, hanem arról, hogy a követelményeknek nem tudtak gazdálkodásukkal megfelelni. A követelmények nem csökkennek, s félő, hogy egyik-másik vállalat tartósan nehéz helyzetbe kerül. A miniszter szólt az ülésszakon elhangzottakra válaszolva a kisvállalkozásokról is. Azok a jövedelmükből az állami költségvetés bevételeit is gyarapítják, így tehát ez is fontos szempont munkájuk értékelésekor — mondotta. Közülük egyesek vállalkozói jellege, illetve a kialakult jövedelemarányok kifogásolhatók. Megkezdődött az összes ilyen kisvállalkozás adóellenőrzése. Ezt következetesen végrehajtjuk. Ha ennek nyomán, vagy más tapasztalatok alapján úgy látjuk, hogy — akár ösztönző, akár indokolt korlátozó jellegű — változtatás szükséges, nem zárkózhatunk el a módosítások elől sem. (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a parlament (Telefotó) __________„___________________________________________________________________________________ H etényi István beszéde
