Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-24 / 148. szám
2 TnIÉPÜJSÁG 1983. június 21. Az országgyűlés nyári ülésszaka Óvári Miklós, Németh Károly és Kádár János az ülésteremben. (Folytatás az 1. oldalról) tézkedések a gazdálkodó szervezetek, a lakosság, és főleg annak egyes rétegei számára gondot okoznak. Mégis cselekednünk kellett! A legfőbb célt elértük: a belső egyensúlyt és a nemzetközi fizető- képességet egyaránt sikerült megőrizni. A gazdasági teljesítmény növelését most és a következő években a tartalékok feltárásával, műszaki fejlesztéssel, gyorsan megtérülő szellemi és anyagi befektetésekkel, a szervezettség, a munkakultúra növelésével kell elérni. Még erőteljesebben be kell kapcsolódnunk a nemzetközi munkamegosztásba, mindenekelőtt a szocialista gazdasági integrációba. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban növekvő szerepe van a fejlődő országokkal mind jobban kiépülő együttműködésnek. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján készek vagyunk a fejlett tőkés államokkal folytatott kereskedelem és kooperáció bővítésére is. Irányítási rendszerünk valamennyi fő elemének: a népgazdasági tervezésnek, a közgazdasági szabályozó eszközöknek — ezen belül az ár-, bér- és adórendszernek —, a piaci felügyeleti tevékenységnek, az intézményi és szervezeti rendszernek összehangolt és egyidejű továbbfejlesztésére van szükség. Még inkább olyan feltételeket kell teremteni, amelyek a központi állami gazdaság- irányítás és a gazdaságszervező munka hatékonyságának fokozásával együtt növelik a vállalati önállóságot, az eredményekhez fűződő kollektív és egyéni érdekeltség érvényesülését. Tovább akarunk lépni azon az úton, amely lehetővé tette, hogy a vállalati kollektívák részt vehessenek a gazdasági tervek kialakításában, a gazdasági vezetők kiválasztásában, és véleményt mondhassanak munkájukról. A bevált alapelvekre építve intenzíven folynak, és a befejezéshez közelednek azok az előkészítő munkálatok, amelyek az 1968-ban bevezetett gazdasági mechanizmus továbbiéilesztését szolgálják. Az 1983. évi terv eddigi végrehajtásáról szólva Lázár György kifejtette: megfelelő volt a felkészülés, és a munka szervezetten indult. A nehéz külpiaci viszonyok ellenére a dollárelszámolású forgalomban kiviteli többletet értünk el. Kedvezőtlen, hogy az ipari termelés az első öt hónapban a tervezettnél alacsonyabb volt. Az exportárak tovább csökkentek, s a számítottnál nagyobb a belföldi, különösen a beruházási kereslet. A sokat ígérő kezdet után sajnos a mezőgazdaságban is vannak kedvezőtlen jelek. Az időiárás, mint eddig is sok alkalommal, az idén sem állt mellénk. A Minisztertanács elnöke az életszínvonalpolitikáról szólva elmondotta: a vállalt kötelezettségek eddig teljesültek. Megőriztük olyan fontos vívmányainkat, mint a létbiztonságot szavatoló teljes foglalkoztatottság, vagy az egész lakosságra kiterjedő szociális gondoskodás. Ha szerény mértékben is, javultak az élet- és munkakörülmények. Általános az ötnapos munkahét és növekedett az alapszabadság. 1982-ben a lakosság fogyasztása 4 százalékkal, reáljövedelme mintegy 3 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. — Tudjuk — mondotta —, hogy az átlagok elfedik azokat a különbségeket, amelyek az egyes családok helyzetét jellemzik, s hogy nem kevesen vannak, akiknek jobban be kell osztani a jövedelmüket, akiknek kevesebbre futja, és akik nehezebben élnek, mint korábban. Ezeket a tényeket. számon tartjuk és a lehetőségek határai között figyelembe vesszük. A lehetséges intézkedések keretében sor került az 1971. január 1. előtt megállapított nyugdíjak, és a rendszeres évenkénti kiegészítés alsó határának emelésére. Július 1-i hatálylyal 490 forintról 600 forintra növeljük a kétgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Az egygyermekes családok a jelenlegi 130 forintos jövedelemkiegészítés helyett pedig havi 300 forint családi pótlékot kapnak a gyermekek 6 éves koráig. Terveink szerint ez év szeptemberétől a régebben megállapított legalacsonyabb nyugdíjakat is felemeljük. A lakásépítés eddig az előirányzatnak megfelelően alakult. Két év alatt több mint 150 ezer otthon épült fel. A kormány utasítása nyomán az illetékesek intézkedtek a lakosság építőanyag-ellátásának javítása, a szolgáltatások bővítése érdekében. — Az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények bármilyen szerény javításához is csak a jobb, az eredményes munkával, a teherviselés igazságosabb megosztásával teremthetjük elő a fedezetet — mondotta a kormány elnöke. Lázár György külpolitikánkról szólva kiemelte: abban központi helyet foglal el a Varsói Szerződés tagállamaihoz, a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetségi és testvéri kapcsolatunk állandó fejlesztése, mert ebben látjuk nemzeti létünk, szuverenitásunk megőrzésének legfőbb biztosítékát. A kölcsönös érdekek és szolidaritás alapján folytattuk az el nem kötelezett és a fejlődő országokkal meglévő együttműködés bővítését, és arra törekedtünk, hogy ne csak megőrizzük, hanem — a kölcsönös előnyökre építve — tovább fejlesszük a tőkés országokkal meglévő kapcsolatainkat is. Támogatjuk a Szovjetuniónak a nemzetközi biztonság megszilárdítására előterjesztett korábbi és legutóbbi javaslatait. Síkraszállunk az erőegyensúly fenntartásáért, azért, hogy az államok függetlenségének, területi sérthetetlenségének, a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása legyen a vitás kérdések rendezésének alapja. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris katasztrófa elkerülhető, a béke megőrizhető. Ennek legfőbb biztosítéka a Szovjetunió, a szocialista közösség és a haladó országok következetes békepolitikája. LADÁNYI JÓZSEF (Borsod m. 26 vk.), a Borsod megyei Tanács elnöke felszólalásában kiemelte: a nagyobb önállóságban rejlő lehetőségeket és feladatokat még nem mindenütt ismerték fel. TÓTH ATTILÁNÉ (Bp. 52. vk.), az Elektronikus Mérő- készülékek Gyárának bemérő üzemmérnöke az elektronikai ipar központi fejlesztési programjának megvalósítását elemezte. POSTÁS SÁNDOR (Hajdú- Bihar megye 4. vk.), a debreceni városi pártbizottság első titkára szűkebb pátriájáról elmondta: tavaly ezer lakosra számolva náluk épült a legtöbb lakás. Az önerőből otthont teremtőket jól segíti a javuló telekgazdálkodás. MARÓTHY LÁSZLÓ (Bp. 33. vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára felszólalásában megállapította: az eltelt időszak tapasztalatai egyértelműen igazolták hogy helyes volt a XII. kongresszus döntése, amikor megerősítette pártunk Maróthy László fő politikai irányvonalát. Ez a politika szocialista egységbe kovácsolta a nemzetet, világosan kijelöli utunkat, és céljainkat. Megfelel társadalmunk minden osztálya, rétege, egész dolgozó népünk törekvéseinek. A jó politika, az arra épülő szocialista nemzeti egység, a közmegegyezés a forrása, hogy társadalmi rendszerünk szilárd, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozott, hogy életünk meghatározója a rend, a kölcsönös bizalom, az alkotómunka, a létbiztonság. A kormányprogram végrehajtásáról Maróthy László elmondta: a Minisztertanács következetesen dolgozik a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásán, alkotmányos funkcióit eredményesen látja el. Erősödött gazdaságszervező, irányító tevékenysége. Az állami munkában a központi döntés konkrét helyzetre történő alkalmazásában nagyon sokan vesznek részt, minisztériumok, főhatóságok, tanácsok és több más intézmény. Ha a vállalatok vezetőitől joggal azt igényeljük, hogy felelősséggel hozzáértő döntéseket hozzanak, akkor az állami irányító posztokon tevékenykedőktől még inkább meg kell követelni ugyanezt. A Központi Bizottság félidős értékelése megállapította, hogy a legfőbb gazdaság- politikai célokat alapvetően elértük. A gazdasági munka alapja továbbra is a VI. ötéves népgazdasági terv, amelynek fő irányait és célkitűzéséit változatlanul érvényesnek tartjuk — mondta a felszólaló. — A népgazdaság előtt álló feladatok megoldása valamennyi tartalékunk mozgósítását s'ííiiV.c-é- sessé teszi. Ilyen tartalékunk a termelési feladatoknak iobban megfelelő szervezeti formák kialakítása, ami az utóbbi időben különös hangsúlyt kapott. A vállalaton belüli szervezeti korszerűsítések és főleg a létrehozott úi gazdálkodási — vállalkozási formák eredménye. hatása folyamatosan bontakozik ki. A kormány beszámolójából világosan kitűnik az a szándék és akarat, hogy az életszínvonal megőrzéséhez, az életkörülmények javításához szükséges feltételek biztosítása továbbra is erőfeszítéseink középpontjában áll. K. PAPP JÓZSEF (Tolna megye 9. vk.), az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkára adatokkal reprezentálta a megve iparának és mezőgazdaságának az ^elmúlt. két évtizedben elért látványos fejlődését. Szólt a két legnagyobb beruházásról, a szekszárdi húsüzemről és a paksi atomerőműről is. A húskombinát évről évre többet termel, s áruinak mintegy felét tőkés piacon értékesíti. A feladat most az, hogy a gyártás mielőbb elérje az üzem teljes kapacitását, s ehhez elsősorban az szükséges: a megye gazdaságai folyamatosan lássák el a kombinátot feldolgozandó hízósertésekkel és marhákkal. Az elmúlt év végén a paksi atomerőmű elkezdte a villamosenergia termelését. A jövőben — a beruházás folytatása mellett — az erőmű mind több áramot ad majd a népgazdaságnak. K. Papp József Tolna megye számos területen az országos átlagnál is gyorsabb ütemben fejlődik, ám az export bővítése, az energia- és az anyagtakarékosság, a vállalkozási kedv ösztönzése és általában a nagyobb teljesítmény, a hatékonyabb gazdálkodás elérése, az életszínvonal stbalizálása itt is a legfontosabb tennivalók közé tartozik — hangsúlyozta. HERCZEG KÁROLY (Borsod m. 11. vk.), a vasasszakszervezet főtitkára a többi között javasolta: a kormány tegyen intézkedéseket a három, illetve a folyamatos műszakban foglalkoztatottak, a készenléti szolgálatot ellátók anyagi érdekeltségének javítására. a melegüzemi munkakörben dolgozók fokozottabb elismerésére, az üzemekben dolgozó mérnökök és közgazdászok munkájának nagyobb társadalmi megbecsülésére. SAS KÁLMÁN (Heves m. 4. vk.), a Cement- és Mészművek Bélapátfialvai Gyárának igazgatója kifejtette: a szigorúbbá vált közgazdasági környezet parancsolóan szükségessé teszi, hogy a vállalatok és szövetkezetek politikai és gazdasági vezetése képes legyen alkalmazkodni a változásokhoz. A vitában felszólalt FALUVÉGI LAJOS, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Egyebek között elmondotta: hazánkban a szocializmus építésének feltételei a nyolcvanas évtizedben sok szempontból eltérnek az eddigiektől. Politikailag és gazdaságilag jóval bizonytalanabb nemzetközi környezetben kell megoldanunk az intenzív fejlődés erőteljes kibontakoztatásának feladatát. Ma a legfőbb gondunk és dolgunk az, hogy megőrizzük fizető- képességünket, s javítsuk a külső egyensúlyt. A mindennapos gondokon csak akkor juthatunk túl tartósan, ha szem előtt tartjuk a hatékonyság fokozásának, a népgazdasági teljesítmények növelésének stratégiai céljait is és így keressük az előrelépés útját. Ahhoz, hogy az 1985-ig terjedő időszakban megszilárdíthassuk népgazdaságunk külső egyensúlyi helyzetét a nem rubel elszámolású viszonylatban, 1984- ben és 1985-ben is legalább az 1983-ra tervezett áruforgalmi aktívumot kell fenntartani. s egyidejűleg javítanunk kell a rubel elszámolású áruforgalom egyenlegét. Ezt akkor érhetjük el, ha az ipari termelés, az export és a nemzeti jövedelem élénkebben, ez utóbbi legalább 2,5 százalékos ütemmel növekszik. De azt sem zárhatjuk ki, hogy kedvezőtlenebbé válik a helyzet. A kormány a kedvezőbb változat megalapozásán fáradozik, mert ilyenformán valamelyest bővíthetők a műszaki fejlesztésnek, a feldolgozó ipar korszerűsítésének a forrásai, és ekkor — csak ekkor — nem kényszerülünk visszalépésre a belföldi fel- használásban sem. Ha valóban teljesíteni akarjuk a VI. ötéves terv fő céljait, akkor tovább kell fokoznunk belső erőfeszítéseinket, tehát a több eredménynyel kecsegtető utat, az energikus szerkezetátalakítást választjuk, a gazdaság belső erőit mozgósítjuk. Ami a szerkezetátalakításban a rö- videbb távú teendőket illet: most a műszaki fejlesztés középpontjába az exportképesség fokozását kell állítanunk. A kormány értékelte a központi fejlesztési programok végrehajtásának tapasztalatait. Eszerint kevesebb, de hatásosabb programra, van szükség. Két kulcsfontosságú feladatkört választottunk ki. Az egyik: a mikroelektronika, a számítástechnika és az informatika eredményeinek az élet minden területére be kell hatolnia. Az előrehaladás másik kiemelt feltétele: a társadalmi termelés ráfordításainak csökkentése. DR. RUSZ MÁRK (Csong- rád m. 8. vk.), a Deszki Tüdőgondozó Intézet főorvosa, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke felszólalásában kiemelte: az MSZMP, a kormány és a Hazafias Népfront következetes lenini nemzetiségi politikája a Magyarországon élő nemzetiségek állampolgári közérzetét nemcsak kedvezően befolyásolja, hanem nagyobb aktivitásra és alkotókészségre is serkenti. TAKÁCS IMRE (Fejér m. 7. vk.), az MSZMP Fejér megyei Bizottságának első titkára szerint felemás gyakorlat alakult ki a bérezés területén. Nehéz lényeges javulást elérni a teljesítmény, a minőség, az intenzitás, a szorgalom, a fegyelem differenciált anyagi elismerésében. A megoldás elsősorban a vállalatokra vár, de szükség van konkrétabb állami intézkedésekre is. MONDOK PÁL (Pest m. 26. vk.), a Pest megyei Tanács elnöke felszólalásában kiemelte: hasznos lenne, ha az ágazati főhatóságok jobban élnének a végrehajtásban érdekelt megyékkel való előzetes konzultáció lehetőségével, különösen a jogszabályalkotás során. NAGY JÓZSEF (Baranya m. 6. vk.), az MSZMP Baranya megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára szerint az elmúlt időszakban történt gyors és operatív kormányzati döntések, beavatkozások szükségességéről senkit sem kell meggyőzni. VÁNCSA JENŐ mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalásában rámutatott: az agrár ágazatok az elmúlt években két alapvető cél szolgálatában álltak: az ország nemzetközi fizetőképességének megőrzése és az életszínvonal megtartása. A hazai élelmiszerellátás az elmúlt Két esztendőben is megfelelő volt, és ez a mai világban becsülendő. Azzal a termelési háttérrel, amelyet a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar képvisel, az elkövetkező években csak jobb lehet a hazai ellátás. Az elmúlt évek számos olyan tennivalót is felszínre hoztak, amelyek megoldása napirenden van, de még nagyobb figyelmet érdemelnek. Az egyik ilyen követelmény valamennyi ágazatban az eszközök jobb, hatékonyabb kihasználása. A mezőgazdaságban a termelés szerkezete egészében véve megfelel természeti adottságainknak, piaci értékesítési lehetőségeinknek. A termelés egy-egy részterületén azonban tapasztalhatók aránytalanságok. Mai munkánk középpontjában az idei agrárexporthoz szükséges árualapok előteremtése áll. Kilátásaink biztatóak. Az aratás előtt a tavaszi aszály dacára jó közepes kalászos termésre számíthatunk. A többi szántóföldi növény jelenleg kedvező képet mutat. Ha az időjárás megközelítően olyan lesz, mint tavaly, s a másodvetés, a kettős termesztés lehetőségeit jóban kihasználjuk, akkor — gondos, fegyelmezett munka nyomán — növénytermesztésünk elérheti a tervezettet: az állatállomány, a takarmánybázis felülmúlja a tavalyit és az előirányzottnak megfelelő mennyiségű húst, tejet, tojást ígér. Tehát a termelés mennyiségi oldaláról megalapozható a belső ellátás és az agrárexport. Befejezésül megállapította: közvéleményünk becsüli, értékeli azt a munkát, azt a teljesítményt, amelyet hazánk agrárágazatai elértek, de tudja azt is. hogy egyáltalán nem értünk lehetőségeink határáig. Nincs a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak olyan területe, ahol ne lehetne még jobb teljesítményt nyújtani. Mi ennek a tudatában dolgozunk, ezt a felismerést erősítjük — .mondotta. HÜTTER CSABA (Nógrád m. 7. vk.), a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke helyi példákkal bizonyította, hogy a mezőgazdasági üzemek jelentősen bővítették termelésüket, szélesedett a jövedelmezően működő kiegészítő tevékenység köre. VARGA ZSIGMOND (Békés m. 12. vk.), a gyomai általános iskola nyugalmazott igazgatója felhívta a figyelmet, hogy Békés megyében is több termelőszövetkezet, kisebb-nagyobb ipari üzem adta be pályázatát a gázvezetékhálózat építésére. Megvan ugyan a fejlesztési készség, nem hiányzik az állami támogatás, vagy hitel sem, de sok esetben akadozik a kivitelezés — a megfelelő ipari ■háttér hiánya miatt. PÉTERFI FERENC (Vas m. 4. vk.), a Szombathelyi Lakástextil Vállalat kőszegi posztó- és nemezgyórának üzemvezetője örvendetes tényként számolt be arról, hogy a megyében nemcsak megállt a falvak elnéptelenedésének folyamata, hanem gyarapodott is a lélekszám és egyre több fiatal telepedik le a községekben. PÁJER IMRE (Győr m. 11. vk.), a beledi Előre Tsz elnöke egyebek között rámutatott arra, hogy a jelenlegi szabályozók elégtelensége miatt gyakran a gyengébb teljesítményű szövetkezetek nagyobb bért tudnak fizetni tagjaiknak, mint a náluk eredményesebben gazdálkodók. KELEMEN ZOLTÁN (Szolnok m. 9. vk.), a TITÁSZ mezőtúri kirendeltségének üzemeltetési vezető szerelője a háttéripar gondjaival foglalkozott felszólalásában. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja — amelyen Apró Antal és Péter János felváltva elnökölt — véget ért. Legfőbb törvényhozó testületünk ma folytatja munkáját.
