Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-24 / 148. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 148. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. június 34., péntek Az országgyűlés nyári ülésszaka Napirenden a kormány munkája és az 1982. évi költségvetés Csütörtökön, délelőtt 10 órakor, a Parlamentben meg­kezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka. Törvényhozó testületünk fórumán megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. Apró Antal, az országgyűlés elnöke a napirend előtt — egész népünk érzéseit kifejezve — megemlékezett a márkushegyi bányaszerencsétlenség áldozatairól. Az or­szággyűlés egyperces néma felállással adózott a hősi halált halt bányászok emlékének. Az országgyűlés elnöke meg­emlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt három kép­viselőről, Klaukó Mátyásról, Békés megye Tanácsának nyugalmazott elnökéről, Cseterki Lajosról, az Elnöki Ta­nács nyugalmazott titkáráról és dr. Várkonyi Imre pré­postkanonokról, az Actio Catholica országos igazgatójáról. Emléküket az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. Elfogadták a nyári ülésszak napirendjét: 1. A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról és további feladatairól. 2. A Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. Ezután Lázár György, a Minisztertanács elnöke számolt be a kormány munkájáról. Lázár György beszéde Alkotmányos kötelessé­günknek teszek eleget, ami­kor a kormány nevében szá­mot adok az országgyűlés­nek arról, hogy miként él­tünk a bizalommal, amit 1980-ban munkaprogramunk elfogadásakor kaptunk — mondotta bevezetőben Lázár György. — A Központi Bizottság ez év áprilisi állásfoglalásával egyezően mi is úgy látjuk, hogy társadalmi-gazdasági fejlődésünk a XII. kongresz- szuson meghatározott irány­ban halad, belpolitikai hely­zetünk kiegyensúlyozott, a népi hatalom, a törvényes rend szilárd. Az állam in­tézményei rendeltetésszerűen működnek, népgazdaságunk kiállta az elmúlt évek nehéz próbatételeit. A Magyar Nép- köztársaságnak tekintélye, szavunknak hitele van a vi­lágban, megbecsült tagja va­gyunk a szocialista országok közösségének. — Közvéleményünk előtt ismert, hogy munkánkat más nemzetközi körülmények kö­zött folytatjuk, mint ahogyan programunk elfogadásakor azt feltételeztük. Azóta meg­növekedtek az Euróna és az egész világ békéjét fenyegető veszélyek. Fokozódott a fegy­verkezési verseny, éleződött a társadalmi rendszerek kö­zötti harc, az imperializmus szélsőségesen reakciós körei meg-megújuló támadást in­dítanak a szocialista orszá­gok, a társadalmi felemelke­A Minisztertanács elnöke beszámolóját tartja dósért és a nemzeti függet­lenségért küzdő népek ellen. Romlott és ingatagabb lett a világgazdaság állapota. A ka­pitalista világot sújtó társa­dalmi, gazdasági válság tük­rében még szembetűnőbb szo­cialista rendünk életrendje. Az elmúlt nehéz években is sikerült megőrizni vívmá­nyainkat, s ha a korábban megszokottnál szerényebb ütemben is, de tovább halad­tunk a szocialista építés út­ján. A kormány elnöke hang­súlyozta: — A megbecsülést érdemlő eredmények sem fe­ledtethetik gyengéinket, tisz­tában vagyunk vele, hogy a következő években jobban és másként kell dolgoznunk. Társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkás­párt mindenkor, a legnehe­zebb helyzetben is képes volt megmutatni a kivezető utat és választ adni nemzeti lé­tünk kérdéseire. — Amint azt programunk­ban terveztük, folytattuk az állami irányítás munkamód­szereinek korszerűsítését. Szándékainkkal egyezően nö­veltük a törvények és a fon­tosabb jogszabályok előkészí­tésének demokratizmusát, tel­jesítettük a jogalkotás idő­arányos feladatait. Sor került az államigazgatási eljárás új törvényi szabályozására, meg­gyorsítottuk az igazgatási munka tárgyi feltételeinek ki­építését, folytattuk az ügy­menet egyszerűsítését. Az elő­relépés mérhető, de .még nem elégséges. Lázár György hangsúlyoz­ta: — Űjra és újra vissza­térő feladat, hogy az irányí­tás módszereit és intézmény- rendszerét időről időre hozzá­igazítsuk a társadalmi-gazda­sági fejlődés történelmileg meghatározott szükségletei­hez. Munkaprogramunkban szerepel, hogy az állami élet és a gazdaságirányítás rend­szerének továbbfejlesztésében összehangoltan a jövő évben tervet dolgozzunk ki a köz­ponti és a helyi igazgatás ha­tásfokának egyidejű javításá­ra. Az állami funkciók jobb ellátásának a szocialista de­mokrácia fejlesztése is nél­külözhetetlen eleme. E téren is van előrehaladás. Most azonban a korábbinál is na­gyobb szükség van a demok­ratikus fórumok tartalmas működésére, a tanácsi önkor­mányzat erősítésére, a cse­lekvő közéletiség teljesebb kibontakoztatására. A VI. ötéves terv minden korábbinál nagyobb hang­súllyal állítja előtérbe a ha­tékonyság növelését, az egyensúly javítását — mon­dotta Lázár György. — 1980 óta tervünk végrehajtásának feltételei nehezebbek lettek. Ennek legfőbb oka a külgaz­dasági feltételek további rom­lása. Helyzetünket esetenként nehezítik a szocialista orszá­gokkal szemben alkalmazott, főleg az Egyesült Államok ré­széről erőltetett, politikai megfontolásokból fakadó ke­reskedelmi és pénzügyi kor­látozások. A világgazdasági válság hátrányos következ­ményei mellett saját mun­kánk fogyatékosságai is hoz­zájárultak gondjaink növeke­déséhez. Ezért is megbecsü­lést érdemlő eredmény, hogy nemzeti vagyonunk az elmúlt két évben is növekedett. A nemzeti jövedelem az 1980. évi csökkenés után évi átlag­ban mintegy 2,5 százalékkal nőtt, és 1982-ben — hosszú idő óta először — meghaladta a belföldi felhasználást. Csök­kent a költségvetés hiányé, az ipar termelése csaknem 5 százalékkal, a mezőgazdasági termékek termelése 6 száza­lékkal haladta meg az 1981. évit. Az anyagi ágak terme­lékenysége több mint 6 szá­zalékkal nőtt, tehát nagyobb mértékben, mint a nemzeti jövedelem. A kivitel értéke kevés híján 16 százalékkal emelkedett, lényegesen gyor­sabban, mint a behozatal. Minden viszonylatban eleget, tettünk nemzetközi fizetési kötelezettségeinknek. Mégis jogos a kritika, hogy az irányító és gazdálkodó tes­tületek részéről nem elegen­dő, de legalább is egyenetlen az új viszonyokhoz való al­kalmazkodási készség; lassan javul a versenyképesség, ma­gasak a ráfordítások, olykor gyenge a piaci munka; még mindig sok a veszteséges, vagy alacsony hatékonyságú válla­lat és szövetkezet. Nemzet­közi fizetőképességünk fenn­tartása csak úgy volt elér­hető, hogy a kivitel növelésé­re és az új piacok feltárására tett erőfeszítések mellett át­meneti importkorlátozást lép­tettünk életbe, csökkentettük a beruházásokat, a költségve­tési kiadások egyes tételeit, és 1982-ben a tervezettnél na­gyobb fogyasztói áremelést hajtottunk végre. Ezek az in­(Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból RIPORTOT ÍRNI NEHÉZ (3. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT (3. old.) POSTÁS SZAKSZERVEZETI NAP TAMÁSIBAN (4. old.) VB-ÜLÉS A TEREMBEN ÉS A HEGYEN Magyarországra látogat a török miniszterelnök Bütlend Ulusu, a Török Köz­társaság miniszterelnöke Lá­zár Györgynek, a Miniszter- tanács elnökének meghívásá­ra a közeljövőben hivatalos látogatást tesz Magyarorszá­gon. (MTI) Prágai béke-világtalálkozó Országjárás a küldöttek programjában Szerdán este a legjobb csehszlovák zenekarok és szólisták ünnepi hangversenyt adtak a béke-világtalálkozó tiszteletére a Prágai Kultúr­palota kongresszusi termé­ben. A hangverseny időt enge­dett az egyes munkacsopor­tok elnökségeinek arra, hogy összefoglalják a kétnapos vi­ta eredményeit és összefog­lalják azokat az elemeket, amelyekben a küldöttek több­ségének álláspontja megegye­zett és felsorolják az elhang­zott különvéleményeket is. A tizenegy munkacsoport­ban a világtalálkozó több száz résztvevője fejtette ki véleményét. Egyetértés ala­kult ki a tekintetben, hogy a fegyverkezési verseny foko­zódása, a nukleáris fegyverek gyártása és telepítése, vala­mint a nemzetközi feszültség éleződése jelenti az emberi­séget fenyegető legnagyobb veszélyt. A vitában egyönte­tűen kifejeződésre jutott az a törekvés, hogy feltárják azokat a közös formákat és lehetőségeket, amelyekkel a békeszerető, haladó és de­mokratikus erők együttesen léphetnek föl a béke megőr­zéséért. — Ne telepítsenek ameri­kai rakétákat Nyugat-Euró- pába, Európának egyik ré­szében se legyenek új raké­ták — a többi között ez a törekvés jellemezte a prágai béke-világtalálkozó szekció­ülésein kibontakozott dialó­gust. A békemozgalmak kü­lönböző pártállású, politikai meggyőződésű tagjainak pár­beszédéről csütörtökön sajtó- értekezleten számolt be több delegáció vezetője. Wim Klinkenbergh, a hol­land újságíró szövetség alel- nöke hangoztatta: az a jel­szó, hogy Európának egyik felében se legyenek új raké­ták, nagymértékben megfe­lel az amerikai rakétatelepí­tés ellen küzdő holland moz­galom törekvéseinek. Nyikolaj Poljanov, a bécsi Nemzetközi Békeintézet igaz­gatója rendkívül jelentős ese­ménynek nevezte a szovjet és az amerikai küldöttség szer­dai, több mint háromórás ta­lálkozóját. Ilyen jellegű né­pes összejövetelt most tartot­tak először. A két ország bé­keaktivistái egybehangzóan megállapították, hogy népeik között nincsenek megoldha­tatlan kérdések. Közös erőfe­szítésekre van azonban szük­ség a szovjet és az amerikai békemozgalom együttműkö­désének elmélyítése, egymás jobb megismerése céljából. Bruce Kimmel, az ameri­kai delegáció képviselője a sajtóértekezleten szintén hangsúlyozta a találkozó je­lentőségét, szívélyességét. A prágai béke-világtalál­kozó munkáját nyitottnak, építő jellegűnek, a párbeszéd előmozdítására alkalmasnak minősítette a vita több nyu­gati résztvevője. Ebben a szellemben nyilatkozott az MTI tulósítójának Costa Go- mes volt portugál elnök, Georgiosz Kumanakosz, a tábornokok a békéért szerve­zet görög alapító tagja, a KEADEA (a nemzeti függet­lenségért, a leszerelésért és a világbékéért görög mozga­lom) aktivistája, valamint Gus Newport, az amerikai Berkeley város polgármeste­re. Csütörtökön országjáráson vettek részt a prágai béke­világtalálkozó delegátusai. Mintegy hetven csehszlovák városba és községbe, ipari üzembe és termelőszövetke­zetbe látogattak el, hogy ma­gukkal vigyék a nagyszabá­sú tanácskozás hangulatát és megismerkedjenek a békesze­rető csehszlovák nép létével hétköznapjaival, eredményei­vel és gondjaival. A magyar küldöttség egyik csoportja a lengyel határ kö­zelében fekvő, sok történelmi vihart látott Náchod városá­ba, a többiek a morvaorszá­gi Svitavyba látogattak el. Holtponton az UNCTAD-ülésszak Ülést tartott a Tolna megyei Tanács Holtpontra jutott az UNC- TAD Belgrádban folyó hato­dik ülésszaka, lelassult a bi­zottságokban és a munkacso­portokban a nézetegyeztetés, az aggodalmuknak és kiáb­rándultságuknak hangot adó fejlődő országok a fejlett tőkés államokat bírálják és hibáztatják, amiért nincs ha­ladás a tanácskozáson. Az úgynevezett 77-es cso­port nevében á Szomáliái küldött megállapította, hogy gyakorlatilag egyetlen téren sincs előrehaladás, a nyugati országok még korábban tett ígéreteik némelyikében is visszaléptek. A fejlett tőkés államok pozíciója nem nyújt megfelelő tárgyalási alapot. A fejlődő országok nem szán­dékoznak megelégedni egy általánosságokban mozgó zá­rónyilatkozat elfogadásával — tette hozzá a szomáli de­legátus, aki egyben megfo­galmazta az ülésszaktól a fejlődők által várt minimális eredményeket. Ezek: a fej­lődő országoknak szóló pénz- és egyéb jellegű támogatás növelése elfogadható felté­telek mellett; termékeik könnyebb, korlátozásoktól kevésbé sújtott bejutása a fejlett országok piacaira; olyan intézkedések meghoza­tala, amelyek megakadályoz­nák az utóbbi két év gyakor­latának megismétlődését, amikor a nyersanyagárak „katasztrofálisan alacsony” szintre estek vissza. A plenáris ülésen a szoci­alista országok készek min­dent megtenni a belgrádi UNCTAD-ülésszak sikeré­ért és támogatják a fejlődő országoknak a Buenos Aires-i platformban megfogalmazott követeléseit — hangoztatta a szocialista országok nevé­ben felszólaló NDK-küldött. Lázár Mojszov jugoszláv külügyminiszter, az ülésszak elnöke a teljes ülés végén felszólított minden résztve­vőt, kiváltképp a „B-csoport- ban” tömörült fejlett tőkés államok delegációit, hogy vizsgálják felül álláspontju­kat, mivel a tanácskozás ed­digi menete aggodalomra ad okot. Tegnap délelőtt tartotta Szekszárdon a régi megyehá­za dísztermében ülését a Tol­na megyei Tanács, mely soros tanácskozásának elején egy­perces néma felállással em­lékezett meg a március 13- án elhunyt Kővári Bálint faddi apátplébánosról, i aki 1954-től 1973-ig — 19 évig — volt a megyei tanács tagja, majd később az egészség- ügyi és szociálpolitikai bi­zottságban tevékenykedett. A testület munkájában részt vett dr. Gyugyi János, az MSZMP megyei bizott­ságának titkára is, lévén az ülés második napirendje a megye mezőgazdálkodásá­nak helyzete és hosszú távú fejlesztési célkitűzéseinek megvitatása. A tárgyban Barsi Mihály a megyei tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője terjesztett írásos és szóbeli beszámolót a tanácstestület elé. A Tolna megyei Tanács széles körű és élénk vitában állapította meg, hogy a me­gye agrárágazata a VI. öt­éves tervi feladatait időará­nyosan valósította meg. Egyetértett a testület a be­számoló mellékletében meg­fogalmazott hosszú távú fej­lesztési célkitűzésekkel is. A tanácsülés ez alkalom­mal tárgyalta meg az 1982. évi működési költségvetés és fejlesztési alap terv végre­hajtását is, Priger József pénzügyi, és Csekei Gyula tervosztályvezetők beszámo­lója alapján. A megyei tanács ülésének negyedik napirendje az ipari, kereskedelmi és szolgáltatá­si bizottság tevékenységének áttekintése volt. A Tolna megyei Tanács munkanapját a bejelentések címszó alatt előterjesztett ügyek megtárgyalásával zár­ta. Ezúttal interpellációra nem került sor.

Next

/
Thumbnails
Contents