Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
1ANÉPÜJSÁG 1983. június 18. A dombóvári elnökség levelét megírta... klasszikus kivitelezésben ? Alisca Kupa nemzetközi hexasakkverseny Rudolf a győzelem kapujában Ötödik hely A Bonyhádi MSC leány minikosárlabda csapata Bala- tonfűzfőn szerepelt az országon döntőn. A bonyhádiak tavalyi hatodik helyezésükön javítva, ezúttal ötödikek lettek az erős mezőnyben. A Balogh Emőke, Barabás Orsolya, Benya Anett, Bölöny Erika, Illés Éva, Krum Eszter, Lafferthon Éva, Nagy Zsuzsa, Palkovics Judit, Szabó Adél, Tauth Veronika, Varga Gabriella összeállítású bonyhádi együttes a legjobb négy közé jutást eldöntő, Dunaújváros elleni találkozón nem tudta megismételni a területi döntőn nyújtott jó teljesítményét, s ez meghatározta végső helyezését is. A BMSC csapatának eredményei: MTK-VM—Bonyhád 31-18, Bonyhád—Nyíregyháza 52-34, Dunaújváros—Bonyhád 39-38. Az ötödik helyért játszott helyosztón: Bonyhád—ZTE 44-25. Az országos döntő végeredménye: 1. KSI, 2. MTK-VM, 3. SZEOL AK, 4. Dunaújváros, 5. Bonyhádi MSC, 6. ZTE, 7. Szolnoki Sí, 8. Nyíregyháza. Sportműsor SZOMBAT: Atlétika: Szekszárdon 15 órától területi felnőtt összetett bajnokság. Fogathajtás: A kettes fogatok területi bajnokságának második fordulója Pakson, a városi sportpályán 8 és 14 órakor. Kézilabda: Az NB II-ben: Dunaföldvár—Boly 16, Tolnai VL—Lőrinci Fonó 16 órakor. Labdarúgás: Szekszárdon 9 órától területi úttörőolimpia döntője. Spartakiád: Falusi Dolgozók Spartakiádjának járási döntője Tamásiban, a ME- DOSZ sporttelepen 14.30-tól, Szekszárdon, a városi sporttelepen 9 órától. Tenisz: Tolna megye 1983. évi csapatbajnoksága Szekszárdon 9 órától. Tömegsport: Az MMG-AM vállalati tömegsportnapja Szekszárdon, a városi sporttelepen és a műszergyár KISZ-klubjában. Kezdés: 9 óra. VASÁRNAP: Atlétika: Szekszárdon 9 órától folytatódik a területi felnőtt öszetett bajnokság. Fogathajtás: Pakson 14 órától folytatódik a kettes fogatok területi bajnokságának második fordulója a városi sporttelepen. Motocross: A Szekszárdi Vízitársulat SE motorosai Abonyban, meghívásos versenyen állnak rajthoz. Tenisz: Szekszárdon 9 órától folytatódik a Tolna megye 1983. évi csapatbajnoksága. Tömegsport: Az MMG-AM vállalati tömegsportnap Szekszárdon, a városi sporttelepen és a műszergyár KISZ-klubjában. Kezdés: 9 óra. LABDARÚGÁS: Körzeti bajnokság: Kisvejke —Kaposszekcső (Lódri), At- tala—Döbrököz (Varga), Szakcs—Nak (kaposvári hármas), Hőgyész—Szakály (Sándor). Kezdés: 17 óra. Üttörő-olimpia: Szekszárdon 9 órától labdarúgó területi úttörő-olimpia döntője. Bundameccs A labdarúgó-szezonzáró kavarta hullámok csak nehezen csendesednek. Szinte valamennyi osztályban akadt, sajnos egyszerre több „bombameglepetéssel” szolgáló mérkőzés. A dombóvári szurkolók felkorbácsolt indulattal beszélnek a területi bajnokság Dráva-csoportjának fináléjában történtekről. Arról, hogy miként dőlt el csapatuk sorsa a Mázaszászvár— Pécsi BTC baranyai kiesési rangadón. Az alábbiakban közreadjuk a Dombóvári VMSE elnökségének levelét, melyet hét közben elküldték Kaposvárra a Dráva-csoport területi versenybizottságához. „Elnökségünk az alábbi bejelentéssel él az 1983. június 12-én lejátszott Mázaszászvár—Pécsi BTC labdarúgómérkőzéssel kapcsolatban. A mi csapatunk ugyanebben az időben játszotta Enyingen a bajnoki szezon utolsó mérkőzését. Mindkét mérkőzés sorsdöntő volt a kiesés szempontjából. A találkozó hivatalos kezdete előtt egy órával érkeztünk az enyingi pályára. Meglepetésünkre azt láttuk, hogy a pályán már mintegy tízen tartózkodtak. Köztük felismertük Dara Jánost, a Pécsi BTC elnökét, Renkó Vilmost, a PBTC szakosztályvezetőjét és Kasper Jánost, a Mázaszászvári Bányász elnökét, akik az enyingi vezetőkkel tárgyaltak. Furcsának találtuk, hogy a pécsi és a mázaszászvári vezetőkkel Enyingen találkozunk, hiszen az ő csapatuk Szászváron egymás ellen, velünk egy időben játszott. így nagyon vegyes érzelmekkel — találgatva, hogy miben sántikálnak — lépett csapatunk pályára és kezdődött el a mérkőzés, amelytől a bent- maradásunk függött. Sajnos, feltételezésünk beigazolódott — amitől féltünk bekövetkezett. Enying és Mázaszászvár között a 90 perc időtartamára kiépített telefonvonal, valamint CB- rádiós összeköttetés volt, amelyen Enyingről irányították a Szászváron folyó mérMég egy utolsó hangolás, aztán rázendített a zenekar. A vérpezsdítő diszkószám parkettre invitálta a párokat, akik szédítő tempóban ropták a táncot. Muzsikaszótól hangos a BM-klub, az emeleti nagyteremben megkezdődött a lakodalom. Tudjuk, a zene nem ismer határokat. Így aztán abba a terembe is beszűrődött a talpalávaló muzsika, ahol a Szekszárdi Dózsa NB I-es női kosárlabdázói *ültek a fehér asztalok mellé. A lila-fehérek korántsem ültek tort. A hosszúra nyúlt 1982—83-as bajnoki esztendő számukra küzdelmesen nehéz volt. Mérkőzések, edzések, futószalagon. Fárasztó küzdelem az NB I két idényében, aztán rájátszásos torna, majd a Magyar Népköztársasági Kupa fordulói, végül a Fel- szabadulási Kupa kínálta a kötelező penzumot. Meccsek külföldön egy-egy turné során, s nem szabad elfeledkeznünk a hazai meghívásos tornákról, kupákról — mint a szabadon választott kategória műfajába tartozó megmérettetésekről. Feladatból tehát akadt jócskán, de vajon mit sikerült megvalósítani azokból a dózsás lányoknak? Többek között erre is választ kaptunk szerda esti évadzárójukon. Dr. Sólyom Bódog szakosztályi elnök köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Adrián Zsigmond ezredest, megyei rendőr-főkapitányt, valamint Rápolti Árpádot, a szekszárdi Városi Tanács elnökhelyettesét. Az éves munka értékelését az eredeti célkitűzések visszapergetésékőzés eredményét. Ezt az állításunkat bizonyítani tudjuk azzal is, hogy Kasper János, a mázaszászvári elnök a két sárga lap miatt nem játszó fíázsonyi Rudolf játékosunkkal — aki korábban Máza- szászváron futballozott — a félidő 5. percében közölte: Mázaszászváron az első félidő eredménye 1-0 a hazaiak javára. Enyingen az első félidő végén mi vezettünk 2-0- ra. Ha ezek az eredmények maradnak, vagy Szászváron döntetlen a mérkőzés végeredménye, úgy a PBTC esik ki a területi bajnokságból. Tekintettel arra, hogy a Mázaszászvár és a PBTC is Baranya megyei csapat, mindenképpen az volt a céljuk, hogy mindketten biztosítsák bentmaradásukat. Ehhez azonban az egymás elleni mérkőzésük eredményét úgy kellett alakítani, hogy az egyaránt kedvező legyen számukra. A pécsi és a mázaszászvári vezetők a 75—80. percben eltávoztak az enyingi pályáról. S ekkor került sor Mázaszászváron a bundameccs klasszikus kivitelezésére. Egy mázaszászvári öngóllal és egy 11-essel öt perc leforgása alatt változott az eredmény és máris a PBTC vezetett 2-1-re. Eközben Enyingen a mi csapatunk küzdött a győzelemért. Küzdött, mert az enyingi játékosok meglehetősen sportszerűtlenül akadályozták őket, amit bizonyít a részükre kiosztott négy sárga lap is. Játékosainknak nemcsak a sportszerűtlen enyingi labdarúgókkal kellett megbirkózniuk, hanem az ott kicsúcsosodó hangulattal is. Tudniillik a hazai vezetők és szurkolók a mérkőzés közben kórusban ezt kiabálták játékosainak: „Hajtsatok, ha csak egy góllal kaptok ki, ezer forintot kaptok fejenként! A második félidő vége- felé ez a biztatás így módosult: Ha nem kaptok ki . 9— 10 góllal, akkor is megkapjátok az ezer forintot a Pécsi BTC-től!” A későbbiekben további bizonyítékokkal is tudunk vei kezdte. Az NB I-ben az őszi idény végén azt tervezték, hogy a Dózsa gárdája biztosítja helyét a legjobb tíz között. Ha ez nem sikerül, akkor a tavaszi évadban olyan helytállást várnak a csapattól, ami a 11—14. helyek egyikére rangsorolja őket. Az MNK-ban a legjobb 16 közé jutást, míg a Felszabadulási Kupában a 3. helyezés elérését célozták meg. A szakosztályi elnök ezután a célkitűzések realizálását taglalta. Elmondta: az együttes csak részben tudta megvalósítani a szakvezetés terveit. Az NB I-et 12.-ként zárta a Dózsa, s a tények ismeretében ez is tisztességes helytállást követelt a lányoktól. Az MNK-ban erősen tarszolgálni. Tekintettel arra, hogy mostanában mind hevesebb viták kereszttüzében áll a magyar labdarúgás, bátorkodunk felvetni néhány kényes kérdést. 1. A bajnoki pontokért vívott harc ilyen körülmények között is eldőlhet? 2. A labdarúgás sport vagy szórakoztatóipar, netán üzlet? 3. Meddig lehet a közvéleményt, a szurkolókat becsapni? 4. Meddig tűrik el a magyar labdarúgásért felelős szervezetek, személyek, hogy megegyezéses eredmények szülessenek, annál is inkább, mivel a velünk kapcsolatos eset egyáltalán nem mondható egyedinek. Ebben a bajnoki esztendőben — az NB I-ben, az NB II-ben, a területi bajnokságban — jó néhány mérkőzés láttán fogalmazódott meg az a gondolat a labdarúgást szerető emberekben, hogy nem a legbecsületesebb körülmények közepette dőlt el a bajnoki pontok sorsa. Mi mindenesetre bejelentjük aggályainkat. Ez persze önmagában mit sem ér, ha a Dráva-csoport versenybizottsága és annak vezető tisztségviselői nem így látják a jelenségeket és nem tesznek lépéseket azok megszüntetése érdekében. Vagy — folytathatnánk a gondolatot — a magyar labdarúgás legfelsőbb vezetése nem lép fel nagyon határozottan és egységesen ezen fenyegető jelenségek ellen. Talán már korábban kellett volna hasonló bejelentéssel élnünk, de az eddig tapasztaltak nem voltak eny- nyire egyértelműek. Kérjük a területi versenybizottságot, hogy bejelentésünket vizsgálja ki és a megfelelő intézkedést tegye meg. Dombóvár, 1983. június 15.” A levél aláírói: Rajna Józsefné, a DVMSE elnöke és Tieger Károly a labdarúgó-szakosztály vezetője. A dombóváriak levelében leírtak aligha igényelnek kommentárt. A következő lépés a területi versenybizottságra vár. talékos csapattal kiharcolták a 16 közé jutást, a Felszabadulási Kupa sorozata azonban nem hozta a kívánt helyezést, nem sikerült megismételni az egy évvel korábbi szereplést, ám a csapat- építést kitűnően szolgálta. A mérleg készítésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az NB I-es mezőny legszegényebb játékosállományú csapata a Szekszárdi Dózsa volt. Harsányi öthónapos terhesként is csapata rendelkezésére állt, Pártos keze gipszben volt, de játékra jelentkezett, hogy a csapat ne kényszerüljön a bentmaradást eldöntő soproni rájátszáson való részvételre. Leszögezte: négy-öt felnőtt játékossal képtelenség — Megvan a bajnokságod! — újságolta örömmel a péntek délelőtti hatodik forduló nagy főszereplője, a bicskei Sziráki László a lengyel Mackowyak „skalpjának” begyűjtése után Rudolf Lászlónak. Valóban igencsak megnövekedtek az Alisca Kupa elhódítására áhítozó Tolna megyei fiú esélyei. Természetesen ő volt az első a teremben, aki gratulált Szi- rákinak győzelméhez. Hatalmas küzdelem jellemezte találkozójukat négy órán át. — Mi tagadás, kemény csatára késztetnek a magyarok. Már az elmúlt fordulóban is alaposan meg kellett szenvednem a sikerért. Most egyszerűen nem találtam Sziráki játékának ellenszerét — jegyezte meg a londoni EB- győztes lengyel versenyző. — Ezzel a vereséggel végképp elúsztak győzelmi reményei. — Riválisaim jelentős lépéselőnybe kerültek, nem valószínű, hogy a ^későbbi fordulókban hozzám hasonlóan megbotlanak. Bár az Alisca Kupán nagyon erős mezőny gyűlt össze, senkit sem lehet leírni. Adósak vagyunk még olvasóinknak a szerda délutáni és a csütörtöki fordulókkal. A harmadik fordulóban Rudolf sötét bábukat vezetve, hullámzó mérkőzésen győzött Sziráki ellen. Csütörtökön a hosszú távon helytállni az élvonalban. Dicsérte a fiatalokat — Pekk, Tamás, Szabó T. — akik szorgalmukkal, igyekezetükkel jó benyomást keltettek a felnőtt gárda bajnoki és kupatalálkozóin. A feltételek kedvezőtlen összképébe tartozott, hogy a Zrínyi utcai csarnokban nem javultak az edzéslehetőségek. Reggel korán, este későn tarthatják edzéseiket, s még mostohább a helyzet az utánpótlás korosztályúak esetében. A Dózsa játékosainak erkölcsi és anyagi megbecsülése kapcsán hangsúlyozta az értékelés: nem érvényesül kellően a bérfejlesztésben, jutalmazásban az az elv, miszerint a jobb teljesítményt, a több munkát jobban meg kell fizetni. Dr. Sólyom Bódog megállapította: a többi NB I-es klubnál foglalkoztatott játékosokhoz viszonyítva 1000—1200 forintos lemaradásban vannak a szekszárdi kosarasok. A tárgyi és személyi feltételek, a nehéz körülmények közepette kiharcolt tisztes helytállásért dicséret illeti a csapat valamennyi játékosát, a szakmai munkát közvetlenül irányító edzők tevékenységét. Múlt után a jövő. A szakosztályi elnök az elkövetkezendő bajnoki évadra előre tekintve elmondotta, hogy átigazolásokkal kívánják erősíteni az NB I-es gárdát. Elképzelhető, hogy Da- róczi Eszter is visszatér Szekszárdra, Fekete Zsuzsát pedig súlyos sérüléséből felépülve várják vissza a csapatba. Az ő esetében a végső szót az orvosi konzílium mondja ki. délelőtti fordulóban Mackowyak csak döntetlenre végzett a pécsi Ábrahám ellen. Az ötödik forduló érdekessége: Sziráki ragyogó játszmavezetéssel diadalmaskodott a másik lengyel kiválóság, Borowski ellen. A meglepetések kategóriájába sorolandó még Rudolf Hámori elleni döntetlenje a hatodik fordulóban. De nemcsak az úgynevezett „elit” csoportban zajlik érdekfeszítő küzdelem, hanem az „A” csoportban is. A szó szoros értelmében családias a hangulat, ugyanis többek között különböző családok tagjai is összemérik tudásukat. A hatszögletű sakkjáték „szerelmesei” még csemetéiket is magukkal hozták, akik szurkolnak az apunak és az anyunak, sőt, a testvérnek is. Itt még szorosabb a küzdelem. Viszont a „menők” viadalán már alaposan megnövekedtek Rudolf László esélyei, szintúgy Szirákinak az ezüstéremre. Igaz, neki még van egy kemény mérkőzése a kitűnő hazai versenyzővel, Botkóval. Kíváncsian várjuk a mindenre választ adó utolsó három fordulót. A verseny állása a hatodik forduló után: 1. Rudolf (Bátaszék), 2. Sziráki (Bicske), 3. Botkó (Pécs) és Mackowyak (Lengyelország). Hosszan időzött dr. Sólyom Bódog Rátvay Anita személyénél. Rátvayt a sportág országos szakvezetői a legtehetségesebb magyar ifista- ként tartják számon. Ebből fakad aztán az a nagyfokú érdeklődés iránta, amit átigazolása érdekében a klubok kifejtenek. Szinte egymásnak adják a kilincset, de a Dózsa elnöksége Rátvayt nem adja ki, egy évig még a lila-fehérek játékosa lesz. Kedvezően alakult a csapat- szellem, az új játékosok bekapcsolódásától is ennek folytatását várják. Vertetics István vezető edző és Murvai Árpád utánpótlás szakágvezető dicséretes munkát végzett. A kosárlabda-szakosztály élvezte a város állami és pártvezetésének támogatását. A szakosztályi értékelést követően Vertetics István vezető edző a sportszakmai munkát elemezte. Őszinte, reális értékelésben minősítette az 1982—83-as kosaras évadban pályára lépett játékosok teljesítményét. A fiatalok helytállását tanúsítandó, példaként említette az ÓIK országos döntőjében kiharcolt hatodik helyezést. A vezető edzőtől megtudtuk, hogy július 25-én kezdődik az új évadra a felkészülés, a hónap végéig napközis rendszerű táborozás lesz Szekszárdon. Július 31-én Bulgáriába utazik a csapat, két héten át ott folytatja felkészülését. Augusztusban Bonyhá- don a Botond Kupán, szeptember 2—4 között a klub rendezésében sorra kerülő Sió Kupán szerepelnek. A Dózsa kosarasainak évadzáróját jutalmazás zárta: tizenhárom játékos — a szakosztályt patronáló bázisszervek jóvoltából — részesült jutalomban. — fekete — Fotó: Kapfinger — B — A második csoportban is szoros küzdelmek folynak Kosaras évadzárás Nehéz körülmények - tisztességes helytállás Dr. Sólyom Bódog szakosztályi elnök értékelte a bajnoki esztendő eredményeit, hibáit
