Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-18 / 143. szám
1983. június 18. NÉPÚJSÁG 3 Húsprogram-védnökségi napok Üzemlátogatás, előadások A húsprogram KlSZ-véd- nökség országos operatív bizottsága, a KISZ Tolna megyei Bizottsága és a Szekszárdi Húsipari Vállalat KISZ- bizottsága közösen rendezte meg az országos húsprogram- védnökségi napokat Szek- szárdon. A tegnap kezdődött kétnapos rendezvénysorozaton részt vesznek az Állatforgalmi és Húsipari Tröszthöz tartozó vállalatok KISZ-titkárai, termelési felelősei és fiatal szakemberei. A huszonhárom vállalattól érkezett mintegy száz szakember tegnap üzem- látogatáson vett részt, majd a városi tanács nagytermében ünnepélyes megnyitóval kezdődött a kétnapos program, amelyen részt vett Stil- ler Ottó, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt gazdasági igazgatója, valamint Tóth Éva, a KISZ KB munkatársa is. A résztvevők és meghívott vendégek köszöntése után Kiss Sándor, a Szekszárdi Húsipari Vállalat igazgatója tájékoztatta a résztvevőket a vállalat tevékenységéről, a KISZ-védnökségi munkáról. Ezt követően Hajdúné Lovász Edit, az SZHV KISZ- bizottságának titkára szólt a húsprogram KISZ-védnökség tízéves tevékenységéről, az ebből adódó időszerű feladatokról. A tájékoztatók után Stiller Ottó, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt gazdasági igazgatója tartott előadást az élelmiszeripari szekció 1983. évi munkatervéről. Ezt követően Elmont László, a Szekszárdi Húskombinát termelési és műszaki igazgató- helyettese tartott előadást a KISZ-védnökséggel megépült szekszárdi üzem beüzemelési tapasztalatairól, jelenlegi eredményeiről. „A vágósertések árualapnövelésének lehetősége” című az ágazati Alkotó ifjúság pályázaton harmadik díjat nyert pályaművüket Hegedűs Sán- dorné és Miszlai Béla, a Borsodi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat munkatársai ismertették. A tenyésztéstechnológiai rendszer kialakításának folyamatáról a húskombinát munkatársa, Kovács József tartott előadást. A tegnapi nap szakmai programját Bálintné Krizsán Ilona szakmérnök előadása zárta, aki a Szekszárdi Húskombinátnál végzett környezetvédelmi munkáról tartqtt tájékoztatót. A kétnapos találkozó ma előadásokkal, konzultációkkal és az elhangzottakról folytatott vitákkal zárul. Visszhang Praktikus és biztonságos Visszatérve a Tolna megyei Népújság június 10-i számára, mely hírül adta „Huszonhét” cím alatt egy vállalat újszerű kezdeményezését, legyen szabad a következőket megjegyezni : A cikk szerint a hivatalsegédet bízzák meg a dolgozók befizetési csekkjeinek OTP-be történő befizetésével. Jelzi az írás, hogy a 27 dolgozó időt takarít meg, hogy az irodai fegyelem ezáltal nem lazul, az OTP-ben nem zsúfolódik a munka, s nem kell sorban állni az embereknek az OTP-nél, illetve a postán. A cikk felhívja a munkahelyek figyelmét is, hogy e kezdeményezést kövessék. Minthogy ez jó szándékú segítőkészség — amely a hivatalsegéd útján való több tízezer forintos pénzszállítással, elszámolással — veszélyt is rejt magában, ezúttal is ajánlani kívánjuk azt a minisztertanácsi határozatra és pénzügyminiszteri rendeletre épülő lehetőséget, amely biztosítja az OTP-ben a dolgozó munkaidő-kiesés nélküli pénzbefizetéseit, illetve a készpénz nélküli befizetés lebonyolítását. Megyénkben jelenleg már 103 vállalattal van a takarék- pénztárnak szerződéses megállapodása. A munkahelyek vállalják dolgozóik azon megbízását, hogy munkabérükből a bérfizetés napján átutalják az OTP-nél vezetett átutalási betétszámlájukra a dolgozó fizetési kötelezettségeinek fedezetéül szolgáló összeget. Eddig a megyében közel 11 000 átutalási betétszámlatulajdonos közül több mint 2000-ren adtak megbízást munkahelyük bérszámfejtő helye felé, hogy munkabérükből levonják és átutalják az OTP-hez a tartozásaik, a szolgáltatások kiegyenlítésére esedékes összeget. Ezen készpénz nélküli, munkaidő-kímélő fizetési forma azért is kedvező a lakosság számára, mert az átutalási betétszámlán lévő betétösszeg 4 százalékkal kamatozik, sőt, egy évre való lekötés esetén 5 százalékos kamatot is biztosít, s a praktikus takarékcsekk kibocsátásához is alapot nyújt. A takarékcsekk pedig azt a kényelmet nyújtja a betétes részére, hogy készpénz nélkül különböző vásárlások ellenértékének, szállodai és egyéb szolgáltatási díjak kiegyenlítésére is felhasználható. Ezen túl az országban minden OTP-fiók- nál, takarékszövetkezetnél és postánál a csekk készpénzre is beváltható. SZIGETVÁRI ERNŐ az OTP megyei igazgatóhelyettese A szerves trágya kezelésének új módja Az AGROBER tervezőinek sikere A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal, a MTESZ, a HNF Országos Tanácsa, a TÓT, a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1982. november 9-én hirdette meg a „Nagyüzemi sertéstartó telepek környezetkímélő technológiájának kialakítása” című országos, nyilvános és titkos tervpályázatát. A nagyüzemi állattartás során elterjedt, vízzel történő trágyaeltávolítás során keletkező nagy mennyiségű hígtrágya tárolása, elhelyezése nagy gondot jelent a mező- gazdasági nagyüzemek számára. Környezetvédelmi szempontból sem kívánatos az ilyen jellegű technológia terjesztése. Az évnek nem minden szakában lehet olyan nagyságú területet biztosítani, amely fogadni tudná a telepek hígtrágyáját. Így kis területre nagy mennyiségű szerves trágya, hígtrágya kerül ki, amely veszélyezteti a talaj életét, a felszíni vizek állapotát, nit- rátosodást idéz elő. A jövő útja az, hogy a sertéstelepeken olyan technológiát dolgozzanak ki, alkalmazzanak, amely a hígtrágyát, mint környezetszennyezőt teljes mértékben kizárja. A tervpályázat célja az volt, hogy olyan, elsősorban a telepek rekonstrukcióinak keretei között alkalmazható, költségtakarékos technológiai folyamatok és építési megoldások kialakítására kerüljön sor, amelyek alkalmazásával a hígtrágya környezeti ártalmai elkerülhetők, az értékes szerves trágya tápanyagtartalma pedig folyamatosan, célszerűen hasznosítható, miközben az állattartás feltételei is javulnak. Olyan általánosítható és lehetőleg konkrét példán bemutatott technológiai és építési megoldás kidolgozása volt a cél, amelyek során nem keletkezik hígtrágya, a szerves trágya kezelése, hasznosítása gazdaságosan, környezetvédőén, biztonságosan megoldható. A MTESZ titkárságáról 88 pályázati kiírást váltottak ki. A pályaművek beküldési határideje 1983. március 28-a volt. A bíráló bizottság dr. Stefanovits Pál professzor elnökletével, több bizottságban értékelte a pályamunkákat, Szolnokon és Budapesten. A bíráló bizottságok a pályázatot eredményesnek minősítették, hét pályaművet díjazásban részesítettek, illetve megvásároltak. A zsűri első díjat nem adott ki. Két pályamunkát második díjban, egyet harmadik, egyet negyedik díjban részesített, hármat pedig megvett. Az utóbbi három között van az AGROBER Tolna megyei kirendeltség hármas kollektívájának munkája is. Éber Imre agrárközgazdász, Szabó Zoltán építész és Csepregi Antal gépésztechnológus tervező a megyében tervezett és rekonstrukció során kialakult és kialakítható telepek sajátosságait ültette át egy elképzelt, évi ötezer hízó kibocsátású, komplett sertéstelepre. Az építési megoldást a tömörség, a minimális földterületigény elfoglalása jellemezte. Tájolásában, a kedvező irányú légmozgás szellőztető hatását vették figyelembe. Elhelyezésnél még az élővízfolyás szennyezésének kizárása is fő szempont volt. A pályamű fő értékét abban látták a bírálók, hogy a trágya eltávolítása, mozgatása, ennek egyszerűsége és környezetkímélő hatása jelentkezik, ezért is került megvételre. A három tervező negyvenezer forint pénzjutalomban — pályadíjban — részesült. A tervezők elképzelése, munkájuk alapos kidolgozása lehetővé teszi, hogy Tolna megyében több sertéstelepet e szerint alakítsanak át, részben a soron lévő rekonstrukciók, részben új telepek építésekor. Ez a módszer alkalmas arra is, hogy a jelenleg hígtrágyás rendszerrel működő telepeket kevés költséggel átalakítsák. A díj erkölcsi oldalán, a várható vállalati-üzemi hasznon túl azért is jelentős, mert bebizonyosodott, hogy megyénkben is fejlesztő, újat kereső munka folyik a tervező mérnökök körében, akik különös tekintettel veszik figyelembe az állattenyésztés gazdaságosságára ösztönző párt- és kormányhatározatokat, illetve a szaktárca irány- mutatását. PÁLKOVÁCS JENŐ HÉTRE hírről HÉTRŐL HÍRRE — Hogy milyen volt a hét? — erre sokfélét lehet válaszolni, de akiket kérdeztem, legtöbben azt mondták, hogy esős, hűvös. Jó-e ez, vagy rossz? Nos, a nyaralók nem örülnek neki. Azok sem, akiknek a házába-pincéjébe betört a víz, vagy elverte a jég kertjüket-szőlőjüket. Sokan azonban várták az esőt, hiszen a kukoricának, búzának, cukorrépának, napraforgónak jót tett és a kiskertekben is — már ahol nem jéggel együtt jött —, és nem felhőszakadásszerűen, pótolta a májusi „kiesést”. Miközben e sorokat kopogom az írógépen, kint az eső kopog. Azt hiszem, erre az esőre már nincs szüksége senkinek. Bízzunk a meteorológiai prognózisban, mely szerint a jövő héten ismét napos, derült idő lesz és meglesznek a feltételei annak, hogy jó körülmények közt takaríthassák be a földekről a kalászosokat. Aratnak Megindultak a kombájnok. Most olyan korán, mint talán még sohasem. A hagyományos Péter-Pál nap előtt csaknem három héttel. Vágják — a hét végére négy tsz-ben már be is fejezték — az őszi árpát. A fölkészülés mindenütt alapos volt, kijavították a gépeket, újakat szereztek be, idejében megtartották a gépszemléket, elkészítették a kampányterveket, biztosítva van a szállító- és raktárkapacitás, megszervezték az ügyeleti szolgálatot, az alkatrészellátást. Megy a betakarítás, óramű- pontossággal. Hol vannak már azok az idők, amikor egy-egy gazdaság apraja- nagyja ilyenkor „kivonult” a gabonaföldekre, még inkább azok az idők, amikor a parasztcsalád pirkadattól késő estig verej- tékes, testet nyomorító munkával takarította be a kenyérnekvalót? Ma pár tucatnyi ember és a gépek elvégzik ezt a munkát. Ám a betakarítás most sem kirándulás. A megkésett eső jól jött a búzának, de most már nem kéne. Mégis, számítani kell rá. Arra, hogy jöhet. És akkor is be kell takarítani a termést. Búzából — egy hét múlva érik kombájn alá — a termés- kilátások kedvezőek, most már csak az a fontos, hogy magtárba kerüljön. Bizonyos, hogy oda is kerül, hiszen a traktorosok, kombájnosok, gépkocsivezetők már jó néhány esetben „vizsgáztak” eredményesen, amikor az esős idő éppen a betakarítás idejére jött meg. Felhőszakadás után a szekszárdi szőlőhegyen Aratják az árpát a bonyhádi Pannónia Tsz kombájnjai a kakasdi határban Gazdaságosan A mezőgazdasági termelőszövetkezetek termeléséről-gazdálkodásáról gyakran készülnek különböző statisztikák, elemzések. Különböző mutatók szerint „rangsorolják” a gazdaságokat, és e mutatók nem ritkán igen ellentmondásosak. Előfordul, hogy egy-egy szövetkezet például a búza hektáronkénti hozamát tekintve a „középmezőnyben”, vagy a jobbak közt foglal helyet, ám az egy hektárra, vagy egy tagra jutó nyereségével az utolsók között „kullog”. Tagadhatatlan, hogy a mezőgazdaságban is egyre inkább teret nyer a gazdaságossági szemlélet, ám még ma sem ritka a hozamcentrikus felfogás. Pedig nem mindegy, hogy a hektáronkénti 4,5 tonna búzatermés öt tonnára való növelése mennyibe kerül. Ha többe, mint a többlettermés értéke, akkor felesleges az erőlködés, akkor valami nincs rendben. Mint ahogy az sem mindegy, hogy a tehenenkénti éves tejhozam úgy magas-e, hogy a termelési költség nem térül meg és nyereség sincs. A Központi Bizottság áprilisi határozata szerint „Kiemelt feladat a növénytermesztés és az állattenyésztés hozamainak gazdaságos növelése, a minőségi követelmények érvényesítése...” A Népújság e heti „hírtermésének” egyike szerint . eredményes a kisvejkei Szabadság Tsz-ben a szarvasmarha-hizlalás, mégpedig elsősorban a 97,7 százalékos első osztályú minősítés, a gyors súlygyarapodás és az alacsony abrakfelhasználás következtében. Építők köszöntése Nem múlik el hét anélkül, hogy az építők munkájáról — akár több ízben is — ne adnánk hírt. Elkezdtek egy beruházást, ütemszerűen folyik a munka, befejeztek, átadtak egy új létesítményt... Így volt ez ezen a héten is. És egyre ritkábban kell arról írnunk, hogy csúszik a határidő, rossz a minőség, túllépték a költségkereteket. A korábbi évekhez képest nehezebb körülmények között dolgozik-gazdálkodik az építőipar — kevesebb a beruházás, egy- egy vállalat nemigen válogathat, mire vállalkozik, mire nem — és talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy „rendezze sorait”. Mint azt az építésügyi és városfejlesztési miniszter az építőknapi ünnepségen mondta, e nehéz körülmények között is jó eredményeket ért el az ágazat. A szokványos építőipari híreken kívül a hét elején az építők ünnepléséről is szóltak a tudósítások. Ünnepi gyűlések, ju- niálisok, kitüntetések... A felszabadulás előtti időkben nem volt sok becsülete az országban az építőmunkásnak, télen nemigen volt munkalehetőség, javarészük évekig volt kénytelen külföldön munkát vállalni. Ez már egyszer s mindenkorra a múlté. Megbecsülésük egyik megnyilvánulása az évente megrendezett építők napja. Export Gyakran találhatnak olvasóink a lapban a megye ipari, mezőgazdasági üzemeinek exporttermeléséről szóló tudósítást. Nem véletlenül, hiszen köztudomású, népgazdaságunk erősen nyitott gazdaság, rá vagyunk szorulva a nagymértékű exportra és importra. Ám az utóbbi időben mintha túlságosan előtérbe kerülne a tőkés országokba irányuló kivitel. A kevésbé tájékozott olvasó ebből még azt a következtetést is levonhatná, hogy ez a fontosabb. Fontosnak fontos. Nyugati irányban van jelentős eladósodásunk, az egyensúly megteremtése és javítása szinte életkérdés e területen. Ezért is került az utóbbi években az érdeklődés központjába. És talán amiatt esik ritkábban szó a szocialista országokba irányuló kivitelről, mert ott kevesebb a probléma, jóllehet, ott is emelkedtek a minőségi követelmények, nem lehet akármit eladni. Ám a KGST-piac összehasonlíthatatlanul stabilabb, hosszabb távra szóló államközi megállapodások keretében történnek a szállítások. Kádár elvtárs mondta a Központi Bizottság ülésén: „Mindent, amit lehet, a Szovjetuniótól, vagy más szocialista országtól veszünk. Amit onnét nem tudunk beszerezni, azt megpróbáljuk a fejlődő világban felkutatni...” Ehhez viszont megfelelő mennyiségű és minőségű „ellentételekre”, azaz exportra van szükség. Megyénk üzemei példásan tesznek eleget a szocialista országokba irányuló exportkötelezettségeiknek. A nagyok és a kicsik egyaránt. Mint ez utóbbiak közt a tamási KÖZGÉP-üzem, amely termelésének kilenctizedét készíti jó minőségben és a határidőket betartva, NDK exportra. JANTNER JÁNOS Tóth Béla szb-titkár köszönti a dolgozókat a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat ünnepségén
