Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
1983. június 17. ^tsTÉPÜJSÁG 3 Az ozorai konfekcióüzem Tizenhárom éve, 1970. május 18-án indult meg a termelés a budapesti Szikra Ruházati Szövetkezet ozorai üzemében. Ozorai és környékbeli lányok és asszonyok — al?ik közül csak néhánynak volt varrógépe otthon — kezdte meg az egykori kocsma, majd kultúrház épületében a munkát. Hamarosan megszerezték a szükséges gyakorlatot és jelenleg az ozorai üzem a szövetkezet termelésének kereken a felét adja. Zömmel különféle nadrágokat varrnak a központban leszabott anyagból, de készülnek itt sportruházati cikkek is. Egyetlen dolgozója van az üzemnek, aki a fővárosból, a szövetkezet központjából jött, Sáfrány Gyula üzemvezető. A központban szabász volt, felesége ozorai és annak idején ő jelezte a szövetkezet vezetőségének, hogy itt Ozorán van lehetőség üzem telepítésere. Van munkaerő — főként addig háztartásbeli asszonyok és leányok — és a tanács tud adni épületet is. Sáfrány Magdolna egyike a törzsgárdatagoknak, az alapítás óta dolgozik az üzemben, azóta szakmunkás- vizsgát tett, ma levelező tanulója a simontornyai gimnáziumnak. Mint mondja, a szövetkezet elégedett az itteni munkával, nemigen fordul elő sem minőségi reklamáció, sem határidőkésés. Sándor József községi tanácselnök szerint az üzem kollektívája egyre aktívabban vesz részt a község közéletében, a szocialista brigádok az óvodát, iskolát patronálják, függönyöket vásároltak és varrtak az óvodának, egy-egy brigád az iskola egy-egy osztályával tart kapcsolatot. A női labdarúgócsapat eredményesen szerepel. Nyolcvanan dolgoznak az üzemben — a százból a többi gyesen van —, közülük harmincán az alapítás óta. Az épület nem mondható ideálisnak, hiszen nem üzemi célra épült annak idején. Egyelőre csak a távlati tervben szerepel üzemház építése, ám az idén már futotta szociális létesítmények kialakítására. Hetvenkilencben indították az első szakmunkásképző tanfolyamot, tizenhármán tettek eredményesen vizsgát. Most újabb tanfolyam indult, tizenheten kezdték meg a tanulást. A vegyipar helyzete Illést tartott a dombóvári Városi Taoács V. B. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén a városi művelődési központ és könyvtár tevékenységét tekintették át. Balipap Ferenc igazgató • beszámolójában elmondotta, hogy a város és a városkörnyék lakosságának szüksége volt erre az új közművelődési intézményre, melyet bizonyít az is, hogy máig sem csökkent iránta az érdeklődés. A művelődési otthon a vele kapcsolatba kerülőktől kapta meg sajátos arculatát, s így az igények szerinti változásokra mindig készen állnak. Jó az együttműködésük a város iskoláival és óvodáival is. Különösen megnövekedtek a lehetőségeik az ifjúság nevelésében való együttműködésben a Molnár György Általános Iskola új épületének elkészültével. Jelentősen javult és ezzel együtt bővült is a könyvtári tevékenység az új épületbe költözés után. A hétközi nyitva tartások meghosszabbításával és a vasárnapi könyvtári nyitva tartások bevezetésével nagyban javították a lakosság könyvtári ellátásának feltételeit. A végrehajtó bizottság megállapította. hogy a város közművelődési intézménye az 1980 áprilisi beszámoló óta is gazdagította Dombóvár és környéke művelődési arculatát és hagyományossá váltak a néhány éve még újszerű tevékenységi formák. Példamutatóvá lett az egész megyében is az üzemi bemutatkozó sorozat, és a városkörnyéki közművelődést fejlesztő községekbe való kitelepülések és azok fogadása. MAGYARSZÉKI ENDRE A vegyipar helyzetéről, népgazdaságunkban betöltött szerepéről ég jövőbeni kilátásairól nyilatkozott Körtvé- lyes István ipari miniszter- helyettes Szőke Lászlónak, az MTI munkatársának. — Az ágazat jórészt túljutott a korábbi nehézségeken és nagyarányú fellendülés előtt áll, akárcsak néhány éve az elektronika — mondotta. — Az ágazat népgazdaságunkban szinte a legnagyobb termelési értéket állítja elő. A vegyiparnak 1960- ban még alig 7 százalék volt részesedése az ipari termelésben, jelenleg annak már ötödét adja. Ez is tanúsítja, milyen jelentős fejlődésen ment át az iparág az elmúlt években. A magyar vegyipar azonban mindennek ellenére sem képes teljeskörűen ki- légíteni a hazai igényeket; sokféle cikket továbbra is importálni kell. — Az eredményeire utal — s ez a magyar ipartörténetben először fordul elő —, hogy 1983 eddig eltelt időszakában a vegyipari üzemek termelési és árbevételi eredményei meghaladták a gépipariakét és a könnyűipariakét is. Petrolkémiai gyáraink kihasználtsága sokkal magasabb, mint számos nyugat-európai cégé. Továbbra is igen gyorsan — évi mintegy 10 százalékkal — fejlődik a műanyag-feldolgozás, a gyógyszeripar, továbbá a növényvédő szerek, a háztartásvegyipari cikkek és a festékek gyártása. Jelenleg az egész hazai vegyiparban mindössze egyetlen veszteséges vállalat dolgozik. — Igaz, amikor az energiaárak gyorsan emelkedtek, sokan azt hitték, ez válságba juttatja a vegyipart. Most viszont mind több országban ismerik fel: vegyipari alapanyagokból készült termékekkel jóval energiaigénye- sebb gyártmányok egész sorát lehet előnyösen helyettesíteni. Különösen igaz ez azokra az országokra — tehát hazánkban is — ahol kevés a nyersanyag. A különféle, gyakran természetes eredetű alapanyagokat rendkívül korszerű technológiákkal úgy lehet átalakítani, hogy fontos, széles körben felhasználható új nyersanyaghoz jussunk. Továbbra is áll a régi megállapítás: a gépiparban az anyag külső formáját, a vegyiparban magát az anyagot változtatják meg. A helyettesítési lehetőségek közül említeném például a különféle műanyag csomagolóanyagokat, zsákokat, amelyek eddig a drágább papírból készültek, vagy az ivó- vízvezetékeket, amelyeket horganyzott acélcsövekből állítottak elő. — A vegyipari kapacitások ilyen irányú hasznosítása nálunk is megkezdődött, de még messze vagyunk a nemzetközi átlagtól. (Az USA-ban a csövek 64, Japánban 56 százaléka készül műanyagból, míg Magyarországon ez az arány egyelőre 28 százalék.) A műanyagok általános felhasználásában sem tartunk még ott, ahol a legtöbb iparilag fejlett ország. Ám biztató, hogy a gyártáshoz alapanyagunk van. s a feldolgozók teljesítménye eléri az évi 300 ezer tonnát. Tudjuk tehát, mit kell tennünk, ám a struktúra alapvető módosítása hosz- szabb folyamat, és ez nálunk — figyelembe véve erőforrásainkat és lehetőségeinket —, a következő időszak feladata lesz — mondotta a többi közt Körtvélyes István. Bemutatjuk az OVK-t Az OVK budapesti székhaza Az átlagember viszonylag keveset tud arról a budapesti székhelyű, visegrádi (bentlakásos) iskolával is rendelkező intézményről, mely ezelőtt 15 évvel Országos Vezetőképző Központ néven jött létre. Valamikor, a vezetőképző születését követő első évek egyikén e sorok írója is járt egy sajtótájékoztató meghívottjaként az intézetben tájékozódni, majd tájékoztatni az OVK működési céljáról, a cél szolgálatára kezdetiként rendelt tárgyi, személyi feltételekről. Nem volt hiábavaló életre hívni a viszonylag ma is még csak szűk körben ismert intézményt. Az elmúlt másfél évtizedben közel tízezren vettek részt az országból a vezetőképzés különböző formáiban, formálva vezetői munkakörökben tevékenykedő hallgatók szemléletét, segítve rugalmas alkalmazkodási képességük kibontakozását a változó környezeti feltételekhez. Mára az intézményt a dicsekvés gyanúja se érheti, amikor nagy tudású vezetői a működés gazdag tapasztalatairól beszélnek. Évente több százan fordultak meg az OVK-ban. Csak a gazdaságirányítási továbbképzésnek mintegy ezer vezető munkatársa volt résztvevője a minisztériumokból, állami hivatalokból, bankokból. A kiemelt és „A” kategóriájú vállalatok felső szintű vezetői közül kétezren végezték el a vállalatvezetői továbbképző tanfolyamot. A személyzeti vezetőképzést biztosító stúdiumokon körülbelül ugyancsak kétezer személyzetist képeztek, négyezer hallgatója volt a különböző céltanfolyamoknak és a vezetőutánpótlás-képző iskolának. Minap kaptuk meg az OVK 1983/84-es tanévének előzetes tanfolyami tájékoztatóját. Pont fél évvel az új oktatási év nyitása előtt, mintegy dokumentálva az intézménynek azt a korábban is tapasztalt szándékát, hogy az oktatás'tematikájának kialakításában, a céltanfolyamok szervezésében még hasznosítani lehessen az igényeket. A tájékoztató egyébként a tanfolyamok két alaptípusát ismerteti. így a többhetes, bentlakásos úgynevezett bázistanfolyamokat, melyeken komplex elméleti és gyakorlati ismereteket oktatnak. A másik típus a néhány napos céltanfolyam, amely a korszerű vezetési és szervezési ismeretek átfogó feldolgozását biztosítja. „..amit nem értesz, abba ne fogj, hanem tanuld meg előbb, mi a teendő, így lesz az élet számodra könnyű...” mondotta volt Püthagorasz, kinek ezt a felismerését máig érvényes igazságként idézhetjük. Napjainkban különösen fontosként hangsúlyozva, hiszen napjaink világa gyorsan változó, következésképpen megköveteli az új vezetési és szervezési formák alkalmazását is. Befejezésül annyit, hogy az OVK — fölismerve, hogy a hagyományos oktatási formák felett az idő eljárt — működésének úttörő éveitől fogva keresi a céljának legjobban megfelelő didaktikai módszereket. Űj tanévében az a legfőbb célkitűzése, hogy esettanulmányok, esetjátékok, tréningek, kerekasztal- megbeszélések útján segítse elő a vezetői gyakorlat és magatartás fejlesztését. —óa— Pillanatkép a varrodai szalagról Minőségi ellenőrzés Esetjáték a fiatal vezetők iskoláján Számítógépes gyakorlat Egy tájékoztaté margójára
