Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-17 / 142. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 142. szám. ÁRA: 1,40 Ft 1983. június 17., péntek. Mai számunkból AZ OZORAI KONFEKCIÓÜZEM (3. old.) SÁRGA ZÁSZLÓ A HAJÓÁRBOCON (4. old.) BEMUTATJUK AZ OVK-T OLVASÓSZOLGÁLAT (3. old.) Befejeződtek a magyar-bolgár hivatalos tárgyalások Elutazott a Hivatalos, baráti látogatá­sának utolsó napját vidéki programmal kezdte csütörtö­kön a magas szintű bolgár párt- és állami küldöttség. Todor Zsivkovot, a BKP KB főtitkárát, a Bolgár Népköz- társaság Államtanácsának el­nökét és a delegáció többi tagját Pest megyei látogatás­ra elkísérte Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács elnöke. A vendégeket a hernádi Március 15. Termelőszövetke­zetben Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Pest me­gye párt- és állami vezetői fogadták. Csillag Nándor, a tsz elnöke tájékoztatást adott az országos hírű baromfi- tenyésztő szövetkezetről, a megye egyik legdinamiku­sabban fejlődő közös gazda­ságáról, amely tavaly már csaknem 3 milliárd forint ár- . bevételt ért el. A szövetke­zet alig másfél év alatt ala­kította ki korszerű baromfi- feldolgozó üzemágát, s beru­házásainak kivitelezését jó­részt saját erőből oldotta meg. Szervezője annak a 140 gazdaságot összefogó rend­szernek, amely a boltokba kerülő csirkék több mint fe­lét adja. A tájékoztatóból az is kitűnt, hogy a tsz az el­múlt évtizedben sokat tett a szervezett háztáji gazdálko­dás kialakításáért. A keltető­üzemből a háztájikba szállít­ják a néhány napos kiscsir­kéket, s takarmánnyal, állat­egészségügyi ellátással és szaktanácsadással is segítik a kistermelőket. A vendégek a gazdálko­dás, az értékesítés, a hasonló profilú termelőszövetkeze­tekkel való együttműködés részleteiről érdeklődtek, majd Todor Zsivkov köszön­te meg a tájékoztatást. El­ismeréssel szólt arról, hogy a tsz — egy szakágazatot vá­lasztva — valósággal iparsze­rű termelést hozott létre. Fi­gyelemre méltó az is — tet­te hozzá —, ahogyan össze­kapcsolják a tsz és a háztá­ji gazdaságok munkáját, an­nál is inkább, mivel a bol­gár mezőgazdaság is ezen az úton halad. A tájékoztatót követően a vendégek megtekintették a tsz baromfifeldolgozó üze­mét, ahol a korszerű gépek óránként több mint 6000 csir­két képesek feldolgozni. Az élőcsirke mérésétől a szállí­A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának és Mi­nisztertanácsának meghívásá­ra 1983. június 14—16. között, Todor Zsivkov elvtársnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitká­rának, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsa elnökének vezetésével hivatalos baráti látogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban a Bolgár Nép- köztársaság párt- és állami küldöttsége. A bolgár vendégek itt-tar- tózkodásuk során ismerked­tek a magyar nép életével, tanulmányozták a szocialista társadalom építésének ma­gyarországi tapasztalatait, eredményeit. A bolgár kül­bolgár párt- és állami küldöttség tásra kész combcsomagok minőségellenőrzéséig végig­kísérték a technológia min­den fázisát, közben a tsz- elnök elmondta: az üzem korábban már nem felelt meg az export támasztotta magas higiéniai követelmé­nyeknek, ezért a gazdaság nagyszabású rekonstrukcióba fogott, s a korszerűsítéssel egy időben sikerült a munka termelékenységét is növelni, így ugyanakkora létszámmal a korábbi évi 14 ezer tonna helyett jelenleg 22 ezer ton­na húst tudnak feldolgozni. A küldöttség ezután Peli­kán István tsz-tagot kereste fel otthonában. A szövetke­zet baromfiágazatának telep­vezetője büszkén mutatta meg korszerű háztáji gazda­ságát, amelyben 49 napig neveli a csirkéket, s mint­egy másfél kilós súllyal „ad­ja vissza” a termelőszövet­kezetnek. Ily módon évente 20 ezer baromfi kerül ki a portájáról a maga és a kö­zös gazdaság hasznára. To­dor Zsivkov megtekintette a 400 négyzetméter alapterüle­tű fóliasátrat is, amelyben éréshez közeledik a paradi­csom, hamarosan nagy mun­kát adva a Pelikán ^salád tagjainak. A látogatás végén a vendégeket saját termésű borával kínálta a házigazda. A küldöttség a kora dél­utáni órákban visszaérkezett Budapestre. Délután a Parlament épü­letében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnöke és Grisa Filipov, a BKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnöke dokumentumot írt alá, amely meghatározza a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság kö­zötti gazdasági és tudomá­nyos-műszaki együttműködés és szocialista gazdasági in­tegráció távlati fejlesztésének fő irányait. Ezután a Bolgár Népköz- társaság párt- és állami kül­döttsége és a magyar tár­gyaló csoport plenáris záró­megbeszélést tartott a Par­lament delegációs termében. A magyar tárgyaló csoportot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a bolgár küldöttséget Todor Zsivkov vezette. A megbeszélésen részt vettek a két delegáció tagjai és szak­értői. A plenáris ülésen Ká­dár János megköszönte To­dor Zsivkovnak, hogy a komlói bányában történt sze­rencsétlenség miatt levélben fejezte ki együttérzését. A megbeszélés végeztével a Bolgár Népköztársaság párt- és állami küldöttségét ünnepélyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogói­val díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Kádár János, Lo­sonczi Pál, Lázár György, Aczél György, az MSZMP KB titkára, Korom Mihály, a KB titkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Óvári Miklós, a KB titkára, a Politikai Bi­zottság tagjai; Várkonyi Pé­ter, a KB titkára, Apró An­tal, az országgyűlés elnöke, Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, to­vábbá a kormány több tagja, az állami, a társadalmi élet számos más vezető képvise­lője. Ott volt Sebestyén Je­nő, hazánk szófiai és Boncso Mitev, Bulgária budapesti nagykövete is. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson a Budapesten akkreditált dip­lomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Kürtszó harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Todor Zsivkovnak, majd felcsendült a két or­szág himnusza. A magas ran­gú vendég Kádár János tár­saságában elhaladt a dísz­zászlóalj előtt, majd üdvözöl­te a delegáció búcsúztatásá­ra összegyűlt budapestieket. A BKP KB főtitkára, az ál­lamtanács elnöke és a kül­döttség tagjai ezután elkö­szöntek a magyar politiku­soktól, közéleti vezetőktől, s a diplomáciai testület meg­jelent képviselőitől. Az ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult, majd a vendégek Kádár János, Lo­sonczi Pál és Lázár György társaságában gépkocsikba szálltak és díszmotorosok kí­séretében a Ferihegyi repülő­térre hajtattak. A légikikötő betonján Ká­dár János, Losonczi Pál és Lázár György baráti búcsút vett Todor Zsivkovtól, s a delegáció tagjaitól. A bolgár párt- és állami küldöttség különrepülőgépe néhány perccel ezután a magasba emelkedett. Közlemény döttség megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. Ellátogatott a Csepel Mű­vekbe, valamint a hernádi Március 15. Termelőszövetke­zetbe. A bolgár küldöttséget ma­gyarországi tartózkodása so­rán mindenütt szívélyesen fo­gadták. A találkozók híven tükrözték a Magyar Szocia­lista Munkáspárt és a Bolgár Kommunista Párt összefor- rottságát, a Magyar Népköz- társaság és a Bolgár Népköz- társaság széles körű együtt­működését, a magyar és a bolgár nép hagyományos, testvéri barátságát. Kádár János és Todor Zsiv­kov megbeszéléseket folyta­tott, amelyen részt vett ma­gyar részről Losonczi Pál, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ke; Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Marjai József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnök- helyettese, a magyar—bolgár gazdasági és muszaki-tudo- mányos együttműködési bi­zottság magyar tagozatának elnöke; Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nép- köztársaság külügyminiszte­re; Sebestyén Jenő, a Magyar (Folytatás a 2. oldalon.) Jurij flndropovot a Szovjetunió államfőjévé választották Megkezdte ülését a Legfelsőbb Tanács Csütörtökön délelőtt Moszk­vában megnyílt a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. . A Legfelsőbb Tanács két háza, a szövetségi és a nem­zetiségi tanács először kü- lön-külön tartott ülést, jóvá­hagyva az ülészak napirend­jét. Ennek értelmében a kül­döttek megválasztják a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnökét. Az ülésszakon beszá­moló hangzik el a nemzetkö­zi helyzetről, a Szovjetunió külpolitikájáról. A Legfel­sőbb Tanács megvitatja a kollektívákról, a vállalatok, üzemek és szervezetek irá­nyításában betöltött szerepé­nek növeléséről alkotott tör­vénytervezetet. Megvitatnak és jóváhagynak más törvé­nyeket is. Az ülésszak kezdete után egy órával a két ház együttes ülésen folytatta munkáját, és Jurij Andropovot, az SZKP KB főtitkárát választották meg a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnökévé. A Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára ismertette a Szovjetunió legmagasabb ál­lami tisztségének betöltésére vonatkozó javaslatot. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége, valamint a szövetségi és a nemzetiségi tanácsa tisztség- viselőinek tanácsai Jurij Andropovnak, az SZKP KB főtitkárának megválasztását indítványozzák a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­ge elnökének posztjára — mondotta Csernyenko. Megvizsgálta ezt a kérdést az SZKP Központi Bizottsá­gának plénuma és egyhangú­lag célszerűnek ítélte, hogy Jurij Andropov, a központi bizottság főtitkára egyben a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének tisztét is betöltse. Az SZKP KB Politikai Bi­zottsága és a központi bizott­ság plénuma abból indult ki, hogy a kommunista párt ve­zető és irányító szerepének megnövekedését a szovjet társadalom életében, az or­szág bel- és külpolitikájában a Szovjetunióban és külföl­dön is úgy tekintik, mint a párt és az állam egymástól elválaszthatatlan tekintélyé­nek bizonyítékát, a párt és a nép akarata egységének ki­fejeződését. Jurij Andropovnak az SZKP KB főtitkáraként ki­fejtett céltudatos, energikus és kezdeményezőkész tevé­kenysége, emberi tulajdonsá­gai, tapasztalata és politikai bölcsessége a párt és a nép általános tiszteletét, bizalmát és szimpátiáját biztosította számára. A szovjet kommu­nisták, minden szovjet dolgo­zó és külföldi barátaink ki­emelkedő, lenini típusú veze­tőt látnak benne. Jurij Andropov tevékeny­ségétől elválaszthatatlan a párt és a nép egységének to­vábbi erősítése, bel- és kül­politikánk folyamatossága és azok az egész nép támogatá­sát élvező intézkedések, ame­lyek a fejlett szocialista tár­sadalom további tökéletesíté­sét, hazánk gazdasági és vé­delmi erejének növelését szolgálják. Jurij Andropov tevékeny­ségétől elválaszthatatlan a kommunista párt és a szovjet állam szilárd és következetes irányvonala, amely a nem­zetközi légkör megjavításá­ra, az enyhüléshez való visz- szatérés elérésére, a termo­nukleáris katasztrófa elhárí­tására irányul. Jurij Andro- * (Folytatás a 2. oldalon) Tamási, KÖZGÉP-üzem Aszfaltkeverődobok - exportra Az utolsó művelet: festés a TELTOMA T-dobon 1970-ben hozta létre Tamá­siban üzemét a Közúti Gép­ellátó Vállalat. A vállalat köz­utak építéséhez, karbantartá­sához, javításához szükséges gépek, berendezések javítá­sát, karbantartását és gyártá­sát végzi. A tamási telep pro­filja kezdettől fogva ez utób­bi. Az aszfaltkeverő-telepek gyorsan elhasználódó, nagy fizikai igénybevételnek kitett berendezése a keverődob egy­két év után cserére, pótlásra szorul. A tamási üzem ezek gyártására rendezkedett be. Pár évre az üzemalapítás után született meg a kooperá­ciós megállapodás az NDK- beli Teltowban működő gép­gyárral — amely komplett aszfaltkeverő-telepeket gyárt —, hogy a KÖZGÉP szállítja részére a keverődobokat. Az­óta Tamásiban gyártják eze­ket. Hazai szükségletre évi negyven-ötven darab készül, a többi exportra megy. Az NDK-beli partner elégedett a tamásiak munkájával —, sem minőségi, sem a határ­idővel kapcsolatos reklamá­ció nem fordult elő —, ezzel is magyarázható, hogy igénye évről évre nagyobb. Tavaly 120 TELTOMAT-dob készült exportra, az idei program 177, jövőre kétszáz. A tamási telep termelésének 90 száza­léka export, időnként teljesí­tenek tőkés rendeléseket is, mint például tavaly, amikor egy NSZK-beli cég részére állítottak elő úthengerekhez hengereket.

Next

/
Thumbnails
Contents