Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-10 / 109. szám

1983. május 10. Képújság 3 Energiatakarékosság a mőcsényi termelőszövetkezetben A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet pártvezető­sége rendszeresen napi,rendre tűzi a szövetkezet energiafel­használásának alakulását. Ezt tette két évvel ezelőtt is, ami­kor a szövetkezet vezetőségének intézkedési tervét vitatta meg és hozott határozatot és a leg­utóbbi vezetőségi üilésón is, ez­úttal az intézkedésék hatásáról számolt be az energetikus. Gázolaj- és benzin-köbméte­rekben, viHamosenergia-lkilo- wattórákban — de ami még fontosabb, fari,ötmilliókban szá­molható az eredmény. 1981-ben közel 4,2 millió forint volt a ter­vezett költségekhez képest a •megtakarítás, 1982-ben pedig 3 millió. A sok intézkedésből né­hány: Csökkent a benzinfo­gyasztás annak ellenére, hogy a benzines gépkocsik száma lé­nyegesen nem változott. Ennek oka, hogy a közismerten nagy benzinfogyasztáséi ZiL teher­autókat rövid távú szállítások­hoz használták, a dízelmotoros IFÁ-ikat és a pótkocsis trakto­rokat a hosszabbakna. Jótékony hatása van o benzines kocsik egy részénél az áttérésnek a készpénzes tankolásra. A gép­kocsivezetők jobban vigyáznak járművük műszaki állapotára, szemmel látható az is, hogy ezek a kocsik a korábbinál job­ban vannak karbantartva. A normához képest elért megta­karítás a gépkocsivezetőé, a túlfogyasztás is őt terheli. Ezért aztán azonnal jeleznek, ha túl­fogyasztás mutatkozik, elvég­zik vagy elvégeztetik a szük­séges beméréséket, beállításo­kat. Az IFA-kocsik fogyasztása is csökkent, átlagosan 100 kilo­méterenként 0,7 literrel. A ve­zetők ügyelnek a fogyasztásra- sok múlik a vezetéstechnikán — és amelyiknél túlfoayasztás mutatkozik, azt a TESZÖV szek­szárdi bemérőtelepére küldik és ott műszerekkel beállítják. Ha­sonlóképpen, a rendszeres be­vizsgálás és beállítás eredmé­nye, hogy a Rába Steiger és a Zetorok nonmáihektár teljesít­mény szerinti fogyasztása is a norma alatt vám ám nem mondható ez el az MTZ-kről. Rendszeresen ellenőrzik és szaiksZerűea üzemeltetik a szá­rító és a tejüzem kazánjait, en­nék, és a cikái kazónház csö­veinek és a kazánnak a szige­telése jelentős tüzelőolaj-meg­takarítást hozott. Az ellenőrző méréseket az Energlia,fel ügye­let végezte, a munkát jónak ér­tékelte. •Az olajkályhafűtést fokozato­san megszüntették. Takarékoskodnak a villamos energiával is. Itt 1981-ben ke­reken kétmillió forint, 1982-ben 50 ezer forint volt a megtaka­rítás (82-iben már mind a gáz- olajnál-benzinnél, miind a vil­lamos energiánál „szorosab­bak" voltak a tervek.) A cikói és a mőcsényi majorban üzemelő fázisjavító kondenzátorok éven­te 70—80 ezer forinttal csökken­tik a felhasználást. Az eredmények ellenére — vagy inkább azok tanulsága­ként - további tartalékai is szó­ba kerültek az energiatakaré­kosságnak. A búza szárításánál különösebb probléma nem me­rült fel, ám a kukoricánál több tüzelőolajat lehetett volna meg­takarítani, ha annak egy ré­szét csövesen takarították vol­na be, és így tárolták volna. Pedig a blikahizlalásnál nagy szükség lett volna csöveskukori­ca-darám. A szükséqes gépek rendelkezésre álltak, de nem használták őket. Az idén job­bon kell ügyelni arra is, hogy ne öntsék össze a nedvesebb kukoricát a szárazzal, hiszen ily módon az egészet szárítani kell, jóllehet a termés egy része nem tartalmaz a normálisnál több nedvességet. Tavaly többlet-fo­gyasztást idézett elő, hogy a betakarítást követően a tarló­hántás elmaradt, a szántást csak a nyár végén végezték el, amikorra a föld teljesen kiszá­radt. Az idén ez megtakarít­ható az időbeni tarlóhántással. A járművek üzemanyagkölt­ségét csökkentik azzal, hogy to­vábbi „eltolódás" lesz a benzi­nesekről a dízelmotorosak javá­ra — az év végéig ki kell von­ni a forgalomból, vagy átalakí­tani dízelmotorosra - a ZIL- eket. Ezek száztólométerenkénti üzemanyagköltsége négyszerese az előbbiekének. A beruházá­soknál azt veszik figyelembe, hogy a szállítás a nagy teljesít­ményű dízelgépkocsik, de főleg a traktoros pótkocsik irányába tolódik el. A traktorok mellett szól, hogy csúcsmunkák idején átszervezéssel gyorsítani lehető talajmunkákat, miivel a traktor pótkocsivontatásra és egyéb mezőgazdasági munkákra is al­kalmas. A tejüzem és a szociális épü­let tüzelőolaj-felhasználását lé­nyegesen csökkenteni nem le­het, ám az égőfejek fokozottabb karbantartásával, rendszeres be­szabályozásával a túlfogyasz­tást el lehet kerülni. Az éven­kénti rendszeres ellenőrzést va­lósítják meg a szárítónál is. Egyedi korrekciót alakítóinak ki a gépkocsikra, amit helyszí­ni bemérésekkel erősítenek meg. összegyűjtik és értékesítik a fáradtolOjat. Előtérbe helyezik a túlfogyasztó motoroknál a mo­torcserét. Tartálykocsit készítet­tek a szántóföldi tankoláshoz (nem kell bemenni a központ­ba a traktorral, hogy feltöltsék) és tervezik az esti tankolás be­vezetését. Sok lehetőséget „kí­nál” az energiafelhasználás csökkentéséhez a munkaszerve­zés javítása is. J. J. Az áprilisi határozat után Városi, járási tanácskozások E héekben a városi és járá­si pártbizottság ók üOései'n ér­tékelik az MSZMP XII. kong­resszusa óta végzett munkáju­kat és a Központi Bizottság áp­rilisi határozata szellemében meghatározzák a további fel- adtaitbikbf. •Igen 'nagy jelentőségűek ezek a testületi ülések. Nagy­ban járul ugyanis hozzá a XII. kongresszuson kitűzött felada­tok eredményes megvalósításá­hoz, hogy az Irányító szerepet betöltő és nagy önállóságú vá­rosi, járási pártbizottságok ér­demben miként elemzik mun­kájukat, a> pártbizottság! tagok aktív részvételével!. A szocialista' társadalom Si­keres építésének alapvető fel­tételé, hogy érvényesüljön' a párt vezető szerepe. Társadal­munk fejlődésében ezért döntő jelentőségű a martfizmus—leni- nliZmus élveire épülő politika. Ez dialektikus kapcsolatban van a munkastílussal, amely belőle következik és azt szol­gálja. Az MSZMP politikája - amint a 'Központi Bizottság legutóbbi ülésén is kirajzoló­dott - kiegyensúlyozott, torzu­lásoktól mentes, eredményesen vezeti a fejlett szocialista tár- sadbilom építését. A munkás- osztály és a társadalom széles rétegeinek érdekeit kifejező po­litika' alapján alakulhat ki a le­nini munkastílus. A jó politika azonban a' helyes munkamód­szernek csak' a lehetőségét te­remti meg, a megvalósításhoz céltudatos munka szükséges. Annáll is inkább, mert a mun­kastílus visszahat a politikára. A helytelen módszerek eltorzít­hatják o párt helyes vonalát, akadályozhatják hatékony ér­vényes ülését. A most zajló pártbizottsági üléseken érdemes hasznosítani a feladatok meghatározásánál a munkastílus eddigi tapasztó - Ibitblt, amelyeket a városi, a járási pártbizottságok már ko­rábban is több helyen megtár­gyaltak. Megfelelő szelekcióval biztosítható például, hogy a testület elé csak politikai meg­ítélést és állásfoglalást igény­lő lényeges témák kerüljenek. Ugyanakkor a gazdaságii kér­dések mellett nagyobb figyel­met érdemes fordítani' az idő­szerű belpolitikai, ideológiai;, a párt belső életével összefüggő kérdésekre. Több pártbizottság ülésén felmerült, hogy a; testü­leti viták legyenek hafározot- tabbak, alaposabbak, de eh­hez az előterjesztésék tartal­mazzanak több nyitott kérdést, adjanak alternatív lehetőséget a dön'tóshozató'Sho z. Ezt a célt szolgálhatná, ha a szóbeli ki­egészítés bemutatná, hogy az élőt erje s zté s e'őkés rítések o r milyen vitatott kérdések szere­peltek és milyen eltérő nézetek •adódtak. iPigyél'embe érdemes venni •azt is, hogy az előterjesztések, a határozati javaslatok készítői •a független (tett apparátus mel­lett a munka'bizott ságok, a pártbizottság tagjaiból álló 'aklívaosoportak. így ők cselek­vő részeseik az előkészítésnek. Ugyanakkor a többség csak a kézhez kapott írásos anyagokra, illetve a' szóbeli előterjeszté­sekre és korábbi, vagy helyi tapasztalattal ra .támaszkodhat. A fiatalabb pártól zottsági ta­gok között az is előfordul, hogy a tárgyalt napi rendekkel kap­csolatos központi állásfogla­lást, illetve a járási terűiét ko­rábbi határozatát nem ismerik kellően, ezért az akadálya' le­het a helyes megítélésnek, (megalapozott véleménynek. A munkastílus javításához tdrtoZik az a tapasztalat is, hogy egyes pártbizottságok ülésein a döntések előkészíté­sére nagy erőket vonnak be, de a határozat meghozatala után már kevesebb figyelem irányul végrehajtására. Márpedig ez a legfontosabb. Éppen ezért a mostani ülések után, az elfo­gadott ha'tórozatolk bitrolkában minden korábbinál többet kell törődni azzalli, hogy a> párttag­sággal beható eszmecsere foly­jék a Központi Bizottság ápri­lisi határozatának minél elmé­lyültebb megismertetésére. A párttagságot érvekkel lehet meggyőzni az egységes értel­mezés és cselekvés érdekében. Az elfogadásra' kerülő határo­zatok jó ala'pot adhatnak az irányító munka továbbfejleszté­sére. Minőségileg is további ja­vításra vár a testületek kollek­tív tevékenysége, mert ez ked­vezően érezteti hatását a' párt- demPkrácS'a kiterjesztésében és a párttagság mozgósításában. Indokolt tovább lépni a; poli­tikai munka társadalmasításá­ban is. Minél több aktivistát, párttagot vonnak be a határo­zat gyakorlati végrehajtásába, 'annál eredményesebben növel­hető a párt tömegbefolyása' és formálható a közhangúlat. Az érdemibb (kollektív munlka (igényli, hogy a* választott testü­letek tagjai a jövőben még több tapasztalatot, információt szerezzenek a városuk, a járá­súk életének különféle terüle­teiről, eseményeiről. Ebben so­kat segíthet, ha. a pártbizott­ságok tagjai gyakrabban és rendszeresebben kapnak meg­bízást a testület képviseleté­vel az irányított pártszervek rendezvényein, m'ind'enek'előtt a taggyűlésein. Ehhez természe­tesen elengedhetetlen, hogy ezek a pártbizottsági tagok is legyenék még öntevékenyeb­bek, jobban éljenek jogaikkal és következetesebben teljesít­sék kötelezettségeiket. Vállalja­nak nagyobb részt a politika (hirdetésében és végrehajtásá­ban, legyenek érzékenyebbek a Ikülűhböző nézetékre, jelensé­geikre, a testületi vitákban fö- rekedjen'ék az összefüggések, a ikonikrét tennivalók és a végre­hajtás feltételeinek alaposabb elemzésére. A párt Központi Bizottságá­nak április 12—‘13-f ülésének Ihatórozaita kitűnő lehetőséget Iklíinál ahhoz, hogy a városi, a járási pártbizottságok ülései­ken mélyrefia'tóan elemezzék eddigi munkájukat és batáro- zataliklban konkrétan megjelöl­jék saját testületük, valamiint az áltáluk irányított pártszer- Vék, al;apszervezetek további tennivalóit a XII. kongresszus hafározalfaiinak még eredmé­nyesebb megvalósítására. DR. ARATÓ ANDRÁS Szdkszánd-Pailán'kon, o Csapó Dániel nevét Viselő mezőgaz­dasági szakközé pi sk-ola- nagy változások színhelye. Megkez­dődött 'a régi épületek felújí­tó s>a-, kiegészítése, melyre össze­sen 40 millió forintot fordítanak néhány év alatt. A már majd­nem elkészült széntüzelésű hő­erőmű modem kazánjai idővel az iskola mind ai hét épületé­nek központi fűtését biztosítja1 majd1, egyelőre - a' jövő tanév­től - azonban űsak a: két fő­épületet kapcsolják rá. A TOTÉV dolgozói — ez ideig mindén batáridőt tartva', pontos és jól összehangolt munkával — megkezdték az F-jelű épülethez nyőktagga'1 csatlakozó új, két­szintes rész alapozását. Ide a földszintre 200 személyes, mo­dem étterem, konyha és szoci­ális helyiségek kerülnek. Az emeletet pedig majd az iskola gazdag és e pillanatban na­gyon szűkös körülmények között sínylődő könyvtára foglalja' el. Az építkezéseknek ez az első, húszmillió forintos része a ter­vek szerint jövő nyárra- fejező­dik be. A második ütemben tel­jesen átalakul ai két régi fő­épület, az egyikbe csak tanter­mek és irodák kerülnék, míg a másik teljes egészében kollé­gium lesz. Fotó: gk Az iskola hőerőműve jórészt már készen áll Anyag érkezett az alapozáshoz Ésszerűbb gazdálkodás - bátrabb kezdeményezés A feszesebb, racionálisabb qadálkodá's ma már törvény a művelődési házakban. Ám ön­magában az kevés, ha takaré­kosain. bánnak a forintokkal ezekben az intézményekben. A bevetélt növelendő, nagy töme­géket vonzó, változatos, a leg­különfélébb társadalmi rétegek érdeklődését kielégítő, színvo­nalas programokra van szükség. Ezék szervezésének, tapasztala­tairól' érdéklődtek az MTI mun­katársai. A mintegy 60 fővárosi művelő­dési Iház szakmai-módszertani felügyeletét ellátó Budapesti Művelődési Központ szakembe­rei a közművelődési iintézmé- nyék munkatársainak második éve tártának tanfolyamokat: ezeken ésszerűbb gazdálkodás­ra oktatják, a pénzügyi szabá­lyozás újabb elemeivel ismerte­tik meg őket A fővárosi közművelődési in­tézmények bevételeinek tetemes részét a1 tanfolyami, szakköri díjaik 'adják. Épp ezért a kezde­ményezésen, az erőteljesebb propagandán túl csak harmad- sorban' javasolja a BMK, hogy a rendezvények részvételi díját emeljék a művelődési házak. Számos tapasztalat igazolja ugyanis: az áremelés hatására a kispénzű 'látogatók — nyug­díjasok, többgyermekes szülők, diákok — búcsút mondanak az intézménynek. Az úgynevezett nagy rendezvényeken befolyó pénzék az éves bevételnek csu­pán egyharmiadát teszik ki. A művelődési házaik általában olyan magas gázisiit, szállítási költséget fizetnek, hogy gyakran a popkoncertek megrendezése nem üzlet. Állami támogatás nélkül O' művelődési intézmé­nyek nem tudnak „megélni” ­hangsúlyozzák a BMK-ban —, de az nem is tehet a céljuk, hogy önfenntartók legyenek. Ma még kétségtelenül sok a disco néhány szabad idő -‘közpo rvtóao, más házak pedig — termeik ki­adósa révén; - a bérleti díjakból kívánnák nagyobb bevételhez jutni. Ezek a megoldások azért veszélyesek, mert nemcsak a népművelőket, de a; közönséget is é! kényelmes ifik. Egyetlen kul­turális intézmény sem mondhat le művelődéspolitikai funkciójá­ról — figyelmeztetnek a szakem­berek — arról, hogy segítsen a művelődési egyenlőtlenségek át­hidal Iá sóiban. Baranya megye művelődési otthonai — amelyek az utóbbi években az igényekre figyelve, de ai művelődéspolitikai célo­kat sem feledve, rugalmasan alakítják programjukat, 15—20 százalékkal növelték saját bevé­teleiket - ma is elsődleges szín­terei a kúlturálódásna'k: a 735 klúb, szókkor, művészeti csoport összesen mintegy 22 ezer em­bernek nyújt rendszeres, hasz­nos elfoglaltságát. Az igazán nagy, komplex rendezvényeket - részben a hagyományokra alapozva, részben hagyományt teremtve - „ki vitt ék az utcára”: a mohácsi busójárásnak, a pécSváradi leányvásárnak, a siklósi várfesztiválnók, a. pécsi eserépvá'sánnaik, s még több, nagyszabású találkozónak éven­te sók százezer 'látogatója van. A látványosság mellett fontos részét alkotja ezeknek a prog- ramoTanak a népművészet, az ének és a zene, a nemzetiségi folklór. Igen' nagy az 'igény a könnyűzenei műsorokra, a mű­velődési otthonok eleget Is tesz­nek a fiatalok ezen kívánalmai­nak. Egyrészt azért, mert ezek a programok nagy tömegeket von­zanak, másrészt pedig azért, mert - a fővárosban taipasztal- takkal ellentétben - anyagilag is kifizetődnek a rendező intéz­ménynek. A kúfturális létesít­ményekben szervezett színházi előadásoknak és képzőművésze­ti kiállításoknak évente több mint 600 ezer látogatójuk vain. Az előadásók, tártatok költsé­gét rendszerint azokból a; fo­rintokból fedezik a művelődési házak, amelyeket a fiatalok a könnyűzenei műsorokra', táncos rendezvényekre költöttek. Szaib öles -Sza't márbani nem annyira a járási-városi, illetve a megyei művelődési központok költségvetése érzi meg a. stag­náló anyagi támogatást, inkább a kis- és közepes nagyságú te­lepülések kúltúrházaiba kerül kevesebb igényes és jó prog­ram. Gondot okoz, hogy a' keleti országrészben csupán 6 kultu­rális intézmény színpadié re a'l- kdlmb'S nagyobb rendezvények lebonyolítására.. Ezért a falvak és a nagyközségek kulturális el­látása érdekében a megyei mű­velődési központ az idén is megszervezi az úgynevezett „fe­hér folt” akciót. Ennek során a nyíregyházi Móricz Zsigimond színház tagjaiból álló csoportok olyan darabok betonúid sóra; és bemutatására' vállalkoznak, amelyeknél nem létfontosságú a nagy tér és a díszlet. A prag- ramkíalálatlbúl, a. járási művelő­dési központok választják ki és rendelik meg a falvak számára az előadásokat. Ezek a kevés szerepülőt mozglató. bemutatók — amelyek a megye majd' minden pontjára' eljutnak - színvonala- sabbalk1 és olcsóbbak, mint egy- egy igénytelen bakniműsor — állítják a szakemberek. Palánk! változások :V ■■■ -í-.- ■ "y. v v/..'-: V "• :!:: V-y,v: ■ j:: v,'-.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents