Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-10 / 109. szám
2 Képújság 1983. május 10. PANORÁMA Béke-nagygyűlés a Győzelem napja alkalmából (Folytatás az 1. oldaliról) ia- mostani veszélyeik senkit n'em ihia'g yhotnalk k ö z ömb ö síén. A m:i niép'ünkn'ek is erős a békevágya és tettekre is kiész a világháborús fenyegetés elhárításáért. Egy olyan nép, tamelynek Hazája képletesen szólvai a „Hadak útján" fekszik, omely történelme során számta- iPain háborúitól! szenvedett, különösen nagyra' tudja' becsülni a békét. Egy olyan ország, la mely adottságoknál fogva inagy mértékben érdekelt a 'nemzetközi gazdasági munkamegosztásban, a, tudományos és műszaki együttműködésben, Ikülötvösén jól érzékeli a nemzetközi Helyzet kedvező vagy kedvezőtlen Irányú változásait. Népünk békevágya' az elmúlt közel négy évtized során új vonásokkal gazdagodott. Dolgozóink immár nemcsak a békét félitiiik, óvják, de azt a' tár- södblmii rendet is, amely a béke álltái biztosított életet iga.A brit Bertrand Russél-álapí't- vány felhívására' hétfőn egyhetes konferencia' nyílt Nyugat- Berlinben az otomfegyverkezést ellenző nyugat-európai szervezetek és mozgalmak részvételével. A szombat estig tartó tanácskozássorozaton 25 országból háromezren vesznek részt. A konferencia összetétele meglehetősen heterogén jellegű. Különböző politikai és társadéi™ irányzatú csoportok vesznek rajta részt. A meghívottak között található néhány nevesebb nyugati politikus is, nagy zán emberhez méltó tartalommal! tölti ki. Hazánk külpolitikájáról, a szocialista államok szövetségi rendszerének nemzetközi törekvéseiről szólva a Központi Bizottság titkára hangoztatta: — A szocialista országok békés szándékait, a megegyezésre irányuló őszinte készségüket meggyőző erővei demonstrálták azok a' javaslótok, amelyek az utóbbi hónapokban a Szovjetunió vezetése “ részéről', illetve ta Varsói Szerződés fórumain Hangzottak el. ■Bizonyosak vagyunk abban, hogy az egész világon miindie^ nütí azok vannak többségben, akik érzelmeik és értelmük, saját önös érdekeik szerint és az emberiség jövője iránti felelősségérzetből is O' béke hívei és a háború ellenzői, akik az építés 'mellett és a rombolás ellen vanmlak. Ha ez a Hatalmas többség képes egységesen fellépni az immár a.z egész emberiség létét kockáztató letflaadbszámban vonnak jelen különböző pacifista' csoportok képviselői de hangadóként kívánnak fellépni olyan személyek, akik tudatosan figyelmen kívül hagyják a szocialista országok béke- kezdeményezéseit és a „'kelet- tő1! és nyugattól való egyforma tá vofsá g tart ást” h írd e tik. A szocialista országok képviseletét elsősorban egy Nyugat- Európában é.ő emigráns szere* 'pélfetésével! vélik biztosítottnak, e körülmény láttán több nyugat- európai békeszervezet nem rok ellen, akikor bármilyen nagyok is a veszélyek, elhárítWa- tók - mondotta' befejezésül Várkonyi Péter. Jura'j Cuttb, a- csehszlovák békebizottság afailnöke, a prágai béke-vi IágéatáHkozó előkészítő bizottságának tagija felszólítaná sóban méltaltta az Európában kibom'ttakozott, mind szélesebb tömegeket tömörítő • békém ozgalmlakat, s külön kiemelte a1 Szovjetunió erőfeszítéseit a béke megőrzéséért. 'Ládonyi János, a> MOM esztergályosa' azok nevében kért szót, akik a félszobadufás után szüüették, s így csak a tankönyvekből ismerhetik az akkori eseményeket. A munkás béke-nagygyűlés résztvevői megismerkedtek a magyar nép üzenetének tervezetével is, amelyet az Országos 'Békettainács május 6-.i kibővített ülésén fogadott el, s amelyet a' magyar delegáció visz magával a' júniusi prágai béke- vi'l.á gtaláMoo zárta. küldte el képviselőjét Nyuga't- Berlirvbe. A konferencián a Országos Béketanács sem képviselteti magát. Mindenekelőtt azért, mert a részvétel és a píénum előtti hozzászólás feltétele a rendezők által előre megszövegezett álláspont teljes elfogadása lett volna. Ugyancsak elfogadhatatlan a magyar béke- mozgalom számára a „kanvent- nek” az az előre közölt szándéka, hogy felhívást ad ki az idén júniusban megtartandó prágai béke-világtalálkozó bojkottálására. BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett az Indiai Kommunista Párt küldöttsége, amelyet N. K. Krisnán, a párt központi végrehajtó bizottságának tagja, az országos tanács titkára vezet. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője fogadta. * A „Szófiai napok Budapesten” eseménysorozatára hétfőn politikai delegáció érkezett Budapestre Csudomir Ale'kszand- rovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárának, a BKiP szófiai bizottsága első titkárának vezetésével. MAUTHAUSEN Több mint húsz országból százezrek keresték fel vasárnap Mauthausent, az egykori hitlerista koncentrációs tábort, ahol 122 ezer embert gyilkoltak meg a nácik. A megemlékezésen beszédet mondott Eirwin Lánc osztrák belügyminiszter. Több százan vettek részt vasárnap a dachaui haláltábor felszabadu- lá'sáoak 38. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen is, amelyre Magyarországról, a Szovjetunióból, Le n gyelo rszá'g - bál, Csehszlovákiából, Jugoszláviából és az NDK-ból is érkeztek küldöttségek. A Győzelem napja alkalmából Nyugat-Ber- iinben megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. VARSÓ 'Varsáiban hétfőn befejezte háromnapos, első országos kongresszusát a Lengyel Hazafias Nemzeti Újjászületési Mozgalom, a PRON. A kultúra és tudomány palotájában tartott tanácskozáson a több mint 1900 küldött elfogadta a mozgalom alapokmányait, így a PRON nyilatkozatát és a tevékenységének irányairól, módszereiről szóló dokumentumot. Konferencia Nyugat-Berlinben Genfi rakétatárgyalások Uj jauaslat - üj lehetőség A közepes hatósugarú rakéták telepítéséről volt szó elsősorban Reagan amerikai elnök és Luns NATO-főtitkár washingtoni találkozóján is. (Archív felvételünk.) Bármi legyen majd a végső eredmény - az már bizonyos, hogy a legújabb Andropov-ja- vaslöt mindenképpen mozgásba hozza a május 17-én Genfben folytatódó szovjet-amerikai ra- kétatárgyalásokat. Ezek a megbeszélések ismeretes módon az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről folynak. A tárgyalási folyamat kemény és nehéz, s már régóta tart. A két tárgyalófél álláspontja továbbra is gyökeresen különbözik. A Szovjetunió szerint Európában gyakorlatilag katonai egyensúly és ezen belül rakéta- egyensúly van. Az Egyesült Államok amely a Reagon-kor- mány időszakában mértéktelenül felgyorsította fegyverkezését - azt állítja, hogy a térségben szovjet rakétafölény van. Erre alapult 1979 decemberében a NATO emlékezetes határozata, amely szerint új amerikai közép-hatósugarú rakétákat kell telepíteni Nyugat-Eurápába. Az utóbbi néhány hónapban az Egyesült Államok egyre nehezebb tárgyalási pozícióba kerül. Ennek a. magyarázata az, hogy szovjet részről olyan logikus és tárgyalási készséget mutató Indítványok hangzottak el, amelyeket mind nehezebb visz- szautasítani. Az első igazán új elem ebben a vonatkozásban az volt, amit Andropov, az SZKP főtitkára 1982 decemberében vetett fel: a Szovjetunió hajlandó a maga közép-ihatósugarú rakétáit (SS—20) oly mértékben csökkenteni, hogy azok száma azonos legyen a jelenleg már rendszerbe állított francia és angol rakéták mennyiségével. így a .két katonai tömb — a NATO és a Varsái Szerződés — azonos rakétámé na yi ség g él re ndel kez n ék az európai térségben. Ezt a javaslatot nemcsak az Egyesült Államok, hanem Anglia és Franciaország is visszautasította. A visszautasítás egyik oka éppen az volt, hogy katonai technológia szempontjából nem ítélték azonosnak az angol és francia rakétákat a megfelelő szovjet fegyverekkel. Andropov legújabb javaslata ezt a kifogást kiiktatja a vitából. Az újabb indítvány lényege az, hogy immár ne a rakéták, tehát a hordozóeszközök száma legyen azonos, hanem számolják meg egyrészt a szovjet, másrészt a megfelelő angol és francia rakétákon a robbanófejek mennyiségét és ezt tegyék egyenlővé. Nymodon - tekintet nélkül arra, hogy milyen típusú hordozóeszközön hány robbanófej helyezhető el — azonos lesz a NATO és a Varsói Szerződés ilyen irányú felszereltsége az európai térségben. Ennél teljesebb egyensúly aligha képzelhető el. Különös tekintettel arra, ha figyelembe vesszük a Szovjetunió és az Egyesült Államok földrajzi és ennél fogva stratégiai helyzetének gyökeres különbözőségét. (Azt, hogy az USA állami területe mind nyugati, mind keleti irányba többezer kilométeres óceáni térséggel határos, viszont a szovjet határok közvetlen közelében van a NATO, a Varsói Szerződés pedig határos a NATO térséggel. Másrészt a Távol-Keleten is vannak potenciálisan fenyegető tényezők.) Ez a magyarázata annak, hogy a rakétatórgyalások történetében először a NATO csúcsain komoly zavar és határozatlanság mutatkozik. Olyannyira, hogy Reagan elnök és a kemény katonai vonalat képviselő hadügyminiszter, Weinberger sem utasíthatta el egyértelműen a szovjet javaslatot, mint az a korábbi moszkvai kezdeményezésekkel történt. A legtöbb, amit tehettek, az volt, hogy átpasszolták a választ a genfi tárgyalások hatáskörébe. Akkor derül majd ki — mondotta Reagan —, hogy „őszinte-e" a szovjet kezdeményezés. Nyugat-'Eurápá'ban - érthető módon — még nyitottabban fogadták a szovjet javaslatot. Bonnban a kormányszóvivő üdvözölte az ajánlatot és szükségesnek tartotta annak alapos megvizsgálást. Ennek azért van különleges fontossága, mert a rakétate'lepítés gerincét alkotó 108 Pershing—2 rakétákat éppen az NSZK területére helyeznék el. Jellemző az is, hogy a nyugatnémet szociáldemokraták külpolitikai szóvivője lényegében a javaslat elfogadása felé hajlott, amikor úgy vélte, hogy az erő- egyensúly megállapításakor a francia és a brit rakétákat is be kell dobni a mérleg serpenyőjébe. (Ez azért figyelemreméltó, mert eredetileg ScHmidt szociáldemokrata kancellár kezdeményezte - éppen a szovjet erőfölényre hivatkozva — a ráír étaitelepítést.) Nem kevésbé fontos az is, hogy a választás felé közeledő Angliában Healey, a brit munkáspárti ellenzék alvezére és külügyi szóvivője (aki pedig a párt jobbszárnyához tartozik) egyértelműen a szovjet javaslat elfogadását sürgette: „A Szovjetuniónak minden joga megvan, hogy az egyensúlyi számításokba a brit és francia erők bevonását igényelje. Mi pontosan ugyanazt javasoljuk, mint Andropov”. Már most megállapítható, hogy az összes eddigi szovjet kezdeményezés közül ez a mostani javaslat mozgatta meg legjobban a NATO vezető politikai köreit. Illúzióikat azonban ennek ellenére is helytelen lenne táplálni. Az Egyesült Államok részéről meglehetősen makacs és erős az a törekvés, hogy szinte „mindenáron” elhelyezzék új rakétáikat Nyugat-Európa bán. Másrészt az angol és a francia kormány elutasítja, hogy rakéta- fegyvereiket számításba vegyék. Minden jel arra mutat, hogy Genfben éppen ez a probléma kerül majd a középpontba. Alighanem az dönti majd el a genfi rakétatórgyalások sorsát, hogy a Washingtonban és Nyugat-Európa között kibontakozó belső vitában mennyire érvényesül az ésszerűség. Mennyire lesz képes a hivatalos Washington, London és Párizs tudomásul venni azt, hogy az európai erőegyensúlyt az Európában lévő két katonai szövetség, a NATO és a Varsói Szerződés erőegyensúlya jelenti. Nem lehet tehát elfogadtatni olyan „erőegyensúlyt", amely a francia és angol rakétafegyverzetet egyszerűen nemlétezőnek tekinti. Genfben a szovjet és amerikai tárgyalófél, Genf „mögött” pedig a Washington és szövetségesei között várhatóan hosz- szú és bonyolult vita zajlik majd. Az új szovjet javaslat mindenesetre hosszú „helyben járás" után új távlatokat nyitott egy ésszerű kompromisszum számára. H -e) Spanyol szeizmográf Héttő esti kommentárunk. Csaknem huszonnyolcmillió ;ember járult Hispániában az urnákhoz, hogy megválassza a helyi hatóságokat. Az 'eredmény lényegében megerősítette azt, tömi az októberi parlamenti választásokon történt, ilsmét egyfajta sarkosodásról [(polarizálódásról) beszélhetünk: \a szavazók nagy,része balra és 'jobbra adta voksát, míg a politikai teátrumot valósággal kiradírozta az ország közéletéből. Ez a dolog lényege. Ami a számokat illeti: a fiatal kormányfő, Felipe González Spanyol Szocialista Munkáspártja negyvennégy, a hárompárti jobboldali koalíció huszonhat és a különösen délen megerősödött koimmunista párt nyolc százalékot kapott. Az eredmény gyakorlatilag azt jelenti, hogy Gonzálezék pozíciója 'a nagyobb városokban is biztos és ennek természetesen meglesz a maga országos kisugárzása is. Az osztrák választások után ismét felerősödött azok hangja, akik szerint Nyugat-Európában jobboldali trend tapasztalható. Nos, a kontinens 'negyedik legnagyobb országának választási eredménye - még akkor is, jfia a Voksolt ezúttal helyi érvényűek voltak - ismét megcáfolja ,a célzatos próféciákat. Az igazság az, hogy 1983 tavaszán I- ía franco-diktatúra évtizedei után - Spanyolország bársonyszékében a baloldalhoz tartozó politikus ül - méghozzá sokkal szilárdabban, mint akárcsak néhány 'nappal ezelőtt. A'kérdés most az, [mire használja fel imegerősödött helyzetét a kormányfő, mennyire ]marad hűséges Ígéreteihez. A kormányfő mind az őszi, mind a mostani választások során fenntartotta azt a véleményét, hogy a NATO-tagságról népszavazásnak kell döntenie, és elhatárolta magát 'az amerikai rakéták nyugat-európai telepítésétől. A dolog mégsem ilyen egyszerű. González ugyanis la kampány végén Bonnba utazott és ottani beszédében lényegében helyeselte a rakéta-telepitést. Hazájában óriási vihar tört ki és a legnagyobb spanyol lap jól érzékeltette a közvélemény hangulatát, amikor így írt: kissé furcsa, hogy a kormányfő Bonnban ugyanannak az ellenkezőjét jelenti ki, mint amit Madridban hangoztat. Vajon egyszerű nyelvbotlásról lehetne csupán szó? Aligha. A kormánypárt úgy látja, az ország gazdasági helyzete imiatt nagy 'szükség lenne a-mielőbbi közös-piaci tagságra. A jelek szerint azonban ennek az lenne az őrá, hogy iegyértelműen lojalitást tanúsítsanak az ^atlanti szövetség iránt. González bonni kijelentése Valószínűleg ffnár \pnnek a nyofnásnak a következménye. ,,A spanyol Imilliók — mondta pártja győzelméről ő maga — a békére, az jsnyhülésre, 'a demokráciára 'mondtak igen". Ebből az igen-bői a kormány számára bizonyos brüsszeli és washingtoni felszólításokra a nemet-mondás kötelezettsége következik. HARMAT ENDRE Nicaragua Heves harcok a betolakodókkal A hét végén folytatódtak a harcok Nicaragua északi és déli határterületein az országba betört somozlsta ellenforradal- márak és a sandinista hadsereg alakulatai között. A Honduras- sal határos Nueva Segovia tartományban, ahova április 30-án mintegy 1200 el lenfonó dóim ár tört be, az eddigi összecsapások során a sandinista erők 90 támadót ölték meg. Az ország dél-kel'eti részén egy 2—3 ezer fős ellenfarradülmár csoport próbál eljutni Nueva Guinea térségébe. Az északról betört támadókat a hondurasi hadsereg állandó tüzérségi fedezete segíti. .Hétfőn, Nicaragua kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a közép-amerikai ország ellen indított újabb támadás után kialakult helyzetet. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK Érvényben: 0983. május 10-től Devizanem Vételi Közép árfolyam 100 egységre, Eladási forintban Angol font 6 570,19 6 576,77 6 533,35 Ausztrál dollár 3 604,33 3 607,94 3 611,55 Belga frank 85,65 85,74 85,83 Dán korona 477,82 478,30 478,70 Fi nn má rko 767,21 767,98 768,75 Franc fia frank 567,54 566,11 568.68 HoIlland forint 1 515,13 1 516,65 1 518,17 Japán yen (1000) 174,86 175,04 175,22 Kanadai dollár 3 403,30 3 411,71 3 415,112 Kuvaiti dinár 14 320,00 14 334,33 1*4 348,66 Norvég kororva 586,03 586,62 587,21 NSZK márka 1 700,82 1i 702,52 1 704,22 Olasz líra: (1000) 28,61 28,64 28,67 Osztrák sah Mi fing 241,82 242,06 242,30 Portugál escudo 42,35 42,39 42,43 Spanyol peseta ' 30,45 30.40 30,51 Svájci frank 2 0112,73 2 0*14,74 2 016,73 Svéd korona 555.40 555,96 556,52 Tr. és cl. rubel 2 597.40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 4 1171,41 4 175,59 4 179.77 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1982. szeptember 21-1 közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1983. máius 10-től Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintbc Angol font 6 379,47 6 774,07 Ausztrál dollár 3 499,70 3 716,18 Belga frank 83,17 88,31 Dán korona 463,95 492,65 Finn márka — a) 744,94 791,02 Francia frank 551.07 585,15 Görög drachma — b) 47.42 50:, 36 Holland forint 1 471,15 1 562,15 Japán ven (1000) 169,79 180,29 Jugoszláv dinár — a) 50,67 53,81 Kanadai dollár 3 (309,36 3 514,06 Kuvaiti dinár 13 904,130 14 764,36 Norvég korona 569,02 604,22 NSZK márka 1 65M4 1 733.60 Olasz líra (1000) 27,78 29,50 Osztrák schilling 234,80 249,32 Portugál escudo 41,12 43,66 Spanyol peseta 29,57 31,39 Svájci frank 1 954,30 2 075,18 Svéd korona — a) 539,28 572,64 USA dollár 4 050,32 4 300,86 a) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 100-as b) — vásárolható legmagasabb bankjegycímlet 500-as.
