Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-08 / 108. szám
1983. május 8. ‘NÉPÚJSÁG 3 Technikusok és a gázprogram Hol vannak a műszaki középkáderek? „A VI. ötéves terv energia- gazdálkodásának megfelelően Tolna megye az elmúlt év tavaszán kapott lehetőséget arra, hogy Székszórd és Bonyhád földgázellátására beruházási programot indítson ... A pályázatokat az illetékes központi szervek jóváhagyták és megkezdődhet a megyénkre is nagy hatást gyakoroló, a további fejlődést is elősegítő, kiemelt jelentőségű beruházás ...” - nyilatkozta nemrégiben Császár József, a megyei tanács elnöke. Megelőzvén a címben jelölt kérdéseket, s a téma közepébe vágva figyeljük Péter Mihálynak, a szekszárdi Rózsa Ferenc műszaki szakközépiskola igazgatójának szavait:- Megyénkben a gázprogram valóra válásával az üzemeknek, vállalatoknak szükségük van épületgépészekre, azaz víz-, villany- és gázszerelőkre, illetve oz ő munkájukat irányító szakemberekre. Ezért felkerestük a TÁÉV-et és a városgazdálkodási vállalatot, s felmértük a szakemberigényt — természetesen a gázprogram realizálódása reményében. Ezt követően a megye engedélyt kért épületgépészeti szak indítására. A minisztérium, reméljük, megadja, s akkor az 1984/85-ös tanévben egy ilyen osztályt indítunk.- S miért nem a most szeptemberben kezdődő tanévben kezdik az épületgépészek oktatását?- Mert ahhoz 1982 áprilisáig kellett volna leadniok a vállalatoknak a szakember-utánpótlás igényüket.- Az új szak indulása betudható a vállalati középkáder- képzés kezdetének is?- Leghelyesebb, ha „is"-sel válaszolok. Ugyanis a végzősök nem technikusi oklevelet kapnak; viszont úgynevezett középfokú képzési célú oktatásban vesznek részt, vagyis érettségi bizonyítványt kapnak, amelynek birtokában felsőfokú tanulmányokat végezhetnek, vagy meghatározott, középfokú képesítéshez kötött munkakört tölthetnek be.- Milyen elhelyezkedési lehetőségeik várják az épületgépészeti szakon végző fiatalokat?- Ök a szakközépiskola elvégzése után az építőipari ágazathoz tartozó szak-, szerelő- és kivitelező iparban, az ingatlan- kezelő, karbantartó és szolgáltató vállalatoknál, a tervezővállalatoknál helyezkedhetnek el középfokú szakmai képesítéshez kötött munkakörökben. Ilyenek: gyártás- és szereléselőkészítő, épületgépész technológus, műszaki átképző, diszpécser, raktáros, anyagbeszerző, anyag- gazdálkodó, újítási előadó, programozó, szerelésvezető, alközpontvezető, műszakvezető, tüzeléstechnikai előadó, üzemeltetési, valamint üzemfenntartási előadó — sorolja az igazgató, majd hozzáteszi:- Ha csupán a gázprogrammal kapcsolatban gondolkodunk, már úgy is biztosítottnak látszik, hogy a szóban forgó szakon végző fiatalok megfelelő munkalehetőséget találnak maguknak... S a villanyról, vízről még szó sem esett.- Tavaly született határozat a technikusképzés újbóli beinreket képeznek, s az elsajátítandó tananyagot rövidebb időn belül, vagyis sűrítve kell, hogy megtanulják mint a mérnököket képző egyetem hallgatói.- A szakközépiskolát végzetteknek a munkába állást követően még egy-két év üzemi gyakorlatra van szükségük ahhoz, hogy a manualitásban fel tudják venni a versenyt a szakmunkásképzőben végzettekkel - hallom az iskola igazgatójának szavait, majd kérdően nézek a negyedéves gépszerelő és karbantartó géplakatosra, Göttlín- ger Tamásra, aki így fogalmaz:- Hobbim azonos a választott szakmámmal, s a szekszárdi déli fűtőműnél szeretnék elhelyezkedni. Szakmunkásképzős barátainkkal beszélgetve mi is rájöttünk az előbb említett ellentmondásra. Viszont én vallom, hogy az elméletet sokkal nehezebb megszerezni a gyakorlat mellett, mint fordítva. GötlMinger Tamás említette: lehet, hogy később, néhány év múltán tovább tanul. Egyetemen vagy főiskolán. A - legközelebb levő - pécsi technikusképzőre — amelynek időtartama egy év — nem akar jelentkezni.- Ha netán a technikusi átképzést választom, akkor kivárom, hogy Szekszárdon is induljon. Reméljük, hogy itt is lesz... - mondja, majd az elhelyezkedési lehetőségekről beszélgetve Boksa Tamás negyedéves elektroműszerész így szól:- Az a tapasztalatom, hogy a szakmunkásképzőben végzett „elektromos" szakembereket szívesebben fogadják, illetve alkalmazzák a vállalatok, mint bennünket. Mi „időveszteséget” jelentünk a munkahelyeknek. Úgy értem, hogy nekünk a gyakorlat megszerzéséhez egy-két esztendőre is szükségünk van. Más kérdés, hogy különbség van az elméleti felkészültségünk között. A tantermek épületéből átmegyünk egy másikba, ahol a műhelyek vannak. A néhány méteres utat lassan tesszük meg, s közben gyönyörködünk a völgynek tartó gondozott parkban, amelynek - sajnos - csöppnyi része sem látszik a Kadarka utcán haladva. A forgácsolóműhelyben szorgosan dolgoznak a diákok. Bérmunkában készítenek a Mezőgép Vállalat várdombi üzemének úgynevezett félgyűrűt, amelyekből több tucatnyi sorakozik katonás rendben egyik munkaasztalon. A negyedikesek az elektromos laborban erősítőt építenek saját, azaz iskolai használatra. Koíeszár János tanár a munka menetét, s az itt készülő szerkezetek, berendezések alkalmazását magyarázza, Ignácz György, műszaki igazgatóhelyettes pedig a gyerekek ügyességét dicsérve a következőket mondja:- Az itt végzett diákokból jó szakemberek válnak. Legtöbbjükből, a munkába állást követő öt-hat év múlva meo-vezető, üzemvezető, vagy valamilyen más középvezető lett. Csakhogy ... a vállalatok ezzel a bizonyos öt-hat évvel türelmetlenek. ditására. Képzésük beindul-e itt, a szakközépiskolában? — Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy nem. Ugyanis Tolna megye ipara ezt nem „követeli". — Az új szak beindítása mennyiben közelít a technikus- képzéshez? — Az oktatás elméletigényes, s valahol a szakközépiskolai és a technikusi képzés között lesz. A valóban örömteli hírek után — melyek megvalósulásáért csak „'szoríthatunk" - következzék a gond, amely oktatásügyünkre - minek is tagadni - rányomja bélyegét. Sőt, érezteti hatását az iparban is. Hazánkban a technikusképzést oz 1960-as években megszüntették, majd létrehozták a szakközépiskolákat. Az utóbbiak ugyan életképesek és szükség is van rájuk, viszont a technikumok kapuinak teljes mértékű lelakatolásávaJ romlott a vállalati műszaki középkáderkép- zés helyzete. (A távlat jobb: ugyanis, mint már említettük, ismét bevezetik a technikusképzést.) Hogyan is alakult a fentiek nyomán az elmúlt több, mint húsz esztendő? Szóljon ismét Péter Mihály: — Hogyan is néz ki egy üzem műszaki gárdája? Vannak a segédmunkások, betanított munkások, a szakmunkások, majd pedig az üzemmérnökök és a mérnökök. Vagyis mi derül ki ebből? Hiányoznak a sorból a műszaki középkáderek. — És az üzemmérnökök? — Ök nem azok. ü rém mérnök - képzésünk „kis-egyetemhez" hasonló. Ott is elméleti szakembeGöttlinger Tamás és Baksa Tamás Péter Mihály Műszeres mérés az elektromos laborban V. HORVÁTH MARIA DECSI KISS JÁNOS Politikai fordulat Toloa megyében 1948-ban Az M0P összekötő bizottsága a megyében 1948. júniusában kezdte meg a tárgyalásokat a többi politikai párttal. A megbeszélések kezdetben a halaszthatatlan napi politikai feladatok véqrehajtására irányultak. Az MDP az iskolák államosítása, az aratási munkák előkészítése érdekében kérte az együttműködést. A kapcsolatok felvétele azonban nehézségekbe ütközött. A parasztpártok vezetői ott akarták folytatni a párbeszédet, a'hol az áprilisban félbemaradt. Az egységfront újjászervezéséről áprilisban elkezdődött tárgyalásoknak erőpróba jellegük volt. A Tolnamegyei Hírlap - a kisgazdapárt lapja - 1948. április 27-én még azt tartotta legfontosabb kérdésnek, hogy pártja különállását és szuverenitását hangsúlyozza: „A kisgazdapárt, mint a koalíció tágja a kötelességek mellett a jogait is gyakorolni akarja. Tehát sem mellé-, sem alárendelt szerepet nem tölthet be. A párt megvédi azokat a tagjait, a'k'k ellen hidegnyomás, vagy akár nvílt, akár burkolt formában illetéktelen befolyásolást ‘kísérelnek meg. A párttagok ellen más pártok részéről telim erű lő vádak esetén a kivizsgálás joga csak az FKGP-ot illeti meg.” Az MDP megyebizottsága ezt a kiindulási alapot 1948 nyarán már nem fogadta el. A kialakult új erőviszonyoknak megfelelően arra törekedett, hogy ne a parasztpártok szabják meg a kapcsolatfelvétel feltételeit. Azt kérte, hogy a pár ászt pártok maradéktalanul zárják ki soraikból a „koalícióképtelen” elemeket, s csatlakozzanak az MDP program- nyilatkozatában megfogalmazott gazdasági és társadalom- politikái célok megvalósításához. A parasztpártok az új politikái helyzetet nehezen akarták tudomásul1 venni. A nyílt 'színvallás elől úgy tértek ki, 'hogy az MDP által’ összehívott értekezletekre nem mentek el. Szekszárd városban pl. sem a június végére, sem a;z augusztus közepére összehívott összekötő bizottsági megbeszélést nem lehetett megtartani a pa- rasztpá rto k távol maradása lm iatt. Az ’M'D'P vezetése az elzárkózás okát a kisgazdapárt és parasztpárt vezetésével helyet foglaló jobboldali beállítottságú személyeknek tulajdonította. lÉzért 1948 nyarán bonyolult politikái akciósorozat indult a ipa rasztp ártok ’ ivqnegtisztitásá- ■ra“. Az a törekvés, amely a pa r a szt pá rtok ba Iáid a fá n aik megerősítésére, a társadalmi haladással szembekerült vezetők eltávolítására irányult, a kialakult politikai helyzetben elkerülhetetlen és helyes lépés volt. A feladat végrehajtását megkönnyítette, hogy a kisgazdapárt és parasztpárt országos vezetői is egyetértettek párttagságuk megtisztításával. A nagy körültekintést igénylő feladatot azonban a megyében ‘sablonosán, adminisztratív eszközökkel hajtották végre. Az MDP vezetése meg sem próbálkozott azzal, hogy a parasztpártok saját magúik végezzék el a belső tisztogatást. Az MDP megyebizottsága júMegállapodás A kisvállalkozások, a vállalati munkaközösségek alakításának szabályozásáról, a dolgozók fokozott érdekvédelméről írták alá megállapodást a Fűzfői Nitrokémia gazdasági és szakszervezeti vezetői. Ebben meghatározták, hogy a* munkaidőn túl mely üzemrészben hány órát tölthetnek o dolgozók és kijelölték azokat az üzemeket is, amelyekben az egészségre ártalmas körülmények miliius elején levélben szólította fel járási titkárait, hogy „A Függetlenségi Front újjáalakító sóval párhuzamosan kell hogy folyjon a reakciós elemek eltávolítása a népi szervekből. Ezért a járási titkár elvtárs augusztus 1-ig minden községből terjesszen fel kimutatást azokról a személyekről, akik a nemzeti bizottságokban és képviselőtestületekben akadályai az együttműködésnek az FKGP és az NPP részéről." Az iMDP által összeállított listákat azután elküldték a parasztpártoknak, hogy a felsoroltakat váltsák le a vezetésből és zárják ki a pártból. Mivel a’ parasztpártokat kész tények elé állították, az akciónak rossz visszhangja és káros politikai következménye is volt. Egyrészt a tisztogatás nem nélkülözte a szubjektív megítéléseket sem, másrészt nem polarizálta az alapszervezeték tagságát. A 'parasztpártok jobb- és baloldala nem ütközött össze, nem Vívta meg saját belső harcát. Legtöbb helyen a tagság szolidaritásból továbbra is a leváltott vezetőkre hallgatott. A kisgazdapárt bedeg'kéri alap- 'szervezetéről készült jelentésben olvashatjuk: „Amióta a ikülákokat a párt vezetéséből leváltották, azóta pártéletet ■nem élnek. A pártot a háttérből1 kulákak irányítják." Az MDP és a parasztpártok viszonya Így a formálisan kierőszakolt tisztogatás ellenére sem javult, hanem inkább romlott. A kívülről és felülről végrehajtott tisztogatás legtöbb esetben nem megosztotta, hanem elriasztotta a para'sztpár- tok tagságát. Vezetőik leváltása, ku Iák listára kerülése aggodalommal töltötte el őket. Nemcsak egyes személyek, hanem egész al'apszervezetek koalícióképtelenné váltak. Az egységfront hiánya akkor vált szembetűnővé, amikor a1 pártok állásfoglalására elkerülhetetlenül szükség volt. Ilyen alkalom pedig a politikai fordulatot követő felgyorsult társadalmi folyamatok közepette gyakran adódott. A koalíciós partnerek elzárkózása azt eredményezte, hogy az MDP a tervezett politikai akcióit nem tudta egyeztetni, így azok 'Végrehajtásában is magára maradt. 1948 nyarán tehát a1 függetlenségi front újjászervezését 'Tolna megyében baljós jelek kísérték. Augusztusban még megtartották az egyeztető megbeszéléseket, ezt .követően ózonban az előkészítő munka váratlanul .félbeszakadt. A megtorpanás oka a nemzetközi mankó smozgalo mba n lejátszódó eseményekkel1 magyarázható. 1948 nyarán a Tájékoztató Iroda éles támadást indított a jugoszláv politika? rendszer ellen. A kiadott határozatban ■nemcsak a Jugoszláv Kommunista Párt 'politikáját bírálták, 'Hanem a jugoszláv egypárt- ren'd'szert is hibásnak minősítették. Révai József az országos oktatási értekezleten már a ha.- tározat szellemében így fogalmazott: „...'a pártok formális m'eg szüntetésével egy lépést sem tennénk előre az osztóa kisvállalkozások ott egyáltalán nem vállalhatnak többletmunkát. Ugyanakkor igyekeznek arról is gondoskodni, hogy a karbantartásnál, az üzemék rendben tartásánál - mely munkákra eddig külső vállalkozókat is alkalmaztak — saját dolgozóik jussanak többlet- kereseti forráshoz. A gyárban, ahol harminc kisvállalkozás működik, 0' szakszervezeti bizottság 'kibővítette a kollektív szerződést és a mualyok különbségének megszüntetése felé." iMivel a gyakorlati pártmunkában a párt sajtójának és oz országos vezetők nyilatkozatainak közvetlen utá- sitásj'éllegű értéke .volt, az IMIDP Tolna megyei vezetése a népfront átszervezésének az ügyét levette a napirendről. Révai korrigálási kísérletén kívül az M'DP vezetése nem tett konkrét lépéseket a pa- rasztpártok bizonytalanná vált helyzetének javítására. Sőt, novembertől ismét .folytatták a pártok adminisztratív korlátozását, tevékenységük visszaszorítását. Az egy vagy több párt léte önmagában még nem minősíti a politikai rendszert. A politikai pártok tevékenységének gyors Visszaszorítása, az egy pártra épülő politikai struktúra kialakítása azonban 1948 őszén, 1949 tavaszán túl gyorsan, szinte átmenet nélkül történt. Azáltal, hogy a politikai pártok beszüntették tevékenységüket, a tömegek mozgósítása, nevelése, a rendezvényék megtartása az MDP-re hárult. Az MDP olyan feladatot vállalt .magára', amelyre nem volt •teljesen felkészülve. Mindez akkor 'következett be, amikor a felgyorsuló társadalmi fejlődés az emberek megnyerésének egyre árnyaltabb formáit tette volna szükségessé. A jelentkező nehézségeket az MDP az adminisztratív eszkötök alkalmazásával vélte áthidalni. Az önálló kezdeményezést lefékezte, csak a felülről elindított akciókat, rendezvényeket engedélyezte. A párt vezető szerepét nagyon leegyszerűsítve, dlirekt módon fogták fel. Minden olyan szervezetben, amelyet korábban a pártok paritásos alapon hoztak létre és működtettek, most 'MiD'P-'S többséget alakítottak ki. A párt vezető szerepét tehát úgy 'értelmezték, hogy az egyben£ számbeli fölényt is jelentsen a vezetésben. Az MDP számbeli túlsúlya legtöbbször csak úgy volt biztosítható, ha felduzzasztottak a taglétszámot. Az MDP így formálisan többségbe került ugyan a köz- igazgatás, o tömegszervezetek, a 'különböző mozgalmak, a ■gazdasági élet területén, de a pozídió? ténylegesen nem erősödtek. Ez a, gyakorlat vonzotta a karrieristákat, ugyanakkor lefékezte a lojális emberék cselekvését. A felszabadulást követő társadalmi-gazdasági fejlődés sikereiben a megye paraszti tömegei és demokratikus pártjai mint szövetségesek osztoztak. A népi demokratikus forradalom azáltal .vált permanens jellegűvé, hogy a kommunisták céljai mögé felsorakoztak a széles népi tömegek. A politikai fordulat után az MDP sajnos lebecsülte azokat a' tömegeket, amelyek érdekében tevékenykedett. Tragikus tény. hogy az MlDP akkor hirdette meg szektás, .bizalmatlan politikáját, amikor az egész magyar társadalom elfogadott vezetője lett. (Folytatása következik) . LÁSZLÓ PÉTER szabályozására kavédelmi szabályzatot is; a kisvállalkozásra vonatkozó határozatokban kimondták például, hogy mielőtt külön munkára vállalkozik a dolgozó, köteles orvosi vizsgálaton részt venni és a továbbiakban is rendszeresen ellenőriztetni fizikai állapotát. Kikötötték továbbá, hogy naponta legalább tizenegy órányi pihenésre van szükség. Nagy gondot fordítanak a munkavédelemre is.
