Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-08 / 108. szám
u Képújság 1983. május 8. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi Postafiók: 71 Mennyit dolgozhatnak a gyes alatt? Több olvasónk fordult szerkesztőségünkhöz azzal a kérdéssel, hogy a gyes ideje alatt mennyit dolgozhat. Dr. Deák Konrádot, a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyészét kértük meg a válaszadásra : lA Munkaügyi Közlöny 1982. évi 8. számában jelent meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalnak idevonatkozó 6003/1982. ÁBMH számú elvi állásfoglalása, amelyből az alábbiakat idézzük: „[Figyelemmel arra, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása idején a dolgozó fizetés nélküli szalbadságon van, így munkavégzési kötelezettsége szünetel, az ez alatt történő munkavállalásra a főállás melletti foglalkoztatás korlátái nem vonatkoznak. A foglalkoztatás összeférhetetlenségét azon ba n ilyenkor is szükséges vizsgálni. A jogszabály a segélyezés ideje alatti munkavégzés időtartamát a munkaviszony és a szövetkezeti tagsági viszony keretében vá llait munka esetében korlátozza: havi átlagban a napi 4 órát nem haladhatja meg. (Ha a munkát más jogviszony alapján végzik - annak kötetlenebb jellegéből adódóan -, ilyen korlátozás nem áll fenn.) Munka- viszony, szövetkezeti tagsági viszony keretében tehát a gyermekgondozási segély folyósítása mellett csak részmunkaidős foglalkoztatásra kerülhet sor.” „Ha a gyermekgondozási segélyben részesülőt munkaviszony vagy szövetkezeti tagsági viszony alapján havi átlagban a napi 4 órát meghaladóan foglalkoztatják, ezt a foglalkoztató köteles bejelenteni a segélyt folyósító szervnek.” Telefonszámunk: 12-284 A kollektív szerződés „megmondja” Szénái József né pafcsi ólva- isónk írta a levelet: „Férjem 1957 óta dolgozott a Paksi Állami Gazdaságban. A felmondása 1982. november 15- én járt le. Azt szeretnénk tudni, hogy az elmúlt évi nyereségrészesedés időarányos része megilleti-e?” A levélre szintén dr. Deák Kanrád válaszolt: A 13/1979. (XI. 1.) MüM számú rendelet szól a részesedési alap felhasználásáról, meghatározza, hogy a nyereségérdekeltség, valamint qz anyagi ösztönzés hatékonyságának fokozása, a kedvezőtlen munkakörüímé- myek anyagi elismerése stb. céljából a részesedési alapot milyen szabályok szerint kell felhasználni. Kimondja a rendelet azt is, hogy „A kollektív szerződésben, valamint az ipari szövetkezet munkaügyi szabályzatában kell meghatározni a bérfejlesztési befizetés teljesítése után fennmaradó részesedési alap felosztásának és felhasználásának elveit...” Továbbra is ebből a jogszabályiból idézünk: „Annak a dolgozónak, aki a válla lattal a naptári év egész folyamán munkaviszonyban állt, év végi részesedést kell megállapítani a kollektív szerződésben meghatározott szabályok szerint ..." És ami önt most már közelebbről érdekli: „Év végi részesedés állapítható meg annak a dolgozónak is, aki a vállalatnál a naptári évnek csak egy részében állt m unka vi szón y bűn. ” Végül: „Az év közben más vállalathoz áthelyezett dolgozó az év végi részesedésre a vállalatoktól időarányosan jogosult." Ismételten felhívtuk már a figyelmet arra, hogy a Munka Törvényikönyve és végrehajtási rendelkezései számos kérdés 'szabályozását a kollektív szerződésekre bízza, így - többi között - az év végi részesedés felosztásának és felhasználásának elveit is a gazdálkodó szervezetek a kollektív szerződésben rögzítik. Jogszabály mondja ki, hogy: „A munkáltató köteles gondoskodni arról, hogy a kollektív 'szerződés könnyen hozzáférhető helyen legyen elhelyezve ..." Tapasztalataink szerint a muniPál Józseftől kaptuk a bejelentést:- Szekszárdon, a Hermán Ottó lakótelepen lakom. Már vagy fél éve annak, hogy a házunk burkolatát leverték az épitök, s új vakolatokkal látták el. A törmelék elszállításáról azonban elfeledkeztek, mind a mai napig ott „díszeleg” az épület mellett. Mint megtudtuk, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat a „ludas" ebben az ügyben. Bocz József, a garanciális építésvezetőség vezetője így tájékoztat bennünket: — A TAÉV építette ereket a házaikat, s a külső burkolatot káltatók ezt meg Is teszik, ezzel szemben a dolgozók egy része nem tanúsít megfelelő érdeklődést a kollektív szerződés iránt. Javasoljuk, hogy férje most utólag tanulmányozza át volt munkáltatójánál a kollektív szerződést (amelyet mi egyébként nem ismerünk), s abból meg fogja tudni, hogy volt munkáltatójánál kinek, milyen feltételek mellett jár év végi részesedés. kísérletképpen vulkánhob alkotta, Ez, sajnos, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sor került a burkolat leverésére, a garanciális javítás keretében. Ezt egy vállalati kollektíva vállalta annáik „fejében", hogy a saját céljaira fogja majd hasznosítani a vulkánhab épen maradt résrét. Ennek a törmeléke oz, amiről a panaszbejelentésben szó van. A fejlesztési osztály vezetőije, Horváth Gábor pedig ígéretet tett, hogy utánanéz az ügynek, intézkedik, s egy héten belül elszállítják a városiképet rontó - immár szemétté „alakult" - vulikónháb földi maradványait. Ml VÁLASZOLUNK Feledékenység? „Szemtipró" látvány Az igazságügy-miniszter 3/1983. (IV. 13.) IM számú rendeleté az államigazgatási és igazságszolgáltatási dolgozók munkaviszonyáról szóló jogszabályoknak az igazságügyi szervezetben történő végrehajtását szabályozza, s mert a szabályozás viszonylag szőkébb körű érdeklődésre tarthat számot, csupán utalunk arra1 - a részletesebb ismertetést mellőzve -, hogy a 'rendeletben a munkáltatói jogok gyakorlásáról a munkaikönyvek őrzéséről, az eskütételről van szó, megjelöli a jogszabály a munkaköri elnevezéseket, valamint azt, hogy a bírák közül kik tekintendők vezető állásúaknalk, előírja szabadságolási terv készítését, lehetővé teszi azt, hogy a bíró a megyei bíróság elnökének engedélye alapján munkáját csak tárgyalási napjain és a félfogadási időben végezze a munkahelyén, A vonatkozó engedélyt természetesen vissza' kell vonni, ha a> bíró a munkáját nem végzi megfelelően. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 7/1983. (IV. 30.) .MÉM számú rendelete a Balaton üdülőkörzet egyes településein a földrészletek belterületbe vonásának és a zártkertek kialakításának átmeneti korlátozásáról szól s akként rendelkezik, hogy a. jogszabályban megjelölt településeken 1987. december 31-ig nem adható a) előzetes hozzájárulás külterületi föld belterületbe vonására, b) engedély új zártkert kijelölésére, illetőleg meglevő zártkert területének bővítésére. A fenti két jogszabály a Magyar [Közlöny 1983. évi 15. számában jelent meg és kihirdetése napján (1983. április 13- án) hatályba lépett. Az OKISZ Értesítő idei 5. számában olvasható a Pénzügyminisztérium 8007/1983. PM Vili. számú tájé k a z t a t ó j a a sportegyesületek és a gazdálkodó szervezetek pénzügyi kapcsolatáról, s e tájékoztatóból szó szerint idézendőnek tartjük, hogy: „A pénzügyi és a bizonylati fegyelmet sérti meg a vállalat, ha el nem végzett teljesítményért fizet, vagy nem ott számolja el, ahol őzt oz előírások szerint el kell számolni. A vállalatoknak az átutalási bizonylaton közölni kell az ösz- szeg fentiek szerinti rendeltetését." A tájékoztató ismételten kihangsúlyozza, hogy o vállalat sportegyesület részére szerződés keretében vállalt, a teljesített szolgáltatássá I arányban álló és le- számlázott ellenértékét fizethet. A SZÖVOSZ Tájékoztató f. évi 14. számában 'közlemény jelent meg a belső ellenőrzés továbbfejlesztése tárgyában s a közlemény a közeljövő fő feladatának jelöli meg a munkafolyamatokba épített ellenőrzések színvonalának, hatékonyságának javítását, felhívja a szövetkezeteket, vállalatokat biztosítsák, hogy valamennyi munkaköri leírás tartalmazza a munkakörhöz kapcsolódó részletes ellenőrzési feladatokat, módszereket, és azok gyakorlati végrehajtását a vezetők következetesen kérjék számon. A szerződéses üzletek borvásárlásáról szóló közérdekű tájékoztató olvasható a Kereskedelmi Értesítő idei 8. számában. A tájékoztató eligazítást ad abban a tekintetben, hogy a szerződéses vendéglátó üzletek vezetői a' termelőktől megvásárolt, vagy a saját előállítású borokat .milyen féltételekkel hozhatják forgalomba, illetve, hogy ilyen esetben hogyan alakul a- forgalmi adó fizetési 'kötelezettség. Utal arra is, hogy a1 borok, pezsgők és gyümölcsborok az I—IV. osztályú, illetve osztályon felüli egységekben a szabad árformához tartoznak, az ár azonban tisztességtelen h a s z - nőt nem torta I mázhat. Tudni kell azt is>, hogy aki bot forgalomba hozatalával foglalkozni, köteles a pincéjében, raktárában és kimérő helyiségében tárait italok fajtáját, minőségét, termőhelyét, évjáratát, illeve a jogszabálynak megfelelő elnvezését a tárolóedényen feltüntetni. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész Századunk nagy orvosi felfedezései A szervátültetés előtörténete A szervátültetés gondolata Könyv Dr. Vicze Ernő: D méhész is szakmunkás már nagyon régóta' foglalkoztatja' az emberiséget. A két orvos szent, Kozma, és Dómján - a legenda' szerint — egy etióp lábát fehér emberbe ültették á't. A különböző, mór-mór fantasztikus regényekbe Ülő elképzelések mellett a modern orvostudomány csupán századunkban kezdett a- szervátültetést célzó állatkísérletekhez. A kezdeti reményeket azonnal csökkentette, hogy a látszólag begyógyult implantáft srövetek bizonyos idő múltán elhaltak és lelökőd'ték. Általában azt észlelték, hogy a szárnapos határt csak kivételes esetekben élték túl az implantált szövetek. Végül rájöttek arra, amit az indiai orvostudomány állítólag már több ezer évvel ezelőtt is megállapított, hogy a bőr csak akkor tapad meg véglegesen, ha az átültetés saját bőrrel történik. Századunk húszas éveiben már tisztázódott, hogy a kilökődésnek genetikai okai vannak. Se- infeld és Brendel nevéhez fűződik annak felismerése, hogy a magzati élet kezdetén eltávolított borjúembrió bőre átül- teheto" patkányra. Ezzel bebizonyították, hogy azért vannak bizonyos biológiai lehetőségek az 'idegen szervezetből nyert szövet átültetésére is. Az elhúzódó immun reakció első leíró- jakiefiit Edwaird1 Jennert tartja számon az orvostörténelem. A hiimllőjórvány elleni védőszerét leíró füzetében közölt egy megfigyelést, amelyet ma immunre- akoióként tartunk számon. A szer beadása' után a bőrön pír keletkezett 'amely a vakoi- ná'lás után 24-72 óra múlva éri el tetőpontját, és hegek hátrahagyása nélkül gyógyul. A szervátültetés szempontjából olyan lényeges immunológia fénykora a. századfordulón volt. Ekkor nyert Nobel-dí- jat Ehrl'idh és Mecsnyiíkov az immunitással kapcsolatos kutatásaikért, ékkor írta le Richet és Portier az anafilaoria jelenségét. Az előzményék között nem feledkezhetünk meg A. Carrelről sem, aki kimutatta, hogyha egy kutyának eltávolítja az egyik veséjét, és ereit a nyéki erekkel köti ös'sze, akkor a vese tovább működik. Ha azonban egy idegen kutya veséjét ültette át, akkor az csakhamar beszüntette működését, bár vérellátása kifogástalannak bizonyult. A szövettani vizsgálatkor kiderült, hogy a nem működő szerv át volt szőve fehérvérsejtekkel. Még más elváltozásokat is leírt, amelyeket azonban akkor még nem tudtak megmagyarázni, s amelyeket ma. kilökődés! reakciónak nevez az orvostudomány. A szervátültetés történetében először bőrátültetéssel kísérletezték, s hamarosan megállapították, hogy idegen egyénről nem lehet sikeresen bőrt átültetni. Viszont K. H. Bauernek sikerült először az, hogy oz egyik egypetéjű ikerről a másikra eredményesen transzplan- talt bőrt. Ezen a nyomon ind'UIt el 1973-ban az akkor 28 éves P. B. Medawar, aki elsőnek irta le az ún. immun toleranciát. Ezen olyan állapotot értett, amikor a szervezetben antigén jellegű anyagok antitestterme- iést nem váltanak ki. A jelenséget először állatban észlelték olyan fejlődési rendellenességben, amelyben több petéjű, különböző vércsoportú ikerterhesség esetén o két p'la’centáris keringés között összeköttetés alakult ki. A Ilyen egyedek ikertestvérüktől - még ha vércsoportjuk különböző is - befogadják a vértra.nszfúziót, sőt a szövet -trón s z plánt á t u mo t is. Medawar arra a következtetésre jutott, hogy a szervezet test- azonosnak tekinti azokat az anyagokat, amelyekkel már az embrionális életben is találkozott. Az ellenkezőjét viszont ki- veti magából. Ezt a jelenséget Bűmet klonszelekciós elméletnek nevezte el. A Burnet-féle elmélet — Burnet Medawar munkatársa, volt - az immuni- tástani jelenségeket célszerű alkalmazkodási reakciónak tekinti, amely megfelel a darwinizmus elméletének. Ugyancsak Medawar és munkatársai figyelték meg, hogy az újszülött egerek, patkányok, csirkék, nyUlak esetében súlyos kórkép alakul ki, ha ezeket felnőtt egyedek limfoid szövetével vagy csontvelősejtjeivel kezelik. Megállapították, hogy a transzplantációs immunreak- dióban főleg a helyi kisebb mértékben a transrplantátűmtől távol eső nyirokcsomókban levő nyiroksejték vesznek részt. Medawar alapvető felismerése, hogy a kilökődési reakció tula jdonképpen immunitásos jelenség, új alapokra helyezte a szervátültetés tudományát. Később (T966-ban) Medawar kidolgozta az antllimfocita kezelést, amelynek lényege az, hogy az átültetés időtartamára fel lehet függeszteni a transzplantációs immunreakciót. Kutatásaiért 1960-ban Nobel-díjat nyert. KAPRONCZAY KÁROLY DR. A szerző közgazdász és egyben gyakorló méhész is. Olyan szakemberekhez szól akik a méhészet alapfogalmaival tisztában vonnak. Gyakorlati tanácsokot ad, hogyan lehet művelni a méhészet eredményeit, mekkora legyen a méhes, hogyan kell azt felszerelni, milyen módon növelhető a’ méhcsaládok termelőképessége, milyen a megfelelő, korszerű, gazdaságos kaptárrendszer, hogyan lehet jól megszervezni a vándorlást, egyes munkák miképp gépesíthetők stb. Tervszerű üzemszervezés nélkül ma már a méhészet nem lehet gazdaságos. A szerző a gazdaságos méz-, lépesméz-, viasz-, pempő-, virágpor-, propolisz-, méhméreg- termelés és az .anyanevelés fontos tudnivalóit is ismerteti. A gazdaságosságra törekvő méhészek sok új ismeretté! gazdagodhatnak e könyvből. Szeri tgotthárd Alapításának 800. évfordulóját ünnepli az idén Szentgotthárd. A település egyik utcája.
