Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-07 / 107. szám

1983. május 7. NÉPÚJSÁG 3 A szovjet veteránok programja Koszorúzás Szekszárdon Lukács István, a járási pártbizottság első titkára, dr. Király Ernő és Varjas János koszorúz iA Győzelem napja alkalmá­ból ünnepélyes megemlékezésre került sor a megyeszékhelyen. A szovjet hősök emlékműve előtt — ahol Varjas János, a szekszárdi városi pártbizottság titkára mondott rövid, megem­lékező beszédet - számos párt­ós állami vezető helyezte el a kegyelet virágait. Köztük dr. Ki­rály Ernő, a megyei pártbizott­ság titkára, Császár József, a megyei tanács elnöke, továbbá a megye, a megyeszékhely, a szekszárdi járás párt- és állami vezetői. Részt vettek a megem­lékezésen a hazánkban ideigle­nesen állomásozó szovjet had­sereg alakulatainak és a ma­gyar fegyveres erőknek a képvi­selői éppúgy, mint a szovjet ve­teránoknak az a küldöttsége, melynek megyénkben látoga­tásáról meg emlékeztünk lapunk­ban. A Győzelem napja alkalmá­ból megyénkbe érkezett vendé­geket, jórészt a felszabadító szovjet hadsereg veteránjait, tegnap kora délután Szekszá'r- don, az oktatási igazgatóságon fogadta dr. Király Ernő, a me­gyei pártbizottság titkára és Varjas János, a városi pártbi­zottság titkára. A vendégek kö­zül számoson tartoztak a szov­jet 'hadsereg tábornoki karához, köztük Marino Pavlovna Csecs- nyeva, a Szovjetunió Hőse. Oszadcsij Dimitrij Iv-ainovios ve­zérőrnagy a küldöttség vezetője később csatlakozott a csoport­hoz.' A megyei és városi pártbizott­ság titkárai tájékoztatóval szol­gáltak orréi a fejlődésről, mely­nek gyökerei jórészt épp a fel- szabadulásig és a Győzelem napjáig nyúlnak vissza. Vendé­geink a koszorúzás! ünnepség után Dombodba utaztak, ahol a TÁÉV üdülőjében baráti ta­lálkozón vettek részt MSZBT- tagcsoportokkal. A mai - szom­bati — nap városnézéssel és a megyéről készült film levetíté- sével kezdődik, majd a gemenci trófeákró l Irtás megteki ntésére kerül sor. A szovjet veteránok vasárnap reggel utaznak tovább Pécsre. A nagyközségi párt-vb tárgyalta Szakcsoportok a BÁTAFÉM-nél Nincs még egy éve sem an­nak, hogy a Bátaszéki Fémipa­rt Szövetkezeten belül megala­kult az első szakcsoport — ta­valy június elsején jött létre, a másik kettő pedig ez év ja­nuár 1-ével — mégsem tűnt korainak, hogy a- nagyközségi párt-végrehajtó bizottság 'be­számoltatta a szövetkezet el­nökét a szakcsoportok tevé­kenységéről. Igaz, hogy - mint az a vitá­ban is elhangzott - káli még a „kifutási idő", ám a téma mégis időszerű volt már most. 'Ugyanis a községben külön­böző hírek keltek szárnyra a BÁTAFÉM szakcsoportjai ról, ezeket tisztázni kellett, más­részt, segítségre, 'útmutatásra van szüksége a szövetkezet ve­zetőségének, .pártszervezetének. Egyértelműen állapította meg nemcsak a beszámoló, hanem a végrehajtó bizottság állásfoglalása is, hogy szük­ség volt e szövetkezeten belü­li szakcsoportok 'létrehozására. Különbem nem tudott volna a szövetkezet eleget tenni, főleg a rövid határidejű — köztük export - rendeléseknek, a szak­csoportok termelése nagymér­tékben hozzájárult a terv túl­teljesítéséhez, a nyereség nö­veléséhez, ugyanakkor a szö­vetkezet tagsága egy részének lehetővé tették a szakcsopor­tok, hogy munkaidőn kívül is hasznosítsák tudásukat, szor­galmukat és többietjövedelem- Ih'ez jussanak. lEz is, az is igaz. (Nem felél meg viszont a való­ságnak az a híresztelés, hogy egyesek kevés munkával túlsá­gosan' magas jövedelmet ér­nek el ebből p forrósból. Ugyanakkor, imég számos meg­oldatlan probléma1, ellentmon­dás vár tisztázásra, rendezésre. Az első, a vegyesipari szak­csoport Ihász fővel alakult ta­valy. Tevékenységi körébe a szövetkezet által is gyártott műanyag termékék, munkás- védelmi cikkek előállítása és forgácsolt tenmékék gyártása tartozik. (.Ez 'Utóbbi nem reali­zálódott, noha a szövetkezet felújított gépeket bocsátott vol­na1 rendelkezésére, a tagok (há­zánál nincs háromfázisú áraim, aimi kell a gépék működteté­séhez. 'Egyébként, sajátos mó­don, a BÁTAFÉM többi szak­csoportjának tagjai is otthon végzik pluszmunkájukat.) A szövetkezet húszezer forintos kölcsönnel segítette az indu­lást és biztosította a termelő- eszközöket. A szakcsoport és a szövetkezet közti megállapo­dás rögzíti, hogy a szakcso­port elsődlegesen a szövetke­zet megbízásából és a> szövet­kezeten keresztül végzi tevé­kenységét, de ha a szövetke­zet, a szakcsoport kapacitását megfelelő rendelésállománnyal (kitölteni nem képes, úgy ön­állóan is vállalhat tevékenysé­gi köréhez tartozó munkákat. Ma átlagosan a szakcsoport, termelésének 60 százalékát végzi a szövetkezet részére, a többit „külső” megrendelők­nek, rendszerint rövid határ­időn belüli szállításra. Gyárt rendszeresen különböző pvc- idamokat, de több esetben se­gítette a szövetkezetét rövid határidőre rendelt export hús­ipart védőkötények és -kesztyűk elkészítésével is. A szövetke­zet adja az anyagot, a norma szerinti bért és az üzemi re­zsit, valamint a szövetkezeti általános költség egy részét. Ily módon o szakcsoport! tag sokat képes megtakarítani és többletjövedelemhez juthat. Csak „külső” rendelésre gyár­tott termékeknél számít fel a szövetkezet anyagbeszerzési és anyagigazgatási kö It séget. A szövetkezet, a gazdaságos termékszerkezet kialakítása ér­dekében tavaly megállapodott a Mosonmagyaróvár! Fémsze- rellvénygyárra'l a WC-öblítő pisztolyszelepek gyártásának átvételéről. A szereléshez to­vábbi harminc dolgozó felvéte­lére lett volna szükség, ám ez - lévén a nagyközségiben és környékén teljes a foglalkozta­tottság — már eleve lehetetlen volt. Ezért hozták létre a sze­relő szakcsoportot, közel negy­ven fővel. A szakcsoport fel- (ad'ata: az évi 4-500,ezer öblí- íőszelep szerelése. Szintén „otthoni” munka. A világpiaci versenyképesség megtartása és az önköltség csökkentése érde­kében alakították meg ugyan­csak január 1-ével a védőesz­közgyártó szakcsoportot. Még csak az első negyedévet .tükröz­heti a mérleg, de így is meg­állapítható, hogy mindkettő­nek megvan a létjogosultsága, a szerelő szakcsoport mintegy hatmillió forint árbevétel eléré­séhez nyújtott segítséget, a védőeszközgyártó pedig egy­millió forint tőkésexportot tett lehetővé. . A gazdaságosság egyértel­mű, hiszen van olyan termék, aminek az önköltsége a szövet­kezeten belül ötszáz forint, a szakcsoport 250-ért produkál­ja, itt 50, más termékeknél 70- 80 százalék az arány, ugyan­akkor a munka jövedelmező a szakcsoport tagjai részére is. Gondot okozott az „indítás­nál” az előírt bírósági és törzs­könyvi bejegyzés, még -ma is probléma, hogy a szakcsopor­tok gazdálkodásával kapcso­latos előírások nem minden vo­natkozásban tisztázottak, azok adminisztrációs tevékenysége nem kiforrott és nap mint nap találkoznak olyan kérdésékkel, a mely ék re az OKilSZ-tól, vagy hatóságoktól kell állásfoglalást kérni. Feszültséget okoz a szövet­kezeten'belül is néhány prob­léma. Míg oz „induláskor” úgy kellett „beagitálni” az embe­reket o szakcsoportba, ma nő azoknak o számai, akik mél­tánytalannak tartják, hogy kí­vülimaradtak és perspektívájuk -sincs arra, hogy szakcsoport- tagak lehessenek. Egyelőre ugyanis sem megrendelés, sem egyéb feltétel nincs ahhoz, Ih-ogy újabb szakcsoportok jö­hessenek létre. Ugyanakkor, -a szakcsoport önállósága odáig terjed, hogy tagja lehet - ha (a szakcsoport felveszi — szö­vetkezeten kívüli dolgozó is. Háboro-g ezen a tagság, a szövetkezet vezetősége is, ám nem tehet semmit, lévén e te­kintetben önálló a szakcsoport. Á 'vegyesipari él a lehetőség­gel — húsz tagja' közül nyolc szövetkezeten kívüli — a; másik kettő -kimondta, Hogy kizárólag szövetkezeti tagokat és esetleg családi ag okát fog Iáik o zt-at. Egyébként fis, az első szakcso­portban a legjobbak -a> -kere­seti lehetőségek, ezért tartják méltánytalannak helyzetűiket a kívülmaradtak — már nem va­lamennyien, hiszen nem min­denki vállalkozik -pluszmunká­ra. (Előfordulhat, (h-o-gy (egy ■szakcsoporttag kilép 'a szövet­kezetből és tagja- marad a szakcsoportnak, élvezve annak minden előnyét, közben azok, -akik évtizedes, -esetleg,, több évtizedes munkával (hozzájárul­tak a- szövetkezet gyarapodásá­hoz, nem részesülhetnek benne. (Nehéz lenne igazságot ten­ni, hiszen a szakcsoport azért önálló, hogy -megválogassa- em­bereit, kik értik a szakmát, (kik a lég szorgalmasabbak, leg­ügyesebbek, de hol a határ a szubjektív és az objektív meg­ítélés között? Vitát vált 'ki néha- a- szak­csoporton belüli munka -és jö­vedelemelosztás, egy-egy eset­ben már o döntőbizottságig is eljutottak -a problémák. A szakcsoportok tevékenysé­ge - mint állástfogItalt a vb — hasznos -a- népgazdaság, a szövetkezet és az egyén szá­mára-. Á-m a pártszervezetnek gondosan kell ügyelnie orra, (hogy létük, tevékenységük -ne okozzon széthúzást a szövetke­zeti kollektívában-; Csak a-zo-k tevékenykedhessenek -a szak­csoportok ba-n, -amennyiben szö­vetkezeti tagok, akik- munka­helyükön példamutatóan lát­ják el feladatukat. Ne történ­hessék meg, (hogy egy-egy ter­melési rányitó munkaidő alatt srakcsopo rtügyben szaladgál, távozik el posztjáról, mert ez jogos felháborodást szül a be­osztottijai között. A párttagok­tól meg kell követelni, hogy pá rtmeg bíz-atá sukat ellássák, ne hanyagolják el azon a- cí­men, hogy számukra- előbbre- való o szakcsoportban végzett munka. 'Legyen állandó, fni-ss az információja- -a, pártszerve­zetnek, a szövetkezet vezető­ségének és lépjen 'közbe, ha­tározott állásfoglalással, „föl­felé" jelzéssel, de egyéni meg­győző munkával is, ha rend­ellenességet tapasztal. HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL HÍRRE Az óv 18. hete, amelyet a (mai nappal zá­runk,. készülődve az édesanyák köszöntésére, meghozta nekünk az aranyat érő májusi eső­zéseket (is. 'Eseménytudósításainkban. n?m -volt ugyan erről szó, de legalább annyit (be­széltünk a szomjas földekről, jövő -évi kenye­rünkért aggódva, mint más, a lap hasábjain helyet kérő 'eseményekről. Az olyanokról, mint am-ilyen május 1., a béke, munka, szolidaritás százezreket ünnepelni hívó alkalma volt az egész országban. Még tulajdonképpen azokon a (helyeken is, ahol a munkát, munkával ün­nepelték az emberek. Az MSZMP KB első tit­kára, Kádár János elvtárs jogosan nevezte rádió- és televíziónyilatkozatában a fővárosiak pompás fölvonulását politikusnak, népi és családi jellegűnek. Ahogy -a írni megyénk má­jus 1-ét köszöntő felvonulásainak hasonlókép­pen ez volt a jellemzője, feltehetően az egész ország népe.'is nagy családként ünnepelte vá­rosainkban és falvóinkban egyaránt. S ez nem is lehetett volna máiként, hiszen népünk a szocialista társadalom alapját, a munkát ün­nepelte a nemzetközi munkásmozgalom vörös és 'hazánk pirós-fehér-zöld .lobogói alatt. Szép volt ez a tavaszi ünnepünk, akár csak -az ezt ímegelőzőek, mert azt demonstrálta, -ami képessé tesz bennünket -a -párt XII. kongresz- szus-a 'határozatainak végrehajtására, össze­forrottan. Az országépítési munkában meg­újulásra készen. iÉs a-m-i eztán jött, az már a hétköznapok dolga volt. S ez a-kkor sem volt kevés, ha. nem hozott világrengető szenzációikat. Most sem történt semmi rendkívüli, de -ami történt, az számunkra fontos. -Egyik-másik momentumá­ban -országos jelentőséggel is bíró esemény. -A húsipari szakma tanulóinak országos ver­senyére gondolok -elsőként, mert -ez kezdődött május 3-án. A másik országos rendezvénye a megyének — Illetve székhelyének, Szekszárd- nak — az I. 'egészségügyi 'informatikai vándor- gyűlés volt 5-én és 6-án. Véletlen műve ? (Nem nevezném annak, hogy az év 18. he­tének napjai közül (három napot uralt az egészségügyi ellátás alakulása és a számítás­technika egészségügyi alkalmazása. Odafigyeltünk? De még mennyire? S az ok kézenfekvő. Az él'etnék ez az a területe, mely mind-annyiunkat érint, s -ahogy az egészség- ügyi ellátásban dolgozók hadrendjének, ne­künk sem mellékes, -mire képes 1983 derekán -a fekvőbeteg-ellátás és „mit tud" az -egész­ségügy szolgáatába hazánkban — központilag - körülbelül 10 -évvel ezelőtt állított számítás- technika. Hadd 'emlékeztessek itt arra, hogy Magyarországon először a Tolna megyei Ba­lassa- János kórháziban került sor imég 1967- Ben a lyukkártya technika alkalmazására. INagyjából ezzel azonos a számítástechnikai osztály születési éve 'is. (Ekkor kezdődött a pionírmunkák -oly jellemző nehézségek köze­pette a beteg- és betegségnyilvántartás gé­pesítése, a diagnózisok, műtétek és műtétek utáni komplikációk kódolásával egy igen ki­terjedt, (információs rendszer országos viszony­latban (is nagy figyelmet keltő -alkalmazása. (Diadalmenet vo-lt az elektronika- Tolna megyei meghonosítása? Nem. Még azután sem, hogy a szakmi n i sztiériu-m által megbízott országos lés egyetemi intézeték közé ötödiknek bekerült -a Tolna megyei Tanács Kórház—Rendelóinté- zet-e is 1975-ben. Az „ötök” mint bázisintéz­mények hozzáláttak az egészségügyi informa­tika egészségügyi alkalmazásának feltárásá­hoz. Valahány más és más modellkísérletbe kezdett. Az a fórum, mely két napon át itt ülésezett Szekszárdon, -az alkalmazás gazdag tapasztalatait summázta, s olyan diaszakban, amikor -már -folyik — folyhat — az általános (koncepcióváltás (és központi iprogra-mmá vált •az adatfeldolgozás mikrogépesítése. Amikor a tárca már időszerűnek látja a különböző rend­szerek egységes (kezelését, elsősorban- -a- terü­leti alapegészségügyi nyilvántartásban.' Ez magyarázza, hogy a vándorgyűlésen ez volt a fő téma. Tisztelet az embernek dr. Szentgáli Gyulának, aki korai, 1980 elején bekövetkezett bálájáig életének legter­mékenyebb periódusát a megyei kórház igaz­gatójaként -élte közöttünk:. 1961-ben, kineve­zése időszakában kezdődött az akkor 1000 ágyas (megyei kórház 15 éves rekonstrukciója és alakult ki a mai 1S50 ággyal működő, a megyei szintű ellátás követelményeinek meg­felelő, integrált gyógyító-megélőző -intézmény. Munkásságának -másik (jelentős területe -a- szá­mítástechnika kórházi alkalmazása volt. Al­kalmat ezért szolgáltatott oz informatikai ván­Emléktábla, mely hálánkról is beszél dorgyűlés -arra, hogy (emléktáblával, utcanév­adással tisztelegjünk dr. Szentgáli Gyula előtt. A szelleme valóban élő, példája sem veszí­tett hatáképességéiből, s -e sorok írójának — anélkül, 'hogy hinne a túlvilág i életben — az az érzése támadt mind az -egykor főigazgató- sági épület előtt megtartott ünnepségen, mind pedig -akkor, amikor elkezdődött -a vándor- gyűlés, hogy dr. Szentgáli Gyula jelen van. Arcán és tekintet,ében -azzal a mosollyal, a-mlit akkor láthattunk megannyiszor, amikor a je­lentéstevők szűkszavúságával -az egészségügyi ellátás -egy-egy gyarapodásáról beszélt. Úgy örülni, ahogy ö tudott annak, ami -közös, ami a gyógyítá-imeg-élő-ző ellátás sz'emélyí, tárgyi feltételeit javítandó készült el, senki se tu­dott. Álm nemcsak ezért szerettük és tisztel­tük -egyebek között -m-i újságírók -is, hanem kommunista elkötelezettségéből fakadó nyílt­ságáért, már-már atyai humánumáért és azért, mert belül nem fogtak rajta az -évek. Szívét, elméjét -a betegség sem tudta úgy kikezdeni, hogy megadja -magát. Hát ezért láttam én a jó munka örömét mindenki,re rásugárzó mosolyt... 0 Stafétabot, jó kezekben lEz a hét ismét azt tanúsította', hogy a párt első titkára érdemelten veszi védelmébe az országépítés munkájában helyünkre lépő ifja­kat, valahányszor fölerősödnek azok a reális alapot nélkülöző baljós bangók, hogy nem lesz kiknek átadni a stafétabotot. Lesz! Ezt mutatta a húsipari szakmunkásképzősök or­szágos versenye a kiváló cím elnyeréséért és -az 505-ös ipari szakmunkásképző -esztergályos- tan'ulőiniak szakmai napja Szekszárdon. És ■ezt, az a fiatal kutatóknak meghirdetett pá­lyázat is, amit 35 év alattiaknak hirdetett -meg -a megyei kórház az egészségügyi informatika témakörében. Jönnék tehát, apák és anyák ■nyomában (haladva a fiák és lányok, s 'ha kí­vánni akarunk nek'ik valami jót, kívánjuk azt, hogy legyenek nálunk különbek, embereszmé­nyeinket százszázalékosan megvalósítók. És, 'Dolgozni csak pontosan, szépen... 'energiáikat, szép indulataikat, ügazságszere- tetüket ügyünkhöz, a szocialista építéshez mindenkor méltóan hasznosítsák! LÁSZLÓ I. Fotó: K. A.-B. ].

Next

/
Thumbnails
Contents