Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-06 / 106. szám

2WÉPÜJSÁG 1983. május 6. Megkezdődött az Akadémia 143. közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) — A kongresszus 1980-ban felhívta a figyelmet arra, ihogy O' soron következő időikre vál­lalt feladatok megoldása1 kő­im oly erőfeszítéseket igényel mindenkitől. A világban azóta bekövetkezett események: a tőkés gazdasági válság elmé­lyülése, a világkereskedelmet gátló diszkrimináció és embar­gó, a szocializmus ellen indí­tott politikai és ideológiai tá­madás, a fegyverkezési ver­seny kiszélesedése és a salát sokasodó gondjaink kü'lön- Jkülön és együttesen is, rend­kívül1 megnehezítették és nehe­zítik progrömunk teljesítését. — A környezeti adottságokat, a nemzetközi feltételeket be­folyásolni alig. vagy egyálta­lán nem tudjuk. Tovább nem folytatható az eddig - szükség- megoldásként - alkalmazott módszer: a beruházások csök­kentése és a fogyasztás továb­bi korlátozása. Egyetlen út áll előttünk: népgazdasági mére­tekben hatékonnyá kell ten­ni a termelést, a szocialista gazdálkodás és a társadalmi rend .nyilvánvaló előnyeit a gyakorlatban az eddiginél tel­jesebben ki kell aknáznunk. — A nemzetközi gazdasági versenyben ma az kerekedik felül, akik kevesebb anyagból, kevesebb energiával, kevesebb élőmunkával képes egységnyi terméket jobb minőségben elő­állítani. A célszerűséget, a pon­tosságot, az ésszerűséget, a hatékonyságot a szocialista társadalmi rend működési el­vévé kell tennünk. Lehet, sokan ágy vélik, hoay pusztán a hát­rányos külső hatások miatt vál­laljuk ezt az utat, pedig nem így van. A külső helyzet csak hangsúlyosabbá tette azt, ami elemi kötelességünk: a szerve­zett, fegyelmezett, hatékony, takarékos és kifogástalan mi­nőségű munkát. — A szocializmus a termelés színvonala és eredményessége szem pont iából éles versenyben van az őt körülvevő világgal. S ha nem álljak ezt a1 versenyt, akkor lassítjuk, nehezebbé tesszük általános céljaink el­érését és hosszú távon tartó­sítjuk a viszonylagos elmara­dottság állapotát. Az alapos felkészültségnek, a tudásnak valamennyi munikaterületen döntő szerepe lesz abban, hogy terveinket teljesíteni tud­juk. Ebben a helyzetben, ami­kor állandó és megújuló fel­adatunk az egyensúly megóvá­sa, s amikor szemünket már 'egy úialbb, talán rövidesen ki­bontakozó fejlődési időszakra Is irányítjuk - megnő a tudo­mány szereDe és felelőssége a holnapi Magyarországért, a szocializmusért. — A tudomány feladata, hogy a meglévő .ellentmondásokból kiindulva, a magyar társada­lom valóságára támaszkodva, a világfolyamatokat számba - véve, tegyen javaslatot a ne­hézségek leküzdését és a to­vábbhaladást szolgáló felada­tokra. Arra van szükségünk, hogy a tudomány adjon köz­vetlen segítségét a kibontako­záshoz. Ha kell és lehet, ve- gyenék részt az erre alkalmas kutatóhelyek a naponta felime­rülő termelési, szervezési, irá­nyítási gondjaink feloldásában. — Változott a politika és a tudomány kapcsolata az el­múlt negyedszázadban. Koráb­ban volt idő, amikor a politi­ka1 elsősorban saját társadalmi, gazdasági gyakorlatának iga­zolását és alátámasztását vár­ta el a tudománytól. Az IMSZMP, visszatérve az elméiét és a gyakorlat lenini egységé­ihez, a kutatás szabadsága és felelőssége biztosításában lát­ja a valóság feltárásának, ér­telmezésén ek, megváltoztató sá - nők egyik fő feltételét. Ezen az lelvli alapon fejlődhetett és fej­lődött .is ki a gyakorlat és a tudomány, a politika és a' tu­dományok közötti termékeny együttműködés. Ez kifejezésre jutott a. nagy horderejű dönté­sek tudományos megalapozásá­ban, a' társadgim.i-gazdo'ségi- kulturáfe jelentőségüknél fog­va kiemelt kutatások megvaló­sításában és a különböző irá­nyító testületek mellett ered­ményesen működő konzultatív, szakértő testületek hasznos te­vékenységében. Szentágothai János és Sarlós István az MTA közgyűlésén. (Telefotó) — A társadalom* előtt álló aktuális feladatok tudományos .igényű feldolgozásának jó pél­dája az MTA közgyűlésein, az elmúlt években lezajlott viták sora. . — Az MTA ebben az évben is nagy fontosságú, a társa­dalom egészét érintő, méltán közérdeklődésre rs számotta.rtó témát tűzött a közgyűlés napi­rendjére. A települések fejlő­dése jelentősen befolyásolja a gazdasági tevékenység haté­konyságát, a lakosság életkö­rülményeinek, kultúrájának ala­kulását. Hatást gyakorol a szo­cialista életmód kibontakozá­sára, hozzájárul nemzeti ikultú- :ránk fejlesztéséhez és hagyo­mányaink, értékeink megőrzé­séhez, továbbá rÖk íté séhez. Mindezek .miatt a politikának is különös figyelemmel kell'kö- vetmie, befolyásolnia a telepü­lésék fejlesztésiét. A településhálózat folyama­tos átalakulásban van. Ebben éppúgy szerepe van a politikai és szakmai elhatározásoknak, mint a. társadalom sokirányú fejlődésének, a nemzetközi ta­pasztalatoknak, az állampolgá­rok törekvéseinek. Megváltoz­tak a társadalmi-gazda sági fejlődés külső és belső feltéte­lei, az intenzív fejlesztési sza­kasz új követelményeket állít a terület- és településfejlesztés elé is. Feloldásra várnáik olyan feszültségék, amelyek az utób­bi egy-két évtizedben halmo­zódtak fel. Figyelembe kell venni ait is, hogy egyre foko­zódik a lakosság igénye arra, hogy nagyabb részt kapjon és vállaljon szűkebb és tágabb környezete fejlesztési felada­tainak kialakításában, azok megoldásában. — Szeretnénk, ha az itt le­zajló vita elősegítené, hogy a hagyományokat és az új köve­teim ényéket ötvöző, humánus és vonzó települési környezet jöjjön létre. A koncepoió elő­munkálatai során szakembe­reink arra. törekednek, hogy a termelőerők területileg arányo­sabban fejlődjenek, a társadal­mi mobilitás és esélyegyenlő­ség feltételei javuljanak. Mindezek pontosabb kidol­gozásában a. tudományra, is fontos szerep hárul. Feladata nem merülhet ki abban, hogy feltárja a településfejlesztés fo­lyamataiban jelentkező problé­mákat, A politika cselekvésre hivatott, és ebben kér együtt­gondolkodást. Mi lépéshátrány­ban vagyunk a nálunk fejlet­tebb, gazdagabb társadalmak településpolitiká jóval szemben. Ez a. hátrány a javunkra fordít­ható, ha tanulmányozzuk ezen országok tapasztalatait, s ha azokból csők a jót, a mi körül­ményeink között hasznosíthütó- kat vesszük át. így sok, az út­kereséssel együtt járó hiba, vagy tévedés elkerülhetővé válik. — 'Minden tervezet kidolgozá­sánál elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy abban em­berek. sorsáról', életkörülménye­inek formálásáról van szó. A tél épülések ügyében megteen­dő intéz1 kedések bosszú távra szálnak. Természetükből adódik, hogy egyúttal kényszerhelyzetet is teremtenek, hiszen: az épület is, a településszerkezet is — nem Is szólva, magáról a tele­pülésről - évtizedeken át fenn­marad; s akár jó, akár nem, az adott kor emberei esetleg több eréberöltőn át használni fogják. Ezért a tervek kidolgo­zásakor az érintett közösségek hagyományait, szokásait és a jövőre vonatkozó igényeit fi­gyelembe kell venni. A nagy 'időtávlatok miatt a megszokottnál körültekintőbb munka, során annak minden részletkérdése iránt fel kell1 kel­tenünk a közvélemény érdeklő­dését. Ma néha az az érzése az embernek, hogy van város párti és van község párti tele­püléshálózati törekvés. A két településtípust nem szabad egymással szembeállítani. Mindkettőre szükség van, mind­kettőnek sajátos a funkciója. Fejlesztésüket egy időben kell megoldani úgy, hogy közben vállalják a másik település la­kóinak ellátását meghatározott vonatkozásokban. A fejlesztés korszerű formái eddig is bizo­nyították; nem szükségszerű az, hogy a város elidegenedjék a természettől, vagy az, hogy a falun nem lehet az urbanizá­ciót megvalósítani. A terveze­tek kidolgozásánál arra is gon­dolni kél1!, hogy egy bizonyos, jelenleg körül nem határolt te­rület- és lélekszámnagyság fö­lött a település elveszti sajátos, rá jellemző hangulatát. — Hosszú időn át a világ min­den táján metropolisokat, sőt megapolisokat építettek. Ez a folyamat azonban megszakadt, túlhaladottá vált, mert a tapasz­talatók szerint az ilyen nagy te­lepülések nem alkalmasak a város egészét magúkénak ér­ző közösségek kialakítására. Nálunk ez a veszély megszűnt az 1960-as években, amikor in­tézkedések történtek annak ér­dekében, hogy Budapest 2 mil­liós lakosságszámúnak egész­ségtelen további növekedését megakadályozzák; s amikor megkezdődött — sajnos nem mindig körültekintően — az ipar vidékre telepítése. — Azzal kell számolnunk, hogy a lakosság egy része valószínű­leg még sokáig nem a saját la­kóhelyén hanem más városban vagy faluban vállal munkát. Ez is szükségessé teszi a települé­sek összeköttetésének korszerű­sítését, nehogy torz arány ala­kuljon ki a munkahelyre és a hazautazás, valamint a tényle­ges munkaidő között. — A divatot sok mindenben lehet követni, de a település­fejlesztésnél ügyelni kell arra, hogy az alkalomszerű divat kö­vetése vagy a korszerűnek tűnő megoldások átvétele nem mim­éig célszerű. Gondoljunk pél­dául a néhány városunk arcu­latába nem illő toronyházakrq4 amelyek egyrészt rontják a vá­rosképet, másrészt — érzésem szerint — mondják a tizedik emelet fölötti magasságban aligha .nyújtanak bensőséges hangulatú, kellemes otthont. De említhetem az úgynevezett alvóvárosok példáját. Sok gaz­dag országban építettek ilyet, megjegyzem, néhány új lakó­negyedünk is hasonló. Ezek úgy épültek fel, hogy távol van tőlük minden munkahely, teljes a csend, napközben még moz­gás is afig-alig van. Bebizonyo­sodott, hogy ez a szépnek tet­sző megoldás nem teremt nyu­galmat, 'hanem inkább unal­mat, s nem az együvé tarto­zást, hanem az elidegenedést sugallja. Úgy kell a lakásokat építeni, hogy azok Idkói élvez­zék a csendet, a jó 'levegőt, de közéi legyenek az élethez - ezt óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények, kereskedelmi és szolgái'tatóhá lázat 'kiépítésével lehet és kell biztosítani. — Felülvizsgálandó a helyi gazdaságii, igazgatási és társa­dalmi szervezetek centralizáci­ós folyamata. A körigazgatás korszerűsítése eredményeként a tanácsok jelentős részét ösz- szevonlák, s ma már települé­seink többségében, minős ta­nács. Az igazgatási korszerűsí­tés azonban nem indokolja, hogy a településekből minden társadalmi, kulturális, öntevé­keny állampolgári szervezetet a tanácsi székhelyekre koncent­ráljanak településeink többsé­gét meqfosszák a helyi közös­séget összekovácsoló, megtartó társadalmi tevékenység lehető­ségétől. — Mondanivalóm lényege: bí­zom abban, hogy a település- hálózat fejlesztése és korszerű­sítése nemcsak a hálózat, de a települések vonatkozásában, az ott lakó emberek életkörülmé­nyeiben is újat és maradandót fog eredményezni. Hadd je­gyezzem meg, hogy azok a fel­ismerések, amelyek eredménye­ként többék között a telepü­lés fejlesztésében is kiigazítjuk és gazdagítjuk az eddig alkal­mazott módszereket — jelentős mértékben éppen a tudományos munka, illetve elemzés és bí­rálat révén alakultak ki. Ezért kérjük a tudomány további se­gítségét is ahhoz, hogy vonzó életcéllá tudjuk tenni az ifjú nemzedékek számára a rájuk váró nagy féladatot, a szocia­lista társadalom építését. — A tudomány nélkülözhetet­len segítséget ad akkor, ha a társadalmi együttélés különbö­ző folyamatainak leírására, elemzésére és a jelenségek jel­zésére Vállalkozik. — A tudomány legyen a poli­tika partnere olyan értelemben is, hogy vitatkozik vele, ha azt szükségesnek és helyesnek érzi, mert ezzél segít. A hallgatással viszont lehetetlenné teszi a kölcsönösen jónak minősülő döntések meghozatalát. Tudo­mánypolitikáik szándéka, hogy a kölcsönös és teljes bizalom légkörében dolgozzunk. E bi­zalom talaján a gondók nyílt feltárása és megvitatása teszi lehetővé, hogy a kutatás sza­badsága messzemenően érvé­nyesüljön. — Alapelvün'k változatlan, s ezt az utóbbi KB-határozat is megerősítette: a tudomány fel­adatainak ellátásához szüksé­ges alapvető feltételeket to­vábbra is biztosítani kell. Az elmúlt hónapokban sokat kel­lett foglalkoznunk azzal, hogy a kutatás számára szűkebbé vált források ellenére biztosít­suk a tudomány további fejlő­désének feltételeit. — Nem ízlés dolga, hanem a fejlődés objektív követelménye, hogy a tudomány nemzetközi kapcsolatait külgazdasági stra­tégiánk szerves részének tekint­sük és ennék megfelelően ala­kítsuk. Azt sem árt hangsúlyoz­ni: a tudomány egészéről van szó, s nemcsak a termelést, a gazdálkodást, közvetlenül érin­tő témákról, kutatási területek­ről. — Nem könnyű, de jó meg­győződéssel vállalható, szép fel­adat a magyar tudományosság átfogó ösztönzése, orientálása, társadalmi képviselete, a tudo­mány belső demokratizmusára alapozott közélet folyamatos megújítása; a. tudományos ér­tékek és érdékek kiválasztása, felmutatása és védélme. E cé­lokért - ha szükséges - vállal­ja az Akadémia a vitákat is a tudománytalan, tudományelle­nes vagy a tudománytól idegen kicsinyes érdekvédelem szelle­mének leküzdésére. Az ilyen szellemű tevékenységben segí­tő, az együttes munkálkodásra mindig 'kész partnerként szá­míthatnak a tudomány művelői a politikára — mondotta befe­jezésül Sarlós István. Sarlós István beszédét a1 köz­gyűlés központi témájának elő­adása követte. A magyar tele­püléshálózat átalakulása cím­mel Enyedi György, a Magyar Tudományos Akadémia levele­ző tagja mondott vitaindítót. Az előadás utáni vitáiban a különböző tudományok iképvi- 'selői, továbbá 'minisztériumok 'és más főhatóságok vezetői szólóitok fel. A vita az MTA 'elnökénék zárszavával fejező­dött ibe. A közgyűlés pénteken folytatja munkáját. Egészségügyi informatikai vándorgyűlés Szekszárdon (Folytatás az 1. oldalról) gáli-emlékülését dr. Horváth Jenő megyei főorvos az SZMT székházában, amelynek földszin­ti tanácstermében kétszáznál jóval többen szorongtak. Az emlékülés elnökségében foglalt helyet K. Papp József, a megyei pártbizottság első titká­ra, dr. Hutás Imre egészség­ügy! miniszterhelyettes, a mi­nisztérium számítástechnikai al­kalmazási bizottságának elnöke, Császár József, a megyei tanács elnöke, továbbá a jelenlévő tu­dományos társaságok vezetőin kívül Aczél György, a Magyar Kórházszövetség elnöke. A Szentgáíi-emíékelőadás be­vezetőjében dr. Hutás Imre mi­niszterhelyettes arról beszélt, hogy dr. Szentgáíi Gyula el­évülhetetlen érdemeket szerzett a számítástechnika hazai egész­ségügyi alkalmazásának elfo­gadtatásában és elterjesztésé­ben. Később az előadó az elektronikus adatfeldolgozás eg észség üg yi a lka I mázó sá na k nemzetközi és hazai történetét tekintette át, s tette ezt a két­napos vándorgyűlés plenáris üléssel, majd két szekcióban folytatódó munkájának invoká­ciójaként. Tegnap, a vándorgyűlés első napján 24 előadás hangzott el. Ma reggel a kerekasztal-konfe- rencia tárgya a területi egész­ségügyi adatbázis tudományos és gyakorlati kérdéseinek meg­vitatása lesz. Később szekciók­ban folytatódik a tegnap elkez­dett munka.. .Ez utóbbit csak délben szakítja meg rövid időre annak a fiatal kutatók részére kiírt pályázatnak az eredmény­hirdetése, melyet a Tolna me­gyei Balassa János Kórház-Ren­delőintézet hirdetett meg. Az I. egészségügyi informati­kai vándorgyűlés — melynek megrendezési joga elismerést fejez ki a Tolna megyei kórház iránt - ma délután négykor ér véget. Szovjet vendégek Szekszárdon Szovjet csoport érkezett teg­nap délután Szeikszárdra. A vendégeket a Gemenc Szálló­ban Csorba 'László, az IBUSZ megyei 'igazgatója fogadta'. A turisták közül többen magas kitüntetések .birtokosai és sokan részt vettek 'hazánk felszaba­dításában. A béke- és barát­ságii hónap keretében ta ked­ves vendégeket Szammer Im- rén'é és Czan.k József, a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társaság Országos 'Elnökségének tagjai 'köszöntötték. A vendégek ima délelőtt a Szekszárdi .'Húsipari Vállalatnál tesznek látogatást, ahol talál­koznak a Szovjetunióiban vég­zett fiatalokkal. Ezt követően a csoport az oktatási igazgató­ság 'épületében kap tájékozta­tót a megyéről. 'Délután három óraikor meg­koszorúzzák a szovjet hősi em­lékművet, majd barátsági est­re .kerül sor az TÁÉV dombori üdülőjében. A vendégek va­sárnap reggel utaznak tovább Pécsre. Pedagógus párttitkárok tanácskozása 'A megyei .pártbizottság nagy- ferméoen tegnap megrendez­ték a pedagógus-pártalaipszer- vezetek titkárainak tanácsko­zását. Előadást tartott Kővári Tibor, a Központi Bizottság 'al­osztályvezetője az iskolai párt­alap s z e nve z etek ok tata spolit i - kai feladatairól', majd az 1982- 83. évi, e hónapban sorra ke­rülő éves beszámoló taggyűlé­sekre való felkészüléshez hang­zott 'el több tájékoztató az ér­tekezleten. PANvtRAMA BUDAPEST Marx Károly, a tudományos szocializmus elméletének meg­alkotója, a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom ki­emelkedő személyisége szüle­tésének 165. évfordulója alkal­mából koszorúzás! ünnepséget rendeztek csütörtökön délelőtt Budapesten, a Jászai Mari té­ren. Marx Károly szobránál a tisz­telet és a megemlékezés koszo­rúit helyezte el a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és budapesti bizott­sága nevében. Korom Mihály, a Politikai Bizottság tagja, a1 Köz­ponti Bizottság titkára és So­mogyi Sándor, az MSZMP bu­dapesti bizottságának titkára. A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa nevében Földvári Aladár elnök és Palotai Károly albínók, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség képviseletében Var­ga Sabján László titkár és Spil- ler Teréz, a Központi Bizottság tagija koszorúzott. * Az Országos Béketanács meghívására csütörtökön ha­zánkba érkezett a Szovjet Bé­kevédelmi Bizottság delegáció­ja. A küldöttséget Volf Szedih, a Progressz könyvkiadó igazga­tója, a bizottság elnökségének tagjá vezeti. * Csütörtökön Budapesten megalakult az Országos Béke- tanács 'ifjúsági és diákbizottsá­ga. A bizottság feladata egye­bek között, hogy olyan akció­kat kezdeményezzen és ösztö­nözzön, amelyek révén kifeje­zésre jut a fiatalok béke iránti elkötelezettsége. LISSZABON Alvaro Cunhail, a Portugál Kommunista Párt főtitkárai csü­törtökön fogadta Maróthy Lász­lót, az MSZ'MP Pollii kai Bizott­ságának tagját a budtapesti pártbizottság első titkárát, aki átutazóban, tartózkodott Por­tugáliában. A 'küldöttség, amely Maróthy László vezetésével részt vett a mozambiki Frelimo- Párt IV. kongresszusán, csütör­tökön hazaérkezett Budapestre. MOSZKVA Az NDK párt- és állami kül­döttsége, amely Erich Ho- neűkernék, az NSZEP KB főtit­kárának, az NDK Államtanácsa elnökének vezetésével kedd óta tartózkodik hivatalos baráti lá­togatáson a Szovjetunióban, hivatalos tárgyalásai befejezté­vel, csütörtökön Moszkvából Alma Atába utazott. * Dmitrij Usztyinov, a Szovjet­unió marsallja, honvédelmi mi­niszter csütörtökön Moszkvában megbeszélést folytatott Bou Thonggai, Kambodzsa nemzet- védelmi .miniszterével. BUKAREST Csütörtökön megérkezett Bu­karestbe Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt KB főtitkára, aki Nicolae Ceausescunak, az ftKP főtitkárának, román állaim- főnek a meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Romániá­ban. WASHINGTON Az Egyesült Államok képvi­selőháza 279-149 arányú sza­vazással jóváhagyta azt a de­mokrata párti határozati javas­latot, amély „a .nukleáris fegy­verek gyártásának és telepíté­sének kölcsönös .és ellenőrizhe­tő 'befagyasztásáról" szóló tár­gyalásokra szólítja fel az Egye­sült Államok és a Szovjetunió 'kormányát. A határozat éles ellentétben áll a Reagam-kor- mányzat stratégiai elképzelé­seivel és fegyverzelkar'látozási taktikájával, de megfelel az amerikai közvéleményben ural­kodó hangulatoknak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents