Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-06 / 106. szám
1983. május 6. NÉPÚJSÁG 3 Munkavédelem 'Az Országos Munkavédelmi 'Bizottság csütörtöki ülésén 'megvitatta az 1982. évi munkavédelmi helyzetről szóló jelentést, és a tennivalókra több javaslatot tett a SZOT elnökségének és a Minisztertanács- n'ak. A bizottság külön foglalkozott a1 fiatalok munkavédelmi 'helyzetével. Megállapította, ihogy többnyire túlzott biztonságérzetük, könnyelműségük miatt éri üzemi baleset a fiatalokat. Az Ipari Minisztérium és a MÉM tájékoztatója egyaránt rámutat arra, hogy a 'harminc éven aluli dolgozók számarányukhoz képest jóval többször sérülnek meg, mint az 'idősebb korosztálybeliek. Gyakran nem veszik komolyan a .munkavédelmi oktatáson hallottakat, feleslegesnek vélik az egyébként kötelező védőfelszereléseket. Az OMB munkaprogramot fogadott el az 1983-1985 között országos koordinációt igénylő munkavédelmi tennivalókra. Energiatermelő akácosok A fa nagyobb arányú energetikai hasznosítására dolgozott ki programot a MÉM erdészeti hivatala'. Megvalósításához tudományos intézetek, termelőszövetkezetek, fagazdaságok nyújtanak segítséget, közreműködnek az új módszerek kidolgozásában, gyakorlati kipróbálásában. E megoldások máris jelentős eredményeket hoztak; tavaly 550 tonna1 fűtőolaj helyett használtak fel az ágazat üzemeiben és a termelőszövetkezetekben fahull'a- dékot. Az energiaárak emelkedése irányította rá a figyelmet a fatüzelés újbóli elterjesztésére, s ennek a Minisztertanácsnak a gazdaságos anyagfelhasználásra hozott határozata' adott nagyobb lendületet. A legkézenfekvőbb megoldásnak az ■erdei fahulTa'd'ék felhasználása kínálkozott, annál is inkább, mert évente a kitermelés után megközelítően 1-1,5 millió köbméter gally, ág, nyesedék marad vissza az erdőkben. Ez bedig értékes energiahordozó: 3—4 tonna fa elégetve ugyanis 1 tonna olajjal egyenértékű hőenergiát termel. Az Erdészeti Faipari Tervező Vállalat eljárást dolgozott ki az olajtüzelésű kazánok, kályhák átállítására fatüzelésre. A iMátrovidéki Erdészeti és Fa- feldolgozó Gazdaság pedig traktorra szerelhető aprítógépet szerkesztett, amellyel a fahul'fadék praktikusan kiszállítható az erdőkből és tüzelésre előkészíthető. .Külön műhelyt is felállított a gazdaság, 'ahol sorozatban készíti a mezőgazdasági üzemeknek a berendezést. Ugyanakkor faőrle- ménybőt megkezdte a fabrikett gyártását. E fűtőanyagot nemcsak saját műhelyeiben tüzeli el, hanem exportálja is. A Balatonfelvidéki Fafeldolgozó Gazdaság három mintaüzemet alakított ki, ahol gyakorlatban mutatja be, hogyan lehet kisebb átalakítással olaj helyett olcsóbb fával fűteni az istállóikat, műhelyeket. 'Eddig az erdőtelepítéseknél 'elsődleges szempont az ipari fatermelés volt, most előtérbe került gyorsan növő, 10—12 év után kitermelhető akácosok telepítése. Ráadásul az akác há- romszor-négyszer sarjadzik - vagyis újbóli telepítés nélkül ismét megnő. Felmérések szerint az ezredfordulóig mintegy 300 ezer hektár mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan területet lehetne energiatierme- íő akácokkal betelepíteni. Simontornya, délután ötkor Simontornyán április 29-én, késő délután két jeles esemény volt. A vármúzeumban képző- művészeti kiállítás nyílt és elkezdődött a Sió menti fiatalok találkozója. A Vak Bottyán lakótelepen ■nem történt semmi jelentős esemény. * 'Némelyek szerint a lakótelepek mindegy, hogy hol vonnak, mind egyformák. Az ilyen cseppet sem nagy leleményre valló megállapítások közlői biztos, hogy vajmi keveset járnak az említett telepeken. Még- bogy egyformák? llCüllemre talán igen. Talán abban is, hogy milyen magasak a házak. Netán még abban is, hogy mindegyikben emberek élnek. És ez a lényeg. Tudniillik az ő gondolkodásuk, közösségi igényeik vagy tehetetlenségük nyomja rá bélyegét a „betondzsungelre”. A Vak Bottyán lakótelep szerencsére kicsiny. A kétszintes, hatlakásos házak sem zárják le a horizontot. Családias jellegű ez a telep. Délután öt órakor, akár itt is készülhetett volna fényiképfelvétel olyan igénnyel, hogy mutassuk be, milyen az élet egy lakótelepeken ebben az időben. Szakasztott olyan, mint bárhol másutt. A házak elé leküldött, leengedett vagy lecsapott gyerekek kergetik egymást. Ugróköteleznek, labdájukkal tépik a bokrokat. Néhány kismama sétáltatja apróságát, jóvágású férfi könnyedén cipel egy sörösládát. Egy, minden valószínűség szerint egynapos autó- tulajdonos, tulajdonába bele- szerelmesedve a betonon crossozik. A házak körüli látvány tisztaságban és a növények ápolt- ságá'ban más és más. Varga Pál, a bőrgyár üzemi éttermének vezetője mi mást csinálhatna, mint az általa ültetett virágokat öntözi. Ténykedései közé tartozik ez, mert Visszatérő tennivaló, ha elmulasztaná, hiányozna a kertészkedés. — Nekem nincs hobbikertem- mondja. - Szeretem a virágokat, szeretek pepecselni velük. Én is és a feleségem is. — Nem túl gyakori, hogy egy fakó fogja magát és önszántából kertészkedik, hogy a koznék is szépet teremtsen... Varga Pál bólint, hogy tudja. — Még a1 saját pénzem is benne van a virágokban. Aztán a hat lakónak közös pénze is van. Éppen abból vettünk nemrégiben fenyőfákat. Kiültettük. Néhányon, mert itt az ilyen dolgokban kevés a segítség. Látja - mutat a focizó gyerekekre -, most is berúgták a labdát a virágokhoz. De most jól sikerült. Én bizony, ha kell, rájuk szólok. Ez nem tetszik néhány szülőnek. Persze, ha az ő házuk előtt történik ugyanez, akkor azonnal szólnak, mert az az övék. A lakótelep lakásai közül sok a bőrgyár juttatta munkás- vágy szolgálati lakás, és sok OT'P-s is van. Csórik József és ■neje — mindketten bőrgyáriak- az erkélyen levegőznek. Nagyobbik lányuk a konyhában ■mosogat, a kisebbik játszik. Amikor a lakótelep közösségi élete felől érdeklődöm, ezt válaszolják: — Családok között van sok barátság. Együtt teniszeznek, fociznak itt a pályán. A közösségi munkára már nehezebb összehozni őket. — Mi lesz a ma esti programjuk? — Megnézzük, hallgatjuk a Kádár-interjút a tv-iben, a nagylány pedig diszkóba megy. Mi is továbbmegyünk. Néhány lakó a> répcsőház előtti kispadra ül „kommunikálni”. Vígh Lászlóné a 18-as házból bizonyára főtt vacsorával várja ■már haza férjét a műszakból. A kismamák tovább beszélgetnek, mintha mi sem történt volna. Mert ugye nem történt semmi. Minden megy a maga útján. A napok, az órák, a percek... Igazán nagyon rövid idő alatt, talán egy hét sem kellett, ki- zöldültek a fák. sorol a kukorica és a napraforgó, hányja kalászát az árpa. A mezőgazdaságban dolgozók elégedettek, mert nem esett az eső, ezért könnyen, időben el tudták vetni a tavasziakat, és elégedetlenek, mert most nem esik az eső, pedig hát nagyon kellene a vetésre. így van ez mindig, s nagy kár, hogy egyelőre az esőt, a napsütést megrendelni nem lehet. A tavaszi határ lassacskán elcsendesedik, igaz, most még húzzák o porcsíkot maguk után a vetögépek. A tamási Széchenyi Tsz-ben a hét elején kezdték vetni a babot. A P-2-es táblán, ami a póri határt jelöli, 100 hektáron veti a csávázott, s ezért most püspökliJa gyöngy- babot az öreg Lajta vetőgéppel Feizinger György traktoros és Herr Mátyás faros. Jól. könnyen tudnak dolgozni, hisz csak a talajfelszín a száraz, a vetest a la posa n el őkészit ett ék. iKoosolán, a szövetkezetben — az agronómián — most már az elszámoláson dolgoznak. Simon Károly növénytermesztési ágazatvezető a vetési „menetrendet" sorolja. Idén tavasszal 60 hektáron vetettek lucernát, 84 hektáron szárazborsót. 150 hektáron zöldborsót, 143 hektáron napraforgót. 812 hektáron kukoricát, 199 hektáron pedig silókukoricát. A jövő héten kezdik vetni 25 hektáron a babot. A vetés jól sikerült, időben és jó minőségben megkapták a vetőmagokat, s a talajt is előkészítették.- Sajnos, nem esik 'errefelé az eső, s ez meglátszik a vetésen. A föld cserepes, és minél későbben vetettünk, annál gyengébb a kelés - mondja az ágazatvezető.- Idén tavasszal mi okozta a legnagyobb gondot?- A műtrágyaszállítás. Idén nem kaptuk meg időben a műtrágyát, ezért kölcsön kellett kérnünk Szakosról, de még így is kevés volt. A tervtől eltérően más típusú és kevesebb műtrágyát szórtunk ki. A hibásak nem mi vagyunk: idejében megrendeltük a szükséges mennyiséget a kereskedelmi bonyolító szervnél, a TSZKER-nél. A kárát viszont mi látjuk, mert terméskiesésre, illetve a talaj tápon yagtortalma nők csök'kénésé- re lehet számítani. A növény élni akar, s nem a növényt, hanem a talajt kell trágyázni.- Nem reklamáltak a kereskedőknél vagy a gyárnál?- Naponta ment a telefon, a távirat. Épp most kaptuk a telexet Peremartonból: „Tájékoztatjuk, hogy a 8-21-21 összetételű műtrágyát ötödik hó 25-én kezdjük kiszállítani. Fenti időpont után várható vasúton történő kiszállítása." A tavasziakra ezt már nem tudjuk kiszórni, de kénytelenek vagyunk átvenni, hogy ősszel legyen elegendő. Baj van a szállítással is, a gyár ezt nem szívesen vállalja, saját autóinkkal kell elhozni. Pedig csak egy fuvar 3000 forintba kerül, s ennek 50 százalékát sem térítik meg. öt forduló kellene, hogy azt a műtrágyát, amit pillanatnyilag diszponáltak, elhozzuk. Teljes a kiszolgáltatottság, arról nem is beszélve, hogy a vagonok hiányosak, s ezt a gyáron „bevasal- oi" képtelenség.- Milyen munkák vannak még hátra?- A kertészetben már készülnek a kiültetésre. A hüvelyeseken kívül uborkára, paprikára, paradicsomra és sárgarépára kötöttünk szerződést a Szigetvári Konzervgyárral. A fólia alatt most nem hajtattunk, mert nem éri meg. Palántát viszont hozzávetőleg 200 ezret készítünk idén. A paprika, a paradicsom, káposzta, kaníiolpafánta zömét a téesz földjére ültetjük ki, de kerül belőlük a környező községekbe és Dombóvárra is. A szántóföldi zöldségterület a borsón és babon kívül 32 hektár, ebből 8 hektáron már elvetettük a sárgarépát, s a héten földbe Ikerül 4 héktáron az uborka is. Paprikát 5, paradicsomot 15 hektáron termelünk, a palántázást 3 géppel 3 nap alatt elvégezzük. Kocsola, Szakcs, Lápafő, Nak. A határban többnyire vegysze- rező gépeket látni, s azt, hogy imitt-amott már elkezdték a lu- cernakaszálást. A községek körüli szőlőkben viszont igen sokan dolgoznak. Mint például a 74 éves K. Vörös József Nak mellett, az Almási-hegyen.- Mennyit van kinn a szőlőben?- Nyitástól bekapálásig, és bekapálástól nyitásig. Nyáron dolgozgatok, télen olvasok és hallgatom a rádiót.- Mi a mai munkája?- Permetezek Bi-58-cal és Zinebbel. Legközelebb már a lisztharmattól is védem a szőlőt. Bár nekem olyan fajtáim vannak, hogy betegségre nemigen érzékenyek. Lesem állandóan a szőlőt, hogy mikor mit kíván.- Mennyi a terület?- Kocsiúttól kocsiútig 1200 négyszögöl. Ebből 340 a szőlő, a többi a kukorica, krumpli, meg konyhákért. Megterem itt az égvilágon minden, ami a családnak kell. Teljesen egyedül dolgozom meg a földet. Egy üres napom sincs. Reggel jövök, este megyek gyalog vagy biciklivel.- Nagyon szép tiszta a terület, egy gazt sem látni...- Pedig nemcsak kapálgatok, hanem szaporítok is. Errefelé megszerették a Zalagyöngyét, ezért 500 sima vesszőt tettem le. Szemeztem körtét, őszibarackot. Kannában hordom a kútról a vizet, öntözgetek mindent. Pláne most, hogy nincs eső. Kemény a föld, porzik, a növény meg szomjazik. Most, hogy elvégeztük a tavaszi munkákat, semmi más, csak egy jó kis eső kellene. DVM Fotó: Bakó Jenő Gyomlálják a paradicsomot Kocsolán K. Vörös József: „Lesem állandóan a szőlőt” Freizinger György traktoros és Herr Mátyás faros szíjHatárjárás
