Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-27 / 124. szám

1983. május 27. Képújság 3 Ülésezett Szekszárd város Tanácsa Az alapellátás színvonala és fejlesztése Bányászjárat !L Egy utas utaztatása havi 25 ezer forintba kerül a bányának Tegnap délután ülést tartott Szekszárd város Tanácsa. A napirendi pontok megtárgyalá­sa előtt Kovács János tanács­elnök rövid beszédben, majd a testület egyperces néma felál­lással tisztelgett a tanács nem­régiben elhunyt tagja, Széli István emléke és érdeme előtt. A megemlékezés és a lejárt határidejű , tanácshatározatok­ról szóló jelentés, valamint a tanácsi költségvetési és fejlesz­tési terv teljesítéséről szóló té­ma megtárgyalása után Kovács János tanácselnök számolt be a megyeszékhely alapellátásnak helyzetéről, az alapellátás fej­Ha marosan egy éve lesz, hogy megaliaikuilt a fogyasztók megyei tanácsai, ennyi idő ta- paiszfa.lató'iit már érdemes ösz- szegezinli és megnézni, milyen­né is formálódott o .megalakult tanács. Ugyanakkor országos akció is kezdődik, amelyben a fogyasztók valamennyi tanácsa részit vehet, ha akár. A taná­csok ugyanis, a megyeiek és a városiak is önállóak, saját munikatervüket saját területük adottságai alapján határozzák meg. Korsós István nyugidíjas, a fogyasztók megyei tanácsának elnöke, az országos tanács tagja; őt kérdeztük az első év tapasztala fairól. — Pontosan 1982. június 16-áin aiüakulit meg a tanács, a Hazafias Népfront keretén be­lül. Fő feladata, hogy figye­lemmel kísérje a kereskedelem, a vendéglátás és a lakossági szolgáltatás helyzetéit, észrevé­teleivel, javaslataival — ha kell, eljárás kezdeményezésével — védje, illetve védje meg a vá­sárlók érdekeit. Tevékenységün­ket-a népi ellenőrzéssel és a szakszervezetekkel asszehangoI- tan végezzük. — Milyen módszerekkel dol­gozik a tanács? — Van munkaitervünk, ennek részieteiíről majd még szólok. A népfront egyes kérdésekben közvetlen fórumokat szervez. A beszélgetések is lehetővé te­szik, hogy az emberek elmond­ják a véleményüket ezekről a kérdésekről általában és szól­janak konkrét tapasztalataik­ról-. Természetesen kapcsoló­dunk országos akciókhoz, ese­tenként részt veszünk népi el­lenőri vizsgálatiban vagy szak- szervezeti felmérésekben. Nyi­tottak vagyunk minden fogyasz­tó és a társszervek felé. Ná­lunk nincsenek lezárt ügyek, egy-sgy témát addig tartunk napirenden, amíg megnyugta­tóan nem rendeződik. Együtt­működünk a városi fogyasztói ta-n ács o kka l, tapo s ztalatalimkat és észrevételeinket rendszere­sen jelezzük az országos ta­nácsnak. Azt már nem is kell külön mondani, hiszen az a munkánk lényege, hogy ott je­lezzük a problémákat, ahol azo­kat elintézhetik. — Milyen a tanács személyi összetétele? — A tagok egy része képvi­seleti alapon került be a fo­gyasztók taná-osóba, mindazon társszervektől és szervezetektől, amelyekről már beszéltünk, és azoktól, amelyeknek közük van vagy a lakosság ellátásához, vagy képviseleti feladatúk egyébként is von. Huszonhárom tagiunk között van képviselője a szakszervezetek megyei ta­nácsának, a népfrontnak, a KISZ-m ek, a KISZÖV-nek, a MÉSZÖV-nek, a TBSZÖV-mek, a KÖJÁL-nOik, a népi ellenőrzés­nek, a megyei tanácsnak. Tag­jai a városi tanácsok elnökei is, a többiek pedig népfront- aktiviisták. Félreértés ne essék, az említett tagok nem a szer­vezetűiket, vagy intézményüket lesztésének feladatairól Szek- szárdon és a városkörnyéki köz­ségekben. iE napirend vitájában öt ta­nácstag kért szót, majd ezt kö­vetően dr. Schwem'mer László általános tanácselnök-helyettes szóbél! kiegészítésével együtt került megtárgyalásra az elmúlt évben a megyeszékhelyen vég­zett társadalmi munka értéke­lése és az idei tennivalók meg­határozása. A társadalmi munkáról szóló vitát követően Kovács János a városszépítő társadalmi mun­kában végzett eredményekért kitüntetéseket, Okleveleket és képviselik, hanem osalk és ki­zárólag. a fogyasztót, az össze­tétel éppen ilyen, hogy miméi rövid ebb úton taifthasisiúk a kapcsolatot, ezekkel a szervek­kel, szervezetekkel, mozgalmak­kal. A tanács szinte az egész lakosságot képviseli, minden­kinek közvetlen információi vannak a maga terül eltérői, ahova aztán Viszi is a tájékoz­tatásit a tanács munkájáról; és intézi az abba a körbe tartozó ügyeiket. A városokon kívüli nagyköz­ségekben is felkértünk aktivis­tákat erre a munkára, a.kiiik lakóhelyük fogyasztóit képvise­lik. Mintegy tíz települést si­került ai közvetlen információ­ba bevonni. A városi tanácsok­ban részt vészinek a környező • községeket képviselő személyek is. — Milyen témákkal' foglalkoz­táik az egy év atültit? — A megyei testület négy alkalommal ülésezett, többek között foglalkoztunk az öt mun­kanapos fiiét bevezetéséinek ta­pasztalataival a kereskedelem és a. szóig altatás területén, a szerződéses üzletekkel a fo­gyasztók érdekvédelme szem­pontjából; és a falugyűléseken * felvetődött — ránk tartozó — kérdésekkel, az illetékesek be­vonásával. Az üléseiket megelőzően a városokban a tanácsok fóru­mokon hallgatták meg a lakos­ság Véleményét, és aztán tet­ték meg észrevételeiket. Ez ideig nyolc alkalommal1 volt fórum, ezeken természetesen a tárgykörökön kívül más észre­vételek is elhangzottak, ame­lyeket szintén nem hagyunk fi­gyelmen kívül. — Melyek voltaik azok a fon­tosabb kérdéseik, amelyekben intézkedések is születtek a fo­gyasztók tanácsának javaslatai alapja n ? — Sok ilyen volt, persze ezek többsége olyan, hogy egyik pil­lanatról a másikra nem oldha­tó meg, de már az is valami, ha felvetünk egy problémát, és arra odafigyelnek az illetéke­sek. A fogyasztói tanácsok egy- egy téma megtárgyalására meghívják az érdekelteket is, így sikerült egy sor részletkér­dést rendezni Simontornyán, Vagy éppen Szeks.zárdon. A dombóvári fogyasztók tanácsá­nak indítványára hathatós in­tézkedéseket tett a. városi ta­nács az üzletek előtti tisztaság betartására; és a városképet elcsúfító sátras árusítás meg­szüntetésére. Intézkedtek arról is, hogy a péksüteményeket nyitás előtt szállítsák ki az üz­letekbe. A paksiak javasolták az áfésznek a szállítási fegye­lem javítását. A bonyhádiak j'avas'lata1 nyomán az üzletek nyitva tartása már jobban al­kalmazkodik a vásárlók igé­nyeihez. — Lapunkban is beszámol­tunk airrol, hogy például a Patyolatnál milyen intézkedése­ket tettek a bérágynemű-szol- gáitatás javítására, — A jövőben is célunk, hogy munkánkról miinél szélesebb köszönőleveleiket nyújtott át. A Tolna megyei Tanács alapította Kiváló Társadalmi Munkáért ki­tüntetést négy személynek ítél­ték oda. Négy szekszárdi üzem, vállalat és iskola képviselőjé­nek nyújtottak át oklevelet, há­rom tanácstagnak úgyszintén. A megyeszékhely címerével dí­szített papírra írott köszönőle­velet tizenkét személynek adták át, illetve küldik meg. Három kiválóan tevékenykedő önkén­tes rendőrt is megjutalmaztak. A tanácsülés több, mint egy tucat közérdekű bejelentéssel és interpellációváI zárult. körben szerezzen tudomást a 'közvélemény. A közvélemény erej’e az, amire a tanács leg­inkább tóm Ódzkodhat. Kapcso­lódtunk az országos vizsgála­tokhoz és kérdőíves felmérést Végeztünk a bútorforgialmazás- lől. A Geíka, és az AF'IT átszer­vezése is a FOT-ltól indúlt el, o megyeli helyzetről ml is be­számoltunk, sőt már ott tar­tunk, hogy a kezdeti eredmé­nyek igazolják is az átszerve­zést, rnlindlklét szolgáltatás kö­zelebb került a lakosságihoz. — Mik az idei tervek? — Munkatér vünkben az aláb­bi témák szerepeinek: o ház­táji és a kisegítő gazdaságo­kat kiszolgáló termékek áruét­'látása és az érdekvédelem. A négy város piaidándk ellátását és az áraikat is áttekintjük, ön­álló témaként visszatérünk a textil tiszti tás és ágyneműcsere helyzetiére és felmértjük a fej­lesztés lehetőségeit Saját munkatérvünkön 'kívül kapcso­lódunk egy országos program­hoz, amelynek részleteiről fo­lyamatosan tájékoztatni sze­retnénk a közvéleményt. Széles körben meghallgatjuk a fo­gyasztók véleményét, az él'elmi- sz erei látásról; annak körül mé­nyeiről. Ebben a felmérésben is azt tartjuk szem előtt, amit által!óiban a tevékenységünk­ben: amit megtermeltek, az jusson el a fogyasztókhoz. Az ellátás színvonalát, a kulturált Vásárlási körülményekkel, az eladók udvarias magatartásá­val; beruházás, sőt tulajdon­képpen egy fillér nélküli is emel­ni lehet. Módszereink között szerepel kérdőíves felmérés, kérünk tájékoztatást az illeté­kesektől, éppúgy, miiint eddig, és lesznek fórumok is. — Hogyan fogadják a taná­csok és kereskedelmi szervek az észrevételeket? — Kedvezően, azt hiszem úgy vélik, hogy saját munkájúkban is hasznosítani tudják a mi észrevételeinket, ilyen módon nagyobb közmegelégedésre vé­gezheti munkáját a kereskede­lem és a szolgál tatás, s nyil­ván nekik is ez a céljuk. Az is igaz Viszont, hogy a keres­kedelem g/aikram ki van szol­gáltatva az iparnak, a szolgál­tatók helyzete sem könnyű, egyes problémák megoldásához idő és pénz keli. Ettől függet­lenül a tanács nem azért van, hogy az ő gondjaikat meghall­gassa és megértse, hanem azért, hogy a fogyasztók érde­keit képviselje. — Teszik mindezt társadalmi munkában. Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést, ■miiért vá'lfal'ta el ezt a sok mun­kával járó megbízatást? — Negyvenkét évig voltam köztisztviselő, sőt már az apám is az volt. Egész élétemben a lakosságot, a társadalmat szol­gáltam, ez a magatartásforma ivódott belém, szeretem csí­né Imi. — Köszönjük a beszélgetést. IHÁROSI IBOLYA A megfelelő embernek Pen­czel Dántól bizonyul, ő a bu­szon hallott kérdések meghall- gatójia. Penczel Dániel ez idő szerint üzemvezető-helyettes és személyzeti vezető. Nagymá- nyákiról jár Zobákra, tehát in­gázó maga is. Vájárként kezd­te. Mindezekből következük, hogy nem tudok számára újat mondani. De egy személyzeti vezetőnek nem is szabad újat monda ni. Mindenesetre tisztázni kell az anyagi ügyeket.- Szerencsés elvtárs, az üzemvezető, azt mondta a leg­utóbbi munkásgyűlésen, hogy: „Emberek csak egy bukszánk van!” Tehát tekerhetjük bárhogyan a szót, csak egyetlen pénztár­cából lehet fizetni a bányászo­kat. És azt is csak akkor, ha tonnaszám jön fel a szén a mélyből. 'Ennyit a fizetésről. A fiatalokról: Penczel Dániel gyakorlati ember, így inkább Flóra Mihály szálkai illetőségű bányász tör­ténetét .meséli el.- Fiára Mihály úgy gondol­ta, hogy otthon a faluban gaz­dálkodni kíván. Mi jószerencsét mondtunk erre és azt, hogy ha Fiára Mihály megunja a gaz­dálkodást, talál helyet a bányá­szaik között újra. És Flóra Mi­hály két év utón jelentkezett. Ezzel két dolgot is megdöntött egyszerre. Tudomásul kell ven­ni, hogy a paraszti munka sem gyerekjáték, meg azt, hogy a fiatalok azért jönnek a bányá­ba.- De, azt mondják az öre­gek, hogy a fiatalok tartják a markukat.- A marikat az öreg bányász is szereti tartani- Ez így igaz - mondom.- Abban mindenkinek igaza van, hogy a fiatalok sok pénzt akarnak keresni. Ha az első há­rom hónapban valaki nem visz haza nyolcezer forintot lega­lább, akkor elkeseredik és je­lentkezik nálam, hogy csaló­dott. Pedig a fiatalokat egy éviig nem küldhetjük az igazi termelésbe, mert a gázk'itöré- ses helyeken nem dolgozhat­nak. És a Zabáikon mindenütt gázkitöréses a bánya.- Akkor megint a kereset kö­rül matatunk. ,- Az alapkeresettel van baj — mondja Penczel Dániel. — Ezt a minisztérium is elismeri, sőt m°r tervjavaslat is született, miképp lelhetne megoldani. De, azt azért tisztázni kell: megfi­zetjük az embereiket. Csak azo­kat nem, akik a vájvégen van­nak. Az szinte megfizethetetlen. Csapongó a beszélgetés. Me­gint a fiatalokról esik szó: — Igyekszünk minden értel­mes embert megfogni. Ez tiszta sor. Hol nem igye­keznek manapság minden ér­telmes embert megfogni? DE, HÉTVÉGÉN IS KELL DOLGOZNI... Kibékít'hetetlen.nek látszó el­lentét feszül a személyzeti ve­zető mondanivalója között. Az egyik oldalon a már leszáza­lékolt, de még munkára alkal­mas vájárokat árra kérik, hogy legalább havonta 10 műszakot termeljenek, addig a másik ol­dalon arra kérik a fiatalokat, hogy legyenek bányamérnökök, vagy technikusok, vagy bármik, csak tanuljanak. 'Ez nem is olyan egyszerű. Nagyon sokan nem ismerik fel a lehetőségiét, panaszkodik Penczel Dániel. Szervezünk mi általános iskolától kezdve min­dent... előre alkarjuk vinni az emberéket. Nem is lenne izgalmas ez a beszélgetés, ha közben nem csörrenne meg néha a telefon, Igazolandó Penczel Dániel monda nlivalóját. Most éppen arról beszél egy öreg bányásszal, hogy mi le­gyen a fiával. A fiú most érett­ségizik. Először is munkáidő- engedimény kell neki a vizsgáik­hoz. Ezt a személyzeti vezető azonnal megígéri. De, még lát­ni a'kainja a vizsga előtt a fiút. Látni és beszélni vele. Jó lenne megfelelő posztra kifogni a fi­út. Ezek szerint a személyzeti vezető olyan mint a halász. — Minden emberrel megpró­bálkozunk. Több lehetőséget is élé tárunk válasszon. Folytassuk a beszélgetést a túlmunka röf. Mert ilyentájt, nyáridőben, ezt nem szeretik az emberek. Mármint azok, akik­kel együtt utaztunk. Ennek több oka van. Valamikor régen ­talán a történelem előtti idők­ben - a bányász a si'ht utón bement a kocsmába és tetemes mennyiségű sör elfogyasztását követően ment haza, másnap leszállt a bányába és utána megint sörözött. iEz az idő lejárt. A bányász­nak autója van. Ez újabb o'k, hogy megtartóztassa magát a sörtől. A bányásznak manap­ság kiskertje van. Ez kell az egészséghez is, de a konyhára is hoz valamit. Ebből követke­zik, hogy manapság a bányász­nák kevesebb ideje van a sö­rözésre. De, kevesebb ideje akad a túlmunkára is. Tehát nem szívesen jön be dolgozni a hét végeken. — Azt kérjük, hogy havonta egyszer legalább jöjjön be mindenki szombaton - mondja az egyszerűnek látszó kérést a személyzeti vezető. — Ezért ko­moly pénz üti a markát. Ha le sem száll, már a megjelenésért is pénzt kap, ami természete­sen még mindig nem ösztönzi a bányászt a szombati leszál­lásra. Meg kell művelni a ker­tet... iMindezekfoől kitűnik, hogy am'ik'or olyan örömteli híreket hallunk a, bányavidékek környé­kéről, hogy sokezer újabb bá­nyász jutott telekhez és sze­mélygépkocsihoz, meg nyaraló­hoz, egyben ez azt is jelenti, hogy a bányásznak egyre több az üzemen kívüli elfoglaltsága. lEzt igazolandó ismét kitérőt kénytelenók vagyunk tenni, mert megjelenik az irodában egy fiatalember, aki választ szeretne adni egy kérdésre. A személyzeti vezető elnézést kér, de a beszélgetés halaszt­hatatlan. De, ha van kedvünk, mi is okulhatunk belőle. A fia­talember a káderutánpótlás legbiztosabb emberének számí­tott. Lassan meglesz a szüksé­ges iskolája is. A hivatal is. Azt ajánlották neki, hogy legyen üzemrendész. Amire ismételten szükség van. Ahol emberek van­nak, ott rendészre is szükség van. Ezt nem érdemes tovább folytatni, mindannyian tudjuk, miiről van szó. A fiatalember azt szeretné közölni, hogy nem vállalja a rendészi teendőket. Ez becsüle­tes beszéd, csak ehhez kacska­ringósan jutunk el. Először is nagy a megtiszteltetés, hogy rá gondoltak, másodszor pedig kellene is valamilyen új beosz­tás. A fiatal szakinak van mellék- foglalkozása, meg kapott telket is, építkezik. Tehát a napi mű­szakon kívül nincs ideje több a bányára, mint kellene. A ren­désznek pedig akkor kell a bá­nyában lenni, miikor ügy van. 'Mindezekből kitűnik, hogy a fiatalember részére nemcsak a személyzeti vezető kínált meg­felelő beosztást. Csapatok is hívták. Másodszorra pedig meggyőződünk arról, hogy a személyzeti vezetőnek sem ró­zsás a helyzete... lassan indulnunk kell, mert háromnegyed háromkor indul a buszunk vissza Tevelre, a dél­előttösökkel. Addigra oda kell érníi, bármennyire érdekfeszítő a személyzeti munka. iMég meg kell ismerkednünk Scheffer János kubikossal, aki 25 éve jár Závodról a bányá­hoz, Szentes Lajossal, aki ge- rincműf'ét után még mindig a föld alatt dolgozik és még meg kell hallgatnunk, hogy Szeren­csés Ferenc üzemvezető tlp-top ember... (Folytatjuk) HAZAFI JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Az első év tapasztalatai Amit megtermeltek, az kerüljön is a fogyasztókhoz Interjú Korsós Istvánnal, a fogyasztók megyei tanácsa elnökével A Zobák-akna udvarán, műszókba menet Lejárt a délelőttösök munkaideje

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents