Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-27 / 124. szám
A NÉPÚJSÁG 1983. május 27. Hírek, események A Volán 11. sz. Váll-alot szakszervezeti bizottsága a gyermeknap alkalmából 15Ö00,- Ft értékű sportfelszereléssel ajándékozta meg a Sze'kszárd városi Üttörőházott. — A pedagógusszakszervezet megyebi zott*á go &zoci álpol i titk cm bizottsága a közelmúltban ülést tartott. Kiemelten fogtlaíUcoztalc a nyugdíjasokkal és a gyesen levőkkel. A következő időszak feladataként kérőit meghatározásra a nagycsaládosokról és a gyermekeiket egyedül nevelőkről va'ó fokozott gondoskodás. — A bonyhádi szakmaközi bizottság május 18-i ülésén tárgyalta meg és alakította ki előzetes véleményét a városi tanács vb elé kerülő település- fejlesztési tervről. "Ür — A báta széki szakmaközi bizottság által szervezett nagyközségi kispuskái lövészversenyen hét munkahely 28 versenyzője vett részt. A csapat- versenyt az erdészet, az egyéni versenyt pedig Vanya Tibor erdészeti dolgozó nyerte. — A pincehelyi szakmaközi bizottság a közelmúltban megvizsgálta a nagyközség egészségügyi és szociális ef'átottsá- gi helyzetét. Többek között megállapították, hogy a több mint (tíz évvel ezelőtt létrehozott öregek napközi otthona a község idős emberei részéről ma már elfogadott intézmény, amit színvonalas ' munkával értek el. Az otthon minden kényelmet kielégít, biztosítja a szükséges étkeztetést, a rendszeres orvosi éli átárt, kulturális lehetőséget. A nagyközségi tanács nincs egyedül ebben a munkában, mivel a helyi termelőszövetkezet, a gáztöltőüzem, a kéményseprő vállalat, az iskoláik és még más munkahelyeik társadalmi segítségére is számíthat. jí2h — A tolnai nagyközségi szakmaközi bizottság, az elmúlt időszakban tájékozódott a családi ünnepeket rendező iroda munkájáról, örvendetes, hogy a társadalmi esküvők száma jelentősen növekedett. Viszont még mindig nem veszik eléggé }n'f> n v’f") o m pnuarlnk <•» foryso. tések között kevés az ún. tór- sadiallmli. A szakmaközi bizottság o rendezöi.roda munkájának támogatását határozta el. A nyugdíjasok élet- és szociális körülményei A Közalkalmazottak Szakszervezete megyei bizottsága közelmúltban tartott ülésén tárgyalta meg a nyugdíjasok élet- és szociális körülményeit. Az előterjesztett anyag összeállítását megelőzően, az alapszervezetek aktivistái a nyugdíjasok többségét személyesen felkeresték és tájékozódtak helyzetükről. A beszélgetések alkalmával számos, figyelemre méltó gondot mondtak el a nyugdíjasak, amik foglalkoztatják őket és amelyekben segítséget lehet nyújtani számukra. Ezek közül néhányat megemlítünk. Elég sokan nem tartják megfelelőnek volt munkahelyükkel kapcsolataikat, volt munkatársaik ritkán keresik fel őket. Többen azt is szóvá tették, hogy nemcsak a beosztott dolgozókat, szakszervezeti aktívákat várják, hanem volt vezetőiket is. Főként az egyedül élők kérik a segítséget abban, hogy öregek napközi otthonában, vagy másutt kapjanak ellátást. Olyan igény is felmerült, hogy létesítsenek öregek napközi otthonát, ahol még nincsen. Az alacsony nyugdíjjal rendelkezők közüt néhányon elmondták, hogy bizony jól jönne, ha évente egy-két alkalommal kaphatnának a tanácstól rendkívüli segélyt nagyobb kiadósaikra, mint például a tü- zelőbeszerrés. A segély kérésével viszont úgy vannak, hogy kissé szégyenük, tartanak tőle, hátha elutasítják őket. A vita során az említett gondokkal kapcsolatban több felszólaló véleményt nyilvánított, amely alapján a megyei bizottság kialakította álláspontját és a teendő intézkedéseket. A volt munkahellyel, munkatársakkal a kapcsolatok javítása, ápolás’a emberileg, érzelmileg nagyon fontos, nem véletlen, hogy többen nem is kértek mást, mint hogy gyakrabban keressék fel őket. Ezért a szakszervezeti bizottságok figyelmét nyomatékosan rá kell irányi tárni erre, nekik pedig kezdeményezniük kell a vezetőknél a nyugdíjasok látogatását. öregek napközi otthonának létesítését csak kellően megfontolt esetekben, a tényleges igények alapos felmérése és annak mérlegelése után célszerű kezdeményezni. Kis létszámú érdeklődés esetén a nyugdíjasok összejövetelét más módon kell biztosítani, amelynek formáját, megoldását helyileg kell kialakítani. Ebben vállaljanak részt és segítsenek az adott helyen működő szakszervezeti bizottságok, keressék meg a helyi tanácsokat. A nyugdíjasok ebédeltetése csaknem minden helyen megoldható vendéglőből', gazdasági egység üzemi konyhájából, gyermekintézményből, stb. Ugyancsak a helyben működő szakszervezeti szervek figyelmébe ajánljuk a nyugdíjasok ezen gondja megoldásának elősegítését. Az arra ténylegesen rászoruló nyugdíjas tanácsi segélyezésének különösebb akadálya tudomásunk szerint nincs. Előfordulhat, hogy a helyi tanács szerveinek nem jut tudomására a hozzájuk segélyért nem folyamodó nyugdíjas életkörülménye. Éppen a nyugdíjasok gyakoribb látogatásával, az élő kapcsolattartás útján viszont a volt munkahely, szakszervezeti szerv részéről azt látják, tapasztalják. Ha indokoltnak tartják a segélyezést, bátran kezdeményezzenek a tanácsnál, az nem lesz eredménytelen. A nyudgdijasok által jelzett prcb'é mákat konkrétan a közalkalmazottak területén tapasztaluk, de véleményünk szerint a többi nyugdíjasnál is hasonló a helyzet. Ezért általában meglévő gondokról van szó, ami miatt valamennyi szakszervezeti szerv figyelmébe ajánlható. Sokat segíthetnek a szakmaközi bizottságok is. Természetesen a legeredményesebb munkát a többi helyi szerv (Hazafias Népfront, KfSZ, Vöröskereszt stb.) történő együttes kezdeményezés, intézkedés biztosítja. Eszközök a dolgozók védelmére Szekszárdon a Panoráma mozi előcsarnokában volt látható az a kiállítás, amelyen olyan eszközöket, felszerelési tárgyakat mutattak be, amelyek a dolgozó ember védelmét szolgálják. Ismerve a baleseti statisztikákat, jó megszívlelni az egyik ott elhangzott mondást: Ne csak nézzük, használjuk is őket) Gáspár Sándor: A munkásosztály szolgálatában Ebben a könyvben Gáspár Sándor mondja el, hogyan élte meg e történelmi időket, hogyan lett a motorszerelősegédből a magyar szakszervezetek főtitkára és tegyük hozzá: a nemzetközi szak- szervezeti mozgalom kiemelkedő vezetője, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnökhelyettese. Hitvallása: gondolkozni és a vállalt ügyet szolgálni! Ez a felfogás, magatartás és jellem morálisan meghatározó. Egy kommunista ember etikai viszonya az eszméhez, munkához, társadalomhoz. (Méhes Lajos) Félidőben Jó tudni Üzemi nyugdíjelőkészítés, igényfelvétel A 'nyugdíjba vonulás minden dolgozó életében nagy jelentőségű esemény. A nyugdíjazás a dolgozó életformájának, életritmusának lényeges változását 'jeleníti. Ezért a- nyugdíjasé le tre fel kell készülnie, amelyhez a munkahely, a munkahelyi szakszervezeti szerv i« segítséget tud adni. A munkahelyen ismerik a nyugdíjazás előtt álló dolgozó problémáit, azok .megoldásához nyújtott segítséggel biztosítani tudják, hogy elégedetten menjen nyugállományba; érezze, hogy nyugdíjazás a Után is megbecsült tag jó marad a társadalomnak, o munkahelyi kollektívának. Az üzemi n yu gdíje.lök ész lésnek ezért kettős feladata van: elsősorban nyug díj ügyi tájékoztatás a munkahelyen és a nyugdíjazás előtt állók .felkészítése a nyug díjaséiétre. Másik fontos feladat a nyugdíjazással kapcsolatos adminisztratív teendőik ellátása, nyug- igény-félvétel. A nyugdíjiügyi tájékoztatásba, felkészítésbe tartozik az, hogy a szakszervezeti bizottság mellett működő nyugdíjelőkészítő albizottság számba veszi a nyugdíjkorhatárhoz közeledő dolgozókat, és egyezteti a nyugdíjazásukkal kapcsolatos elképzeléseket u munkáltatóval, tehát tulajdonképpen tervet készít. Az adminisztratív feladat a. nyugdíjba1 vonulást, illetve a korhatár betöltését egy évvel megelőzően kezdődik. Ugyanis ekkor kérheti a nyugdíjba .készülő dolgozó szolgálati idejének elismerését a farrs áttolom biztosítási Igazgatóság nyugellátási osztályától. A 3/1982. (V. 28.) SZOT sz. szabályzat 124 szakasza kötelezővé teszi a munkál fatök számára, hogy a .nyugdíjazást megelőző 'egy évvel a munkáltató köteles kezdeményezni a szolgálati idő elismerését. Miért előnyös ez a dolgozó számára? Elsősorban azért, mert a munkahelyén naponta találkozhat a nyugdíjé íjkészítést végző dolgozóval, így nem kell külön személyesen eljárni az igazgatóságon igényének felvételére. A munkáltatónál igényét felveszik, a szükséges okmányokat bekérik és így az igény- bejelentéssel egy időben a szolgálati időt bizonyító okmányok is megküldhetők a szolgálati kiölt 'elbíráló .szerv részére. A .szolgálati idő elismeréséről szóló határozatot a dolgozóval egy időiben a munkáltató is megkapja, így közösen meghatározhatják a nyugdíjba vonulás pontos időpontját. A nyugdíjazás előtt az úgynevezett „felmentési idő” megkezdésekor az üzemi nyugdíjé lökésrítés a .nyugdíjigényét elkészíti és a munkakönyvvel, a szükséges béradatokkal együtt a nyugelljtási osztálynak megküldi, így a nyugdíjigény elbírálásának ideje lerövidül .és ezzel együtt az az.időszak is, amíg a dolgozó 'az első nyug díj összeget kézhez kapja. A fentiek is bizonyítják, 'hogy a munkahelyi nyugdíjelőkészítésrvek nagy előnye, hogy ott van közvetlenül a dolgozó közelében, tehát figyelemmel tudja kísérni azt, hagy mikor közeledik az az 'időszak, amikor a nyugdíjazás előkészíthető, és íg.y a szükséges segítséget meg tudja- adni o dolgozó részére. A MÁV Szekszárdi Pályafenntartási Főnökség biralmi- testülete a közelmúltban megtartott ülésén értékelte a választások óta végzett mozgalmi munkát. Felkértük Horváth Lajos elvtársat - az szb-titkárt —, hogy adjon tájékoztatást a testület főbb megállapításairól. — Alapszervezetünk a kongressrusi határozatok végrehajtása során a kettős funkció mind teljesebb megvalósítására törekedett. Különös hangsúlyt kapott a termelést segítő szocialista munkaverseny-mozga- lom. Az elmúlt időszakiban a brigádok munkája tartalmilag sokat javult, konkrétabbá váltak vállalásaik. IDöntő többségük értékelhető célkitűzéseket tett. Esetenként azért még felbukkannak formális vállalások is. a fejlődést mutatja azonban az, hogy a választás utáni időszak során a 13-ból 3 brigád elérte a „MÁV kiváló brigádja" címet. — — A termelési feladatok mellett természetesen nem feledkezhetünk meg dolgozóink munkakörülményeinek és szociális ellátottságának helyzetéről sem. Sajnos szakmánkban a munkakörök többségénél figyelembe kell venni, hogy dolgozóink télen-nyáron a szabadban dolgoznak. így elsősorban ellátottságukért tudunk tenni. Ma már a pályamunkások munkahelyre történő szállítása általánossá vált. Megoldottuk a nyílt vonalon dolgozók meleg- étkeztetését, bár itt még továbbra is az „ebédlő asztal" az árokpart, vagy a vasúti rézsű. Azt is el kell mondanom, hogy a melegétkeztetés biztosítása kissé veszélybe került, mivel ez plusz-kilométereket jelent és a KPM üzemanyag-takarékosságra vonatkozó rendelkezése 5 százalék megtakarítást ír elő a bázishoz viszonyítva. Csakhogy akkor még nem volt megoldva az ételszállítás. A szabadban dolgozók bére ma már több a telepített helyen dolgozókénál. Az igazgatóság területén erre különösen hangsúlyt helyeznek, így mi is. — A szakszervezeti jogok gyakorlásában is pozitív változás történt. Ezt elsősorban a rendszeres képzéssel, a megfelelő tájékoztatással értük ef. A bizalmiaknál partner gazdásági vezetők is részt vettek a képzésben. A szakszervezeti bizalmiak mindinkább betöltik ösz- srékötő szerepüket az alapszervezet vezetőtestülete és a tagság között. — Köszönjük a tájékoztatást.-e -s Testületi ülésen Dalmand könyvtárügye A DaíimOndS Állami Gazdaság a községi tanáccsal közös fenntartásban működtet letéti könyvtárat. A 'könyvtárat fenntartó szakszakszervezeti bizottság, testületi ülésén .számoltatta be a könyvtárost és határozta. meg a feladatokat. Az elmúlt évben 104 olvasó iratkozott be a könyvtáriba. A 26 felnőtt olvasó közül .mindössze nyolcán voltak a gazdaságból. A szakszervezeti bizottság tagjai között élénk Vita alakult ki a tennivalókról. Egyöntetű volt az a vélemény, hogy o ga zd'as ági e r e dmén y ekb e n nagy hírű gazdaság dolgozóinak olvasási 'kultúráját is fejleszteni kéll’. Elhangzott, hogy sok a bejáró, a könyvbizományos nagy forgalmat bonyolít le, de nem tudják, bogy valójában kik olvasnak, milyen igényeik vannak. 'Elhatározták,hogy f r-p ó r! |r — l-> m lv'7*• H^Oy dóul a bejáróik tagjai-e valamelyik könyvtárnak, mit szeretnének olvasni, mennyi könyvük van odahaza. A‘ gazdaság központjá'ba.n működő könyvtárnak még. két szekrényt beszereznek, hogy több könyvet tudjanak elhelyezni. A kerületekben — ahol szükséges — fiókkönyvtárát létesítenék. Az alva sótoborzás eredményessége érdekében a KISZ- alapszervezettel felveszik a kapcsolatot. Az általános iskolásoknak .rendhagyó irodalomórákat, író—'olvasó taiáílikozókat szerveznek. A szocialista, brigádokkal való kapcsolatukat is új alapokra helyezik. A formális együttműködési szerződések helyett megpróbálkoznak azzal a módszerrel, hogy a. brigádoknak — .igényük szerint — köinyvcsomagot adnak és saját maguknak kölcsönöznek, vezetik a nyilvántartást. A testület .tagjai elhatároz - hogy kft p..— K^lüll beszámoltatják a könyvtár őst, hogy ezek a .módszerek, akciók milyen eredménnyel jártak.
