Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-22 / 120. szám
A NÉPÚJSÁG 1983. május 22. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Váratlan permetezés özvegy Hollósy Lajosnétól, Cikóról kaptuk az alábbi sorokat: „Elkeseredésemben fogtam tollat. A bonyhádi „Pannónia" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet búzáját repülőgépes permetezéssel vegyszerezték. A vegyszer lehúzodott a kistermelők szőlőjére, gyümölcsfáira, kultúrnövényeire. Ki téríti meg a kárunkat?" Az Állami Biztositó Tolna megyei Igazgatóságától Papp Jú. lia ligazgató adott választ: „Miután a biztosítót értesítették a károkozásról, annak felmérését szakértőink május 5-én elvégezték. A panaszos kertészetében ugyancsak megtörtént a kárbecslés, az őszi saláták károsodásáért már kifizettük a térítést. A szőlő és gyümölcs, valamint a hagyma károsodása ugyancsak fel lett mérve, végleges kármegáílapitásra azonban csak ősszel, a termés beérése után kerülhet sor. özvegy Hollósy Lajosné kertészetében egyéb kultúrák nem szenvedtek károsodást. Kárszakértőnk a helyszínen megfelelő tájékoztatást adott a panaszosnak a kártérítés módjáról, a biztosító térítési (lehetőségeiről. Az eddigiekben megállapított kárt, valamint a szemle egyéb megállapításait a helyszínen jegyzőkönyvben rög. zitették és a panaszos egyetértését aláírásával igazolta." Nem fizeti tartásdíjat Egy olvasónk — levele teljes névvel és címmel érkezett szerkesztőségünkbe az alábbi kérdés megoldásában kérte takácsunkat : „A válásunkat majdnem kilenc évvel ezelőtt mondták ki. Én voltam a felperes, mivel férjem tarthatatlan magatartást tanúsított. Egyre inkább az italnak élt, fizetéséből alig adott haza. Most sem kapok jóformán Telefonszámunk: 12-284 semmit. Két gyermekünk van. Válásunk óta már többször volt alkoholelvonó kezelésen is. Eddig az volt a taktikája, hogy öt hónapon keresztül nem fizetett, majd a hatodik hónapban valamicskét adott. Hiába mentem a rendőrségre, azt mondták, hogy addig, amíg hat hónapig folyamatosan nem fizet, nem tudnak vele mit kezdeni. No meg azt is mondták, ha nem dolgozik, nem. tudják miből levonni a pénzt. Miként tudom végre megnyugtató módon rendezni a tartásdíjfizetést?” A tanácskérő levelet dr. Deák Korvródndk, o Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyészének továbbítottuk: „Aki jogszabályon alapúié és végrehajtható hatósági határozatban előírt tartási kötelezettségét önhibája bál nem teljesíti, vétséget 'követ ©1, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. 'Ki hangsú lyozondó, hogy az teljesíti tartási kötelezettségét, elkövető csak annyiban felelős, amennyiben önhibájából nem A tartási kötelezettség a polgári íjog szabályai szerint érvényesíthető követelést jelent, a tartási kötelezettség teljesítését lehetőleg polgári jogi eszközökkel kell kikényszeríteni, ami azt jelenti, hogy először is indokolt lenne a tartásdíj tárgyában hozott bírósági ítélet végrehajtását kérni a bíróságon, ennek eredményeként volt férjének esetleg ingó vagy ingatlan vagyonából nyerhet kielégítést a követelése, vagy ha volt férjének munkahelye von, a végrehajtási eljárás során munkabéréből tiltják le a tartásdíjat és utalják át az ön címére. Ha mindez nem veretne eredményre és volt férje kétséget kizáróan a saját hibájából nem tesz eleget tartási kötelezettségének, indokolt, hogy ellene büntető- feljelentést .tegyen. Természetes, hogy amennyiben férje például beteg volt és ezért nem tudott eleget tenni tartási kötelezettségének, tehát önhibáján kívül mulasztotta el a tartási köteleMl zettség teljesítését, öt nem fogják büntetőjogi úton felelősségre vonni. A feljelentést egyébként az ügyészsiégen bármelyik napon megteheti." Egyéni gazda is kaphat nyugdíjat íRegölyí sertéshizlalók tették fel a kérdést, hogy azok, akik rendszeresen o sertéshizlalásból szerzik a jövedel müket, nyugdí j- jogosultak lehetnek-e? A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság megyei igazgatóságától Nagy Zoltán igazgató Vá laszolt: „Az áfész, az állami gazdaság, az erdőgazdaság, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezet keretében működő mezőgazda- sági szakcsoport tagja, ha a szakc saporti tevékenységből származó jövedelme az évi 36 000 forintot eléri, 1982. január 1-től havi 600 forint (1983. január 1 -tói (havi 700 fariint) társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A járulékfizetés időtartama a nyugdíj jogosultsághoz szolgálati időnek számít. A járulékfizetésre kőtezelett mezőgazdasági szakcsoporttá - gakat a szakcsoport köteles a társadalombiztosítási igazgatóságnál bejelenteni. 1982. január 1-től az egyéni gazdálkodó, ha a kistermelésből származó jövedelme az évi 36 000 forintot eléri, havi 700 forint társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni. A járulékfizetéssel szolgálati időt szerez az egyéni gazda. Az egyéni gazdák társadalombiztosító sárál szóló tá jékoztatót, és a bejelen - lésükhöz szükséges nyilatkozat mintáját o mnegyei tanács még 1983. január ihó elején valamennyi .helyi tanácsnak megküldte, így ez a részletes tájékoztató a községi tanácsnál rendelkezésükre áll. Mind a mezőgazdasági szakcsoport tagjának, mind pedig az egyéni gazdának lehetősége van arra is, hagy a társadalombiztosítási járulék megfizetése ellenében, visszamenőleg legfeljebb 5 naptári évnek szolgálati időkénti beszámítását kérje írásban az igazgatóságtól, ha a szákcsoporti tevékenységéből, illetve egyéni gazdálkodásából a jövedelme a beszámítani kért évékben az évi 36 000 forintot elérte." Sok volt a por a brikettben .Varga Béla szekszárdi olvasónktól érkezett a bejelentés: „A TUZÉP-telepen rendeltem negyven mázsa brikettet, melyet hamarosan el is szállitot- tak. Megdöbbenve állapítottam meg, hogy a szállított brikett jelentős része por és szemét, természetesen gyengébb fűtőértékkel, s egy része használhatatlan.” A .Dél-dunántúli Tüzelőszer- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat igazgatója, Kafoács Béla megvizsgáltatta vásárlójuk minőségi rékkumáciájót, s az alábbi vá laszt küldte : „Tekintve, hogy a minőségi reklamáció hálózati egységvezetői (hatáskörbe utalt a 4/1978. (Ilii. 1.) BlkM számú rendelet alapján, vállalatunk is ezt a gyakorlatot követi. 1983. április 20-án ' a szekszárdi telepünk vezetője, valamint a vállalat minőségvédelmi •előadóija felkereste a panaszost, s a kérdéses brikettet megvizsgáltad A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a kiszállított brikettben a szabvány szerint megengedett 12 százalék portartalaminál minimálisan magosabb a törmelékes mennyiség. A vásárlói minőségi kifogás elintézéséről szóló jegyzőkönyv felvételével a vásárlónk részére 3 mázsa brikettet szállítunk a telepről az ügy rendezéseként. A brikettek nem homogén minősége (porosodása) miatt — bár a legnagyobb gonddal ügyelünk arra, hogy kifogástalan minőségű árut adjunk ki -, a legnagyobb elövigyázot mellett is előfordul, hogy a szabványtól eltérő, valamelyest porosabb áru kerül ki a vásárlóhoz. VÁLASZOLUNK | j8gs|a6ályBkrfll—röviden Az utazási valutaellátásról szól a Ma- gyOr Nemzeti Banknak! o Magyar Közlöny idei 18. számában megjelent 408/1963. MNB számú közleménye, amely .szerint a turista kiiútazási engedéllyel utazók tartózkodási költségeikre háromévenként, egyszeri felhasználásra, személyenként és naponként 970 forintnak1, legfeljebb 14 napra 13 600 forintnak megfelélő, a látogató ki- utazási engedéllyel rendelkezők személyenként 1900 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású valutát vásárolhatnak. Megjelöli a közlemény a szülő útlevelében. szereplő gyermékek részére vásárolható konvertibilis valuta összegét Is. Az állampolgárok 1983. április 8-tól az ebben a közleményben mégha.tára zott meny- nyiségű Valutát vásárolhatják meg. „Szórakoztató tevékenység a vendéglátásban" amiméi jelent meg közlemény a Művelődési Közlöny 1983. évi 8. számában, s a közleményből itt csupán arra hívjuk, fel a figyelmet, hogy aki az előírt engedély nélkül műsoros előadást (ideértve a. filmvetítést is) vagy táncmulatságot rendez, szabálysértést követ el Ó9 ellene eljárás indítható, továbbá, hogy a vendégtátóiipari üzemek belépődíj, vagy kötelező fogyasztás ellenében nyújtott zeneszolgáltatása és egyéb műsorai kukta ralis járulék alá esnek. •Sokak érdeklődésére tarthat számot az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak az Építésügyi Értesítő f. évi 12. számában megjelenít az a t á j é ik o z ti a t ó , am e ly a hatályos lakásügyi jogi irány- mutatásokról .száll, eligazítást ad egy lakásnak több lakásra történő elaserélése tekintetében arra az esetre, ha a lakásban albérlő is lakik, kimondja, hogy tanácsi bérlakásként kiutalt lakást! a bérleti jogviszony fennállása alatt a bérié beleegyezése nélkül' nem lehet elismerni községi szalgáüati lakásnak, rögzíti, miszerint a tulajdonos általában nem kötelezhető arra, hagy a tulajdonában állá házingatlanba, illetőleg lakásba beköltözzék, vagy art1 másnák béribe (hasz- nálbtba) adljO, ugyanakkor felsorolja a kivételeket Is, nevezetesen1 a tulajdonos kötelező beköltözésének, illetve a házingatlan., o kukás kötelező használatba vételi díj fizetésével és a. szociálpolitikai kedvezményekké! kapcsolatos kérdéseket, foglalkozik a jogellenesen külföldre távozott személytől álHIaml tulajdonba vett lakásban visszamaradt személyek lakó s ha's znállati joga súltsá gó va I stb. Az említett Értesítőbe a tanácsok építésügyi szakigazgatási szerveiből lehet betekinteni. A Tanácsok1 Közlönye idei 8. számában olvasható az az állásfoglalás, amely szerint a háztáji terményjuttatás au év közben belépő termelőszövetkezeti tagot is megilleti, ha teljesíti a jogszabály alapján a termelőszövetkezet általi meghatározott minimális munkamennyiséget, függetlenül attól, hogy a belépése melyik hónapban történt. Téves tehát az az alapszabályi rendélkezés, amely a házitáji terményjuttatást a belépés időpontjához kívánja kötni. A juttatásra való igényjogasul'tságnak feltétele csak a végzett munkamennyiség llehet. A munkaügyi szabályzat elkészítéséhez adott, az OKISZ Értesítő f. évi 8. számában megjelent útmultalbóira. el- tódlegesen nem is a szabályzatot készítők figyelmét kívánjuk felhívni, hanem azoknak a szövetkezeti tagaknak az érdek! ődését kívánjuk ráirányítani, akiknek a munka végzéssel, a túlmunkával1, a) munkaidővel és a. pihenőidővel, a munka díjazásával1, a premizálással, jutalmazással, a részesedési alap képzésével és felhasmá- lásávall a fegyelmi és anyagi felelősséggel kapcsolatban a szövetkezetben bármilyen problémájuk van, az ilyen problémáik megold ásóra ugyanis éppen a munkaügyi szabályzatban találnak lehetőséget. Bizonyára nem túlzott igény, hogy a szövetkezet tagsága megfelelően ismerje a reá vonatkozó belső szabályzatokat. DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész A magyar lapkiadás történetéből Tolnai Világlapja A millenáris évforduló lázában égett az ország. Lapkiadói tervekkel fejében gyalog indult el egy fiatalember, Tolnai Simon Nagyváradról a fővárosba. Elsőként a Képes Családi Lapok nyugalmát bolygatta fel terveivel, ahol csak előfizetők százai voltak. Olyan lapról ál- modott, .mely ezrek kezébe jut el. Két évia járta az országot vasszorgalommal, előfizetőket — és a jövendő olvasók igényeit — qyűjtve. Az ezredforduló küszöbén - 1895-ben - jegyezte első évfolyamát a magáról elnevezett Tolnai Világlapja. A megjelenés első éveiben kézikocsikon szállították a példányokat a főpostára. A növékvő népszerű, ség következtében azonban szűknek bizonyultak a terjesztési és nyomdai lehetőségek. Megszületett Tolnai új, kor- szakaíkotó elképzelése: nyomdakombinátot kell alapítani. A Dohány utca 12-14. alatt épült fel 1912-13-ban az ötemeletes újságpalota, amely negyven éven át otthont adott Tolnai Simon szellemi és nyomdaipari tevékenységének. Saját maiga csupán egy könyvet írt, A bűvészet könyve címmel, de hát valóban bűvész is vált. A főváros akkori legjobb műépítészei tervezték, kivitelezték a sajtópalotát. Újnak számított akkor a. saját Villamos áramfejlesztő telep, a gőzfűtés és melegvíz-szolgáltatás. És a hatalmas szuterénben a. Wörner-féle nyomdagépek (köztük az első mélynyomó rotációs gép, a. vágó-, hajtogató- és fűzógépek), melyek óránként négyezer példányt állítottak elő a „boszorkányos ügyességű" szedőgépek közreműködésével. Érthető mádon Tolnaihoz gyülekeztek a legjobb nyomdászok a biztos megélhetés reményében. Közreműködésük, szakértelmük meg is látszott a lapon, s a magyar művelődéstörténet termékei közé joggal sorolható, 120 ezer példányban készült Tolnai Világlexikonon és a Tolnai Világtörtén elméri. A lap és kiadványai (szépirodalEgy jóslat, ami bevált: a gyermek Yehudi Menuhin képét ezzel a szöveggel közölte a lap: „Jehodi Menohin, a tízesztendős csodahegedűsröl azt állítják a szakértők, hogy Mozart óta nem volt hasonló tehetsége a zenevilágnak." .aiuu juim ii nzotii itán találta fel a fizi- ‘cremekebb és icg- •kat: a beszélő ígfényképezést létezéséi után , it is megol- a. Sok nagy dolgozott, ésének pál- •s másként alálmányt, ra jutott s ’ ékű — egy ek juttatta, énes, aki Né- b műszaki gyá- sadó főmérnöke, s bemutatta a ta- csiTcsnnnt.itf fellett vem. meri eieiuum ’ is a fénysugarakat formáltam. Az . készülék a t( fogja fel, i \ különbség |\ álló tárgi mezre v berende sebb al cella. / amelyn különb! böző elei tehát az gosabb és erősségű ái Ezek az árai vábbíthatók éj által a telefónbí Hir és kép arról, hogy Mihály Dénes magyar feltaláló első ízben valósította meg a tv-s közvetítést Németország és Budapest között A nyomdaépület mi és tudományos munkák, színházi hetilap, divatlap) népszerűségét a közérthető stílus, a világos és könnyed nyelv biztosítottal. Tolnai írta: ,,0.vas- ni tanult rajta, az egyszerű ember.” Szerzői közreműködésével (Rákosi Jenő. Karinthy Frigyes, Nagy Lajos, Tersánszky J. Jenő, Kosztolányi Dezső, hogy csak néhányat említsünk) lépést tartott lapja az idővel, s friss maradt. Belelapozva a bekötött évfolyam példányaiba1, ötven év távlatából ai történelem bontakozik ki a mai búvárkodó előtt, már a címekből is: Erzsébet királynő halála (1898), Az angol —búr háború (1899), Munkácsy Mihály halála (1900), A Nobel- d'íj első nyerteséi (1901). A Wright testvérek sikeres repülése (1902), A Párizsi Nagyáruház égése Budapesten (1903), Jókai Már a. ravatalon (1904), Az orosz—japán háború (l905), Rákóczi hamvainak hazahozatala (1906), Gróf Zeppelin léghajójának nagy sikerei (1907), A messinaii nagy földrengés (1908), Bleriot átrepülte a La Manche-csatornát (1909), Mikszáth Kálmán halála. (1910), Török-olasz háború Tripoliszért (1911) , A Titartic katasztrófája (1912) , Szerb-török—bolgár háború (1913), A világháború kitörése (1914), Prsemysl ostroma (1915) ,.fJ. Ferenc József halála (1916) , Megkezdődik a gép- és gázháború (1917), Gróf Tisza István halála (1918), aztán a Tanácsköztársaság., Horthy bevonulása Budapestre és így tovább, Mussolini 1923-as fasizmusának jelentkezéséig, a németországi fasizmus megjelenéséig. A gépek ontották a. lapok százezreit. A Tolnai megálmodta technika egyre jobban a. háborús hisztéria, szolgálatába került. Tolnai ekkorra már megöregedett. Nem vette észre, hoqy az Európa egén gyülekező viharfelhők az ö életművét is veszélyeztetik. 1941. után már korlátozták kiadói tevékenységét. Magyar- ország 1944 márciusi német megszállása, után a nyilasok kezébe került, majd a Gestapo deportálta. Ütolsó útját hasonlóan tette meg az elsőhöz: 1944-ben gyalog ment a mauthauseni gázkamrába. BENKÖ KÁROLY
