Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-22 / 120. szám

1983. május 22. Képújság 3 Egymillió-kétszázezres forgalom Vihar-és hangulatlámpa... Dalimamd községként har­minchárom éves. 'Lakosságának lélek&ráma a közigazgatásilag h ozzá ta rt oz ó pu szták lakossá­gával együtt mo meghaladja az 1700-at. Ó-Dalmandon, mely 1950. január 1-én rangosodon községgé, 60 család élte 1945 előtt az uradalmi cselédek éle­tét. A mai gyerekeknek, huszon­éveseknek ez már mese. Ami azt illeti, nehéz is elképzelni na­gyon a mai faluba születőknek, hogy itt 1945 előtt, s még utána is jó darabig „hat család élt egy ház alatt”. — Körülbelül 240 lakója volt a mai község ősének - mondja Siffer József tanácselnök, alki ma is szívesen beszél csikós múltjáról. Arról úgyszintén, hogy az emberek élete milyen volt itt valamikor. üldögélünk az elnöki iroda jóleső hűvösében és az elnök is, a vb-titkár, Kiss Pál is kun­cognak azon, hogy ÁBC-kisáru- házuköa lépve nem sokkal ez­előtt csettintettem. Aztán dia- daiikiáltássa'l,kaptamJe a?.élel­mi szerrészlleg egyik polcáról pár doboz burgonyaipelyhet. — Nem is tudom, miikor lát­tam ilyet Székszárdon! — pró­báltam magyarázni a tőlem szokatlan örömkitörést. Fölösle­gesen, ment ők is örültek. Még­hozzá annak, hogy ez a kis epi­zód is igazolja a községi tanács végrehajtó bizottságának ápri­lisban tett megállapítását, mely úgy szól, hogy „a kereskedelmi ellátás tovább javult. Az áfész a jövőben is segítse az alap­vető árucikkek beszerzését, hogy minél kisebb Jegyen az áruhi­ány”. A testület egyébként ezen az ülésén kérte föl az áfész ve­zetőségét arra, hogy elismerését tolmácsolja a dalimaindi 59. sz. ABC dolgozóinak a község el­látásában végzett munkájukért. Kár, hogy Csiszár Lászlóné boltvezetőnek — aki az árukész­letével imponáló kis ABC-áru- ház 8 fős eladói gárdájának a motorja — el kellett mennie a szomszédos Kacsájára egy ér­tekezlet miatt. iHelybelki születé­sű, szakképzett kereskedő, de dkármennyi gonddal-bajjal (na és örömmel is) jár a lakosság kereskedelmi szolgálata, bizto­sain szívesen idézné föl emlé­keit. Azokat Is, melyeket ő még nem élhetett meg. Az időseb- beik, amikor összejönnek, nem­csak azt beszélik meg, hogy „jó lennie már sütni egy kis mákos- prószát”, hadd ízleljék meg a volt világnak ezt a süteményét az unokák, dédunokák is. Szó esik egyebek között arról is né­ha, hogyan ment itt ezen a tá­jékon — melynek élete a Dail- maindi Állami Gazdaság révén olyan virágzó napjainkban — a kereskedelmi ellátás. Ellátás? Ha lehet annak ne­vezni. Mert mi volt itt? Vált egy kantün, amit „Szemed bácsi" ve­zetett, aki ha tehette; „nem vet­te szigorúan, hogy az urak, a parancsolok szolgálatára ren­delték". Suttyomban kiszolgál­ta a cselédembereket is, akik különben iFitsandta — Német- Ddlimandra — jártak át vásárol­ni. 'Pénz híjáin leginkább termé­nyért. — Főleg sóért, petróleumért caplattuk le azt az oda és visz- sza 6 kilométeres utat a Tóthék meg Gulyásék boltjába tartva, vagy onnan már haza. — És a (kenyér? — Azt az asszonyok (sütötték. Az én édesanyáim például he­tente két kenyeret sütött egy­szerre. 'Ennyi kellett a család­nak — (válaszol Siffer József. Majd amikor a tej, tejtermékek doi'ga kénül terítékre, megtudom, hogy abban önellátóak voltok. Amelyik családban két konven- ciás vőlt, az a család két tehe­net tarthatott a cselédistóllé- ban. Kettő már adott a család tej-, vaj-, túró- és tejfölszükség­letére elegendőt. Pénzért vásá­rolni? Hát az negyedévenként, a fertályfizetésikor ment. Szóval ... óbban az időben még csak ál­modni se fehetett arról, amit most a kereskedelmi ellátás nyújtani tud. De nyújtson is, mert a jó közérzethez az is kell, hogy helyben be tudja szerez­ni a lakosság, ami napi életé­hez szükséges. Ha lehet, ennél kicsi vel többet is. iA közmegelégedés hangjai a kereskedelmi ellátást illetően 1980-ban erősödtek föl Dai- manidon amúgy istenigazából. S ebben nem kis része van az ál­lami gazdaságnak sem. Ahogy abban is részes itt első számú munkáltatóként, hogy 1971-ig Daillmandan 228 új lakóiház épült és most már a 'négyszáznál tar­tanak. A gazdaság közreműkö­dése nélkül azzal se büszkél­kedhetnének a daílimondi ak, hogy tizenegy döntően 33 év alatt „született" utcájuk közül már csak kettő vár kikövezésre, ha a harmadikat, a Petőfi utcát az idén kikövezik. Hát persze, hogy szerepet játszik a gépko­csisadás is az úthálózat minő­ségi változásaiban! De maradjunk csak a bolthá­lózatinál’, mert hálózatiról van szó. ABC, Zöldiért-bolt és egy miagánfceresíkedő szolgál itt Dalmaodon. Az ÁBC-busz Fel- sőleperd, Vörösegyháza, Újdal- mand, Dafmand, Alsáleperd, Szarvasd, Nagykondái, Sütwény, Páltelep, Csurgópuszta, Szilfás, Másrlony útvonalon jár. Van egy jól működő kis vegyesbolt­ja Alsóleperdnek is. A forgalom? Növekvő és növekedésében azt az életmódváiltozást dokumen­tálja, mély új, meg új igényeket vet felszínre. Az, hogy a dal- maindíi ABC-ben jó az élelmi­szerkínálat, összehangolt cse­lekvés erediménys. Fokozható? Igen. Bár most is sok már a múlthoz viszonyított forradalmi­an új. Vegyük a tőkehúsellátást. Van; pténfeken és szombaton. A töltelékárut se (hiába keresik azok, akik a saját húskészítmé­nyeket sietve fogyasztják el. „Van itt tulajdoniképpen min­den, csak pénz legyen elég” — hallhattam. Csiszár Lászlóné önkritikusabb volt, mert el­mondta, hogy ami a divatcikk- részlegen országoson hiánycikk, az itt is az.’ — iHa most harisnyanadrágot keresnék? — Nem javaslom, mert nincs. Nemcsak ná lunk ... De azért lenne mire elkölteni a pénzét... Erről meggyőződtem. Vehet­nék Itt viharlámpát csakúgy, mint hangulatlámpót, kerékpárt és háztartási gépeket, sportcik­keket, valgy mezőgazdálkodás­hoz szükséges (kemikáliákat és felszereléseket. Von kínálat. S itt hadd bújjék ki belőlem az újságíró: a kínálat rosszabb ne is legyen! Még azt se lesz ne­héz alkalmamként így elviselni, ha idegenek rohamozzák meg az üzletet. Úgynevezett átuta­zók, mint" minap a cirkuszosok voltak. Miattuk nem volt ele­gendő a kenyér, meg a tej. De a hétköznapok szokottságát fej- íreálMtá jövevények érkezése bi­zonytalan. A rendelést nem le­het hozzájuk igazítani. Az ABC árukészlete tavaly 1 millió 360 ezer forint volt, a forgalma 1 millió 200 ezer. Nagyjából ez várható készlet­ből, forgalomból ez évben is. Ez azt jelenti, hogy idén is jó lesz alapvető élelmiszerekből az 59. sz. ABC vásárlóinak ellátá­sa. És ez nem csekélység! LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: DKJ. Csak tessék válogatni Megjött a zöldáru Délidő, a bolt négyig zárva Politikai fordulat Tolna megyében 1918-ban A DÉFOSZ 1948 decemberé­ben — miiinit lólttulk — ai paraszt- sági - egységes érdekvédelmi szervezeteként jött létre. Maga a parasztság azonban -akkor mlég jól elkülönülő rétegekre oszlott. A FÉKOSZ, az ÚFOSZ és a Párásztszövetség ezt a rétegződést tükrözte, érdekeik­nek megfelelően törömíitette a földinél klüllli vagy kisbirtokos imunikavállalókat, az újgazdá- Ikaft és a munkáltató módo­sabb parasztokat. Azáltal, lhóg,y egy szervezetbe tömörültek, 'még az érdekeik különbözőek Imknnaldltalk. Ezzel magyarázható, Ihagy a paraszti rétegszerveze­teket váratlanul is érte a fúzió tkiimomdöisa'. B'albarczaii József, laz UFiOSZ megyei titkára 1948 (nyaram, amikor elkészítette a.z 'őszi hónapok feladalttervét, olyan' elképzeléseket fogalma­zott megi, mént a' falusi allap- iszervezeitek önálló helyiséggel vlalió ellátása, a népi szervek­kel az együttműködés javítása, az őiszü-ltéli oktatás megsz.erve- jzése. Tehát szóba sem ■-''■'került ^ toz egyesülés előkészítése miint feladat. Az ÚFOSZ- és FÉKOSZ- iszenvezetek tartózkodó maga­tartása miattit az egyesített vég­rehajtása zömében az MDP- ,re hárult. A fúzió kimondásánál bonyo­lultabb feladatot jelenített a IDÉFOSZ-szervezetek létrehozá­sa'. '1949. Ijbinuáir 7-én alakult meg a DÉFOSZ megyei titkár­sága. Vezetője Kalmár József, la Nemzeti iPairasztpárt megyei titkára lett. Az oktatási, szer­vezési feladatokkal Dévai La­jost, a FÉKOSZ volt megyei titkárát bízták meg. A IDÉFOSZ-veza-tőségváliasz- Itásoikat — okülvO' az őszi Ikül- idöttváda szító gyűlések (passziivi- tásáből — nagy kar ülte kioltás- tel készítették.- elő. Az MDP fcönsiégli titkárok vezetésével mindenüitlt előkészítő 'bizottsá­gok alakultak. A szervezési munkáknál (Dögéi Imrének, a iDÉFOSZ ügyvezető elnökiének úbmutaltáslaift vették figyelembe: „Tekintettel arra-, hogy a iDÉEOSZ-inak komoly politikai (és gazdasági jelentősége van, ügyelnünk kell arra, hagy a vezetőségiben 'megfelelő kép­viselethez jussom a dolgozó parasztság minden rétege. Csák így tudjuk 'biztositani, hogy az egész dolgozó po- r sztsóg magáénak érezze ezt a szerve-retet.” Az eredeti el­képzelésnek (megfelelően a me­gyében iis arra törekedtek, hogy a Kisgazdapárt, és ia. Nemzeti 'Pairasztpart iis megfelelő szám­ban képviseltesse 'magát. A korabeli megyei sajtó (rendszeresen figyelemmé! (kísér­te a (DÉFOSZ afakUló üléseit. Színes tudósításoklait alvadha­tunk la választásokat kísérő kiulituráillis estekrőlll, bá l okról. „Megyeszerte osztatlan érdek­lődés nyilvánul meg a DÉFOSZ helyi alakuló ülései Iránt" — irtó a Tolintamegyei Hírlap 1949. íjtonuár 25-5 számában. A IDÉFOSZ-választásokat ‘kí­sérő kedvező politikai légkört február végén váratlan fordu­lat teáik itatta félbe. 'Rákosi Mátyás a Központi Vezetőség 1949. február 24-ii ülésén éles támadást Indított 'a. DÉFOSZ ellen: „A IDÉFOSZ-alakítóssot Ikapasalaitban komoly hibákat követtünk el, őrhely 'hibáik elv- teleniséglben, jobboldali elhaj­lásban' jirtottak kifejezésre” — tolmácsolták szövőit a megyei értekezleten. Az MOP-'megyebizattság feb­ruár 28-ám tekintette át a DÉFOSZ-választások megyei itapaszltalOitaiit. A megyei veze­tés Rákosi DÉFOSZ-elleni tá- mtadása után önkritikára kény­szerült: „...komoly IhiHbó'k tör­téntek, inem érvényesítettük a pártközpont határozatát, hogy pártUnlk 60 százalék erejéig le­gyen képviselve a vezetősé­gekb e n. Megáll apltlbaitj u k, hagy a reakció legfőképpen a parasztpárton keresztül tudott befurakodni, de baj van a páirtonikívüíi ekkel Is, ‘aíklik Ikb. 20 százalékban Vannak benn. A helyzet ima úgy néz ki, hogy a DÉFOSZ-ibam kialakult egy klikk, amely akadályozza' a szo- diialltiamiüs 'építését a faluin, szö­vetkezetellenes hangulatot üt­nek megi, megnyergelik a szé­kely isoviilnlizlmiuslt!” Amikor tehát a DÉFOSZ- szervezetek létrehozása, az új vezetőségek megválasztása a vége felé 'közeledett, kiderült, hogy a feladatot „rosszul haj­tották végre”. Elkezdődött a már megválasztott DÉFOSZ- vez.etőségek felülvizsgálata. A Vizsgálat meglepő eredménnyel zárúlt: „...a. reakció mindenütt bent van, sokszor a mi pártun­kon. keresztül került be, 'néha másakkal' 'képviseltette magát, de VallaimBlyen formában min­denütt bent van. Ez azt a fel­adatot tűzi elénk, h-ogy min­déin egyes -DÉFOSZ-szervezet .< vezetőségét községenként, em­berről emberre, anyagi körül­mények, osztály helyzet, gondol­kodás, politikai beállítottság szempontjából Vizsgáljuk felül. Csók így tudjuk felfedezni és elitávolltaini óz éberség 'hiánya folytán bekerült reakciós ele­meket" A (rendelkezésre álló szám­adatok ismeretében ma már úgy tűniilk, hogy a fenti meg­állapítások teljesen szubjektív alapon hangoztak el. A február végéig létreházott DÉFOSZ- szervezete'k vezetőségeiben az MOP Tolna megyében abszo­lút többségben ivóit. Az MDP 52 százalékkal, az NPP 18 szá­zalékkal, az FKGP 12 százalék­kal képviseltette maigát, 18 százalék pórtonlkívüli volt. Ha járási bontásban nézzük a DÉFOSZ-választások eredmé­nyét, akkor sem lehetett ok az elégedetlenségre. il(g,aiz, 'hagy a kétharmados többséget sehol sem sikerült elérni, de az'MDP pozíciói az 50 százalékos rész­aránnyá'! is mindenütt (szilár­dak voltak. Nem voltaik meg­alapoz oittalk tehát azok a meg­állapítások, amelyek szerint „...a 'DÉFOSZ a falusi reakció fő gyűjtőhelyévé vált”, vagy „...vissza kell szerezni a! DÉFOSZ-t mágiunkmak”. Az 'elkövetett „hibák” ikiija- víitására fehadattervet dolgoz­tak ki. Elhatározták a vezető­ségek egy részének újraválasz­tását. Ahol az MDP nem tudta biztosíitáim legalább a 60 szá­zalékos többséget, ott nem en­gedélyezték a DÉFOSZ műkö­dését. A DÉFOSZ titkára és kóderosa csak M'DP-itag lehe­tett. A kód'erbliányt úgy pró­bálták enyhíteni, ‘hogy ahol 3 MDP-tag volt a DÉFOSZ-ban, ott öttagú, ahol 5 MDP-ltag volt, ott héttagú vezetőséget engedélyeztek. Az újra meg­rendezett választások ettől kezdve olyan szervezeti manő­verezéssé Váltak, amelyek a DÉFOSZ létét veszélyeztették. A vezetőségeikből kihagyták a már megválasztott, tekintély­nek örvendő gazdákat. Azzal, hogy a falu legszegényebb em­berét (pl. a dlsznópásztort) tették mag, a OÉFOiSZ titkárá­nak, legtöbbször magát a szer­vezeteit járatták le az emberek szemében'. 'N'em vették figye­lembe, hogy a faluban ural­kodó, beidegiződőtt értékren­det asupán admli'hisztrötív úton-, egyik incnpról a 'másikra inem lehetett még váltó ztatok A DÉFOSZ-alapszervezeteken be­lül mindenütt létrehozták o földmunkás-tagozatot. Mivel ezek az Utólagos intézkedések m'eglbontottók az olapszerveze- te'k belső rendjét, károsain ha­tottak, bizonytalanságot terem­tettek. A DÉFOSZ létrehozása és áltszervezé'se törül huzavona a paraszti tömegmozgalom szám­szerű visszaeséséit 'is eredmé­nyezte. Tolna községben. 1948 tavászán a FÉKOSZ-írnak 600, az UFOSZ-inak '150 tagja volt. A 'helyükbe létrehozott iDÉFOSZ 400 taggal alakult meg. Zómban a FÉKOSZ 344, az ÚFOSZ 170 tagot számlált. A DÉFOSZ-iba csak 244 tag lépett be. A megyei összesítő­adatok is hasonló csökkenésről tanúskodnak. Az egyesülés előtt az UFOSZ-naik és a FÉKOSZ-nak összesen mintegy 20 ezer fizető tagja volt. 1949 márciusára az 'DÉFOSZ taglét­száma alig érte el a 8 ezer főt. A csökkenés még, akkor is szembetűnő, ha tudjuk, h így mliind az ÚFOSZ-öain, minid a FÉKOSZ-ibam akadtak olyanok, akik á másik szervezetnek is tagjai voltak. A DÉFOSZ ellen indított támadás már csak azért is érthetetlennek tűrtük, mivel a létrehozott DÉFOSZ-aliapszer- veZetek taglétszámát túlnyomó- részt a volt- FÉKOSZ-i>ag ak tet­ték ki. Az M'DP megyei titkára keserű öniróniával állapította meg': „Tulajdoniképpen gyen­gült a párt tömegibefolyása a faluin. Azon túl szétvertük falu­si tömegbázisunkat, a proletár és fél pro leitár elemekből ösz- szetevődőtt FÉKOSZ -it. A DÉFOSZ megialalkullásáváJ nem­hogy erősödött, de felére gyen­gült pártunk tömegbefolyá'Sa.” Látható, hogy az új paraszti tömegszervezet létrehozása so­rán nem a megyei vagy alsóbb pártszervek követtek el .Jhilbá- ka't”. A DÉFOSZ elleni táma­dás annak a változásinak a tükröződése, amely az MOP egész szövetségi politikájában bekövetkezett. Amlgi az MOP vezetése a középparasztságbao kereste a szövetségest, addig az új paraszti tömegszerveze­tet is rájük akarta építeni. 1949 februárjából a DÉFOSZ-on be­lüli 'átszervezés, a munkásta- goziaitok létrehozása, a vezető­ségek átalakítása, már 'egyér­telműen a köZépparaisztság ki­szorításéit célozta. A DÉFOSZ bármilyen kismértékben is, de működési területet biztosította’ iparasztpártoknáik. Zavarta az MOP felső vezetésének azt az elképzelését, amely kizáróla­gossá gta törekedett minden te­rületen. Úgy gondolták, hogy az új politikai rendszerb' n nemcsak a politikái pártákra, hanem a népfrontmozgalamna és a paraszti tömegszerveze- tekre sem lesz sziükségj. 1949 nyarán a DÉF'OSZ-t olyan felíádafokklal bízták meg, amelyek a parasztság körében nagyon népszerűtlenek voltak. (A Ikidlák elleni harc, a be­gyűjtési verseny szervezése, terVkölosönjegyzés, stb.) Ezért a parasztság iis bizalmatlanul néz­te a D6FOSZ-it. A DÉFOSZ tevékenységének lanyhulása' végső soron a pa­raszti tömegék leszakadását’, az MDP pairasztpotttikájávaJ való szembefordulását is jelzi. Egy évvel a DÉFOSZ létrehozása (Után az MOP megyei titkárá­nak jelentésében ezt olvashat­tuk: „A falusi szervezetek jó­része csak papíron vain meg. Ezért megyénkben a DÉFOSZ imlnSImális segítséget tudott ad­ni a pártnak parasztpolltliiká'nk ‘megVa'lósíltásá'bön." A DÉFOSZ megyei titkára­inak, Kalmár Józsefnek a vi,sz- szaemlékezésében olvashatjuk: „A DÉFOSZ megalakítása na­gyon jó politikai lépés volt a felsőbb szervek részéről, Az én egyéni véleményem, hogy nem lett válna szabad .megszüntetni az 50-es években, mert ez o parasztságot úgy összefogta, segítségével később sokkal könnyebb lett volna mekünik a mezőgazdaság szocialista át­szervezésié.” '(Folyt iköv.) LÁSZLÓ PÉTER Pályázat az 1984. évi külföldi tudományos továbbképzési ösztöndíjakra A tudományos minősítő bi­zottság kiadta pályázati felhí­vását az 1984. évi külföldi tu­dományos továbbképzési ösz­töndíjakra;. A továbbképzés ösztöndíjas vagy levelező for­mában történik, a következő or­szágokban: Bolgár Népköztár­saság, Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Kubai Köztársa­ság, Lengyel Népköztársaság, Német Demokratikus Köztársa­ság, Román Szocialista Köztár­saság, Szovjetunió. A jelentkezési lapok a minisz­tériumokban (országos hatás­körű szerveknél), valamint a tudományos minősítő bizottság titkárságán kaphatók. A pályá­zatokat 1983. június 30-ig lehet benyújtani a. munkáltatókhoz. A jelentkezők 1983 októberében felvételi vizsgát tesznek eqy szakmai tárgyból és — szükség esetén — idegen nyelvből.

Next

/
Thumbnails
Contents