Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-18 / 116. szám
A rtÉPÜJSÁG 1983. május 18. A pálya sokoldalúan érdekel Beszélgetés Mikó Istvánnal Jani Ildikóval Tabi László Pardon egy percre cimű kabaréjában- Hatodik éve már, hogy hivatásos színész lettem, és a Thátiü Színház társulatának tagja vagyok, öt éven át próbáltam bekerülni a főiskolára^, öt alkalommal felvételiztem, amíg végre sikerült. A szüleim azt akarták, hogy muzsikus legyek, zenegimnáziumiba járattak, ének- és zenetagozaton tanultam, hegedültem. Később pedig gitározni kezdtem. Nálunk csa- fádi hagyomány volt a zene és az irodalom szeretete. A színjátszás már az általános iskolában felkeltette érdeklődésemet. Akkoriban rendkívül aktív voltam, játszottam, írtaim, zenéltem, énekeltem, minden műfajt végígprábá ltom.- És a zene?- A színészet iránti érdeklődésem nem zárta ki a zenét az életemből. Érettségi után, mivel nem vettek fel a főiskolára, elmentem dolgozni a MALÉV jegyirodájába', de voltam még fényképész is. A napi befogott- ságom mellett lettem alapító tagja a Kaláka együttesnek, és négy éven át rendszeresen felléptem velük.- Zeneszerzéssel is foglalkozik? Tanulta valahol?- Nem tanultam, de az iskolában megkaptam azt a zenei alapműveltséget, amelyre már építkezni lehet. Eleinte Csokonai- és Ra dnóti-verseket zené- sítettem meg. Akkoriban úgy éreztem, hogy daliban könnyebb előadnom a verseket, közelebb kerülnek hozzám. Később a főiskolán sok mindent tanultunk, és ma már egyre inkább felszínre igyekeznék a bennem lévő ismeretek. A dalok után színdarab -kísérőzenék következte k. Kisvárdán Halassy Imre rendező barátom hozott tető alá egy nyári zenés játékot, amelyhez és komponáltam a muzsikát.- Hol és hogyan kezdte pályáját?- A főiskolai tanulmányok után a Tháiia Színházba hívott volt osztályfőnököm, KazSmír Károly. Kezdetben kis epizódszerepeket játszottam, amelyek talán azért fontosak számomra, mert kerék figurákat kellett alakítanom. Mindig is tudatában voltaim, hogy karakterszínész vagyok. Ennek ma már rendkívül örülök, mert figurámmal, karakteremmel rendkívül sok mindent kezdhetők a színpadon. Amikor a színházban nem jutott megfelelő és kielégítő szerep, játszhattam a televízióban, a rádióban vagy éppen a szinkronstúdióban, nem is szólva a nyári játékokról. Egyik legemlékezetesebb szerepem mindmáig, hogy Debrecenben Andorrai Péter mellett eljátszhattam a La Mancha lovagjában a fegyverhordozó szerepét. Meghívtak a Játékszínbe is a Gőz egyik remek figurájának életre keltésére. — Más szerepek is a szívéhez nőttek? — Egy-lkét karpkterszerep igen. Például Lázár Ervin mesejátékában nagyon kedves színészi feladatot kaptam. Aztán a Miss Arizona című darabban egy énekes szerepet. Tavaly tető. alá hoztam az első önálló estemet is: Heltai—Krúdy szerelmi levelezéséből Post restant címmel. — Zenét is komponál. — Igen. A saját színházaimban is rendszeresen kápák szerzői feladatokat Eddig három darabban: a Reményhez, a Ganghoz és az Égszínkék lovaikhoz írtam betétszámokat. Az önálló estemhez is magam szereztem ,o zenét. — Most pedig az eddigi legjelentősebb megbízatásnak tett eleget. — A Tháiia Színiház Békés Pál Egy kis térzene című zenés darabjához én szolgáltatom a zenét. Eredetileg nem én lettem volna a zeneszerző. Beugrottam! Néhány nap alatt kellett leszállítanom a dalokat, és ebben nagy segítséget kaptam barátaimtól, az alig egy éve alakult Pástoraile zenei együttestől, amelynék tagja vagyok. Emellett prózai szerepben is jelen vagyok a darabban, egy kisfiút játszom, aki egy öreg zerne- Ikari trombitás mellett segédkezik, hogy megkeressék a múlt daliamait... — Hogyan értékeli eddigi színészi sikereit? — Pályáim elején tartok. Nem vagyaik sem elkeseredett, sem el bizakodott, sokféle munkát kapók. Különösen a televíziónak köszönhetők sokat A színházban Viszont el tudnék képzelni magamnak néhány jó szerepet. — Mire jut miég a színészet mellett ideje, energiája? — A családom - a feleségem és a kisfiam — szerint nincs szabad időm. Szeretnék többet olvasni. A pálya sokoldalúan érdekel, ezért a zenélést nem is tartom hobbinak, hanem a színészet velejárójának. Sz. B. Miké István a Miss Arizonában PETŐFI NÉPE Bács-X'ískun megye hét üdülőterületén — Tasson, Tiszáké cs'kén, lükifel e k -Tős erdőbe n, Tisza al páron, K'unfébértán, a Varkerti- és a Szelidi-tónól — nemrég a helyi tanácsok megvizsgálták az ez évi felkészülést. A legkedvezőbb a helyzet Tiiszükécskén, ahol a nyári vendégforgalom mellett gondoltok ál télire is, egy fedett termálfürdővel. Bár még nincs nyár, Tasson máris nyolc-tízezren töltik el a (hétvégét. A legtöbben horgászok. Az egyéb üdülőhelyeken, e két településhez képest, iközepes a felkészülés. 1983-ban növekszik a szálláshelyek száma. A laMtefeki Tőserdő mellett nyárra' ötszáz fős ifjúsági kempinget nyitnak. Ennél kisebb kemping építéséhez fognak. Tasson. Kezdődik a tanyai üdültetés. Kerekegyháza, lajosimizse és K un s z e nitmikíás ha tár óban mUntegy 25 Kányában várnak vendégeket az idegenforgalom számára már egész évre lefoglalt helyekre. Ezt a Bács-Kiskun megye egyébként is nagy, átmenő utasforgalmát tekintve, a községi és o városi tanácsok feladatai O' idén bővülnek a kereSkedélmi ellátásban. A tsz- ek, a vállalatok, s a fogyasztási és értékesítési szövetkezetek imtellett az lüdülőterületéken indokolt a magánkereskedelem és az őstermelőik'.nagyobb arányú bevonása a helyi szükségletek kielégítésére. A vevők kedvükre választhatnak (majd), a többféle gyümölcsből, zöldségből, ihá jobb a .kínálat. Színesebb a városkép a> megye több helységében, mióta a Bács-!Ki‘Skun megyei Vendéglátó Vállalat a nyákhoz igazítja kereskedelmi munkáját. Megnyitották a Iker (helyiségeket. A bajai 'Duna, o kiskunhalasi Alföldi éttereim, a- kecskeméti Mokka és Pálma eszpresszó, s jó néhány szerződéses vendéglátóhely teraszán, a' Szabadiba, .napernyő alá ülhetnék a' vendég ék. lEgy hete iKiskunfélegyházán és Kecskeméten nem hiányoznák a borjúhúsból készült ételek. A múlt évek tapasztdlátain okulva, az idén több, olcsóbb sört — Balatoni világost, 'Platánt és Helikont — hoznak forgalomba'. Lesz barnasör is Vezér elnevezéssel. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Balatonon már tevékenykedik a szokásos nyári vihar- jelző szolgálat: közelgő veszély esetén sárga, majd piros rakéták fellövése, a viharkosarak árbocra történő félhúzása nyújt figyelmeztetést. Mindezt 12 órára érvényes időjárási előrejelzés egészíti ki. iDe mi oí helyzet a Velencei- távon? lErre a kérdésre az Országos Meteorológiai Szolgálat siófoki obszervatóriumától a következő felvilágio síit ást kaptuk : — A 'Velencei-tó .térségére 12 órás előrejelzést nem végzünk, mert Hlyen igénnyel hozzánk nem fordultaik. 'Ezért csak a bóldtoni Viszonylatnak megfelelően tudjuk a '.bennünket telefonon ifélbívőkat tájékoztatni. Viszont változatlan feladatunk a Velencei-tó partján tartózkodók figyelmeztetése o Vihar- Veszélyre. A felviláqosításhoz hozzátehető: a sárga rakéta Ikét- három órán belüli negyvenhatvan Iktillométeres • sebességű széllökések lehetőségére figyelmeztet, a piros szín pedig arra;, hogy a szél ereje egymástól árán belüli megholad- hafja a hatvan kilométert. A felszerelt fényjelző percenkénti harminc fordulata a sárga jelzésinek felel meg., a hatvan fordulat pedig pirosnak. A fényjelzők azonban csak kísérleti jellegűek, esetenként nem működnek, az 'irányadó a rakéta. Dunántúlt napló Távol-Kelet és Európa legszebb, legértékesebb porcelánjai 'között mutatkozott be a Zsolnay Porcelángyár április végén, a 'Londonban 'megtartott rangos árubemutatón. 'Nyolc hataJ'mos ládában kelt útra o mintegy 300 darabos kolekdiá. 'Erre a bemutatkozásra a mór eddig gyártott 'termékek lm ellett újaikat is készítettek, imiintt például a nagyon szép desszertkészleteket. A .nyolc ládába .többek között csodaszép porcelán-, ,fajansz- tál ak, Vázák, kávés-, teás- és étkészletek, apró tónyérlkák, bonibonierek Ikerülitek, valamint különböző figurális dísztárgyak. ■A ZisoJináy 'Porcelángyár fajanszai, csodaszép, különleges színeivel, a hajszáilfínom ara.ny- koutótokkal, a: .formáival, a szépek között lis a legszebbek .voltak - imliint mondták —, ilyent Visszhang senki sem tud csinálni. (Érdekes mádon nagy sikert arattak o nálunk giccsnek számító figurális dísztárgyak is.) A háromnapos árubemutató és kereskedelmi t rgyalások eredménye: 40 ezer angol font értékű üzletkötés. A megállapodás szerint az áru egy részét kiskereskedők veszik meg, a különböző szervizekből, készletekből pedig luxuséttermek, teázó- é's kóvézócukrászdák kértek. .A Zsolnay Porcelángyár hi- re-neve tehát egyre jobban terjed a Világban. Jelentős ösz- szegű üzletkötéssel rendelkeznek az lUSA-val, de vásárló Spanyolország, Olaszország, Görögország és Kováit is. Egy- eoy - a .mostani londonihoz hasonló - árubemutatónak, üzletkötésnek általában az is következménye, hogy a kereskedők kiváncsiak lesznek az_ országra, a gyárra, ahol készül. Amikor eljönnek, és megismerik a Zsolmtay gyár múltját, megcsodálják a gyár parkjában levő kerti dísztárgyakat, szobrokat, .megismerkednek Pécs múltjával, a várossal. SOMOGY ^ A szakszervezetek megyei tanácsa, a kaposvári Laitinika Sándor Művelődési Központ most ismét meghirdette a művelődési mozgalmat a somogyi szocialista1 brigádoknak azzal a céllal, hogy. lehetővé tegyék a kulturális vállalások teljesítését. Az előző évek tapasztalata: a közösségek örömmel fogadják a programokat, az önképzés és a művelődés felkínált lehetőségeit. A felhívást most kézbesítette o posta az üzemekbe, az intézményekbe. Minden közösség maga dönti el, hogy él-e a felkínált lehetőséggel, o meggyőző 'szó azonban nem maradhat e'1. Érdemes felidézni a tavalyi adatokat: százhetvenhat brigád jelentkezett a vetélkedősoro- Zatra. Akkor Kaposvár, a_ siófoki, a nagyatádi járás járt az élen- Az üzemek közül - a tex- tiilműve'fc, a 'Siófoki Kőolajvezeték 'Építő Vállalat, a Kapos- plast, a villamossági, az ele'kt- roncsőgyár, a 'Danúvia. .nagyatádi gyára, a vasút, a SÁÉV mozgósította a legtöbb közösséget. Az S2MT, a művelődési központ mór elkészítette az idei Jhadiíervet”: most is hat témacsoportban várja a brigádokat a vetélkedőre. Ezek a kül- és belpolitika, a szakszervezeti és a Ibrigádmozgalam. Somogy története, a művészetek és a sport. A döntőt a megyeszékhely felszabad Ulásá na k .évio rdúlójá n rendezik meg. Addig is gazdagabb lesz azonban minden közösség, s föl járnak a művelődési intézmények is: a szo- diafiSto brigádtagok ott lesznek náluk a hétvégéken. Zöldségtermesztés f33 Lapunk 1983. április 6-i számában Zöldségtermesztés ’83 címmel cikket írtunk Tolna megye zöldségtermesztésének helyzetéről. A cikk alapján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vizsgálatot indított, amelynek eredményéről Zsitvay Attila főosztályvezető-helyettes tájékoztatta szerkesztőségünket. Hangsúlyozta: Tolna megye az ország zöldségtermesztésében nem foglal el jelentős helyet. Tolna megyében a hosszú évek során kialakult termőterület 2500 hektár körül mozog, a megtermelt zöldség mennyisége pedig évi 9500-10 000 tonna. Ez a meny- nyiség az elmúlt évben is kielégítette a megyében élő lakosság friss zöldségfogyasztási és a tartósítóipar igényeit. A friss zöldségáru- és a konzervipari nyersanyag-ellátásban - kivéve a zöldborsót - a minisztériumnak nem jeleztek fenn- ókadást 1982-ben. A friss zöldáru zöme házii'keríekből, kisgazdaságokból kerül ki. A falvak nagyrészt önellátásra rendezkedtek be. A városi és az ipari körzetek lakosságát viszont a Zöldkor és közvetlenül az áfészek látják el. A Zöldkor forgalma 1982-ben 6064 tonna volt. Ez a mennyiség a szerződések alapján 1983-ban 6981 tonnára emelkedik. A hajtatott áru mennyisége meghaladta a megyei keresletet, ezért jelentős részét Tolna megyén kívül kellett értékesíteni. A felvásárlási árak alakulását — az elmúlt években a KNEB vizsgálta: visszaéléseket, nyomott árakat nem tapasztaltak. 1982-ben a primőrök felvásárlási ára kedvező jövedelmet biztosított a termelőknek, például a mözsieknek. Termékeikre szerződést kötöttek - árgaranciával — a kereskedelmi hálózattal. A konzervipar megyei bázisa a Paksi Konzervgyár, 'amelynek termeltetési politikája és a mezőgazdasági termelőkkel kialakított kapcsolata igen kedvező. Az 1983. évi szerződéseiben néhány zöldségféléből többet kötött le, mint a bázisévben, zöldborsóigényét azonban az országoshoz hasonlóan csak 91 százalékra tudta biztosítani. A felvásárlási árat tizenöt százalékkal emelte a gyár, amelytől a tervezettnél nagyobb mennyiségű zöldborsót vár. Tolna megye munkaerő-ellátottságának a helyzetét jelentősen befolyásolja a Paksi Atomerőmű építése, a több területen is tapasztalható kedvezőbb munkalehetőség. Jellemző erre a cikkben is említett duna.föld- vári Virágzó Mgtsz munkaerőproblémája is. A megyében további munkaerőmozgást jelentett a 2100 hektár szőlőtelepítés is. A szőlőkultúra nagy munkaerőigénye miatt átcsoportosításokat hajtottak végre a gazdaságok. Például a kertészeti termeléséről jól ismert sióiagárdi tsz is átcsoportosította dolgozóit a zöldségtermelésből. Ezek a sajátosságok azonban nem tükrözik hűen a megye gazdasági életét, a zöldségtermesztés helyzetét. Ezekből általánosítani nem lehet.
