Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

1983. május 14. ^ÉPÜJSÁG 7 Uj vár épül Palánkon Átalakul az Iskola A sütőipari I. osztály tanulói élelmiszeripari laboratóriumi gyakorlaton A vá népíités természetesen nem orra vonatkozik, mintha újra kezdenék rakni a törökök Szekszárd-'Palánkon volt erős­ségének falait, hanem arra:, hogy a megyebeit mezőgazda- sági 'szakoktatás együk felleg­vára átalakul. Tény és való, hogy ez az intézmény kereken fél évszázados 'történelme so­rán több változást élt meg, mint a török palánkvór kétszer ennyi idő alatt. 1930-foaa két­éves oktatási idejű mezőgazda- sági szakiskolaként, amolyan ispá átképzőként nyitotta meg kapuit, de tanárai megyeszerte ezüstkalá sz os ga zd atanfolyamo- kát is tartottak. A negyvenes években lett mezőgazdasági középiskola, sőt, egy évig me­zőgazdasági gimnázium is volt. 1948-ban hároméves oktatási idejű állattenyésztési mezőgaz­dasági tedhnikummá szervezték át, amihez 1952-'ben növényter­mesztési 'tagozat is csatlako­zott. 1954 és 1972 között négy­éves tanulmányi idejű mező- gazdasági technikum volt, majd a technikumok megszűntével szakközépiskola, 1978-tól szak­ra unkásképzésli célú szakközép- iskola lett. (1961—1970 között érettségi utáni,, 2 éves tanul­mányi idejű felsőfokú techni­kum is működött Palánkon.) Az állattenyésztő, áltategész- ségőr, dl'lblttartóte'lepi gépész szakokhoz tavalyelőtt a húsipa­ri, tavaly a sütőipari szakmun­kásképzés csatlakozott. Ennek logikáját nem kell különöseb­ben bizonygatni, hisz minden­ki tud arról, hogy Szekszárd a hazai húsipar egyik bázisa lett és a sütőipar is hatalmas re­konstrukción esik át. Napjainkban 10 szakközépis­kolás és 5 szakmunkás osztály van. Ha az átalakulás teljessé válik, ez az arány 8:9-re módo­sul. Az iskola most is nagy. A 38 tagú tantestület tagjai 421 nappali tagozatost oktatnak, akik között 86 leány van. Ezen­kívül van még 11 levelező tago­zatos osztálynak 280 tanulója. 200 fiúnak tudnak helyben kol­légiumi elhelyezést biztosítani, két tucat lánynak pedig a me­gye segítségével benn. Szek- szárdon, más leányiskolák szál­láshelyein. A nagy létszámú is­kolának a vonzóereje is nagy. Jeszenszky László igazgató se­gítségé vei Végi gböngészhe ttü k azt a listát, mely a vonzáskör­zetet összegzi. Ezen a követke­ző települések szerepeltek: Szekszárd, Paks, Decs, Bony- hád, Sióagárd, Zcmba1, Báta, Tamási, Fadd, Császártöltés, Eg yh á za s k oz á r, Pa lót abozso k, Dunaújváros, Budapest, Sziget­vár, Apátszállás. Mindez a szakközé pisikolá sokr a von a tko- ziik. A leendő szakmunkások egytől egyig megyén kbe'iek, ami mindenhogyan örvendetes, hiszen remélhetőleg itt is he­lyezkednék majd el. Palánkra- érdemes kilátogat­ni. Az iskola: szép, parkja ma­holnap valóságos arborétum­má válik, a fák és cserjék tö­vébe kihelyezték a .latin nyelvű felirat-ókat is magyarázó táb­lákat. A szépség önmagában azonban nem hordoz célszerű­séget. A pavilonrendszerben szészórt hat épület ma már ne­hezíti a szaktantermi oktatást, sok a vándorlással elvesztege­tett idő 'és a tantestület is el­szakad egymástól. Ezen, változ­tat majd az az átépítés, mely­nek kezdeteiről épp a közel­múltban adtunk hírt lapunk­ban és amelytik egyetlen épü­letben összpontosítja majd a tantermek zömét. Az előbbi adatokból követke­zik, hogy a diákok közt sok az ingázó, visélve ennek az élet. formának minden terhét. A ta­nítási időt 'igyekeznek a közle­kedési eszközökkel szinkronba hozni, így például reggel fél 8-kor kezdenék. Jó lenne azon­ban, ha a 11-es Volán még több segítséget nyújtana, és a 2-es helyi járatok közül1 többet küldene nemcsak a, mérőmű­szergyárig, hanem egészen. Pa­lánkig'. Az iskolának tangazdasága nincs. Tanulói a szükséges pra­xist az egyéb téren is nagyon sok segítséget nyújtó nagydo­rogi1, decs'i, őcsényi és bogyisz­lói termelőszövetkezetékben, il­letve a bázisüzemül szolgáló Szekszárdi Állami Gazdtaság- ban szerzik meg. Utóbbinak kajimád'i kerületében most épül több imiiWió forintos beruházás­sal, ai tanistá'l'ló, mélyhez vágó­híd és boncterem is csatlako­zik majd. Szeptembertől itt egy helyen végezhetnek szarvas- marha-, sertés-, juh- és barom­fitenyésztés! gyakorlatot a fia­talok anélkül, hogy a gazdaság termelő ágazatainak rendjé­hez alkalmazkodniuk kellene. Ez az építkezés remélhetőleg fontos 'segítője lesz az 1985-től várhatóan megkezdődő állat- tenyésztési technikumi oktatás­nak is. Az iskola, sokadik, de nagyon fontos átalakulása azonban el­sősorban a már mondott szak­munkásképzésben rejlik. Ez az új koncepció szerint a, követke­ző módon, illeszkedik az okta­tási rendbe. 'A fiatal a 8 álta­lános iskolai osztály elvégzése után kevés gyakorlati, sok köz­ismereti tárgyat nyújtó kétéves alapképzésben részesül. Ezt követi egy alapvizsga, mely után még mindig eldöntheti, hogy az általános gimnázium III. osztályában tanul-e tovább, vagy marad1 a, szakmánál. Ha ez utóbbit választja,, két év után érettségi,zétt szakmunkás lehet, vagy három év tanulmá­nyi idő árán technikus. A szakmunkások gyakorlati képzése érthető módon o hús­ipari vállalatnál, illetve a sü­tőiparnál folyik. Az oktatás és a termelőmunka egyelőre egy­befolyik, de remélhetőleg ké­sőbb sor kerül differenciáltabb, elán yö s e'bb t o vábbfe j les z t é s re. A húsipari szakmunkások a szükséges fémipari alapismere­teket Palánkon, az iskola' műhe­lyében szerzik meg. ösztöndí­júk a tanulmányi eredményitől függ, a III. évben már bérezés szerint is dolgozhatnak. Érdekes változás 'figyelhető meg a leendő pékeknél. Az idei első évfolyam 23 tagja 'közül 20 a leány. Jövőre 30-an, iratkoz­tak az I. osztályba, de 'köztük leány csak féltucat akad. Pálfa, Pincehely, Decs, Kajdacs, Ten- gelic, Szekszárd, Regöl y, Du­nai ö’ldvár, SárszentHőrinc, Paks, Fadd', Kakasd, Sióagárd', Ozo- ra, Gerjen, Szedres és Bony- hád adja a majdani pékeket. Közülük egymaga Pálfa 7 sze­mélyt, ami mögött sejthetőleg az 'itteni jónevű pékség vonz­ereje rejtőzik, Egy egészségügyi meglepe­tés. Jövőre 72 húsipari szak­im unkástanúló felvételére van lehetőség. 68 hélyet már be­töltötték, 6 fiatalt azonban el kellett utasítani színtévesztés mo’rtt. A jeletkezés, oz érdeklődés azt mutatja, hogy az átalakuló iskola vonzóereje töretlen. A legszebb remény van arra', hogy az is marad. O. I. Fotó: G. K. Kungl Vilmos II. B osztályos tanuló szakmájának jelvényét, a bárdot élesíti A középpontban nem a kert, hanem az ember van Kistermelők - kistermelés A kiskert lett napjainkban a sikk Tolna megye lakossága az 1980-as népszámláláskor vala­mivel meghaladta, a 270 ezer főt, a családok száma 88 ezer volt. A helyzet lényegesen nem változott azóta, úgyhogy a két és fél évvel ezelőtti adatokat ma is érvényesnek fagadhat- júk él. Ez a továbbiakra is érvényes. A mezőgazdasági kistermelés — háztáji, kisegítő, magán — a mezőgazdaság össztermelésének valamivel több, mint egy­ötödét adta. A kisterme lök a megye mezőgazdasági Hasznosítású föld­területének mintegy tíz és fél százalékát hasznosítják. Ennek zöme kert, gyümölcsös, szőlő és csak elenyésző hánytad a szántó. Kétségtelen a kistermelés hasznossága a népgazdaság szempontjából. Itt mindjárt egy elképesztő számadat követke­zik: több mint kétmilliárd forintra' tehető az az érték, amit a mezőgazdaságii kistermelés produkál évente, csaik ebben az egy megyében. Ami az országos méreteket illeti, nem elha­nyagolható az ai szempont sem, hogy az ország, mezőgazdasá­gi 'exportja közel sem lenne ilyen eredményes a kistermelők prodúktum'ai híján. Mielőtt tovább mennénk, a, ki'stermélők, kistermelés bemu­tatásában, feltétlenül szólni kél! a, tevékenység1 létalapjáról, a szép eredmények biztosítékáról1. Ez pedig, a nagyüzem. Anél­kül', annak integráló szerepe nélkül a kistermelés valóban ki­csi maradna, jelentősége, szerepe nem nőne túl1 a szórakozá­son, o kellemes 'időtöltésen. így viszont a 'megtermelt új érték szempontjából is hasznossá lesz, nemcsak regenerálódást, pi­henést, Vagy jóleső fáradtságot nyújt. De ebben az írásban korántsem az a szándékom, hogy el­sősorban, a, kistermelés termelő szerepéről beszéljék, aki csi­nálja, annak közismert ugyanis, aki nem csinálja, az meg vaígy miihasznaiSágnak, más meg a könnyen való meggazdagodás eszközének tartja'. Mondani se kell hogy mindkét vélekedés hamis. Az egyik azért, mert a kiskertben való munka nyugtató, szép és kellemes időtöltés, a másik azért nem, mert bármily kemény és sok munka árán sem potyognak a millióik, még csak a százezrek sem. Egy érdekes jelenségnek vagyunk tanúi mostanság. Míg húsz-huszonöt évvel ezelőtt a Balaton partján, két hetet eltöl­teni volt a sikk, aztán tíz-ti zenöt évvel ezelőtt a tengerpart jött divatba, ugyancsak két bét has-, hát- és a többi süttetéssel, ma a kiskert jött divatba. Akár személyi tulajdonként, akár hosszú távú bérlemény formájában. Mondani sem kell, ez utóbbinak Szívből örülök — nem mint­ha akár a Balatont, akár a dalmát tengerpartot, hogy Raima de Mallorcáról már ne is beszéljek - bárkitől is irigyelném. (Bár szó, ami szó, az utóbbit egy kicsit igen.) Hogy a megyében 'hányán vannak kapcsolatban így vagy úgy a kistermeléssel, nincs ember óki meg tudná mondani. Azt azonban tudjuk, hogy elsősorban a Hazafias Népfront szer­vezésében, égisze alatt van egy 'kertbarát- és kistenyész,tő- mozgalom. Természetesen a, megyei tanács Illetékes osztályá­nak szakmai támogatásával, kissé felügyeletével és az áfészek támogató együttműködésével, amely alkalmanként üzleti kap­csolattá is válik. A kertbarát- és kistenyésztökörök (klubok) száma a me­gyében 124, tagjaik számai négy és fél ezer. Ezek a körök a Hazafias Népfront politikai Irányításával működő közösségek. A megyei népfrontbizottság.on Hanoi Jó­zsef koordinálja, tevékenységűikét. A beszélgetés során, a töb­bi között, így fogalmaz: - A'közvetlen term'élőteVékenység mel­lett aíaípvető feladata a kötöknek a szakmai és általános mű­veltség fejlesztése, a: közösségi .élet kibontakoztatásai, Ugyan­akkor a, termőföld védelme, szakszerű hasznosítása'. Rendkívül jelentős az, hogy a középpontban nem a kert, hanem az em­ber ált. Érdékes fogóim ázás, amit később néhány körvezető is megerősített, akikkel' egy tana esik ozásán Sikerült találkozni, amikor is a három megyét bemutató kiállításon való részvéte­lükről tárgyalltalk. így mód' adódik arra, hogy öt kertbarát- és kisitenyésztökönről néhány szót ejthessünk. Papp József, aki a szekszárdiakat képviselte a kiállítást előkészítő megbeszélésen, elmondta, hogy a szekszárdi körnek kétszáz tagja van, Az összetétel vegyes, szinte az egész társa­dalmait fellőlek, örvendetesen sók a- fiatal, a tagság adagié lét- kora negyven, év körül van. Havonta egyszer-fcétszer tartanak összejövetelt. Szerveznek családi összejöveteleket is, amolyan piknik alapon. Három-négyszáz négyszögölnyi terület egy-egy tag tulajdo­na vagy bérleménye. Ezen gazdálkodik. Ki jobban, ki kevésbé jól, éppen a kör munkájának eredményeképpen egyre többen egészen jól. Szoboszloi Jenő, a kör egyik oszlopos tagja a kör társa­dalmi jelen tőségét hangsúlyozandó, így fog almoz: — Nagyon sok olyan, ember jön él az összejöveteleinkre, aki azelőtt se­hova se járt. Itt barátkozik a hasonló érdéklődésűPkkel, sőt, merek úgy fogalmazni: .itt tanulja' a pőMikát. Pincehelyen, hasonló'a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az ő körük taglétszáma száz. Zöldség, gyümölcs, szőlő a „pro­filjuk” és a laskagomba, köztesként pedig a bab. A repertoár­ból1, már ami a kistenyészitést illeti, nem hiányzik a galamb, a nutria, a nyúl és a méh. Újabbon megnőtt az érdeklődés a szőlő iránt, egész pincesorok épülték a szőlőhegyen. Iregszemcsén, amint dr. Varsányi Józseftől megtudtuk, öt- ,vénén tevékenykednek a kertbarát- és klilstenyésztőköirben. ,BIő- adósaikon, rendezvényeiken az áflagíétsznáim harminc fő. Na­gyon szoros a Ikapcsolátók a dunoföídvárialkkal, a siiimontor- nyaiiakklól, a mözsiekket és a megyehatáron túl, a Ibolatanszór- száioklkal’. A sláger a Ikörtaigok körében most a fehér özön paprika. A közösségi élettel kapcsolatban a, Bonyhádot képviselő Bea Józsefné egy nagyon érdekes dolgot mondott: — Kezdet­ben százan voltunk, aztón a létszámot léve'ttük ötvenre. Ma­gyarán, kihagytuk azokat, akik nem jártak a, rendezvényeinkre, nem vettek részt a közösségi életben.-Kis László Tolnával kapcsolatban egy olyan, tényt említett meg, amelyről bizonyosan igen kevesen tudhalk: — Valaha, a tolnai bor rangosabb volt, mint a tokaji. Még o török szúltán- nak is szállítottak Tolnáról bort. (Úgy látszik, néha1 Mohamed is behunyja szemét... A srerk.) Ha csak valamennyit is sikerült félviWamtani a kisterme­lésből, o kistermelők, -tenyésztők tevékenységéből, ha csak akár két embert is sikerült megnyernünk ennek az egészséges és 'hasznos időtöltésnek, talán nem vált felesleges bemutatásuk. LETENYEI GYÖRGY

Next

/
Thumbnails
Contents