Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
8^fepÜJSÁG 1983. május 14. Lakásépítés, számokban Szlovákiában az idén 26 400 lakást építenék az átlátni építőipari vállalatok. Magánerőből pedig - főként családi ház formájában - 13 ezer lakás készül el. Tavaly az építőipari munkák és szállítások értéke elérte a 6,3 milliárd koronát. összesen 28100 lakást építettek. A magánerős építkezések keretében 12 200 lakás készült el. Ezek döntő többsége - 11 428 lakás — családi házban, a többi szövetkezeti lakóiként épült. Jövőre kezdődik meg Pozsony peremén, Károlyfalu szomszédságában, az új Dühé diely lakótelep építése. A modern lakótelepen több mint 6500 lakást adnak át rendeltetésének. A lakótelep a maga nemében egyedülálló lesz Szlovákiában. A lakóházak egy része több célnak is meg fog felelni. Helyet kapnak bennük az üzletek, szolgáltatóüzemek és különböző intézmények is. Az utcák és a terek különleges kialakításával száműzik a lakótelepekre sokszor jellemző szürke egyhangúságot. Nyolc bölcsőde és óvoda épül fel, összesen 1100 gyermek részére. Két iskolát létesítenek, továbbá egészségügyi központot 22 orvosi munkahely- lyel. A szolgáltatóüzemek összterülete mintegy hét és fél ezer négyzetméter lesz, az üzleteké pedig 11 ezer négyzetméter. Gondoslkodnak garázsokról, testnevelés!, sportolási és szórakozási lehetőségekről is. Biztosítják a gyors tömegközlekedést. Az első időben autóbuszokat közlekedtetnek, o későbbiekben a trolibusz veszi át a főszerepet, majd - a távlati tervek szerint - metróvonal köti össze a modern lakótelepet a városközponttól. A Dühé diely lakótelep mintegy 130 hektárnyi területen épül fel a kilencvenes évek derekára, több mint 22 ezer lakónak nyújtva kényelmes, modern otthont. Agráripari egyesülések a mezőgazdaság fejlesztéséért A tizenegyedik ötéves terviben Belorussziában kétszeresére kívánják növelni az élelmiszeripar termelését és ennek megfelelően tervezik a mező- gazdaság terméshozamának növelését is. Az élelmi szerprogram lehetővé teszi az átmenetet az 'eddig egymástól elkülönült, önálló termelési folyamatokra bontott rendszertől az integrált típusú termelési rendszerre, amelyben a mezőgazdasági üzemek, a feldolgozóipar, a szállítás, a raktározás egyetlen komplex egységet képez. A közelmúltban hozták létre a gyümölcs- és zöldséggazdasági minisztériumot, amely nemcsak a zöldség-, gyümölcs- és burgonyátermésztés első számú felelőse, Hanem a termeléstől az áruk értékesítéséig a teljes ágazatot átfogja. A többi köztársasághoz hasonlóan Belorusziában is működnek olyan agráripari egyesülések, amelyek magukban foglalják a mezőgazdasági, a feldolgozó, a kereskedelmi és a szállítási vállalatokat és szervezeteket. Ezek az egyesülések eddigi tevékenységük során 'egyé rt el m ű en bébi zo nyítattá k imagasfokú termelékenységüket. A köztársaságban is működnek már egyesülési alapon szesz-, 'keményítő- és konzervgyárak, özembe Helyeztek több mint Hatvan komplex tejüzemet, sertés- és szorVasmarha-tenyésztő és -hizlaló nagyüzemet. Huszonnégyezer sertés vágására és feldolgozására alkalmas húsgyár épült. A szakosított vállalatok termelik a tojás 93, a baromfihús 35 százalékát. Ezek a vállalatok oz egységes agráripari komplexumok láncszemeiként tervszerűen helyezkednek el a köztársaság területén. Az élelmi'szerprogram megvalósításában komoly szerep jut a háztáji gazdaságoknak. Volt olyan esztendő, amikor ezekből a gazdaságokból került ki a hús, a tej, a tojás, a zöldség, a burgonya és a gyümölcs 20-30 százaléka. Az agráripari komplexumokat kötelezték, hogy adjanak meg minden segítséget ezeknek a gazdaságoknak, lássák el trágyával, növényvédő szerekkel, Wegfeltelő gépekkel és biztosítsák számukra az áru szállításának lehetőségét is. A kiskertek művelőinek, a zöldség- termesztőknek Belorussziában már gyártanak minifraktorokat, gazdaságos kisgépeket. Az agráripari komplexummal kapcsolatos feladatok köre nem korlátozódik csupán a gazdaság területére. Magában foglalja a falu szociális kérdéseinek megoldását is. Az egyik ■ilyen fontos probléma: a lakáskérdés. A belorusz faluban ma a családihoz-építés áll az első helyen. Olyan otthonokat hoznak létre, amelyek már komfortosak, konyhakerttel, nyári konyhával, gazdasági épületekkel. De továbbfejlesztik a házgyári építkezést is. APN-KS Állattenyésztő komplexum az Urickij kolhozban Korszerű állattenyésztő telep az Új Élet kolhozban A szorocsi kolhoz központja A „Budimex” névjegyei Ezer lengyel Pakson A lengyel külkereskedelmi vállalatok sorában előkelő helyet foglal1 el - s az utóbbi időben különösen kiemelkedő eredményeket ér el ai „Budimex". A vállalat évente mintegy 500 millió dollár bevétellel gazdagítja 'a lengyel népgazdaságot. Szervezésében. több mint 23 ezer lengyel szakember dolgozik külföldön: energetikai létesítmények, vegyipari üzemek, cukorgyárak, lakások és üdülők építésében vesznek .részt. A magyar piac az egyik jó példa. az építési-szerelési exportszolgáltatásokra szakosodott „Budimex" sokoldalú tevékenységére. A vállalat már ötödik éve végez építési-szerelési munkákat o paksi atomerőmű építésén : négy lengyel kivitelező vállalattól mintegy ezer lengyel dolgozót foglalkoztatnak itt. Munkájúk meglehetősen bonyolult, mivel sem Magyarországon, sem Lengyelországban nem építettek még ilyen létesítményt. Budapesten a „Budimex" végzi a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem műemléki épületének rekonstrukcióját. Tulajdonképpen csak a falai maradnak eredeti állapotban: az egész épületbelsőt korszerűsíteni kell, s fel kell újítani az épülethomlokzatokat is. Jelenleg a főépület rekonstrukcióját készíti elő a „Budimex". Ugyancsak lengyel építőipari szakemberek készítették a budapesti „Kontakta" félvezetőgyár műszaki laboratóriumának épületét, o „Tungsram” gyár üzemcsarnokát, a szabadegyházi ku- koricaalfapú cukorgyárat és o legnagyobb - napi 6 ezer tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas — magyarországi cukorgyárat Kábán. A „Budimex" által végzett magyarországi építési-szerelési munkák értéke 1983-ban mintegy 15 millió rubelt tesz ki. KAROL RZEMIENIECKI Szovjetunió A Szibéria-Közép-Ázsia , csatornarendszer Környezetvédelmi szakemberek a megmondhatói, hogy az emberi beavatkozás milyen káros és kedvezőtlen hatással lehet a természeti folyamatokra. Ezért az a terv, hogy a szibériai folyók vizének egy részét Közép-Ázsióba vezessék, élénk vitákat váltott ki szovjet vír- ügyi szakemberek körében és a közvéleményben egyaránt. Az elképzelések szerint egy hatalmas csatornarendszer segítségévéi másodpercenként 100 köbméter vizet lehetne eljuttatni Szibéria folyóibó! Közép-Ázsióba, ahol igen nagy szükség van a vízre, Üzbegisztánban jelenleg 3,5 millió hektárnyi öntözött föld adja a betakarított termény 98 százalékát. A köztársaságban évente mintegy 100 ezer hektárral nö- vélik az öntözött földék területét. A meglévő 21 víztározó be- f ogadóké pe s ség e meghalad ja ugyan, a 10 milliárd1 köbmétert, de Üzbegisztán és a többi közép-ázsiai köztársaság vízkészletei végesek. Az új földterületek művelésbe vonásának jelen- légi üteme mellett Köz ép-Ázsia fő folyótnak - az Amu-Dórjának és a Szir-iDarjának — víztar- talékai kimerülhetnek, pedig itt még óriási területék várnak öntözéses megművelésre. A szakemberek kiszámították, hogy Szibéria, Közép-Ázsia és Kazahsztán víz tartaléka inak hasznosításával, továbbá a száraz sztyeppék, félsivatagok és sivatagok parlagon heverő földterületeinek megművelésével több mint 200 millió ember táplálékát lehetne megtermelni. Tény, hogy a Szovjetunió több körzetében o változó mennyiségű csapadék miatt erősen ingadozik a gabonafélék termése. A mezőqazdaságiltag hasznosított területeknek csupán a 30 százalékán hülllk elegendő csapadék, míg a szántóföldek 70 százalékát gyakori aszályok sújtják. Eközben pedig a folyók vízkészletének mintegy a 80 százaléka az Északi Jeges-tengerbe ömlik. Az elgondolás hívei fölvázolták a terv programpontjait. A kiindulási hely az Ob folyó, amelynek a vizét az Irtis torkolatánál csapolják meg. Az első ütemben évi 25 köbkilométer vizet, a. másodikban pedig évi 60 köbkilométer vizet szándékoznak elvezetni a bővizű szibériai folyamból. S mivel a Kora-tengerbe torkolló nyugat-szibériai folyók évi átlagos vízhozama 1350 köbkilométer, még gondolatban sem vetődhet fel az Északi Jeges-tenger — akár szán* déktdlan — „elapasztó sa". A vízkiemeléssel az óceán hőmérsékleti és jégviszonyai nem károsodnak — állapították meg az Arkfisz és Antarktisz Intézet szakértői. A felépítendő csatornát 2200 kilométer hosszúra tervezik. Az építés második ütemében a mesterséges medret 10—15 mé- tér mélységűre, 200 méter szélességűre bővítik, azaz hajóz- hatóvá teszik. Ez gazdasági szempontból is nagyon fontos körülmény, ugyanis a második építési ütemben a csatornát összekötik a Kaspi-tengerrel, s így közvetlen vízi út diákul ki Szibéria és a Szovjetunió európai része között. A költségeket illetően különböző becslések születtek. A Szovjetunió Állami Tervhivatalának szakértői bizottsága 14 milliárd rubelben határozta meg a beruházási költségeket. A számítások szerint ez az ösz- szeg 8-10 év alatt megtérül. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Földrajzi Intézetében úgy vélik, hogy a víz átvezetése Nyugat-Szibériából kedvező ihatással lesz az ottani hatoiimas kiterjedésű mocsaras területre. Jugoszlávia Gazdasági hírek Románia Idegenforgalom Kolozs AZ ENERGOINVEST KIVITELE Az Energoinvest egyik felszereléseket gyártó munkaszervezete a tervek szerint az idén 40 millió dollár értékben szállít árút külföldre. Az export így 20 százalékkal lesz több, mint tavaly. A tervek szerint a kivitel 80 százalékát a konvertibilis piacon értékesítik, de jelentős mennyiségű termék jut el a fejlődő országokba is. ezüst dísztárgyak MAJDANPEKBŐL Megjelentek a jugoszláv boltokban a majdanpeki ötvösmesterek legújabb készítményei, a szebbnél-szebb sportserlegek, poharak és egyéb dísztárgyak. A Veli.ko Srebro nevű új üzemben, ahol az értékes tárgyak készültek, csaknem egy évig tartott a próbaüzemelés. Az ötvösműhelyben negyvenöt mester dolgozik. A majdanpeki- ek egyelőre nem gondolnak a kivitelre, elsőként a hazai piacon szeretnék ezüsttárgyaikat népszerűsíteni. GEOLÓGIAI KUTATÁSOK A jugoszláv acéltermelők az idén 28 millió dinárt fordítónak geológiai kutatásokra — 7,2 százalékkal többet, mint tavaly. Úgy számítják, hogy az idén legalább egymillió tonna vasérc feltárására van lehetőségük. A mérések szerint a legtöbb vasércre Ljubija, Gornji Vakuf és Kicsevo körzetében számíthatnak. KNDK A gyümölcstermesztés A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban régi hagyományai vannak p gyümölcstermesztésnek. Az országot valósággal behálózzák a gyümölcsöskertek és az ültetvények. A növénynemesítők - különösen az almafajtáknál - egyre nagyobb sikereket érnek el. Korábban az almáskertékben jó eredménynek számított a hektáronkénti 20 tonnás termésátlag. De amióta elterjedt a gépi művelés és a növényvédelem, továbbá rátértek az alacsony növésű almafák telepítésére, a 7-8 éves fák 30—40, a 15 évesek pedig megközelítően 50 tonna hektáronkénti termésátlagot adnak. A kutatók az utóbbi évek során több mint 10 alacsony növésű fajtát nemesítettek ki. A kolozsvári megyei turisztikai hivatal szervezésében 1981-ben csaknem 400 ezer vendég üdült, nyaralt, és ismerkedett Kolozs megye nevezetességeivel. Tavaly valamivel kevesebb volt a turisták száma, de így is 1,24 millió vendég-napot töltöttek a kül- és belföldiek a megyében. Külföldről 91 ezren keresték fel Kolozsvár, Torda és más városok nevezetességeit. A közeljövő idegenforgalmi tervei között szerepel, hogy Kolozsvár belvárosában egy újabb turistaszállót építenek fel. A Fel légvár! -tető vendéglátói pa ri létesítményeit egy személyszállító drótkötélpálya megépítésével kívánják „közelebb hozni” a városhoz. Újabb országúti turistaszállót és vendéglőt terveznek a Feleki-tetőre is. A Kolozs megyei tanács gondot fordít a nevezetes gyógyfürdők — Kolozs, Szamosfalva, Torda és Kérő- fürdő - korszerűsítésére, átépítésére is. Az 1381 méter magas Kisbányöi-lha.vasokban téli sport- bázis kiépítését tervezik. E helyet földrajzi fekvése, éghajlata a szív- és idegrendszeri megbetegedések kezelésére is alkalmassá teszi. A Szamos menti hidroenergetikai rendszer kiépítésével megteremtett tóvidék és erdősítés Bélés és Fintinele környékét gyógyüdülőhetlyé változtatta. * Már az idei idegenforgalmi szezonra felújítják a kolozsvári Sport szálló melletti, valamint a kérőfürdői és tardai uszodát. Gyaluban és Fintinelén többiémegyében le sport gyakorlására alkalmas pályát építenek. A biliárd, a sakk, az asztalitenisz kedvelőinek is lesz hol eltölteniük szabad idejüket. Tavaly korszerűsítették a közkedvelt kolozsvári Melody bárt és vendéglőt, amelyet főidényben az idén már birtokukba vehetnek a szórakozni vágyó turisták. Ez évben még egy luxusszálló átadására is készülnek Kolozsvárott. A megye idegenforgalmának fellendülése annak is köszönhető, hogy az utóbbi években 12 új turisztikai egységet - többek között három szállodát, két vendégfogadót, több villát és pavilont — adtak át. A megyei szálláslehetőségek az 1975. évi 2451 helyről 1982-re 5100-ra bővültek.
