Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)
1983-05-14 / 113. szám
0 NÉPÚJSÁG 1983. május 14. W ss & ^9£b$B?om§ M^8S^^^^S^S^8finffL^-i5^^ tej Balogh Józsefné, dombóvári gyermekkönyvtá fossál- A költők és írók szívesen emlékeznek a gyermekkorukban hallott mesékre, versekre, első könyvekre, irodalmi élményeikre. Vallomásaikban gyakran felfedik irodalmi eszmélésük folyamatát, miként lettek a könyv kedvelői. A gyermekkönyvtáros esetében ez hogy jelentkezett? — Közvetlenül a (háború után nehezen lehetett könyvekhez jutni. Csak azokkal a könyveikkel találkozhattam, amelyeket otthon megleltem. Amit a padláson találtam, az mindig izgalmasabbnak tűnt. Értelmiségi családból származom, bár pusztáin szüli ettem és látja', most jövök rá, hogy kimondott gye'nmek'könyveim talán nem is voltaik . .. Moliére, Tóth Ede színműveire emlékszem. Szinte a képaláírásokat li's látom. Ja! A magyar pár ászt mesék. Igen! Ez is megvolt. Karácsonyi kívánságaim között tartogattam, hogy könyvet kérek. Hiszem és tapasztaltam, hogy a gyermekirodalomnak és általában a gyermekkorban kapott irodalomnak tartós a hatása'. Ezek nyitják meg a gyermeknek az irodalom világát. Ráébresztik az írott szó szerepére, művészi izgalmat keltenek. Az irodalomból kapja' meg a gyermek az örökké újhoz érkezés örömét. A gyermekirodalomhoz való vonzódásai a hordozója a későbbi irodáim! érdeklődésnek, szere- teténék, esetleg éppen ezeknek az élményeknek nyomán bontakozik ki az íráshoz való kedve, tehetsége. I — Mindebből az következne, hogy a gyermekirodalom a szépirodalom része . . . — A művek egy része valóban ehhez a réteghez sorolható. Más részük azonban az ismeretterjesztő irodalom köréhez tartozik. I- Milyennek ítéli a gyermekirodalom és az irodalom kapcsolatát? — Az irodalom szerves része a gyermekirodalom. Költői képpé! fogalmazva, közvetlenül az irodaiam „törzsén ágazott el”. Nem határolható el mereven a kettő. A gyermekirodalom a nemzeti irodalom része, jellegzetes ségeinek, hagyományainak, kultúrájának hordozója. Korábban a. neveléstudomány részének tartották a gyermekirodalmat. Ma irodalomtudományi szempontokból vizsgálják társadalmi helyét, szerepét, rendéltetését. A materialista tanítás szerint a gyermekirodalom valóságát is az adott ter- m ölési, társadalmi viszonyok történelmi fejlődése határozza meg. Mindez emberi sorsokon keresztül szűrődik át. Élményeken, egyéniségeken át jut az olvasó elé.- A gyermekirodalomnak — mint minden művészetnek - feladata és értelme az ember személyiségének gazdagítása, formálása, nevelése. Legnagyobb jelentősége, hogy a művészet egyik sajátos élményéhez juttatja, vezeti el a gyermeket, ami számos más tényezővel együtt, közvetve átalakító hatással lehet a kisgyermekek egyéniségére. Itt, a dombóvári könyvtárban melyik a legfiatalabb korosztály? — Mondják, semmit nem lehet elég korán kezdeni... Kutatók, pszichológusok behatóan foglalkoznak a gyermek irodalmi érdeklődésének kibontakoztatásával. A könyvhöz fűződő kapcsolatainak 'indítékait keresik a vonzódás tartósságát vizsgálva, vagy éppen az idegenkedést. A fejlődé sléféktani las Misi, Nemecsek Ernő vagy a „Pétör” történeteivel. A magyar gyerméklísta klasszikus szépségű alkotása, Weöres Sándor Bóbita című verseskötete szinte felszabadító hatással volt a. lírikusokra. A gyermek- irodalom történetében nagy jelentőségű, hogy 1950 októberében megalakult az első magyar gyermekkönyvkiadó, az Ifjúsági Könyvkiadó. Ennek jogutódja és hagyományainak folytatója az 1957-ben induló Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Gyer- mékkönyveiink illusztrációi, kiállítása, tipográfiája világszínvonalú.- A dombóvári könyvtár gyermekrészlegében beszélgetünk. Tágas, kényelmes, jól áttekinthető. A magyar gyermekirodalom mellett a külföldit is ajánlhatják a jól felszerelt könyvtárban. Melyek a legnépszerűbbek? — Ez is megoszlik az életkornak megfelelően', mint ahogy már említettem is-. Sorban megy minden oemedéken például a Telemachos kalandjai, Defoe Robinson Crusoe-ja, vagy a Gulliver utazásai, Stowe Tamás bátya kunyhója, Kari May Cooper, Mark Twain írásai a kelendők és persze lehetne még sorolni. A szülők, pedagógusok is ezekkel találkoztak, ezeket ajánlják. Az az igazság, hogy mind a magyar, mind a külföldi 'irodalom területén több és bőségesebb ismertetőre, esetleg kritikára' volna szükség. Kevés az, amit mi, könyvtárosok a füfjegyzetekből megtudva ajánlani tudunk. Részletekre pedig nem mindig jut idő. — Néha alsótagozatos pedagógusok panaszkodnak, hogy megrekednek egy bizonyos szinten. A gyermekkönyvtáros is érez hasonlót? — Amikor a pályaválasztásom volt "es a második számú esélyes kezdett valóra válni, amikor megkérdezték, hogy volna-e kedvem gyenmekkönyvtá- rosn'ak lenni, akkor benem is megfordult, hogy bizony elég lélekölő munka lehet naponta könyvet kiadni, meg. visszarakni. Ráadásul1 kicsi gyerekeknek is, A gyerekeknek könyvet írni ugyanúgy kell, mint a felnőtteknek, csak sokkal jobban, mint ismerjük a mondást. így van ez a 'könyvtárosok esetében is. I- Nagyon sok iskolai csoport megfordul a könyvtárban. Ez feltűnő. — ’Min'thd' kicsit divat 'lenne könyvtárba járni. Ez jó dolog. Mindjárt a belépéskor kiderül, persze, hogy ki jön sikkből, és ki valóban érdeklődésből. Az iskolai osztályoknak csoportos foglalkozásokat rendezünk. Kön yvtá rh aszná lati 'i s m e retek méHett különböző témakörkökben olyan előadásokat, játékokat szerverünk és vezetünk, amelyeket itt a könyvtárban oldhatunk csak meg. Például Fekete István életéről, gyermekkoráról, munkásságáról tartunk egy foglalkozást. Ilyen esetben a gyermekeket is be kell vonni, hogy az az egy óra számukra is élvezetes legyen. Itt vannak a kézikönyvek, amelyekből megszerezheti az illető író, költő adatait. Jónak érzem azt a módszert, hogy olyan kérdéseket is feltenni rejtvény, totó formában, am'i a játékos kedvet, esetleg versenyzést fokozza. Természetesen filmek, hanglemezek felhasználásával színesítve. Egyszerű, apró dolgok ezek. De ezek segítenek át azon a bizonyos megrekedésen. Fel kell készülnöm arra, hogy minden alkalommal mást tudsajátosságokat figyelembe véve mi is az óvodáskorban már lehetőséget kínálunk, adunk arra hogy a könyvtárban megjelenhetnek és játszhatnak is a gyerekek. I- Bizonyára nem árt, ha óvodás kora előtt is találkozik a könyvvel a gyermek. — A kisgyermek a második életévében kezdi felfedezni a fogalmak és a dolgok közötti összefüggéseket. Megnevezi a személyeket, a1 dolgokat, tárgyaikat. Életének ebben ai szakaszában a könyv még éppen olyan játék, mint környezetének bármely más darabja. Ugyanúgy munkálkodik leporellójával, lapozgatójával, mint egy gumibabáva'f. Szájába is veszi, megrág jat széttépi. Csak később tanulja meg a. könyvvel Való bánást, de jó, ha keze ügyében van. Elterjedt az a. nézet is, hogy az életkorok egy- egy szakaszára nem az a' jellemző, hogy milyen témájú és műfajú gyermekirodalmat hallgatnak, vagy olvasnak a gyerekek, .h'anem az, milyen irodalmi élményt képesek befogadni. I- ön szerint milyen szakaszai vannak az irodalmi érdeklődésnek? — A kettőtől ötéves korig a népköltészet mondókéi gyermekjátékai közül azok érdeklik a gyermekeket, amelyekben a szövegben cselekvésre és játékra is lehetőség nyílik. Népszerű a képeskönyv, a bábjáték. Ezt a. felolvasás, a mesélés korának is nevezik. Ezt váltjai fe! bz önálló öfvasás, amikor a mese a növényekről és állatokról, a technikai dolgokról szóló elbeszélésekre tér át. A tízévesek érdeklődése már sokoldalúbb. Mondák, útleírások, atlaszok éppúgy a olvasmányaik közé tartoznak, mint az újságok, folyóiratok. A leányregények, kai- landos könyvék, színházak, filmék következnek” a. tizenhárom, tizennégy éveseknél. A imái gyermekek világa az előző nemzedékekhez viszonyítva' igen megváltozott. A tömegkommunikációs eszközök — a< rádió, televízió, a film — a nép valamennyi rétegét, az élet mindén területéről gyorsan tájékoztatják. Ma már az óvodás korú gyermek is bonyolult események tanúja. A felnőttekkel a kapcsolat ma szoros és tág. Arra gondolok a szorosság esetében, hogy sokkal többet tud a felnőtték életéről, mint a megelőző 'korok nemzedékei. A tágasságon meg azt értem, hogy éppen a tömegkommunikáció révén már az óvodások is távoli földrészek életével ismerkedhetnék meg.- Szó volt a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő irodalmi érdeklődés szakaszairól. Felvázolná a magyar gyermekirodalom történetének szakaszait is? — Tizennyolcadik századig a szóhagyomány útján öröklődő népköltészet, a nyomtatásban megjelenő tankönyvök, ábécés, vallásos és íNemtaókanyvek alkotják a. gyermekirodalmat. Az első ábécéskönyvek keletkezési ideje a XV-XVI. századba tehető. A legismertebbek és a legnagyobb hatásúak közé tartozik Syivester János, Comeni- us, Losonczi István munkája'. Később a reformkori nemesasszony, Bezerédj Amália Flóri könyve is sok szép képpel, földrajzi és zenei mellékletté! segítette a művélődés fellendítését. A gyermekirodalom korszakot nyitó írójának Viszont Benedek Eleket tekinthetjük. A XX. században Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Molnár Ferenc nevei kíván'koznalk az élre, és az ismert hősöket is sorolhatjuk Nyijak minden csoportnak adni. Nem írok le semmit, hogy tudjak alkalmazkodni az adott társasághoz, és ha lankad a figyelmük, azonnal változtathassak.- Értem, hogy miért félt a beszélgetéstől. Mert azt, a mások által is nagyszerűnek Ítélt dolgot, amit csinál naponta, és megújuló ötletekkel, azt egyszerűnek tartja. Az ön számára ez természetes ... — Nem egyedül csinálom. Van társam, kollégám is egy év óta. Azóta1 még több örömet érzek a munkámban. Ö valahogy 'inspirálón, hat rám a foglalkozásaival!. így mindig újat akarok én is csinálni. Mindig mozogni! Ez nagyon fontos. I- Feljegyzései, jegyzetei között nagyon sok témából lehet választani, amelyet az iskolásoknak ajánlanak. Van-e kedvenc? — 'Nagyon szeretem a Mátyás királyról szólót. A humanista.. műveltség fogalmát tisztázva szóba kerül a híres könyvtárának, a Bibl'iofheca' Corvináiénak a sorsa. De beszélünk a. korabeli építészeti divatról, zenével illusztrálva a képek vetítését. Na és végül, hogy valóban igazságosnak érezték-e korában Mátyást. Említem még az évszakok ábrázolásának foglalkozását. Rajztanárt is meghívtunk és itt rajzoltak a gyerekek. A kész alkotásaikat kiállítottuk és cseréljük is. A tartalom alakítja', vagy az határozza' meg1 ai kívánt formát. Most a helytörténeti foglalkozásaink is kedveltek. A családi eseményeket rendező iroda vezetője, Magyarszéki Endre a város fejlődéséről készített dia- félvétel eket. Vele közösen állítottunk össze egy tízperces bemutatót, hangszalagon rögzítve a beszédet. Előtte o város történetéből tájékoztatjuk a gyerekeket. Ügy érezzük, ezzel sokat segítünk a pedagógusoknak. A gyerekek is otthonosan mozognak már o polcok között. Akik óvodásként is voltak már nálunk, ott különösen érezzük, hogy munkánk nem hiábavaló. Csak bennem fordult meg és sajnálom, hogy a gyerekek nem érzik ünnepnek, hogy ide jönnek. Nincs az az áhítat vagy alázat, vagy nem is tudom, mi lenne a1 jobb kifejezés arra, amit hiányolok belőlük .. . I- Egy fél mondat erejéig szólt arról, hogy a pályaválasztáskor másodikként szerepelt a könyvtár. Mi volt az egyes számú érdeklődés?- Mindig szerettem >a zenét és az irodalmat. Zenetanár szerettem volna lenni, így arra a pályára is készültem. A pécsi művészeti szakközépiskolába jártam, ami akkor csak zenei gimnázium volt. A további ‘lépés aztán egyéb okok miatt nem sikerült. Azóta aztán az átlagemberek életét élem, akik a munkájukban megtalálják az örömöt. Két nagy fiam van, egyikük pedagógus lesz, a másik most középiskolás. Itt élünk Dombóváron, a kertvárosban. Férjem mezőgazdász. Szeretem amit csinálok. Más pályára talán nem is lennék alkalmas. Karriert él sem tudok képzelni. Ebben a munkában akarok többet, jobban dolgozni. Éveim számát tekintve, közeledem a nyugdíj fellé. Túl vagyok a deleién, bár még közelebb hozzá, ezt persze nem tudhatjuk. Ilyen felfogással' a. terveim a közeledő öreg napokhoz igazodnak. A változásokkal együtt szeretnék változni.- így legyen. DECSI KISS JÁNOS Múltunkból A Magyar Tanácsköztársaság megdöntését követően az ellenforradalmi rendszer hamar 'kiépítette fegyveres erőit, biztosítva a tőkés restauráció fegyveres védelmét. Tolna, vármegye katonai parancsnoka, Szeg'heő Béla alezredes 1919. augusztus 15-én a katonasághoz, csendőrséghez, polgárőrséghez, alispán hoz, főispá nhoz terjedelmes iratot juttatott el, amelyben közli a fegyveres erők és testületek szervezeti felépítését, erejét, felszerelését. A parancsnak beillő irat bevezető részében arról tájékoztatja. a címzetteket, hogy Horthy Miklós altenlgemagy az összes magyar haderő fővezérévé neveztetett ki, a vezérkari főnök pedig Soós Károly tábornok lett. 'Közölte azt is, hogy a főhadiszállás székhelye Siófok. Arról is tájékoztatást adott, hogy a Dunántúlon' elhelyezett erőket 1919. augusztus 12-től két csoportra osztották: ai nyugati csoport parancsnoka': báró Lehár, míg Baranya, Somogy, Tolna, Fejér, Veszprém, Győr Sréter István ezredes parancsnoksága alá került. Közvetve elismerve a tényt, hogy a főváros még nem került Hor- thyék kezébe, kimondotta, hogy Budapest - egyelőre - a. hadügyminisztérium irányítása alá •tartozik. Ezt követően Tolna megyével foglalkozik a körirat. Kimondja', hogy Szekszárdon egy zászlóalj alakul 4 gyalogos és egy 8 puskás, géppuskós századdal, karhatalmi feladatok ellátására. A zászlóalj felállításakor számításba kell venni az ösz- szes tényleges tisztet, altisztet, megbízható tartalékos tisztet és altisztet. A zászlóalj kiegészítése feltétlenül megbízható volt altisztek és katonák toborzása által történik. A századok létszáma' 120—'150 főre hozandó. Géppuskás század' a czervezet- szerű létszámra hozandó, s annak megszervezésével Tipulá Szilárd századost bízom meg” — írta Szegheő 'katonai parancsnok. Ebben a köriratban intézkedett arról is, hogy milyen járművel szerelik fel az egységeket. A szekszárdi karhatalom vármegyei hatáskört kapott. Ismerteti a csendőrség felállítását. Megtudjuk, hogy a vármegyében elhelyezett csendőrség (srórnyparancsnokság) parancsnoka Havranek János csendőrszázados. Szegheő a csendőröknek a következő utasítást adta: „Minden dunántúli csendőrke rüfetbeli csendőr bárhol teljesített is szolgálatot, haladéktalanul azon. őrshöz vonul be, ahol 1919. március 21-én szolgálatot teljesített, s ezen. csend1-, őrség azonnal felveszi a köz- biztonsági szolgálatot. Minden csendőrőrs 30 főre egészítendő ki, volt megbízható pótcsendőrök vagy egyéb megbízható nem tényleges altisztekből. Ennek megtörténte a várme.gyei csendőrparancsnokság által ide jelentendő. Azon csendőr egyének, akik nem dunántúli csendőrkerülethez tartoznak, azok a vármegyei osendőrparancsnok- ságnál Szekszárdon azonnal jelentkezzenek, ahol mint cse nd őr karba to lo m külön osztagba lesznek egyesítve. Az így Szekszárdon, megalakult osztat gok Havranek százados ide, miélább egy pontos névjegyzéket terjesszen elő ...” A megyei katonai parancsnok 'intézkedett a polgárőrség szervezéséről is. Szekszárdon mintegy 100 fővel kellett megalakítani a polgárőrséget, parancsnoka. F ordas István tartalékos főhadnagy lett, minden járási székhelyen 30-30 főnyi egységet kellett megalakítani és biztosítani kellett, hogy minden községben is 12-15 megbízható személy létrehozza a polgárőrséget. A polgárőrség mindenütt a csend'őrségnek volt alárendelve, „sürgős esetekben annak közvetlen felszólítására azonnali bármikor kivonulni tartoznak. A polgárőrség tagjainak ugyanazon jogai és 'kötelességéi vannak, mint a rendőrségnek, nevezetesen azonos fegyverhasznála'ti jog.” Megtudjuk az említett iratból, hogy a polgárőrség tagjai polgárőri ruhában és lőfegyverre! teljesítenek szolgálatot. Figyelemre méltó a köriratnak az a része, amely az esetleges bevetésre vonatkozik. Idézzük: « „A karhatalmi osztagok mindennemű önkényes ítélkezéstől és kivégzéstől tartóz'kodj'a'nak, csupán azokkal, szemben, akik a lefegyverzésnél', illetve a. leszerelési parancsnak ellenszegülnék, akár egyesek, akár csoportok részéről történik az, azók a. helyszínen agyoniöven- dők.” Tekintettel arra, hogy ebben az időben már nem léteznek a Magyar Tanácsköztársaság volt fegyveres erői, a'z intézkedés csupán a. civil lakossággal szembeni magatartást szabályozza, s nem zavartatja' magát öttől, hogy a megyében, különösen annak keleti részében a k ül önítmé nyesek önkény esen, úgynevezett „népítéfet" alapján — vagy anélkül — tömeges kivégzéseket hajtanaik végre. A Szegheő által szervezett katonai szervezetek nem tartották feladatuknak a törvénytelen vérontás m egakadáfyozását. Szegheő figyelmét nem kerülték el a pályaudvarok sem. A hadügyminisztérium 151 045. sz. rendelkezését figyelembe véve, pályaudvarőrséget szervezett. „Elrendelem — írta —, hogy Dombóvárait Löcherer százados által, Szekszárdon és Bonyhá- don a katonai á'llomásparancs- nókság által megfelélő létszámmal pá l'yaudva r- pára n csn oksá - gok azonnal felálil'ítandók. ... A pályaudvar-parancsnokságok támogatására megfelelő erősségű pályaudvarőrségek ál- l'ítamd’ők fel. . .. Szigorú kötelességükké teszem, hogy minden vonatot tüzetesen átvizsgáljanak, az utasokat igazoltassák, a felismert politikai bűnösöket (értsd: a Tanácsköztár- saság idején tevékenykedőket) vezettessék élő a legközelebbi katonai vagy cseadőrparancs- nokságók elé.” •Az egyéb rendelkezésből megtudjúk, hogy a' fegyveres erők és fegyveres testületek tagjai ai bal karjukon nemzeti- színű szalagot kötelesek viselni, s rajta. a felirat, hogy milyen alakultat tagjai (pl. vármegyei csend oraltak Ultait, vármegyei polgárőrség', pá lyo udvo rőrség, stb.), és a karszafagon a. parancsnokság bélyegzőnyomatán na'k kell lennie. Feladatúi adta. a csendőr- ségnek, hogy oz erdőket fésüljék át, s fogják el a rendszer politikai ellenfeleit. A polgárőrséggel együtt feladatul kapta azt is a csendörség, hogy a fegyvereket gyűjtse össze, s akinél ilyet talál azonnal állítsák katonai parancsnokságok e'lé. Történetileg is érdekes az az utasítás, amely az antantsere- gékke! kapcsolatos magatartást szabályozta. Idézzük: „Esetleg román vagy más antant csapatok előnyomulása esetén ezen csapatokkal Való min d e na e m ű össze ütköz é s t megtiltok. A helyi polgárőrség parancsnokai az 'idegen csapatok parancsnokánál jelentkezzenek, kívánságukra a. fegyvert adják át s egyben a rend és közbiztonság .fenntartására' a köreműködésüket ajánlják fel, s egyben az antant utasításai szerint viselkedjenek... A karhatalmi osztagok, beleértve a csendőrséget is, harc nélkül, idejekorán 'térjenek ki, egyébként erre vonatkozólag innen idejekorán intézkedések fognak meg tétetni." ÁrUPkodhak ezek a sorok! 1919. augusztusában éppen az antanthatalmaik 'segítségével szerezte vissza a magyar tőkésés földbirtokos osztály a. hatalmat. Az ő segítségükkel verték fe a magyar proletárdiktatúrát és tették lehetővé a politikai, gazdaságii restaurációt. Sze- gheő utasítása nem az esetleges túlerő elleni fellépést kívánta megakadályozni, ahol kilátástalannak tűnhetett volna a fegyveres összecsapás, hanem a teljes behódotást adta ki parancsként, eljutva odáig', ha kelt, a fegyvereket is adják át az idegen csapatoknak. Nem vitatható a. hazaárulás ténye. K. BALOG JÁNOS
