Tolna Megyei Népújság, 1983. május (33. évfolyam, 102-127. szám)

1983-05-14 / 113. szám

1983. május 14. NÉPÚJSÁG 3 Pályairányítás, pályaválasztás Dombóváron 'Négyezer-lnégyszózn egyve n gyermek fejezte be Dombóvá­ron és környékén az elmúlt tíz éviben eredményesen az általá­nos iskola nyolcadik osztályét közülük 4254 jelentkezett to- vá'blbltainul'ásra. Mindössze 186 — 4,18 százalék - nem. Ez azonban tíz év összesített ada­ta, és önmagáiban is mutatja^ hogy a várasbáin eredményes plályaliiráinyíitá'S'i tevékenység fo­lyik. Ezt állapította meg a vá­rosi páirt-végirehajtó bizottság, aimilkor napirendre tűzte az is­kolai pállyaiimá'nyítáis, pályavá­lasztás helyzetéit. A statisztikát vizsgálva, szembetűnő a fejlő­dés. Míg 1973-lbain a 428 végi- zős közül 53 nem jel'enitkiezett továbbiam diósra — gimnázium­ba, s zaiklk őzé pilslko iába1, szak­maink árképzőibe -, 12,4 száza­llék, a kövé'tkező évben' már osak 32, a. száim fokozatosam csőkiken, míg tavailyita a 452 vlégzősibőr 445 tanult tovább, hlélt nem. Az elmúlt tíz évben gyara­podtok a lehetőségek - nőtt a választható és helyben tanul- ihaitá szakmáik számai, és ma összehasonlíthatatlanul kedve­zőbb ai helyzet, mint húsz-lhUr- mliinc évivel ezelőtt volt, ugyan­akkor javUlt az iskoláik páilya- irámyíltó tevékenysége is. Ter­mészetesen, ez a munka sem mentes az eilllentmandásaktől. A gyermekekre — akiknek zöme tizennégy évesen választ pályát — sok tényező hat. A szülők, a osalód, az iskola és a tórsada- lom, valamint a lehetőségek (például a helybeli szakmun­kásképzőiben csák 17 szakimat olkltaltnak). A közép- és felsőfo­kú fcgadoiskolák beszabályo­zott kapacitásai nem esnek egybe az egyéni, szőlői célok- kall'. (Kedvezőtlen tapasztalat, hogy a szakmunkásképzőt vég­ziettek egy része — esetenként egyes szakmákban 30—40 szá­rallék - más munkakörit választ öt évem beiül. Azlt az ideális célt kitűzni, hogy a pályaválasztás 100 szá­zalékban sikeres legyen, nem is tehet. Azonban javítani a je­lenlegi Helyzeten, igen. Már a.z óvodáskortól' és még inkább az első osztályba lépéstől kezdve alakítható, orientálható a gyer­mek a játék, az utánzás, a' szü­lői és más társadalmi szere­peik útján, majd a tananyag, a kisdobos- és úttörőmozgalom, az iskolai szakkörök, hobbik, a kulturális és gyakorlati tevé­kenység útján. Az alsó és felső tagozatban egyaránt tudatos, tervezett pátyia'iírányiíltási tevé­kenység folyik, melynek színte­rei az osztályfőnöki, a környe- z'étilsmereti órák, gyakorlati f ogilalk o z á s o k, ü z e m I át o glaltá ­sok, társadalmi munkák, nyári műinkaVáiálások stb. A gyerme­kek és a szülők számárai is hasznosak a művelődési köz­pont rendezvényei, melyek ke­retében egy-egy helybeli üzlem tevékenységét mutatják be, ám - mint azt ai végrehajtó bizott­ság javasolja - a tájékoztatás­nak őszintének kell lennie, ter­mészetesen a szakma szépsé­géit is be kél.l mutatni, d's ne­hézségeit Sem szabad élitiltkolni. Az iskoláikban különös gond­dal foglalkoznak o fizikai dol­gozók gyermekeinek pólyairá- nyíltásával, elősegítve ezzel is o társadalmi mobilitás növéke- dését. A továbbtanulás három isko­latípus közt oszlik meg: glilm'ná- zium, szakközépiskolák és szak- mumlkóskléoző imtézetek. A gim­náziumiba1 jelentkezők .aránya csökkenő, évről évre növekszik a másik két intézményrendszer iránti érdeklődés, a gyorsabb munkába állás és kereset miatt. A város mindkét szakosított tantervű iskolájának pályairá­nyítás! tevékenysége említésre méltó: a testnevelés-ltOgozatban végzők közül többen kívánnak o sport és testnevelés által megbatározott pályákon elhe­lyezkedni, az ének-zene tagoza­tosok között több zenész, zene­tanár van már a városban is. Az Álltam! Zeneiskola pálya'irá- nyíltó hatására az uttáhbi öt esz­tendőben összesen tíz gyermek jutott a művészeti szakközépis­kolák valamelyikébe. iSzdkm unkásképz őbe áltáll á - bán az általános Iskolát vég­zettek fele jelentkezik, zömük a helybeli iskolába. Az iskola lehelne néhány olyan intézke­dést, amely demonstrál!ja a szakmlun káSképzés jelentőségét; tájékoztatóik megküldése, meg­tartásai, iskola- és üzemlátoga­tás ajümlásO', rendszeres rész­vétei az általános iskolák tan- testületi és szülői értekezletein. A dombóvári Apáczai Csere János Közlekedési, Postaforgal­mi és Egészségügyi Szakközép­iskolába sokán jelentkeznek felvételre, a túljelentkezés ál­talában má'Sfélszeres. A vég­ziettek elhelyezése szervezett úton .történik. A Gőgös Ignác Gimnázium az intézményből való továbbtanulás eredményes folytatásával dicsekedhet, az utóbbi 15 évben 1522-en érett­ségiztek, továbbtanulásra je­lentkezett 1083 tanuló, hatvan százallé kukat vették fel felsőok­tatási intézményibe. Ez azonban 15 éves átlag. 1981-ben 71, 1982-iben 74 százalék az arány. A Végrehajtó bizottság ki­emelten foglalkozott a> katonai pályáira irányít ás Sál. Ennek leg­fontosabb és folyamatos mód­szere valtameninyi iskolatípus­ban a honvédelmi nevelés, a pr o letör linte rnáoi o rtallíizm usira 'és szOditailiis'ta bazOfiságrO' történő nevelés egyaránt. A módszerek a tantárgyi órákon, valamint az úttörőmozgalomban és a Kil'SZ- be.n egyaránt „jeled Vannak”. Akik az általános iskolákban 'különböző katonai pályákra szeretnének menni, .azokkal a megyei Területvédelmi és Had­kiegészítő Parancsnoksági ille­tékes munkatársai is találkozik. A városi és városkörnyéki isko­lák együttműködési megállapo­dásokat tartanak .fenn a kü­lönböző honvédelmi szervekkel, ennek köszönhető az iskolák e téren elért eredménye. Különö­sen a Zrínyi Ilona I. sz. Általá­nos Iskola', ahonnét 1979Jtől összesen hét tanuló jelentkezett továbbtanulásra' katonai isko­lán. Eredményes o Molnár György IV. sz. Általános Iskola ilyenirányú munkája is, többek közit a katonai ‘pályairányítást szolgálja a tavaly létrehozott munkás őz úttörőalakulat. A sz atomunkősiké pző'bő I ti szí h e ­I yelleské pz'őre j ele n tkezin e k, aikilk a katonái pályát választ­ják. E tanévben első ízben jöt­ték el az intézetbe a Budapesti Rendőr-lfőpitányságról, hogy is­mertessék a harmadévesekkel a rendőri pályáit. Ennek eredmé­nyeképpen hat .harmadéves ta­nuló jelentkezett rendőri isko­lára. A Gőgös Ignác Gimnázi­umiból katonai főiskolára jelent­keznek azok a végzősök, akik a katonai pályát választják. Itt sokoldalú ráhatással igyekez­nek e pályára irányítani az ár­tó alkalmas fiatalókat: kapcso­lattartás honvédelmi alakula­totokat, egységlátogatás, elő­adásokra katonatisztek .rneghí- vása, honvédelmi napokon együttműködés stb. Az osztály- főnökök és o pályaválasztási fe­lelős már a második osztály elején külön ils beszél a kato­nai pályára alkalmasnak látszó tanulókkal és szüleikkel. Őket szervezik be aiz Ifjú Gárda isko­la! szakaszaiba és az MHSZ l övész klubjába. Vo nzóvá teszi a fiatalok előÉ a katonai pályát az, hagy a katonai főiskolán végzettek polgári oklevelet is 'kapnak. J. 1. Lakatos Ernő előadása Szekszárdon i Sok-sok érvvel gazdagodtak a propagandisták Tegnap Székszórdra látoga­tott Ltakatos Ernő, a Magyar Szoáidlíisltd' Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága agifá'öiős és propaganda osztályának veze­tője. Délelőtt, a megyei párt­bizottság épületében a Köz­ponti Bizottság osztályvezetőjét fogadta K. Rapp József, a me­gyei pártbizottság első titkára. A fogatatáson és az elvtársi esz­mecserén .részt vett dr. Kiráiy Ernő, a megyei pártbizottság titkára is. lakatos Ernő mlég. a délellőtt folyamán eszmecserét folytatott a megyei pártbizottság propa­ganda és művelődési osztályá­nak munkatárs alva I, a megyei pártbizottság oktatási igazga- tóságántalk tanáraival. Oéíután a megyei pártbizott­ság épületében időszerű ideo­lógiai és politikai kérdésekről tartott előadást megyénk veze­tő propagandistáinak. Az elő­adást követően felkereste a Tolna megyei Népújság szer­kesztőségét, ahol a lap vezétéi­vel! tárgyalt a sajtót érintő kér­dés ékről HÉTRŐL HÉ TRE HÍRRŐL Híl RRE Bár az áprilist szokás szeszélyesnek emle­getni, ez most igazán ráillenék □ májusra is. Az egyik nap olyan hideg van, hogy elkél a nagykabát, máskor meg igyekszik hűvösre hú­zódni az ember. Most, hogy ma ballagnak a középiskolások, reméljük otthon lehet hagyni az esernyőt. Ki javítsa a dongát? A most érettségizők közül sokan jelentkez­nek egyetemekre, főiskolákra, bár valamivel kevesebben, mint az előző esztendőben. A tu­dományegyetemekre, az egészségügyi, kereske­delmi, és vendégJátóipari főiskolákra, valamint az óvónőképzőkbe idén többen jelentkeztek, mint a múlt évben, s hasonlta a helyzet az ag­rártudományi egyetemeken is. Csökkent viszont az érdeklődés a műszáki egyetemek, főiskolák iránt. A szakoktatásban, az ipari szakmunkás­képzőkben is hasonló a helyzet: évek óta ne­hezen lehet bejutni a divatos szakmákat oktató osztályokba, s aikí kimarad, már csak a bőr­díszműves-, illetve a szövőszakon kap helyet. S ugyanakkor: az üzemekben sok helyütt kevés a szakmunkás, főleg o jó szakmunkás. Vajon miért kell annak refikuiikészítést tanulnia1, aki varrónő szeretne lenni? lI Vinklit, azaz derékszöget készítenek az ipari ta­nulók Tamásiban, a Vegyépszernél. Azt sem igen lehet megérteni, hogy egy bor­vidéken nincs ilyen jellegű kádófképzés, állí­tólag azért, mert nem akad, aki ezt a szakmát választaná. Hajlamos vagyok ebben kételkedni, hisz-végiül is nincs olyan szakma, amihez vala­kinek ne lenne érzéke. Sókkal inkább ott le­het ennek az okát keresni, hogy előfordul: a kádárszövetkezet szomszédságában élő gyerek, netán az, akinek édesapja ott keresi a kenye­rét, nem volt még a szövetkezetben, nem látta hogyan dolgoznak a fával, nem ismeri a mun­ka folyamatát. Pedig szüret környékén képte­lenség mestert találni, aki a korhadófélben lé­vő hordódo rigót kicserélné. Kazal a vetésben Mindenki láthatta: szinte egyik napról a má­sikra tózöldüilt a határ, már nyílik a pipacs, vi­rágzanak a gesztenyék, s a földeken hányja a kalászát az árpa. A mezőgazdasági üzemek­ben a vezetőség most tartja a tavaszi határ­szemlét, s ahogy mondják, elégedettek. Szépen kelt minden, amit tavasszal vetettek, sorol a kulkorioa, a napraforgó, s hogy a három fa­gyosszentek — Pongrác, Szervác és Bonifác is beköszönt, s fagyra már nem kell számítani, a szántóföldi zöldségfélék palántáit is ki lehet ültetni. A palántatermelő ,,központokban" - Mözsön, Tolnán, Faddon és Kocsolán - szé­peik, erősek a paprika-, paradicsom- és a ká­posztafélék palántái, jut belőlük mindenkinek, aki kicsiben vagy nagyban vállalkozik a ter­mesztésükre. Egyre jobban, magasabb szinten kihasznál­va a kedvező természeti adottságokat, a megye mezőgazdasága országosan is élenjáró, irány­mutató szerepet tölt be. Az üzemekben az el­múlt időszakban jelentős koncentráció ment végbe, mely kedvezett a korszerű ipari-terme­lési rendszerek elterjedésének, a hozamok emelkedésének, a szooiaiista jelleg erősödé­sének, a tagság, a dolgozók anyagi és kultu­rális színvonala jelentős javulásának. Az V. ötéves tervben a bruttó termelési érték nö­vekedett. A legnagyobb előrelépés a növény- termesztés terén következett be. Szerkezete ki­alakult, jellemző rá a magas részarányú ga­bona- és kukorica-vetésterület. Szooiaiista nagyüzemi gazdaságai az intenzív, nagy ter- maképességű fajtákkal, az új, korszerű techno­lógia bevezetésével, az anyagi-műszaki bázis színvonalának em 'ésével a tervidőszakban je­lentős termelés-'novékedést értek el. Az emlí­tett időszakban búzából 18 százalékkal, kuko­ricából 20 százalékkal, napraforgóból 77 száza­lékkal, cukorrépából 31 százalékkal, silókuko­ricából 56 százalékkal termeltek többet, mint a IV. ötéves tervben. Mi is körbejártuk a határt, beszélgettünk olyanokkal, akik már befejezték a vetést, olya­nokkal, akik még dolgoznak, s akik már nem, illetve nyugdíjasként még többet, mint koráb­ban. A sok szép vetés, a korszerű gépi munka mellett azonban visszatetsző dolgokra is buk­kantunk. Nevezetesen: a búzavetésben össze­tolt szolimára, jobb esetben a szailmakazalra. A szalma természetesen tavaly aratás óta vár­ja, hogy történjék vele valami: nyilván alom­nak szánták, de aztán az állatartótelepek közelében lévő szalma is elegendőnek bizo­nyult. Nyár, ősz, tél, tavasz, s most hagy ve­tettek, hát körbevetették a kazlat. Igazán nem egy épületes látvány, arról nem is beszélve, hogy minden talpalatnyi föld megművelését szorgalmazza az állam. Kiállítás Szekszárdon A munka most sem kevés, de, hogy a jövő héten megnyílik a dél-dunántúli mezőgazdasá­gi és élelmiszeripari kiállítás Szekszárdon, sza­kít majd időt, aki teheti, hogy megnézze. A bemutató több mint 1500 négyzetméter fedett és 7000 négyzetméter szabad területen kerül megrendezésre. A kiállítók szakosított el­rendezésben szerepelnek. Lesz általános üzemi bemutató, ahol kiemel­kedő eredményű termelési eljárások, új műsza­ki és szervezési megoldások kerülnek kiállí­tásra. Olyanok, mint a korszerű búza- és bur- ganyatenmesztési eljárások; energiatakarékos kukoricatárolási módszerek; gyenge termőké­pességű talajok okszerű hasznosítása; meliorá­ciós megoldások; a kutatás és termelés kap­csolata; új kutatási eredmények. Aj áltat­Ezl a szalmakazlat történetesen Nagykónyi ha­tárában fényképeztük. A traktorok utat vágtak az idei búzában - a tavalyi szalmához. Szállításra váró palántásrekeszek - Mözsön tenyésztési bemutatón tenyésztési programok, tartási rendszerék, takarmányok és műszaki megoldások szerepelnek. A kistermelést segítő eszközöket, épületeket is kiállítják. A gépkiállí­táson az AGROTEK, a megyei AGROKER és a MEZŐGÉP állít ki új gépeket és eszközöket, amelyek a helyszínen megvásárolhatók, illetve megrendelhetők. A Tolna megyei kertbarátkö­rök kollektív bemutatóval vesznek részt a kiállí­táson. Az élelmiszeripari kiállításon 14 szakma mu­tatkozik be. A legnagyobb hányadot a húsfel­dolgozás képviseli, közel 10 üzem részvételé­vel. Árubemutatójukban kiemelkednek az utób­bi két év új termékei. Számottevő és figyelmet érdemlő kiállításon mutatkozik be a tejfeldol­gozás, az üdítőital-gyártás, a malom- és sütő­ipar, valamint a bor- és szeszipar. A bemuta­tás színvonalát növeli majd a mintegy 15 élel­miszeripari vállalat is. Már épülnek a sátraik, rendezik a területet, s érkeznek a kiállítandó anyagok is. A soknsok néznivaló után, ha megéhezünk és szomjazunk, lesz mit enni is meg inni is, hisz ott lesznek a pecsenyesütők, és a borítóm érések is. Ritkán kerül sor megyeszékhelyünkön tá/kiállításra, ha emlékezetem nem csal, 1973-ban volt utoljára ilyen Szekszárdon. Pedig szívesen járunk vá­sárra, ahol tanulni, nézelődni lehet, s nem utolsósorban kollegákkal, ismerősökkel talál­kozni, és persze jókat beszélgetni. Lakatos Ernő előadását tört­je

Next

/
Thumbnails
Contents