Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

a Képújság 1983. április 13. Negyven ajándékperc Fischer Anniéval... Röviddel korábban Fischer Annié kezei alól még Chopin: b-moll szonátájának hangjai dü­börögtek fel, s a ráadás Fan- tasie-lmpromtu - szinte „oda- lehelt” — futamai muzsikálnak utózöngeként a fülünkben... Most pedig zavarbaejtő ked­vességgel és természetességgel nyújtja cigarettáját a bonyhádi művelődési ház igazgatói iro­dájában: „Parancsoljon... Gyújtson rá..." Látva a tétová­zást, elmosolyodik: „No vegyen már... Nyugodtan!..." Aztán mintegy magának mondja: „Rengeteget dohányzom... Ta­lán nem volna szabad..." Köz­ben kezével fáradhatatlanul rója az autogramokat az eléje tolt műsorlapokra: kint, idő­közben iskolányi gyermeksereg gyűlt össze. A felnőttek már elmentek. Fischer Annié „autogramja" bennük másféle lenyomatként él. Hisz azok is, akik saját be­vallásuk szerint nem vájtfülű zeneértők, s mégis eljöttek, tudják, hogy egyik ma élő klasszikusunk jelenvalóságának áldozhattak ezen az estén. A gyerekek türelmetlenül to­porognak. Félnek, nem jutnak hozzá a sóvárgott kézlenyomat­hoz. Mind megkapják. Aztán kiürül a folyosó, a szo­ba ajtaja pedig bezárul. Fis­cher Annié hátradől a fotelban.- Holnap Paks... Ez a kon­cert számomra igen fontos... Azután Vác... ötödikén Buda­pest... Paksi András kitűnő házigaz­da. Miközben titokzatos kulcsok közt keresgél, megtudjuk, bá- mulója a művésznő naprakész­ségének, izzásának — ennek szavakban is hangot ad. Határozott, szerény elhárítás: a művészi munka elengedhetet­len tartozékai... Titok, itt, nincs. Közelmúltbeli, amerikai tur­néja felől érdeklődünk, amely három évi kérlelésébe került ottani impresszáriójának.- Majd mindenütt megfordul­tam, ami számít... Los Angeles, San Francisco, New York, Phi­ladelphia... Kanadában Toron­to... Vancouver... Lényegében mindkét partoldal... És tudják, mi az érdekes?... Itt, ha az em­ber felül egy repülőgépre, s el­indul mondjuk Amszterdamba, úgy érzi, nagyot utazott... Ott pedig többszörös távolságokat tesz meg, hogy észre sem veszi jóformán... Mi következik ez­után a sorozat után?... Benelux államok... aztán... — mosolyog­va hunyorít — Japánba szeret­nék elmenni... Van valami kü­lönlegessége számomra annak, hogy... Az Országos Filharmónia kö­zöttünk ülő képviselője — ő látta el a koncerteken a be­vezetés, a műsorismertetés tisz­tét is - közben halkan elmond­ja, hogy Fischer Annié ma dél­előtt, mintegy mellesleq még egy pécsi utat is megjárt... Ez nem volt része a programnak, és nem is annak van jelentő­sége, hogy épp Japán emlege­tése kapcsán került elő Pécs, hisz Fischer Annié számára épp­oly természetes és Ismerős a vi­lág bármely pontja, mint ne­künk Majos vagy Bátaszék... Kiderül, egy — az egyetemi aulában sejtett - Bösendorfer- ről van szó...- Hát persze! - „csattant fel" a kedves hang. Csak nem megyek el úgy innét, hogy meg nem nézem!... - Miközben a filharmónia, körünkben ülő, Tolna megyei ügyelője rémül­dözik, elmondja, hogy megkez­dett és más irányú elhivatottsá­gai miatt félbeszakadt Beetho­ven összes szonátája hangle­mezfelvétele okán esett mind­ez. Ügy kell lennie, hogy ne ér­ződjék a hangszer okozta vál­tás, mert az a Bösendorfer, amelyen a felvételeket meg­kezdte, már Bécsben van... s hát... Hasonlót keres... Nem, sajnos nem tudta az aula Bö- sendorferét kipróbálni, valami szerkezeti elem hiányzott a pe­dálnál, s össze-vissza zúgott az egész... Paksi András házigazda kér­di tapintatosan, „És milyen hangszer a mi Bösendorfe- rünk?” Kicsit jelentősen udvarias, ki­csit mosolyogtatós percek kö­vetkeznek. De felragyog a mai estének még egy varázsos pil­lanata, amely nem a zenei han­gok nyelvén szól, ám legmé­lyebb értelmezése időn kívüli, és helyhez nem kötött üzenet­ként is fogható.- Nézze... Nincs művész, aki letagadhatná, hogy... miként is mondjam... De egy biztos. Hogy én magam a Carnegie Hall­ban sem tudnék soha másként a hangszer elé ülni, mint itt, most. Érti? Ezzel önmagomnak tartozom. Az embereknek tar­tozom. A mai estén nem ezt érezte?... De igen. Pontosan ezt érez­tük. És miközben Fischer Annié folytatja, elmond apróságokat hétköznapjairól (hogy bizony, csinál ő minden mást, akár még keresztrejtvényt is fejt, ol­vas, no és horgászik! Nagyon szereti ezt a foglalatosságot, bár az élő halat kézzel nem fogja meg...) mi pedig házi­gazdák, Tolna megyeiek már végképp lelkünk döbbent csöndjére hallgatunk. Bartók, Kodály, s a legna­gyobbak sohasem restellték a hátizsákot, a somogyi vagy messzi tájbéli atyjukfiót. Erőt meríteni, de erőt adni is, visz- sza-visszatértek mindvégig. S miközben az eső kegyetlenül csapkodja a szélvédőt, Kakasd tájékán arra gondolok, hogy ott, abban az autóban, amely­nek lámpái előttem járnak, Fischer Annié ül... DOBAI TAMÁS A Nőtanács új kiadványai A Magyar Nők Országos Ta­nácsa kiadta a III. országos nőkonferencia dokumentumait. A napokban megjelent kötet­ben olvasható a konferenciá­ra készült két beszámoló, a fel­szólalások teljes, illetve rövidí­tett szövege, valamint a kon­ferencia szolidaritási nyilatko­zata, a MNOT és elnöksége tagjainak névsora. A Nőtanács ez évi kiadványai közül hama­rosan nyomdába adják Cseh- Szombathy László: A mai ma­gyar család című művét, amely a csalódok életét, társadalmi szerepét, a család és az iskola együttműködését mutatja be. Készül a nőkről szóló riportso­rozat harmadik kötete is, Pa­rasztasszonyok címmel. Ebben a könyvben Szémann Béla a ter­melőszövetkezetekben dolgozó asszonyok portréját, megválto­zott életét, tudatát ábrázolja. A fiatal szülőknek, a gyerme­keknek szánt könyvsorozatban lát napvilágot a következő na­pokban Janikovszky Éva-Réber László: Már iskolás vagyok cí­mű műve. Humoros, kedves for­mában bizonyítja a szerzőpá­ros: iskolába járni - jó. Sza­badi Ilona: Az irka-firkától az olvasásig című könyve pedagó­giai tanácsadó: miként fejleszt­hető a gyermekek manuális készsége, könyvszeretete. Lé- nárd Ferenc: A mindennapok pedagógiája című kézikönyvé­ben gyakori pedagógiai prob­lémák megoldását kívánja elő­segíteni, és a nevelés általá­nos kérdéseiről, a képességek fejlesztésének lehetőségeiről, a pedagógusok szerepéről, mód­szereiről ír. Hálák László II- lemkockájában a művelt ma­gatartás, a harmonikus családi és munkahelyi együttlét kiala­kításához szükséges illemszabá­lyokat ismerteti. Hiányt szüntet meg A bőr hi­giéniája és ápolása című egészségügyi szakkönyv, amely­ben neves orvosok leírják, ho­gyan óvják, ápolják a bőrt minden életkorban, miként használják a forgalomban levő kozmetikumokat, gyógyszereket. A házasságra, az anyaságra, a változás korára, a rendellenes­ségek megszüntetésére készíti elő a nőket dr. Hirschler Imre: A nők egészségvédelme című művében. Várható a népszerű szabás-varrás szakkönyv újabb változata — mai divatirányza­toknak megfelelő modelleket, magyarázó szöveggel, - vala­mint a kalocsai hímzéseket be­mutató könyv, és a kötött-hor- golt divatcikkek modelljeinek kötete is. A Nőtanács új kiadványainak zöme 50-200 ezer példányban kerül forgalomba. PETŐFI NÉPE A kiskunmajsai Jonathán Ter­melőszövetkezet 650 milliós ta­valyi árbevételének egynegyede a tagsági termelésből szárma­zó áru felvásárlásából keletke­zett. A szövetkezeti gazdákkal azonban nemcsak termelési, de pénzügyi kapcsolat is kiala­kult az utóbbi években. Ez azt jelenti, hogy a tagság a meg­takarított pénzét a szövetkezet­ben helyezi el, vagy bizonyos konkrét cél megjelölésével, vagy a fejlesztési tervekhez já­rul hozzá anyagilag. Ez a kap­csolat úgy kezdődött, hogy az 1978-ban alakult zöldség- és géphasznosítási szakcsoport el­határozta, hogy negyven hek­táron dohányt termeszt. A ta­gok felajánlották, hogy a szá­rító építéséhez szükséges beru­házási összeg felét előterem­tik. A szárítók így készültek el. Ma már nemcsak dohányt, de bérszárítósként fűszerpaprikát is fonnyasztanak bennük. Leg­utóbb szerződést kötöttek a sze­gedi asztalosipari szövetkezet­tel is fűrészárú szárítására. Jelenleg a meghatározott cé­lú tagsági pénzkölcsön össze­ge 820 ezer forint, a szövetke­zeti célra rendelkezésre bocsá­tott pedig megközelíti a 2,5 milliót. A szakcsoport tagjai fi­nanszírozzák a fóliatelepet, az öntözőkutak létesítését. Az egész tagságot ellátják palán­tákkal és a négy nagy teljesít­ményű palántázó gépet is a ta­gok rendelkezésére bocsátják. A szakcsoport tagsága öt esz­tendő alatt majdnem megtíz­szereződött. Százötven hektár­nyi területen gazdálkodnak, egyre növelik a fóliatelepet. Ta­valy 200, az idén már 300 ton­na paradicsomot termelnek. A tervek között szerepel, hogy jö­vőre a jelenleg még kihaszná­latlan termálvizet hasznosítják. A most még lefojtott kútban 75 fokos víz van. Ezt felhasznál­ják majd a fóliasátrak fűtésére. A zöldségszárító üzemük nyerstermék-igényét nagyrész­ben a szakcsoport fedezi, ez körülbelül ötezer tonna. Új nö­vényként a paszternák termesz­tését szeretnék meghonosítani. A szakcsoport hasznos vállal­kozás. A szövetkezet a közös­ben veszteségesen termeszthető növényeket „bízza" rá. A szak­csoportban ugyanis jobban tudják hasznosítani a szabad munkáskezeket, bevonják a családtagokat, másképp szer­vezik a termelést. Az, hogy a tagság a megta­karított pénzét a szövetkezet­ben helyezi el, a nagyfokú bi­zalom jele. Egyúttal azonban mutatja az életkörülmények ja­vulását és köteléket teremt a közös és az egyéni között. Dunántúlt napló Pécsett már adott a lehető­ség a földgáz hasznosítására, a szekszárdi vezeték még csak ezután készül el. Szomszéd vá­rosunkban 1985 végére a közü- leteknél már kiváltják az olaj­kályhákat. A jelenlegi műsza­ki, gazdasági lehetőségek mel­lett Pécsett az energiahordozók további cseréjét, a távfűtés Diákpolitikusok vetélkedője Véget értek a diákpolitiku­sok vetélkedőinek megyei dön­tői. Az egyes megyékből és a fővárosból két-két, - egy kö­zépiskolás és egy szakmunkás- tanuló - csapat jutott tovább az országos döntőbe. Az országos döntőt április 22— 24. között Siklóson rendezik meg. mérsékelt bővítését, a földgáz széles körű terjesztését tekintik reális célnak. Azt azonban tu­domásul kell venni, hogy a szű­kös pénzügyi források miatt az ellátás bővítése a fogyasztók pénzéből történhet, a tanácsok és a gázszolgáltató műszaki és szervezési támogatásával. A gázvezeték-hálózat lakos­sági erőből való bővítésének szervezési és építtetői felada­tait a tanács látja el. Pécs vá­rosszerkezeti adottságai és az úthálózat sűrűsége sajátos szer­vezési modellt kíván, melynek lényege, hogy az érdekeltségi hozzájárulás összegét nem ut­cánként, hanem egy-egy össze­függő területegységre együtte­sen határozzák meg. A befize­tés és az építés azonban ut­cánként történik. A műszaki ter­vek elkészítéséről a gázszolgál­tató gondoskodik, az OTP ked­vezményes hitelt nyújt a lakos­ságnak (maximálisan 100 000 forintot, 15 évre, háromszázalé­kos kamat mellett), a tanács pedig a fejlesztési alapjára be­folyó érdekeltségi hozzájárulás­ból ellátja az építtetői felada­tokat, műszaki segítséget biz­tosít az útfelvágások takarékos helyreállító sóhoz. A gázvezeték-építésben való lakossági részvétel önkéntes, így lehetnek olyan lakások, amelyek. tulajdonosai, bérlői nem kívánnak gázt bevezetni. Ha ezek hozzájárulása a többi résztvevőt terhelné, az a köz­hangulatot rontaná és később bonyolult jogi eljárást szülne. Ezért indokolt, hogy ilyen eset­ben a tanács meghatározzon egy részvételi arányt (a tapasz­talatok szerint 80 százalék) ami alatt a vezetéképítéssel nem foglalkozik, de ami fölött a hi­ányzó hozzájárulást megelőle­gezi. Jogszabályi biztosíték van arra, hogy a hozzáiárulást nem fizető foqvasztójelölt gázbekö­tést később is csak akkor kap­hat, ha a költséget utólag meg­téríti. SOMOGV'I1*"" Rendkívül dinamikus a TSZKER nagyatádi területi köz­pontjának fejlődése. 1979-ben 469 milliós forgalmat bonyolí­tottak le, tavaly pedig meg­haladták a másfél milliárdot is. Úttörő kezdeményezések sorá­val, hiánypótló szolgáltatások­kal és rugalmas piaci munká­val érték el, hogy a VI. ötéves terv nehezebb gazdasági felté­teleket hozó első két évében 133 százalékos volt az időará­nyos teljesítésük. Ennek ellené­re nyoma sincs náluk elégedett­ségnek. Tudatában vannak an­nak, hogy munkájukat nem a korábbi eredményekhez képest elért növekedésük minősíti, ha­nem az új gazdasági követel­ményekhez való igazodás. A népgazdaság fejlődése szempontjából is fontos, hogy képes lesz-e fokozni exportját a TSZKER. Tavaly 41 millió fo­rint értékű árut szállítottak kül­földre, ez hétmillióval több ugyan az előző évinél, de csak a szocialista országokba tudták növelni kivitelüket. A külpiaci mozgáskészséghez mindenek­előtt megfelelő anyagi alapok­ra van szükség, a TSZKER pe­dig — forgalmához képest — csak szerény saját tőkével ren­delkezik. Ennek egyik oka, hogy az alapító vállalat soha sem volt nyereségközpontú: az ala­pító termelőszövetkezetek ér­dekeit tartotta szem előtt. Ta­valyi nyereségük a forgalom­nak mindössze 0,9 százaléka. Az igazgatói tanács most arra A fentinél sokkal bonyolul­tabb, szakszerű címmel jelerit meg a szekszárdi Múzeumi fü­zetek sorában Tóth Zoltán írá­sa: Polgárosodás és hagyo­mányőrzés a századfordulói Szekszárd anyagi életviszonyai­ban, A szerző hagyatéki leltá­rakat dolgozott fel és érdekes következtetéseket vont le mind­ebből a különböző rétegek va- gyonszerkezetére vonatkozóan. kérte a 74 somogyi tag-termelő­szövetkezetet, hogy a nyereség­ből visszaosztott 3,4 millió fo­rintot hagyják a közös kasz- szóban. Ez a kérés lényegében üzleti ajánlat, hisz ez az ösz- szeg is hozzásegítheti a vállal­kozást, hogy adott esetben job­ban eleget tehessen az export­nak. A TSZKER alapító gazdasá­gai további aktivitást várnak a gép- és alkatrész-kereskede­lemben, az alkatrész felújítás­ban, illetve a gyártás megszer­vezésében, valamint a forgal­mazott gépek garanciális ellá­tásában. A közös vállalat idei célkitűzése, hogy a bolgár im­portból származó — kizárólag a TSZKER által forgalmazott — gépek szervizellátását megszer- vezzev-Az Agrotekkel együttmű­ködve forgalmaznak erő- és munkagépeket, eddigi rendelé­sük 140 millió forint. Nagyatá­don létrehoznak egy központi alkatrészraktárt, Zamárdiban pedig gépbontó, illetve alkat­részfelújító üzemet. A folyé­kony műtrágyázás előnyeinek kiaknázására már öt gazdasági társaságot hoztak létre, fafel­dolgozó társulásuknak az ex­port bővítésében szánnak nagy szerepet. A nagyatádi területi központ­nál is lezárult a hagyományos értelemben vett „nagy lépések időszaka”. Nekik is új növeke­dési pályákat kell találniuk, hogy megszilárdíthassák eddig elért szép eredményeiket. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Ipar nélkül ma már nem megy — állapították meg a MÉSZÖV egyik legutóbbi ülésén, ame­lyen napirendi téma volt az áfészek ipari tevékenysége. Köztudott igazság ma már: a fogyasztási szövetkezetek falu­si alapellátást szolgáló tevé­kenysége nem elég a fennma­radáshoz és a gazdaságos üze­meléshez. Részt kell venni az alapellátást kiegészítő tevé­kenységben, magyarul: gyárta­ni az apróbb használati cikkek­től a nagyobb háztartási és bútorberendezésekig mindent, amire a szövetkezet találékony­sága és eszközberendezettsége képes. A dunaújvárosi járási áfész a napokban kiállításon mutatta be mindazokat a háztartási esz­közöket és ruházati cikkeket, amelyeket - nagyrészt bedolgo­zói rendszerben - képes a szö­vetkezet előállítani. A tanács­kozóteremben három tablón volt látható mindez. Az elsőn kovácsolt és faesztergált nép- művészeti és háztartási eszkö­zök, csillárok, fogasok, tükrök, gyertya tartók, ajtópántok, fali­képek, a másikon a szövet­kezet prémesállat-tenyésztő szakcsoportjai által tenyésztett nercek és nutriák gereznáiból készített ruházati cikkek, a har­madikon pedig a bedolgozó kézi szövők által készített pu­lóverek, kardigánok és egyéb ruházati cikkek voltak láthatók. A kiállítás anyagát bemutat­ták a határmenti forgalomban részt vevő szövetkezetek, a nagykereskedelmi vállalatok képviselőinek és számos más vállalatnak, majd a kiállított anyag legszebb darabjait ki­küldték a grazi vásárra, hogy ott csináljanak kedvet a nem­zetközi forgalomban való rész­vételre. A szövetkezet ipari részlege egyébként annyira bízik elgon­dolásainak sikerében, hogy bruttó termelési tervét a tava­lyi 28 millióhoz képest 45 mil­lió forintban állapította meg. A kis kötethez gazdag kép­anyag csatlakozik, részben olyan családok tagjairól is, akiknek leszármazottai máig a megyeszékhely lakói. A tanul­mányból nyomon követhető az átmenet és fejlődés a szerény napszámosi otthonoktól a „tor­lódott berendezésű kispolgári lakásokig".-s. -n. Szekszárd polgárosodásáról Fischer Anniéi

Next

/
Thumbnails
Contents