Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-13 / 86. szám
1983. április 13. "SéPÜJSÁG 5 Bogyósok ébresztése Ilyenkor tavasszal a ribiszke- és köszmétebokrokat érdemes átvizsgálni. Az áttelelő kaliforniai pajzstetű és a lisztharmat komoly veszélyt jelenthet. A pajzstetves vesszőket tőből távolítsuk el, s vágjuk le a lisztharmatos részeket is. A málnásban a didimellás vesszőfoltosság okozhat gondot. Ha szüret után a letermett, illetve fertőzött vesszőket nem távolítottuk el, most még pótolhatjuk mulasztásunkat. Ugyancsak vágjuk le a málnavesszőkön előforduló, a karcsú díszbogár lárvája és a gubacsszunyog által okozott megvastagodásokat. A ribiszke gubacsatkával szemben most érdemes a megelőző védekezési eljárásokat befejezni. Az elgu- bacsosodott rügyekkel rakodott vesszőket vágjuk le, és égessük el. Az atkák ugyanis ezekben telelnek át, s tavasszal az újra fejlődő hajtások rügyeit tovább fertőzik. Emellett a tél végi, kora tavaszi lemosó permetezésekről sem feledkezzünk meg. A ribiszkét például rügypattanás elölt, illetve rügypattanáskor kell permetezni 1,5-2 százalékos Novendával vogy 5 százalékos Báriumpoliszulfiddal. Gyümölcsfaolaj is használható, de csak három évenként egyszer. A permetszerek eredményesen pusztítják a kaliforniai pajzs- tetűt. A Novenda és Bárium- poliszulfid emellett a liszthar- mat-fertőzést is csökkenti, sőt a levéltetvek tojásait is gyéríti. A 3 százalékos Ágról használata azért javasolt, mert az atkák, levéltetvek és pajzstetvek ellen egyaránt hatásos szer. A köszmétét hasonlóan véd- hetjük meg rügypattanáskor, mint a ribiszkét. Ugyancsak az 1,5—2 százalékos Novenda és Báriumpoliszulfid jöhet elsősorban számításba, de az Ágról is javasolt permetszer, 3 százalékos töménységben. A málnát is rügypattanáskor kell megelőző védekezésben részesíteni. A réztartalmú szerek a vesszőfoltosság ellen nyújtónak védelmet. Ezért 1 százalékos bordói lével, vagy 0,5 százalékos Rézoxiklorid 50 WP-vel permetezzünk, ügyeljünk azonban az időpont pontos betartására, mert ha rügypattanáskor elmulaszottuk a permetezést, később már az említett szereket nem használhatjuk. Rügypattanás után ugyanis a Miltox Special 0,3—0,5 százalékos permetlé ajánlott. A szamócás védelmére is gondoljunk kora tavasszal. Amint a tőlevelek megjelennek, a bokrosodás megkezdődik, el kell kezdenünk a permetezéseket. Főként a szamócaatka és a sodrómolyok elleni megelőző permetezésre van szükség ebben az időszakban. Érdemes azonban a növényvédő szerhez levélfoltosságot okozó gombabetegség elleni permetszert is keverni. Ezért a Dithane M—45 0,2 százalékos oldatát keverjük az atkaölő Pol-Akaritox 0,2 százalékos oldatához, s együttesen permetezzük a tövekre. Ha az ültetvényben szamócaatka nem veszélyeztet, akkor elegendő a Bi 58 EC 0,1 százalékos oldatának és az Orthophaltan 0,2 százalékos oldatának keverékével történő permetezés. Az előírt mennyiségben Wuxál levéltrágyát is keverhetünk a permedébe, mert ezzel külön idő és fáradság nélkül meggyorsíthatjuk kedvenc gyümölcsösünk kora tavaszi fejlődését. Kukorica Kiemelkedő eredmények A mezőgazdaság állami nagyüzemei nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő eredményeket értek el a növénytermesztés egyik legnehezebb ágazatában, a kukoricatermesztésben. A tavalyi teljesítmények összegezésekor kiderült: az országos átlagnál hektáronként 1,1 tonnával többet adtak és több mint száz gazdaság átlagában — 113 ezer hektáros területen — kishíján elérték a 8 tonnás átlagot, ettől mindössze 70 kilóval maradtak el. Az állami gazdaságok évek óta kiegyensúlyozottan gazdálkodnak, 1978 óta minden évben 6 tonna felett vannak kukoricahozamaik. (Ezt a teljesítményt különben először 1975-ben érték el, ami akkoriban igen jó értéknek számított.) Az értékelés szerint a termelésben átrendeződés figyelhető meg. A legjobb eredményeket elérő gazdaságok továbbra is nagy figyelmet fordítanak a kukoricára, míg azok, amelyek a gazdaságos termelés alsó határát jelentő 4,5 tonnát nem érik el, lassan-lassan felhagynak ezzel a növénnyel, más ágazatban keresik a jövedelmezőséget. A termőterületnek mindössze 1,2 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, úgyhogy minimális arányt képviselnek a ráfizetéssel gazdálkodó területek. Annál jobban megtalálják számításukat a legjobb termelők, 38 nagyüzem, 65 ezer hektáron átlagosan 8,79 tonnát termelt tavaly, ez a teljesítmény a kényesebb1 nemzetközi összehasonlítást is kiállja. Több üzem teljesített 10 tonna felett, éspedig nemcsak egy-egy táblában, hanem egész területén; például a Mezőhe- gyesi, a Dalmandi és a Bácsalmási Állami Gazdaság. A méhészkedés haszna A méz! (Első iés legfontosabb haszonként többnyire ez jut eszünkbe. Pedig mennyi egyebet is 'köszönhetünk ezeknek a hasznos Ibis 'rovaroknak. Mindenekelőtt számos kultúrnövényünk megporzását. iHa összeszámolnánk, hogy mennyi terméskiesésünk tenne a <méhek nélkül, hatalmas számot 'kapnánk, mintegy 4,5 milliárd forintot. Megporozná más rovar a fáinkat, s egyéb növényeinket - gondolhatnánk. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy meggyfavirágrál meggyfa- virágra száll-e a rovar, vagy a csábítóan sárgán virágzó gyermekláncfű után keresi fel a meggyfa virágát (amint ezt egyéb rovarok teszik.) 'Ez utóbbi esetben ugyanis a megpor- zás elmarad'. A méhek megporzó tevékenységét ma imáir mind gyakrabban tudatosan is felhasználják a gyümölcsöt, repcét termelő gazdaságok. Szerződést kötnek a méhészekké', hogy virágzás idejére telepítsék a tábla köré kaptáraikat. S újból egy hasznos tulajdonság: a méhek vándorol tathatók. A méhész a nagyobb gyűjtés érdekében egyik méhfegelőrőí a másikra szállítja', vándoroltatja méheit, így azok egész évben „terített asztalt" találnak, gyűjtésük a helyben maradókénak a többszöröse is lehet. De térjünk vissza a méhészkedés további hasznaihoz. A megparzás után valóban említhetjük a mézet, ezt a finom, édtes-ízes sűrűn folyó csemegét, amely igen 'értékes, nagy energiatartalmú és könnyen emészthető táplálékunk. Tavaly mintegy 15 000 tonna mézet termeltek hazánkban. A méhészkedés során ezenkívül is keletkeznek értékes anyagok, hogy csupán a virágport, a méhpempőt és a mostanáiban olyan sokat emlegetett propoliszt említsük. A méhészek nagy része - hasonlóan más kistermelőkhöz — az álészek keretében szakcsoportokba tömörül1, és szerződést köt a megtermelt méz átvételére a Hungaronektár Országos Méhészeti Szövetkezeti 'Közös Vállalattá'1. Az első osztályú akácmézet Idén 35—38 Ft között, a napraforgámézet 29-30, a vegyes viirágmézet 30-31 Ft között veszik át. A táblás lépesméz ára* 90, a propoliszé pedig április elsejétől 1100 Ft kilónként. Egy családtól évente 20— 80 kiló értékesíthető mézet nyerhetünk. A méhészkedés tehát jövedelmező mellékfoglalkozás lehet, ha hozzáértéssel művelik, bár az időjárásnak re ndikívül'i k iszol g á I tata t ts á g a miatt jövedelme sohasem biztos. S nem az időjárás az egyetlen kockázati tényező. Bár rendeletek védik a méhészeket, sajnos mégis igen sok veszélynek van kitéve állomá* nyuk. Elsősorban a figyelmetlen, szabálytalan permetezés veszélyezteti a szorgos jószágokat. Virágzó növényeket méhe'k- re veszélyes szerrel nem szabad permetezni, szánttá'anszor előfordul azonban, hogy a tábla főnövényei nem, csupán a gyomnövényei virágoznak, és az azokon gyűjtő méhek esnek áldozatul a permetezésnek. A nagyüzemek esedékes 'permetezéseik idejéről értesítik a méhészeket, akik ilyenkor a méh- pusztuiások elkerülése érdekében aznap zárva tarthatják kaptáirailleat. Ez sem oldja meg a gondot, mert egy fullasztó nyári napon például a bezárt méhek elpusztulhatnak. így 'azután nem mindig teljes az egyetértés a méhészek és a mezőgazdák között. Léteznek méhkímélő növényvédő szerek, nagyobb arányú elterjedésük segítene a méhészeken. BÁLINT KATALIN Kaptárfalu Egy falu — egy porta Bodor Józsefné a hátsó udvarban A háztáji üzemág igen jól működik megyénk csaknem minden szövetkezetében. A jók közül is kiemelkedik az iregszem- csei Egyetértés téesz, ahol az elmúlt évben 37 millió forint értékben vásároltak fel a háztájiból főleg hízott sertést, szarvasmarhát és tejet. A szövetkezet ellátja a sertéstartókat anyakocával, szükséglet szerint búzával, kukoricával. Szemes abrakot egészen november végéig lehet vásárolni, - ekkor a leltár miatt lezárják a magtárat. A gazdák kedvezményes áron jutnak az abrakhoz, olcsóbban kapják meg, mintha a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattól vásárolnák. Szalmát mindenki annyit vásárolhat, amennyire igényt tart. A lucernaszénát a szövetkezet vágja le, rendsodrózzák, majd a tehéntartó gazdák ösz- szegyűjtik, s mázsánként 180 forintért megvásárolják. Szemes és szálas takarmányt tehát a szövetkezet biztosít, a szükséges tápot, koncentrátumot a község három boltjában is megvehetik. A hízott sertések értékesítésére ugyancsak a szövetkezet vállalkozik. Az állatokat a megbeszélt időpontban elszállítják, az érte járó pénzt az OTP-nek átutalják, ahol 24 órán belül a gazda átveheti. Az idei terv hízott sertésből 6500 - ennyire szerződtek a háztáji termelőkkel. Savanyuné Bodor Éva, a szövetkezet üzemgazdasági csoportvezetője nem emlékszik olyan esztendőre, amikor ne lett volna a portájukon sertés. — Ez a mi családunkban hagyomány: a szüleim is sertéshizlalással foglalkoztak otthon. Talán ez is meghatározta a pályaválasztásomat: a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem nagy- kanizsai karán végeztem. Egy évig a szövetkezetben dolgoztam, majd 3 évig Siófokon vállaltam munkát. Aztán visszajöttem, beiratkoztam a zalaegerszegi pénzügyi főiskolára, közben építkeztünk, férjhez mentem, gyerekeket szültem. De sertés mindig volt a háznál — akkoriban igaz, csak húsz körül adtunk le évente. Édesanyámmal lakunk együtt, ő külön neveli a maga állományát, tavaly 10 hízót adott le. — S mennyi van önöknek? — Két anyadisznó, kilenc kismalac az egyik alatt, a másik most vemhes, a hízó sertések száma 14, és van még két elő- hasi koca is. — Megéri sertéssel foglalkozni? — Ezt állandóan számoljuk. Egyelőre azt mondhatom: megéri. A férjem, mivel téesztag, 1 hold háztáji földet kap, s nekem és az édesanyámnak van 1 hold saját földünk. Mindkét földön kukoricát termelünk. A földet a téesz munkálja el, mi szórjuk a műtrágyát, s évente kétszer megkapáljuk. Szépen terem a föld, de mellé még 40-60 mázsa szemes kukoricát, és 50 mázsa árpát kell venni. — Mennyit hoz egy sertés? — Hat-hétszáz forint marad rajta, de azért ennyi, mert nálunk alacsony az elhullás, s magas az egy kocára jutó hízó kibocsátás. — Ki végzi az állatok körül a munkát? — A férjem csinál mindent —, most nem tudok segíteni, mert kicsik a gyerekek, a legkisebb két és fél hetes. Szóval a férjem reggel is, este is egy-egy órát dolgozik az állatok körül, megetet és kitrágyáz. — Mennyi sertésre szerződtek? — Most negyvenötre, s 30 ezer forint körüli összegre számítunk. Nem olyan nagy pénz, de ha nem foglalkoznánk az állatokkal, még az se lenne. — A téesszel elégedettek? — Nem volt soha semmi bajunk egymással. A gabonát állami felvásárlási áron, időben szállítják, s időben jönnek az elkészült állatokért. Ha bármi probléma van, csak szólunk, s már itt is az állatorvos. Ez a rendszer, ami itt Iregszemcsén meghonosodott, bevált, s reméljük, azok, akik sertéshizlalásra vállalkoztak, a jövőben is megtalálják a számításukat. dvm Fotó: Bakó Jenő Az anyakoca és a hízó sertések Különleges zöldségek Nem is annyira különlegesek az alább ismertetett zöldségnö- véinyek, inkább csak Magyar- ország an mindeddig nem terjedtek el. Európa legtöbb vidékén 'mindennaposaik, az étkezés 'alapját adják. A legutóbbi időkben piacokon, kistermelőknél néha kaphatók 'nálunk is, remélhetőleg a „magyaros" konyha hívei is előbb- utább megbarátkoznak velük. Ez mindenki hasznaira válna, hiszen többségük jelentős vita>- minforrás, és sok fontos ásványi anyagot tartalmaznak. Ét- rendi hatásuk 'kiváló. A kínai kel világszerte 'kedvelt zöldség. Tavasszal és őszszel termesztik, 'kiskertekben az utóbbi időpont javasolható. Másodterménynek is alkalmas, augusztus eleji magvetéssel. 40x40 centiméteres távolságra vessük magvait. Ápolása csekély kapál ősiből, száraz időben öntözésből áll. Gyorsan fejlődik, októberben, novemberben szedhető. Sokáig tárolható „lábon", mert a korai fagyok, de még a mínusz 5—6 C-ío'k hideg sem károsítja. Hűvös tárolóban tél közepéig is eltartható. Főzeléknek, salátának egyaránt ízletes. A bimbóskel is káposztaféle. Május végén helybe vethető. Ugyancsak 'májusi magvetéssel palántát is nevelnek, amelyeket jiúnii'US végén ültetnek a szabadba. Jó táperőiben lévő, frissen trágyázott talajon hoz szép 'termést. Az árnyékot nem tűri. 70x70 centiméteres ültetési távolságot igényel. Késő őszszel szedhető, egyes fajtái még enyhébb télen sem károsodnak a szabadban. A mángold úgyszólván minden talajon megél. Korán, márciusban vethető, 25 centiméteres sortávolságra, egészen a nyár elejéig. A kikelt növényeket 5-6 centiméterre ritkítsuk. Ha a levetek 10—15 centiméter nagyságúak, 'megkezdhető a vágás vagy törés. A szíVlevele- ket hagyjuk a növényen, így hamarosan új tevétekét növeszt, és ismét szedhető. A mángold kettős hasznú növény. Erőteljes levél nyele spárgaként, levele spenót módjára főzelékként használható. A patisszon már kezd Ismertté válni, még a konzervgyárak kínálatát 'is bővítette az utóbbi időben. Ha a talaj felmelegedett, április végén 1x1 méteres távolságra, fészkekbe vethető. Egy-egy helyre 3-4 magot 'kell helyezni, kelés után 1 —2 növényt hagyjunk fészkenként, a többit csípjük ki. Gondozása fiatal korban gyomirtásból, a lisztbanmat elleni per- metezésbőil', esetleg öntözésből áM. 5—10 centiméteres termését az uborkához hasonlóan salátaként, savanyítva, a nagyobbakat pörköltnek vagy rántva készíthetjük el. A rebarbara évelő, több esztendeig 'bolygatás nélkül terem. Az idősebb tövek tavaszi és ősz eleji osztásával vagy magvetéssel szaporítható. Á magvetés ideje július. Az osztott tő egy esztendő múlva már termést ad, de a magon- cok csak a második, Inkább a harmadik évben szedhetők. 'Mélyen forgatott, tópd'ús talajt és egész nyáron sok vizet kíván, ültetési távolság 1x1 méter. Megél nem túl sűrű fák árnyékában is. Az erősebb töveket április végétől nyár elejéig tehet szedni. Tövenként egy-egy alkalommal 3—4 levelet célszerű letörni, így a növény nem gyengül el túlságosan. A rebarbara vaskos levélnyele ízletes kampót, főzelék, sütemény- töltelék anyaga'. A zöldspárga is évelő, egymástól évtizedig helyén maradhat. A talajban nem válogatós, csak ültetés előtt tápanyaggal jál fel kell tölteni. Az elvetett spárgamagbál egy esztendei előnevelés után nyerhető telepítésre alkalmas növény. Márciusban—áprilisban 1 méteres sortávolságban 30—40 centiméter széles és ugyanilyen mély átkokat készítsünk, ezekbe helyezzük egymástól 30 centiméter távolságra a fiatal növényéket. Ápolása kapálásból, s különösen a spárgaibogáir elleni permetezésből áll. Telepítés utón két esztendővel már termést ad, amelyet a hagyományos, halvány spárgához hasonlóan lehet elkészíteni.
