Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-10 / 84. szám

1983. április 10. SsÉPÜJSÁG 3 Telekgazdálkodás, a magánlakásépítés új hitelfeltételei A cél: tovább javuljon a lakáshelyzet Tolna megyében is ki- -------------- emelt feladat a la­kásellátás javítása a VI. ötéves tervben. Hogy miként segítik é célkitűzés megvalósítását, ar­ról Csekei Gyula, a Tolna me­gyei Tanács V. B. tervosztályá­nak vezetője és Varga István, az OTP Tolna megyei Igazga­tóságának igazgatóhelyettese tájékoztatta lapunk munkatár­sát­Tolna megyében 1981—1985. között 1300 célcsoportos és 7500 magánlakás megépítését tervezték. A célcsoportos la­kásépítés keretében 1982. vé­géig 360 lakás készült el, 1983- ban több, mint kétszáz lakás befejezését tervezik. A jövőben alapvetően arra ösztönzik a he­lyi tanácsokat is, hogy az ösz- szes lakásépítés a középtávú terv előirányzatainak megfele­lően alakuljon, s ha az anya­gi eszközök szűkössége miatt módosítás szükséges, elsősor­ban az állami lakásépítést mér­séklik, mégpedig úgy, hogy ez­által a magánerős lakásépítés feltételeit javítják. Jelenleg a megyei tanács vezetői úgy lát­ják, hogy a VI. ötéves terv la­kásépítési célkitűzéseinek mintegy hetven százaléka, ösz- szesen 950 állami lakás épít­hető fel a megyében az emlí­tett időszakban. A középtávú terv lakásfejlesztési programja tehát csak a magánerős lakás­építés növelésével biztosítható. A telepszerű többszintes lakás­építés keretében 1981-82-ben 1600 lakás épült. 1983-ban mintegy hétszáz ilyen lakás fel­épülésével számolnak. A VI. öt­éves tervben az a cél, hogy a tervezett telepszerű többszintes lakásból mintegy két-három- százzal több épüljön. E laká­sokat nagyrészt OTP-beruhá- zásban, kisebb mértékben la­kásszövetkezeti, illetve magán- szervezésben építik. A VI. ötéves terv időszaká­ban, 1982. végéig 1480 családi ház épült a megyébep. 1983. január elsejétől új, kedvezőbb pénzügyi és hitelfeltételek te­remtődtek. Ezektől joggal vár­ható a családiház-építés iránti kedv fokozódása. A szakembe­rek véleménye szerint a terve­zett összlakásépítés megvalósí­tása érdekében mintegy ezer családi ház megépítésével le­het számolni évenként. Ez vi­szont azt jelenti, hogy a VI. ötéves tervben mintegy 4400 családi ház felépítésének fel­tételeit kell biztosítani a me­gyében. A közelmúltban a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága is tárgyalta a magánerős lakás­építés telekellátásának a hely­zetét, az ezzel kapcsolatos to­vábbi feladatokat. Az ülésről annak idején részletesen be­számoltunk, ezért most csak rö­viden szólunk az ott elhangzott megállapításokról, határoza­tokról. A jövőben nagy gondot kell fordítani a településtípu­sonkénti és településenkénti differenciált telekgazdálkodás­ra. A végrehajtó bizottság alap­elvként fogalmazta meg: a vá­rosokban a magánlakásépítés továbbra is telepszerű, több­szintes formában valósuljon meg, de emellett nagy gondot kell fordítani az egyéni kezde­ményezésű lakásépítés telekel­látására is. A telekárak meg­felelő kialakításával kell orien­tálni a fizetőképes keresletet. Azzal továbbra sem lehet reá­lisan számolni, hogy a városok­ban, de különösen Szekszárdon az egyéni kezdeményezésű kor­szerű, csoportos és családiház­építés telekigénye teljes mér­tékben kielégíthető lesz. Ezt za- zal ellensúlyozzák, hogy a vá­roskörnyéki községekben vi­szont megfelelő telekkínálatot biztosítanak. Ehhez a megyei tanács indokolt esetben támo­gatást is biztosít. A kiemelt szerepkörű nagy­községekben a családiház-épí­tés mellett számolnak a csopor­tos telepítésűi korszerű lakás- építési forma térhódításával is. E forma térhódítását telkek ki­alakításával és kínálatával se­gítik elő. A magánlakás-építés fellen­dülését segítik elő az új pénz­ügyi és hitelfeltételek is. A legjelentősebb . változások a családiház-építők körét érin­tik. A szociálpolitikai kedvez­mény rendszere ma már kiter­jed a családiház-építőkre is. A nyújtható kölcsönösszegek fel­ső határának felemelése is őket érinti a legkedvezőbben. Gazdagodtak a hitelnyújtás lehetőségei is. Meghatározó a kedvezményes kamatozású (egységesen 3 százalék) köl­csön, melynek nyújtható össze: ge a család nagyságától (be­költözők) számától függ. Ezt ki­egészítheti a magasabb kama­tozású (6-8 százalék) úgyneve­zett bankkölcsön, melynek ösz- szege és visszafizetési ideje el­térő. Meghatározott célokra a bankkölcsön nem kiegészítő kölcsönként, hanem önállóan is nyújtható. (Például: kiskorúak részére történő lakásépítés, -vá­sárlás esetén). Ma már a telek­ár, a tartós használatba vételi díj ténylegesen megfizetett, la­kásra jutó hányada minden építési formában az építési költség részeként vehető figye­lésibe. Ha külön-külön v;fs-,------------------------------------góljuk ezeket a változásokat, akkor tűnik ki igazán, hogy milyen jelentősek ezek a támogatások. A szociálpolitikai kedvezmény keretében a lakást — családi­ház-építők is - építők, vásárlók eltartott gyermekenként 30, más eltartott családtagok után pe­dig 20 ezer forint kedvezményt kaphatnak. E kedvezmények teljes összege azonban nem haladhatja meg a lakás épí­tési költségének, eladási árá­nak 45 százalékát. Olyan fiatal házaspárok, akiknek nincs gyermekük és a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét, legfeljebb két gyermek születésének vállalása esetén hat évre, ha már van egy gyer­mek, akkor további egy gyer­mek vállalása után három év­re előlegezhető meg. A meg­előlegezett kedvezményt az OTP átmenetileg hitelként nyújtja. A vállalás ideje alatt az összeg után nem kell kama­tot és törlesztőrészletet fizetni. Ha a fiatal házaspár gyerme-, ke az említett időszak alatt megszületik, a megelőlegezett kedvezmény vissza nem téríten­dő állami támogatássá alakul. Az állam a lakásépítés vala­mennyi formáját hosszú lejáratú, kedvezményes kamatozású köl­csönnel támogatja. A kölcsön szerepe a lakásépítésben, -vá­sárlásban igen jelentős. A ked­vezményes kamatozású kölcsön a család nagyságához megfele­lően illeszkedő, átlagos minő­ségű és felszereltségű lakás építéséhez, vásárlásához nyújt fedezetet a jogszabályban rög­zített kötelező 30 vagy 40 szá­zalék saját rész összegével együtt, 60 ezer forint szociál­politikai kedvezmény igénybe­vétele mellett. Az építtető, a vásárló tehát a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett épí­tési költség összegének hatvan százalékáig vehet igénybe ked­vezményes kölcsönt családiház­építés esetén. Ha többszintes (többlakásos) házat épít, ak­kor a kedvezményes kölcsön a bekerülési költség hetven szá­zalékáig terjedhet. A kedvezményes kamatozású kölcsön szorosan kapcsolódik a lakásépitő vagy -vásárló csa­lád nagyságához. Nagyobb létszámú család arányosan ma­gasabb összegű kölcsönt kap­hat. A kedvezményes kamato­zású kölcsön felső határa - 1983. január 1-től a következő lehet: Családiház-építés esetén: ha 1—2 tagú a család, 260 ezer, ha 3-4 tagú, 300 ezer, ha 5-6 tagú, 340 ezer, ha hatnál több tagú a család, akkor 380 ezer forint. Többszintes (többlaká­sos) lakóház építése esetén 1 — 2 tagú család 320 ezer, 3-4 tagú 360 ezer, 5-6 tagú 400 ezer, hatnál több tagú család pedig 440 ezer forint kedvezmé­nyes kölcsönt kaphat. A csa­lád létszáma — mint látható - a kedvezményes kölcsön ese­tében meghatározó. A kölcsönnyújtási gyakorlat­ban az az alapelv, hogy a fia­tal házasok, a három vagy több gyermeket, illetve más család­tagot eltartó családok, pálya­kezdő fiatalok és a jövedelmi viszonyaik alapján állami bér­lakásra jogosultak általában megkapják a maximális tör­lesztési idő mellett a maximális összegű kölcsönt. A kamat mér­téke egységesen évi 3 százalék. A visszafizetési idő minden épí­tési formában maxium 35 év lehet. Hogy mit jelent a kamatked­vezmény, a következő példa jól érzékelteti. A háromszázalékos kamat és a forrásköltség közöt­ti különbözet terhét az állami költségvetés viseli. Lényegében tehát a kedvezményes kölcsön is állami támogatás. E támo­gatás mértékét iái bizonyítja: 360 ezer forint kölcsön után 35 éves törlesztési idő esetében a -kamatkedvezmény összege mintegy 280 ezer forintot tesz ki. Ennyi tehát a támogatás. Azok, akik az átlagosnál költségesebb lakást építenek, vagy vásárolnak magasabb, kamattal bankkölcsönt is igénybe vehetnek. Mind a ked­vezményes kamatozású kölcsön, mind a bankkölcsön a saját rész kiegészítéséül szolgál. Ez pedig azt jelenti, hogy lakás­építésbe kezdeni vagy lakást vásárolni meghatározott mér­tékű saját erő nélkül nem lehet. Fiatal házaspárok és három vagy több gyermeket eltartó családok indokolt esetben a jogszabályban előirt mértékig saját megtakarításuk kiegészí­tésére magasabb kamatozású, rövidebb lejáratú saját erőt ki­egészítő kölcsönt is felvehetnek. Az ifjúsági takarékbetét után igényelhető kölcsön összege az új pénzügyi rendszerben is be­számít a saját részbe. A lakás­takarékossági betéthez fűződő külön kölcsön - hasonlóan az ifjúsági takarékbetét után igénybe vehetőhöz - ugyancsak beszámít a saját rész összegé­be. A munkáltatók továbbra is tá­mogathatják lakásépítési alap­jukból dolgozóik lakásépitését, -vásárlását munkáltatói köl­csönnel, illetve vissza nem térí­tendő munkáltatói támogatás­sal. Összegezésként e|­-------------—---------------------mond­hatjuk: az eddig meqtett intéz­kedések, a meghozott új pénz­ügyi rendelkezések biztosítják azt, hogy megyénkben felépül­jenek azok a lakások,' ha nem is az eredetileg ejképzelt ösz- szetételben, amelyek célkitűzés­ként a VI. ötéves terv lakásépí­tési programjában szerepelnek. H ulladékhőből energia A Magyar Szénhidrogénipa­ri Kutató-Fejlesztő Intézet mun­katársai a gázturbinák üzeme­lése során felszabaduló és mindeddig kárba vesző hulla­dékhő hasznosítására kísérleti berendezést fejlesztettek ki, együttműködve a Gáz- és Olajszállító Vállalattal, vala­mint a Városföldi Állami Gaz­dasággal. A fogyasztók bizton­ságos földgázellátása szüksé­gessé teszi, hogy gázturbina meghajtású nyomásfokozó kompresszorokat üzemeltesse­nek az országos távvezetékhá­lózaton, s ezek az erőgépek működésükkor hőt is termelnek. A kütatóintézet munkatársai kidolgozták annak a módját, hogyan lehet a gázturbinák működésekor keletkező hulla­dékhőt a berendezések üzemel­tetéséhez szükséges mechani­kai energiává átalakítani; ezen­kívül mezőgazdasági célokra is felhasználják, az állami gazda­ság fóliatelepét fűtik vele. Az így megtermelt energia költsé­ge egyharmada-egyötöde a hagyományosnak. Politikai fordulat Tolna megyében 1948-ban Férfi Országgyűlési képviselőválasztás — 1947. augusztus 31. — baranya-tolnavármegyei választókerület? Szavazólap 1. 2. 3. 4. 6. Hippin" 7. FiggVuViaii 8. 9. Függődén 10. % @ If f |?5^j □ □ □ □ □ □ □ n z % | Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Választási Szövetsége. 1947 VÉGÉN, amikor az or­szág a politikai fordulat küszö­béhez érkezett, Tolna megyé­ben még zilált társadalmi, gaz­dasági körülmények uralkod­tak. A potsdami háromhatalmi egyezmények alapján a hábo­rús bűnös németek kitelepíté­se 1946 májusában elkezdő­dött, de folyamatossága mór az első útnak indított szerelvé­nyek után akadozni kezdett. Az amerikai kormány azon be­jelentése, hogy Németország nyugati megszállási övezetébe az eddigi feltételek alapján további csoportokat nem fo­gad, Tolna megyében rendkí­vül nehéz helyzetet teremtett. Az útnak indított szerelvények o határról visszajöttek, a me­gye telepes falvaiban pánik- hangulat uralkodott. A szé.kely- Ség és az alföldi telepesek egy része még a kitelepítésre kijelölt németekkel együtt élt egy fedél alatt, ugyanakkor már megérkeztek a Csehszlovákiá­ból kitelepített magyarok első szerelvényei is. Mosonyi Jenő, az MKP megyei titkára türel­metlen, sürgető levelekben kérte a kormányzat határozot­tabb intézkedését: „A telepe­sek egy része még most sincs letelepítve és ennek következ­ménye, hogy a csehszlovákiai magyarok letelepedését ellen­szenvvel nézik". Az 1947-es augusztusi or­szággyűlési választások a né­pesség belső feszültségei miatt a megyében kiélezett politikai légkörben zajlottak. A tényle­ges erőviszonyokkal a válasz­táson induló 10 párt közül egyik sem volt tisztában. Még a koalíciós pártok között sem aIalkuit ki tényleges együttmű­ködés. A megye községeiből olyan jelentések érkeztek, hogy a választási szövetség pártjai is rendszeresen leragasztották egymás plakátjait. Már a vó-, lasztási előcsalórozások idején nyilvánvalóvá vált, hogy a né­pesség összetétele és az egyes politikai pártok várható szava­zatai között szoros összefüggés lesz. A felszabadulás előtt is tevékenykedő Kisgazdapárt a módosabb gazdák és a közép­parasztság soraiban volt első­sorban népszerű. A Szociál­demokrata Párt az üzemekben épített ki ailapszervezeteket. A Kommunista és a Nemzeti Pa­rasztpárt elsősorban a telepe­sek, az aqrárproletárok. a föld­höz juttatott új gazdák között számíthatott sikerre. A válasz­tási küzdelméből a megyében a Kisgazdapárt került ki győz­tesen, vezetői mégis pánikba estek. Az 1945-ös 65,4 százalé­kos kisgazdapárti abszolút fö­lénnyel szemben most csak 27,4 százalékos eredményt ér­tek el. A Kisgazdapárt tömeg- befolyás áriáik rohamos csökke­nése egyben a politikai élet polarizálódását is mutatta. Vá­lasztóik egy része a tőle balra álló politikai pártokat támo­gatta, másik része viszont az 1947 nyarán zászlót bontó jobb­oldali ellenzéki pártokhoz csat­lakozott. A Barahkovics-féle Demokrata Néppárt jelentős választási sikere (17,8 százalék) kimutathatóan a Kisgazdapárt­ról levált vallásos választók szavazataiból állt össze. Külö­nösen Székszárd környékén ért el sikereket, mivel Peer Viktor szekszárdi apátplébános író - nyitotta választási propagan­dájukat. Az ellenzéki pártok közül még a Píeiffer-féle Ma­gyar Függetlenségi Pórt ért el említésre méltó eredményt Bonyhád környékén. A többi jobboldali párt Tolna megyé­ben nem hozott létre alapszer- vezeteket, választási eredmé­nyük is elhanyagolható volt. A koalíció pártjai közül leg­nagyobb mértékben a Kommu­nista Párt tömegbefolyása nőtt a megyében. Az 1945-ös 10,5 százalékkal szemben most 18,2 százalékot ért el. Az MKP elő­retörésének okát abban kell keresnünk, hogy reálisan ismer­te fel a megye paraszti töme­geit foglalkoztató társadalmi problémákat. Átfogó gazdasá­gi programot dolgozott ki. A településfejlesztési feladatok összehangolására községpoliti­kai bizottságokat hoztak létre. A lefoglalt kastélyokból és kú­riákból kúltúrctthonokat, isko­lákat, szülőotthonokat alakítot­tak ki. A párt falujárást kezdemé­nyezett, hogy a hároméves terv országos és helyi célkitűzéseit Ismertesse. A lakosság össze­fogását kérte a sportpályák létesítése, az utak, hidak javí­tása, a községek villamosítása érdekében. Az igavonóval nem rendelkező gardáknak szántási hitelt kértek. Szorgalmazták a gépállomások felállítását. Mind­ezt az ún. „aprómunka" kere­tében végezték o párt aktivis­tái. A lakosság felvetései alap­ján vizsgálatot indítottak az árdrágítók, spekulánsok, forint- rontók ellen. Az MKP válasz­tási agitációját jelentősen se­gítette, hogy 1947 májusától önálló pártodként átvette a Tolna megyei Néplapot. Növel­te az MKP népszerűségét az is, hogy 1947 júniusában a megyében „ ha dif o g o I y - n a p o ­kát" szervezett. Lehetővé tet­te, hogy a megyében élő nagy­számú hozzátartozó felvegye a kapcsolatot. Sztálin és Rákosi hadifogoly-ügyben folyó levél­váltását szóróplakátként ter­jesztették. Az MKP foglalt ál­lást elsőnek a tanítók nehéz helyzetének javítása és státu­suk rendezése mellett. A me­gye mintegy 900 pedagógusá­ból sokan váltak ekkor a kom­munisták szövetségesévé, a de­mokratikus átalakulás harco­saivá. A választások előtt az MKP dolgozott ki legtartalma­sabb választásj programot. Ez­zel magyarázható, hogy a kom­munisták választási nagygyűlé­sein vettek részt a legnagyobb tömegek. Az MKP gyakorlati politikájával megnyerte az em­berek rckonszenvét. Még azo- két is, akik nem rá adták sza­vazatukat. A párt tényleges tö­megbefolyása valószínűleg na­gyobb volt, miint a rá leadott szavazatok száma. Nagyobb arányú választási sikerét nehe­zítette, hogy a választási harc során végig a jobboldali, de gyakran a szövetséges pártok támadásainak is középpontjá­ban állt. A kommunista párt Tolna megyében nem tűnőd­hetett sokáig a választás ered­ményén. 1947 őszén olyan ne­héz gázdasági és politikai hely­zet alakult ki, hogy minden mozgósítható tartalékra szüksé­ge volt. A különböző politikai pártok választóik elvesztéséért az MKP-t okolták. Rágalom­hadjárat és lejáratás indult ellene. A rossz politikai han­gulat mellétt a lakosság elé­gedetlensége is napról napra nőtt, mert az áruhiány és drá­gaság fokozódott. A megye kedvezőtlen gazdasági szerke­zete folytán a munkanélküli­ség egyre szorongatóbb gond­dá vált. A parasztság szigorú elszámoltatása a rendkívüli aszálykár ellenére - és a pár­tok választási ígéretei ellenére - tovább folytatódott. Az iga­vonó- és vetőmaghiáay kénysze­rű semmitfcvésre kárheztatta a földhöz juttatott új gazdákat. A jobboldali pártok támadást indítottak a népi demokratikus forradalom eddigi eredményei ellen. A földosztás kudarcát, a földhözjuttatottak élhetetlensé­gét hangoztatták. Hozzájuk csatlakoztak a Kisgazdapárt szónokai is, akik arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy „...a földet a már földdel ren­delkezőknek kellett volna adni, nem pedig olyanoknak, akik nem értenek a földművelés­hez". A megye néhány telepes községében 1947-ben tényle­gesen rendkívül gyenge búza­termést takarítottak be. Mórá­gyon, Szálkán, Grábócon, Ci- kón, Mőcsényben és Murgán példaull 2-3 q termett holdan­ként. Számos helyen csak dud- vát és gazt arattak. A takar­mányhiány miatt a háborúból megmentett szarvasmarha- állomány is veszélybe került. Éppen a telepes községekben, ahol a kommunisták tömeg­befolyása a legerősebb volt, vált leglkiélezettebbé a politi­kai és gazdasági helyzet. Az MKP megyeibizottsága a párt­központba írt jelentésében így foglalta össze a közhangula­tot: „Saját párttagságunk egy része is, különösen a völgység! járásban a beszolgáltatás kö­vetkeztében demokráciaelle­nes, pártellenes hangokat üt meg. Ök nem azért szavaztak a kommunista pártra, hogy most elvegyenek tőlük min­dent.” Ha mindehhez hozzá­gondoljuk, hogy a lakosságot nyugtalanították a németek visszajöveteléröl és a háború közeli kitöréséről szállingózó rémhírek is, az MKP megyei vezetőinek nem sok oka lehe­tett az optimizmusra. Azokon a településeken, amelyeket a ki- és betelepítés csak kis részben érintett, vi­szonylag gyorsan konszolidáló­dott a helyzet. A földhöz jutta­tott gazdasági cselédek, törpe­birtokosok, bár nagy nehézsé­gek árán, de munkához láttak. A néphatalom helyi szervei biz­tosítani tudták a rendet és nyugalmat. A telepes községek­ben mindez csak jóval később következett be. A különböző termelési kultúrával, szokással, világnézettel rendelkező népes­ség összetelepítóse már önma­gában konfliktust teremtő for­róssá vált. Bizonytalanságban éltek, mert a telekkönyvezési munkák elhúzódása miatt nem tudták, hogy a juttatott ház és föld ténylegesen az övék-e. A politikai fordulat gyakor­lati végrehajtását előkészítő kommunista pártnak Tolna me­gyében mindezzel számolnia kellett. (Folyt, köv.) LÁSZLÓ PÉTER, a megyei pántbizottság archívumának vezetője

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents