Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-09 / 83. szám
2^tPÜJSÄG 1983. április 9. Parlamenti bizottsági ülés (Folytatás az 1. oldalról.) A fekvőbeteg-ellátásból pillanatnyilag a szakképzett középkáderek - nővérek, ápolók, műtősök — csaknem 40 százaléka hiányzik különböző okok, például betegség, GYES, továbbképzés, szakképzetlenség miatt. A középkáderek helyzetével szorosan összefügg a képzés, továbbképzés jó néhány gondja is. Elhangzott az ülésen az a javaslat: hasznos lenne, ha módosítanák azt a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint az egészségügyi szakközépiskolákból kikerülteknek még tíz hónapig kell dolgozniuk valamelyik gyógyintézményben, hogy szakképzettséget szerezzenek. Elképzelhetőnek tartották azt is, hogy a képzési időt növelnék, így a képesítést még az Zavargások Brazíliában A brazíliai éhségtüntetések és zavargások csütörtökön átterjedtek Rio de Janeiróra és több más városra. Rio de Ja- neiróban több tucatnyi ember kifosztott egy - külvárosi élelmiszer-áruházát, tejet, rizst, húst és más élelmiszert vitt el. ösz- szesen 300 üzlet kifosztásáról számoltak be rendőrségi jelentések. A három napja tartó zavargások elfojtására Sao Paulában karddal felfegyverzett lovas rendőröket, pajzsokkal és könnygázgránátokkal felszerelt rohamrendőröket vetettek be. Brazíliában a hét eleje óta feszült a helyzet; Sao Paulában és más nagyvárosokban tömeges méretű tiltakozó akciók robbantak ki a katasztrofális arányú infláció és a munkanélküliség ellen. Eddig mintegy 700 személyt tartóztattak le. iskolákban szereznék meg a tanulók. Kimondva vagy kimondatlanul, de szinte valamennyi felszólaló az egészségügyben dolgozók bérének rendezését tekintette kulcskérdésnek annak érdekében, hogy a munkaerő- helyzet javuljon. Jelenleg ugyanis az egészségügyiek átlagbére alacsonyabb, mint a népgazdaság más ágaiban dolgozóké. A képviselők felelősségteljes megnyilatkozásaikban azonban mindannyian hangsúlyozták: a bérek növelése természetesen csak országunk, gazdaságunk teljesítőképességének függvényeként képzelhető el. A jövedelmek kapcsán természetesen nem maradhatott említés nélkül a „hálapénz” ügye sem. A lehető legerkölcstelenebbnek tartották a Magyar-amerikai tudományos együttműködési megállapodást írtak alá csütörtökön a New Jersey állambeli Princetonban. A megállapodást, amely a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Humán Tudományok Tanácsa (ACLS) közötti 1983-85. évi együttműködésről szól, Kulcsár Kálmán, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettese, illetve John William Ward, az ACLS elnöke írta alá. A megállapodás széles körű közös munkaprogramot foglal magában, felölelve a nyelv- és irodalomtudományok, a néprajz, a történelem és a társadalom-lélektan különféle kutatási területeit. Az összehasonlító irodalom- tudomány területén például a megállapodás előirányozza az 1945 utáni amerikai irodalom felszólalók azt a helyenként ta- tapasztalható gyakorlatot, hogy az orvos a paraszolvenciát „intézményesíti", szinte kikényszeríti. De hangsúlyozták: a 210 ezer egészségügyi dolgozónak, ezen belül a 30 ezer orvosnak elenyésző, és semmi esetre sem általánosítható hányada cselekszik így. Számosán megfogalmazták: ma hazánkban a fekvőbetegellátás helyzetének javítása az elsődleges, ám erre területi és szakmai aránytalanságok miatt nincs mindenütt biztosíték. Vagyis: lényeges különbségek vannak egyes megyék egészségügyi ellátása között, és számos szakmában - például: pa- tológus, szemész, fogorvos - az orvos is kevés. Az ülést dr. Pesta László vita-összefoglalója zárta. magyarországi fogadtatásának vizsgálatát a regény- és a drámairodalom vonatkozásában. Már ennek a megállapodásnak a keretében tartottak április 3-5. között tudományos konferenciát Princetonban. A tudományos együttműködés programjának keretében idén ősszel amerikai tudósok folytatnak helyszíni kutatásokat magyar falvakban, magyar tudósok pedig az Egyesült Államokban tanulmányozzák majd a magyar emigráció különböző nemzedékei közötti kölcsönhatásokat. Ezeknek a kutatásoknak a tapasztalatairól aztán jövő márciusban tartanak konferenciát az Indiana állambeli Bloomingtonban, amely egyébként a hagyományossá váló magyar-amerikai történészkonferenciák színhelye is. PANORÁMA BUDAPEST A SZOT Elnöksége pénteki ülésén megvitatta a szakszer- vezeték és a SZOT 1982. évi gazdálkodásáról szóló előterjesztést. Az elnökség a továb- biaikbam döntött az 1983. évi SZ QT-díjaik o dőlté léséről. KOPPENHÁGA Az Apró Antalinak, az ország- gyűlés elnökének vezetésével Dániában tartózkodó magyar parlamenti küldöttséget fogadta Poul Sahílüfer dán miniszter- elnök. A nap folyamán később Stetter ipari miniszter ebédet adtott a miagyar delegáció tiszteletére. TOKIÓ A magyar és a japán kormány képviselői Tokióban megállapodást írtaik alá az 1973- ban kötött kulturális egyezmény meghosszabbításáról. Az egyezmény ösztöndíjasok, kulturális személyiségek, kiadványok és rendezvények cseréjét irányozza élő. PEKING „Az Egyesült Államok bevezette az úgynevezett Tajvan- törvényt, fólytatja fegyverszállításait Tajvannak, bűnrészes abban, hogy tajvani ügynökökkel összejátszva folyik a kínai sportolók és diákok csábítgatása és kényszerítése, ráadásul még „politikai menedékjogot" is nyújt. Mindezek a cselekedetek beavatkozást jelentenek Kína belügyeibe, megsértik Kína szuverenitását, sértik a kínai nép érzéseit, heg emon iista magatartásnak minősülnek” — jelentette ki Hu Jao-pana, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára röviddel azután, hogy Kína felmondta az idei évre az Egyesült Államokkal kötött kulturális és sportcsere-programökat. Magyar-amerikai tudományos megállapodás Az amerikai és a szovjet katonai erők mérlege A fegyverkezési verseny ellen tüntettek Volgográdban a második világháború veteránjai, s tiltakoztak az amerikai rakéták Európába telepítése ellen. (Telefotó — MTI-KS) Az Egyesült Államok vezető körei nyíltan a háborús légkör szítására, a fegyverkezési hajsza példátlan méretű fokozására, a háborús veszély növelésére törekszenek - írja pénteki szerkesztőségi cikkében a Pravda. „A szovjet katonai erő" című Pentagon-brosúra erőt „bemutató” amerikai kiadvány szerzői a Szovjetunió és az Egyesült Államok fegyveres erőinek kizárólag a számukra kedvező mutatóit hasonlítják össze, megkerülve a NATO és a Varsói Szerződés haderői, fegyverzete és létszáma közötti átfogó összehasonlítást. A kiadvány megismétli azokat a hamis állításokat, amelyek szerint a Szovjetunió védelmi kiadásai meghaladják az Egyesült államok katonai célokra fordított összegeit. További hamis amerikai állítás, hogy az Egyesült Államok katonai kiadásai csökkennek. Az elmúlt néhány év amerikai katonai kiadásainak összegéből „kiesett” az a több tízmillióid dollár, amit a vietnami háborúra költöttek. Ezt azzal indokolták, hogy az összeget nem a Szovjetunióval való szembenáUá sro ford ítottá k. Sok szó esik a brosúrában orról, milyen veszélyeiket jelent az Egyesült Államok számára a Tájfun típusú szovjet rakéta- hordozó tengeralattjáró. Közben o brosúra azt sugallja, hogy a Tájfunnal azonos Trident—2 amerikai rakétarendszer csak a kilencvenes években jelenik meg, s addig Amerika szinte fegyvertelen marad. Az Egyesült Államok már most rendelkezik az Ohio típusú korszerű ráké taih ord ózó tenger- ailattjá rákkal, amelyeket Tri- dent-1 ballisztikus rakétákkal szereltek fék A Szovjetunió többször javasolta az amerikai Trident tengeri telepítésű rakétarendszer, és vele azonos minőségű szovjet rendszer létrehozásának betiltását. A javaslatait az Egyesült Államok nem fogadta el, s ennek következtében jelent meg az ő oMtailu- kon az Ohio, a szovjet oldalon a Tájfun. Később a Szovjetunió javasolta', hogy a két fél állapodjon meg e tengeralattjárók számának korlátozásában, a te ng e ralattjá rákon e Ih e l'ye z ett baÉisztiíkus rakéták továbbfejlesztésének és új típusok kifejlesztésének betiltásában. Az amerikai fél' azonban ezt a javaslatot is elutasította1. Köztudott, hogy az MX- rakéták kifejlesztése az Egyesült Államokban 1973-ban kezdődött meg, a B—1-es korszerű amerikai nehézbombázót 1975- ben hozták létre, s az Ohio típusú, rakétákkal felszerelt tengeralattjárót 1981-ben bocsátották vízre. Ezekből az adatokból kiderül, hogy az új szovjet stratégiai eszközök kifejlesztése miég az időrendet tekintve is váltasz volt a stratégiai föllény megszerzésére irányuló amerikai kísérletekre. A kiadvány szerzői megemlítik, hogy a Szovjetunió nagy hatótávolságú robotrepülőgépek kifejlesztésével foglalkozik, s megpróbálják úgy feltüntetni, mintha ezzel o Szovjetunió kezdené meg a fegyverkezési hajsza újabb fordulóját. Az Egyesült Államokban ilyen típusú fegyverrel már felszereltek két, B-52-es nehézbombázókból álló századot. A Pentagon tervei több mint 12 ezer — különböző telepítésű — robot- repülőgép gyártását irányozzák elő. Erre az amerikai 'kihívásra a szovjet fél kénytelen válla- szölni: a nagy hatótávolságú amerikai robotrepülőgépekre saját, Ihasonló nagy hatótávolságú szárnyaisraikétáiva'l. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államokkal a stratégiai fegyverzetek korlátozásáról folytatott tárgyalásaikon már hosszú évek óta törekszik arra, hogy a nagy hatótávolságú robotrepülőgé- peket - áltáléiban mint fegy- vertípust — tiltsák be. Ezt a javaslatot o S-ovjetunió továbbra is fenntartja. Weinberge r m e g n y i Ivó nul á sóiból úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok rakétái elavultak, s „veszélyben az Egyesült Államok biztonsága”. Valójában a Minutemain—3 és a Poseidon—3 stratégiai rendeltetésű ballisztikus rakétákat a hetvenes években, a Trident— 1 -est a nyolcvanas években állítatták rendszerbe. Továbbá: az egyszerre indítható töltetek tekintetében haderejének mindhárom haderőnemét számításba véve fölényben vannak a Szovjetunióval szemben, akárcsak a robbanótöltetek számát illetően. A kiadvány azt állítja, hogy az Egyesült Államok jelenleg 241 B-52-es stratégiái bombázóval! rendelkezik, míg az ame riikai elnök által aláírt SA'LT-tl. egyezményben 574 bombázóról esett szó. Azóta nem csökkentették számukat, sőt korszerűsítették azokat. A Szovjetuniónak a kozmikus térség kutatásában és békés felhasználásában elért közismert sikereit a kiadvány szerzői igyekeznek úgy feltüntetni, hogy „az oroszok katonai fölényre törekszenek a. kozmoszban,”. A világűrben lévő amerikai mesterséges holdak száma mintegy másfél-kétszeresével halódjo meg a szovjet mesterséges holdak számát. Az Egyesült Államok a világűr militari zó Iá sónak széles körű tervét valósítja meg. A Szovjetunió javaslatot terjesztett az ENSZ elé, hogy tiltsák be mindenfajta fegyver elhelyezését a világűrben. A javasltat két éve fekszik a* leszerelési bizottság előtt, s az Egyesült Államok ellenállása miatt még mindig nem kezdődött meg az érdemi tárgyalás. Az amerikai kiadvány azzal ijesztgeti a nyugati olvasót, hogy a Szovjetunió 1981-ben két, Kijev osztályú repülőgépanyahajóval rendelkezett, most nedig már három ilyen haljója van, s megkezdte a negyedik építését is. Az Egyesült Államok már 21 repülőgép-anya- hajóval rendelkezik, s ezeken 520 nukleáris fegyvert hordozó repülőgép állomásozik, melyek képesek csapást mérni szovjet területen lévő célpontokra. Az 1983—87-ire szóló amerikai tervek új, Nímiitz típusú nukleáris meghajtású anyahajók építését irányozzák elő. A hagyományos fegyverzetek összevetésénél a dokumentum a NATO-haderőknél a valóságosnál alacsonyabb, a Varsói Szerződés haderőinél magasabb taglétszámot állapít meg. A NATO fölényben van a létszámot tekintve, hozzávetőlegesen azonos a tüzérségi eszközök és a páncélozott szállítójárművek mennyisége. A NATO csupán a taktikai rendeltetésű repülőgépek számát tekintve marad el valamelyest, egészében tehát hozzávetőleges egyensúly van a hagyományos fegyverzetek terén. A brosúra többek közt nem veszi számításba' a francia fegyveres erőket, általában a NATO-tagál- lamnok nemzeti irányítás alatt álló haderőit — mutat rá a Pravda. A Varsói Szerződés tárgyalásokat ajánl Péntek esti kommentárunk. A továbbra is bonyolult és feszült nemzetközi helyzet orvoslására a kelet-nyugati párbeszéd kiszélesítését és elmélyítését ajánlják a Varsói Szerződés tagállamai - ez csendül ki a külügyminiszteri bizottság prágai üléséről kiadott közleményből. A tanácskozáson azokat a gyakorlati lépéseket határozták meg, amelyek a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének januári ülésén kitűzött célok eléréséhez szükségesek. Mint a közleményből kitűnik, a legfontosabb gyakorlati lépésnek a leszerelésről és a biztonságról a NATO tagállamaival folytatandó tárgyalásokat tartják a tagállamok. Mint emlékezetes, a VSZ nyilatkozatában javasolta a NATO-tagoknak, hogy az európai kontinensen egymással közvetlenül érintkező két katonai szövetség kezdjen tárgyalásokat szerződés megkötéséről, amelyben lemondanak mind a nukleáris, mind a hagyományos katonai erő alkalmazásáról és békés kapcsolatokat tartanak fönn. A NATO-tagállamok egyelőre ne'm adtak érdemi választ az indítványra, arra- hivatkozva, hogy azt behatóan tanulmányozniuk kell. A prágai közleményből azonban kitűnik, hogy a NATO-tagországokkal a javaslatról megbeszélések folynak, s a hét szocialista ország külügyminisztere hasznosnak és kívánatosnak tartja azok folytatását. Készek továbbfejleszteni a véleménycserét az érdekelt országokkal és megvitatni velük azokat a kérdéseket, amelyeket a javaslat egyes részleteivel kapcsolatban felvetnek. Mivel megnemtámadási szerződésről van szó, nagy jelentősége van annak, hogy a Varsói Szerződés tagállamai - mihelyt a feltételek megérettek erre — készek a javasolt szerződés egyes pontjait az érdekelt államokkal nemzetközi konferencián is megvitatni. A külügyminiszteri bizottság megerősítette: a Varsói Szerződés tagállamai arra törekednek, hogy Európában ne legyenek sem közepes hatótávolságú, sem taktikai nukleáris fegyverek. Miután ez egyik napról a másikra nyilvánvalóan nem érhető el, nagy horderejű lépés lenn^.az is, ha radikálisan csökkentenék a közepes hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök számát Európában, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elve alapján. A külügyminiszterek józan derűlátással mérlegelték a bécsi tárgyalások menetét és a madridi találkozón eddig végzett munka eredményeit. Úgy értékelték, hogy a közép- európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások valamennyi részvevőjének együttműködése esetén rövid időn belül sikert lehet elérni. Ez jórészt annak lenne az eredménye, hogy a szocialista országok legutóbbi javaslataival lehetőség nyílt a bécsi tárgyalásokat évek óta fékező eredménytelen létszámvita áthidalására. A madridi találkozóról az értekezlet megerősítette, hogy minden erőfeszítést a tartalmas és kiegyensúlyozott záró- dokumentum végleges elkészítésére kell összpontosítani, jelezték, hogy siker esetén készek kedvezően fogadni a javaslatot, hogy az aláírásra külügyminiszteri szinten kerüljön sor. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága ülésén rámutattak: a szocialista országok minden tőlük telhetőt megtesznek azért, hogy ismét az enyhülés és a kölcsönösen előnyös együttműködés időszaka váltsa fel a feszültséget. SZŰCS GÁBOR Perzsa-öböl Tovább ömlik A Perzsa-öböl országai csütörtökön néhány órás tanácskozás után jövő szerdáig elnapolták tárgyalásaikat az öbölben úszó hatalmas olajfolt felszámolásáról. A nyolc öbölmenti ország - Irán, Irak, Kuvait, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein, Katar, Omán - miniszterei a tengeri környezetvédelmi szervezet tagországainak képviseletében ülnek tárgyaló- asztalhoz. Úgy tűnik, hogy nem tudtak közös nevezőre jutni; csütörtökön néhány órás megbeszélés után jelentették be az elnapolást. Az indoklás szerint újabb konzultációkra van szükség, mivel a küldöttségeknek tájékoztatniuk kell kormányaikat is. Palesztin Három és fél évtizede kezdődött a palesztin nép kálváriája: 1948. április 9-én géppisztolytűz végzett Deir Jászin falu arab férfilakosságával, s az akkori fegyverdörgés palesztinok százezreit űzte el szülőföldjéről. Az Afro-ázsiai Szolidaritási Szervezet 1969-ben április 9-ét a palesztin menekültek napjává nyilvánította. Harmincöt 'eve a palesztinai brit mandátum területén ugrásszerűen csökkenni kezdett az arab népesség aránya. A huszadik század egyik legszégyen- teljesebb folyamata indult meg akkor. Az eredeti tervek szerint Izrael testvérállamának szánt Palesztina lakosságát erőszakos eszközökkel zavarták el, helyet csinálva a világ minden részéről érkező telepeseknek. Cisz- jordániában és a Gaza-övezet- ben mind a mai napig egymást érik az incidensek. A palesztinok helyzete háborúról háborúra súlyosabbá vált. Egyre távolabb kényszerültek hazájuktól, egyre nyomorúságosabb körülmények között tengették napjaikat a sátortáboa nyersolaj Közbén a megsérült iráni olajkutakból tovább ömlik az olaj az öböl vízébe; egyre terebélyesedik a már több tízezer négyzetkilométer nagyságúra becsült, 30-40 centiméter vastag olajfolt, s veszélyezteti a környék tengervíz-sótalanító üzemeit, az erőműveket, az öbölben bonyolódó közlekedést. Az irániak szerint az olajkutak az iraki bombázások következtében sérültek meg. Irak állítása szerint azonban ez teljesen kizárt, az olajfolyam műszaki hiba következtében indult el. Bagdad javasolta, hogy a sérült olajkutak lezárása idejére kössenek tűzszünetet, de Teherán ezt elutasította. kálvária rokban, ideiglenesen összeesz- kábált barakkokban. Mégsem veszítették el a reményt, hogy az igazság győzedelmeskedik és visszatérhetnek apáik, immár talán nagyapáik földjére. Bár a fegyveres harc az egyenlőtlen erőviszonyok miatt aligha hozhat belátható időn belül megoldást, a palesztin harcosok áldozatai nem hiábavalók. Az emberéletek ezrei, Szobra és Satila lemészárolt lakói újra és újra a palesztin nép problémájára irányítják a világ figyelmét. A Palesztinai Felszabadítá- si Szervezet legutóbbi, Algériában megtartott konferenciája reális programot javasolt a rendezésre, amely figyelembe veszi a térség összes népének — így az izraelinek is — az érdekeit. Ez persze, nem az első ilyen terv, meglehet nem is az utolsó. De egy bizonyos. Amíg a palesztinok államalapítási jogát minden érintett fél el nem ismeri, nem lesz béke a zsidók, az arabok és keresztények számára egyaránt oly nagy jelentőséggel bíró Közel-Keleten. HORVÁTH GÁBOR
