Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

1983. április 3. rtEPÜJSÄG 11 * A Húsvét-sziget titkai 'Két és tél évszázada' próbál­ják megfejteni a Húsvét-sziget rejtélyeit, expedícióik tucatjai ásták fel földjét, etnográfusok és archeológusok vitatkoznak róla. Egy francia kutató Így fo­galmazott: ha az ókori Athént találnánk meg az Antarktisz je­ge alatt, azt is könnyebben megmagyarázhatnánk, mint a Húsvét-sziget emberformájú kő- szobrainak eredetét és rendel­tetését. A VILÁG KÖLDÖKE A magányos sziget tovább őrei tehát titkait, hiszen még a pontos nevét sem tudjuk a száztizennyolc négyze tki I o mé - ternyi földterületnek! (összeha- sonlításkópoen: négy és fél­szer kisebb, mint Budapest.) A térképen szerepl'ö elnevezés Roggeveen holland kapitánytól származik, aki 1722 húsvétiján fedezte fel az európaiak által még nem ismert szigetet. Az akkor ott éiö bennszülöttek szi­getüket Rapaniunak hívták, de a tudományos kutatók nem hi­szik, hogy ez lenne az ősi ne­ve. A mondák szerint az ott lakók a Világ Köldökének ne­vezték földjüket. Más elbeszé­lések szerint az Ég Határa a legrégebbi elnevezés, amellyel a szigetet i Pl ették. Az ősi nevek mögött a szi­geten lakók elhagyatottságának érzése házódik meg. A dél­amerikai kontinens olyan mesz- szire fekszik a Húsvét-szigettől, mint írorszáq Kanadától. Tahi­titői, az óceáni szigetvilág „fő­városától” még távolabb esik. A polinéziai szigetvilág legke­letibb előőrse, mondják egye­sek, bár ez a megfogalmazás némileg pontatlan. Akár kelet­ről, akár nyugatról nézzük, a Húsvét-sziget távot fekszik a fő hajózási útvonaljaiktól, ezért is a! alku Ihatott ki sok évszázaddal ezelőtt az a miikrokultúra, amelynek értelmezése mind a mai napig vitatott. Kiik faragták a hatalmas kő- szobrokat, mi volt a jelentése a sziklákra vésett „madárem­ber'' alakoknak, mire szolgáltak a barJanglabiriotusok? Thor Heyerdaihi, a neves norvég ku­tató már a második világhábo­rú előtt, majd nemsokka! utá­na és az ötvenes évek közepéi) is több utazást szervezett a tér­ségbe, Így a Húsvét-szigetre is. Ezek sorában talán a legkiemel­kedőbb a híres Kon-Tiki expe­díció - a norvég tudós egy bal­safa tutajjal jutott Peruból az ódára szigetvilágba -, ezzel Heyerd'ahl bizonyítani kívánta, hogy a több ezer csendes- óceáni sziget az amerikai kon­tinens felől népesült be. „A JöVÖ EMLÉKEI" A norvég kutató szerint a Húsvét-sziget első bevándorlói időszámításunk szerint körülbe­lül 400 táján érkeztek a dél­amerikai Peruból: Kon-Tiki és vele együtt menekülő hívei. Ök teremtették a haitdlmas vulká­ni tufából faragott szobrokat és ezek fő alakjait. Évszázadok­kal később - az ezredforduló után - jöttek az újabb beván­dorlók Kolumbiából. Heyer- dahlnak nézete elfogadtatásá­ért k'ét évtizedes kemény küz­delmet kellett vívnia azókkal a tudósokkal szemben, akik a ré­gi elmélet híveként azt vallot­ták, hogy Polinézia és a Hús­vét-sziget csakis Ázsia felől né­pesülhetett be. Heyerdahl kutatásainak egyik legvitatottabb pontjai: hogyan faraghatták ki és állíthatták helyükre a 10—20 tonnás — a legnagyobb 50 tonnás — szob­rokat a kezdetleges eszközök­kel és a viszonylag kis számú lakosság segítségével. Erich von Dani ken svájci „múltba Iá tó” a nálunk is bemutatott „A jövő emlékei” című filmjében töb­bek között azt állítja, hogy föl­döntúli lények alkották a ha­talmas kőkolosszusokat. Dőni­ken azonban „elfelejtette” megmutatni a mozi-nézőknek a Húsvét-szigeten található kő­fejtőt, ahol még ma is látható­ak a félig kész szobrok. He­yerdahl bebizonyította, hogy viszonylag egyszerű emelőszer­kezettel 180 ember izomereje elegendő egy kőóriás mozga­tásához. További kérdés: miért hagy­ták abba az ismeretlen szobrá­szók munkájukat? A legendák szerint több mint 300 évvel ez­előtt háborúskodás tört ki o „hosszúiulűek” és a „rvidfü.ü- e'k" között. Az elnevezés onnan származik, hogy az egyik törzs kultikus okokból mesterségesen - fa- és kagylópeckek segítsé­gével - megnyújtotta fulkagy- lóját. A harcban a „rövidfülű- eJk" győztek, de a küzdelem egyúttal az addig virágzó kul­túra leáfdozását is jelentette. A „szent embereket" ábrázoló kőszobrok faragása abbama­radt. A feledés homályába me­rült az ősi írás és a sziklaraj­zok jelentése is. BENNSZÜLÖTT PUCCSKÍSÉRLET A holland1 tengerészek 1722 húsvétján kökorszakbeli állapo­tokat találtaik itt. Utánuk spa­nyol, angol1, francia, amerikai tengerészek éis perui rabszolga- kereskedők szálltak partra. Ez utóbbiak ezer embert vittek el guanó kiíbányászáső'ra a Dél - Amerikához közéleső szigetek­re. A behurcolt betegségek tu­catjával szedték áldozataikat, így történhetett, hogy o század­fordulóra alig százan maradtak a szigeten. A Búsvé't-szigetet végül is Chile annektálta 1888- ban. A huszadik század, a tudo­mányos technikai forradalom jóllehet megváltoztatta a körül­belül kétezer bennszülött éle­tiét, ám a nagy távolság legyő­zése nem sikerült maradéktala­nul. Hetente egy repülőgép ér­kezik Chiliéből, de ez is csak tranzitállomásnak használja a Húsvét-ízigetet. Évente egy ha­jó köt ki, amely építőanyagot, gyógyszert, dízelolajat és egyéb felszerelést hoz magával. A szigeten a fő közlekedési esz­köz még ma is a ló, a néhány tucat gépkocsi rendszám nél­kül1 közlekedik. A nagyritkán odavetődő turistahajók igazi szenzációszámba mennek. Mindez igazán nem jelent erős kötődést Chiléhez. Többek között ezért is történhetett meg, hogy a hatvanas évek elején a bennszülöttek „puccskísérletet" hajtottak véig.re. El szerették volna énni, hogy szigetük Fra.n- aia Polinéziához tartozzon, hi­szen [>él-'Amerikához nem sok közük van. Az akkori chilei kor­mány egy kisebb hadihajót és 40 katonát küldött a Húsvét- szigetre, akik egy puskalövés nélkül „leverték" a lázadást. g. f. p. Egy kőóriás megmozdításához 180 ember izomerejére van szükség A „szent emberek” — egykor varázserőt tulajdonítottak nekik - arccal a tenger felé XVI. századi ezüstlelet Györkönyben Rendkívül szép és ami ennél is fontosabb:' pénztörténeti szempontból is! értékesnek mondható pénzletéttel gyara­podott a napokban a megyei múzeum gyűjteménye. A györkönyi Szabadság Tsz építő- és kertészeti brigádjának dolgozói az új telepítésű, ma- gaisművelésű szől'ö oszlopainak beásó so közben apró, mintegy tíz-filléres nagyságú, zöldre pa- itinásodotit pénzeket találtaik. ■Előbb csak kettőt, majd egyre többet. Érdeklődésüket felkel­tették a furcsa érmék, melye­ken így piszkosan is jól olvas­ható volt a XVI. század utolsó évtizedeit jelző évszám. A ke­resgélést módszeres kutatássá fejlesztve, centiméterről centi­méterre átvizsgálták a még ta­valy ősszel mélylszántott és az­óta már elegyengetett homok­talaj 'felszínét. A munka ered­ményeként egyre több apró és mintegy húsz darab, - a méri tízforintosnál nagyobb pénzér­me - tallér - 'került elő. Az így összegyűjtött, csak­nem 150 db érmét a brigádta­gok elosztották ugyan egymás között, de miután ifj. Bokk Adóm főáll'attenyészitő, — ártör­vény előírósánla’k megfelelően - a léletet telefonon jelentette és a múzeum szakemberei a helyszínre érkeztek, a jelentős történeti értéket képviselő ér­méket készséggel átadták. Se­gítségükkel' és az isimét igen 'hasznosnak bizonyult fémkereső műszer alkalmazásával egy kb 10x3 m nagyságú területről si­került összegyűjtenünk -az ott szétszóródott pénzeket, így a felet dárabszámá mór három­száz fölé emelkedett. Az azóta elvégzett tisztítás és konzerválás után már megálla­pítható, hogy mintegy 20 cm magas, mázátfan oserépfazék­Báthori Zsigmond tallérja bon elrejtett 'kiiműsfallet áraméit többnyire a XVI. század végén fcé szíté tté'k, de érdekességként néhány korábbi Ts elölfordiul közöttük, így például Mátyás kiiráíy hollós ámenre? vert, de bamiiislílWányírtaik minősülő ezüst- dénárja 'is. 'A kisebb érmék kö­zött Ferdinánd, Miksa és Ru­dolf ezüstdíénárjaii vonnák túl - súlyban, de megtalálhatók az IdőSzíak jellemző pénzei - a dénárnál valamivel nagyobb — ezüStgartaisok lengyelországi ve­retéi, s egy Csehországi dénár is. A csaknem ve rátété nye sén e főkéit ruit 'tallérok között Habs­burg Ferdinand' ón. „tirolli" tál- lé rjiai vannak túlsúlyban', de Mlilkisia és Rudolf egy-egy szép pénze melletti szászországi tal­lérok, sőt Báthori iZsliglman'd egy párját Hitki'tláan szép pén­ze ils 'megtalálható a leletben. 'A laimcsllelet feldolgozása máris megkezdődött1, s te.rve.imk szerint az idei Múzeumi világ - inlapon (imáljluis 18.) időszaki ki­állítás 'keretében (már a nagy- közönség i's megiteiklintiheti azt. DR. GAÁL ATTILA Hommage a Czóbel Egy életmű igézetében Úgy klasszikus, hogy közben a ikortársunk volt, hiszen majd­nem száz évet élt meg, és alig több mint hét esztendeje, hogy önökre eltávozott közülünk. Czóbel Béla festőművész 1883. szeptember 14-én született Bu­dapesten, az akkori Bálvány, ma Október 6. utcában. Hosszú éle­te alkotó éveit Párizsban Picas­so val, Modiiglíanival, Matísse- 'szal töltötte, később haláláig Hol fa n diában, a bergen! aíkotó- iházban és Németországban, a Die Brüche művészcsoportban töltötte. Eközben, rendszeresen hazajárt, a híres budai műte­remházba, a Keíerthegyi útra, s a nyarakat rendszeresen Szent­endrén töltötte, a színekben, va­rázslatokban gazd'ag Duna­kanyarban. Czóbel Béla: születésének cen­tenáriumára a nyár elejétől ün­nepi események sorozatát ren­dezik Európában és hazánkban. Az események előkészítésére emlékbizottság alakult a közel­múltban. A külföldi, illetve honi po fi tjku sokb ól, m űvé szekb ő I, műtörténészekből álló társaság sokrétű programot állított össze. Reprezentatív kiállítást rendez­nek Czóbel Béla alkotásaiból Párizsban a Pompidou Palotá­ban (vagy a Petit Palaisban) — a végső megállapodást a közel­jövőben rögzítik. Budapesten' a Mbgyar Nemzeti Galéria és a Vigadó ad helyet olyan tárla­toknak, amelyeken a, külföldről frissen vásárolt, valamint a mű­vész Hamburgban élő leánya ái- tal ajándékozott műveket is lát­hatjuk. Szentendrén, a Templom téren tő Iá I ha tó Czóbel -emfé khá za t rövidesen kibővítik. Az új épü­letrészben helyezik el a festő hagyatékát — azaz további har­minchat olajképét, hozzávetőle­gesen ezer grafikát, bútorokat, könyvtárakat és Czóbelné Mon­dok Mária; festőművész képeit. Ezzel egy időiben' átrendezik az állandó kiállítást is. A művész akvarelljelből és pasztelTjeiből pedig Siófokon, a Dél-Balatoni Kulturális Centrumban nyitnak tárlatot. A képzőművészet szerelmesei a közeljövőben új könyvekkel is gazdagodhatnak: a Corvina Könyvkiadó gondozásában- meg­jelenik a! Czólbél-képeskönyv, nyolcvan színes nyomattal. Tar­talmában legalább ennyire iz- gdímtasnak Ígérkezik az Emlék­könyv is, amelyben kortársai, barátai emlékeznek neves festő­művészünkre. Ezt követően lát napvilágot a Képzőművészeti Al a.p Kiadóval (a la ta jóvoltából a Hommage a Czóbel című egyedi rézkarcokból összeállított kiad­vány. igazi csemegének számít a Pest megyei Múzeumok igaz­gatósága által kiadásra kerülő mlnikönyv Czóbel Béláról. A gyűjtők bizonnyal érdeklő­déssel fogadják majd a Varga Imre szobrászművész emlékplai- kéttjét, amely számozott példá­nyokban kerül forgalomba'. A Szentendrén élő egykori alkotó­társak részére külön pályázatot í's kiírnak Czóbel-érme készíté­sére, és a nemzeti bőnk körül­belül 40 ezer forint értékben 'száz, illetve kétszáz-.forintos cím­letű pénzeket is kiad az évfordu­lóra. Az is különlegességinek szá- mílti, hogy a Czóbel Béla szent­endrei al'kotóiházának udvarán felállított Czóbel szobor másola­tát (Varga Imre 'alkotása), a magyar kormány Párizs városá­nak ajándékozza'. Új mellszobor is készül, amelyet a művész né­hai budapesti lakóházának ud­varán: áll itatlak fel. A centenáriumi ünnepségso­rozathoz kapcsolódik a rádió és a televízió is — költő, szobrász és esztéta barátainak közremű­ködésével'. A rádió több órányi dókámé rttumányag gól re nd e I ke- zik, amelyben Czóibél Béla be­szél művészi hitvallásáról és egyéni sorsáról. A televízió is készített tizenlhá'rom évvel ez­előtt portréfílmét a művészről. Ezt újra- sugározzák majd, de új produkció is születik, s ebben Czóbel pályafutásán' keresztül bepillantást nyerhetnek a. né­zők századunk első félének mű­vészeti életébe. A közönség új poszterek, képeslapok, emiék- bélyegek és dísztávirat b Iáin - ketlták kiadására’ lis számíthat, amelyék Czóbel egy-egy művé­ről készülnek. KRISZT GYÖRGY * «► Ferdinand „tiroli” verete Munkában a fémkereső

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents