Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-03 / 79. szám

1983. április 3. "népújság Mit szeret a szovjet néző? A televízió a számok tükrében Több rozmár és fóka Az észt tv egyik népszerű vetélkedője a „Ki - kit?” A televízió a Szovjetunióban napjainkban a tömegkommu­nikáció legelterjedtebb és leg­tekintélyesebb eszköze. Emellett szól az, hogy az ország terü­kének 88 százalékán foghatók adásai, és, hogy majd minden családnak van televíziós készü­léke - összesen majd 80 mil­lió. NAPI KÉT ÉS FÉL ÓRA Az átlagos szovjet néző na­ponta 2,5 órát tölt a képernyő előtt. Jóllehet, a nyugati or­szágok megfelelő mutatója magasabb, ez nem jelenti azt, hogy a Szovjetunióban kevés­bé népszerű a televíziózás. Egyszerűen arról van szó, hogy - bár a konkurencia itt is ké­zenfekvő — a televízió nem lett riválisa az irodalomnak, szín­háznak és mozinak, nem borí­totta föl a szellemi élet egyen­súlyát. A napi két és fél óra termé­szetesen átlagszám, nyilvánva­ló, hogy a nyugdíjasok és a gyerekek többet nézik a tele­víziót, mint a dolgozó emberek. A városiaknál kevesebb időt tölthetnek a tv előtt a falusi lakosok, akik szabad idejük egy részében a háztáji gazdaságok teendőit látják el. A kisvárosok és apró települések (és ilyen sok van a Szovjetunióban) pol­gárainak a televízió természe­tesen többet jelent, mint a kul­turálisan jobban ellátott nagy­városok lakosainak. Minthogy a Szovjetunió terü­letén sok nehezen megközelít­hető, távoli területen élnek tv- nézők, dinamikusan fejlődik a műholdas műsorszórás, gyors ütemben épül az Ekran vételi rendszer. A Moszkvából sugár­zott Központi Televízión kívül a Szovjetunióban köztársasági és regionális adások is folynak, természetesen a területen élők nyelvén. A kommunikációs ku­tatások szerint a legnagyobb tekintélye a Központi Televízió­nak van - annak is első prog­ramjának, amit az egész or­szág területére sugároznak. A HÍRADÓ A LEGNÉPSZERŰBB Az egyes műsorok, televíziós műfajok nézettsége különböző: az indexek 80 százalékostól 2-3 százalékosig sokfélék. A kutatók szerint ez nem az adás minőségétől, hanem műfajától, témájától függ, egy játékfilm - különösen egy sorozat — több nézőt vonz, mint egy do- kumentumfilim, az esztrádkon- cert többet, mint a komoly ze­ne. A legnépszerűbb országszer­te a központi televízió állandó napi műsora, a moszíkvai idő szerint 21 órakor sugárzott Vremja, a televízió híradója. Az ország és a világ legfontosabb aznapi eseményeit ismertető és kommentáló műsornak naponta mintegy 150 mi hl ió nézője van. 80—100 millió nézőt ültet a képernyő elé a naponta kétszer 15 percben sugárzott külpoliti­kai tájékoztató műsor az „Ez történt a világban.", amelyet a Központi Tv stúdiójában ismert kül politikusok, hírmagyarázók vezetnek. Hasonló nézettségnek örvend több, hetente többször sugárzott népszerű tudományos:, ismeretterjesztő adás. Hozzávetőleg százmillió néző­je van. a játékfilmeknek, külö­nösen a többrészes sorozatok­nak. Ugyanekkora publikuma vön az Qsztta.nkliino Konceritstu- dió estjeinek — Osztanki.no ke­rületben van a Központi Televí­zió. Ezéken az estéken ismert irodaimórok, .népszerű rendezők és színészek válaszolnak a kö­zönség kérdéseire, versek hang­zanak él, részleteket mutatnak be filmekből és színdarabokból. És természetesen. — akárcsak másutt, a Szovjetunióban is sze­retik a sportközvetítéseket. Kü­lönösen népszerűek a futball, a jégkorong és a műkorcsolya. SOROZAT AZ ERMITÁZSROL 'Mégis, vonnák 'sajátosságai a szovjet nézők és a televízió viszonyának. A nemzetközi po­litikai műsorok iránti - fentebb már említett - nagy érdeklődés kifejezi példáuíl, hogy a Szov- 'jetúniőbain az úgymond „egy­szerű emberek" milyen nagy fi­gyelmet tamüs'itamok a világpo­litika iránt. Ugytaíndsak figye­lemre méltó megálllapítá.sa a tömegfco mimiulnliíká ci ős kutatók - inaik., hogy a népiszerű tudomá­nyos, ismeretterjesztő adások iránti érdeklődés nem elsősor­ban gytakötlatios célokra vezet­hető Misszió — felvételi vizsga,, tanulmányi eredmények javító* sta hanem Inkább az embe­reik tudásvágyaira. A festészet és a szobrászat bemutatásta, népSzerűsítése ne­héz televíziós fél adtat. Még i s, még az adások készítőit is meg­lepte az az érdeklődés, amely a l’enfingirádi Ermitózst, o világ egyik legnagyobb képzőművé­szeti múzeumát bemutató 24 részes staroztatat kísérte. 'Hasonló sikerrel napjaink­ban folyik az ugyancsak 24 ré­szes Soroztait vetítése, amely a leníoqrá d,i Orosz Múzeumot mutatja be. s már készül a Tre- tyalkov Galéria sorozata. Természetesen nem münden adásnak van ekkora sikere. Vannak oIvánok is, melyek - fotaíniaWá'Sulkktall', erefléq ér'dek- tetemisléalülklkel — maaukra hara- díltióik a nézőiket. A tévénézők illvénkor zéémbeil’őrMek. zsörtö­lődnek. de csak annvirfcr, amennVVe morcra'ód ik az em- iher env őre a ba ráttbl okivei lőHere-löleszektajo néhamoio. dé elhcavn’i nem tudná ölt sosem. ANATOLIJ ZAGORSZKIJ Fenn északon, a Gsu'kcs-, a Bering- és a Kelet-'Szibériai ten­ger pOrt menti vizeiben élő roz­márok száma az utóbbi 20 év alatt több mint háromszorosá­ra nőtt, és mo mór eléri a 180 ezret. Erre a megállapításra ju­tották a 'Halte nyész'téssel és oceanográfiával foglalkozó Csendes -óceáni Tedomá nyos Kutatóintézet munkatársai, akik részit vettek a rozmárok meg­számlálására szervezett légii ex­pedícióban. A számlálásokat repülőgépről, különleges fotó- berendezés,sei végezték el. 'Ezzel egy időben amerikai szakembereik a fókákat srámól­lá k meg o Csukás-tenger keleti «iészén és Alaszka partjainál. Az-első ilyten jellegű szovjet- amerikai kísérletet o Szovjet­unió és az Egyesült Államok között fennálló megállapodás értelmében először 1975-ben végeztek el. Már akkor is lát­szott, hogy az utóbbi évtize­dekben a rozmárok vadászatá­nak helyes megszervezései, a természetvédelmi törvényeik szi­gorú betartása következtében a csendes-óceáni rozmárCsor- dák számla jelentősen növeke­dett. Az expedíció által gyűjtött adatok szerint a Szovjetunió Ifegészaklilbb pattjait mosó ten­gereik párt menti vizeiben élő rozmá'populáció elérte az op­timális mértéket. A szovjet és ameriiiktai tudósok adatainak gondos összevetése után a isztakem'berek kidolgozták a rozmárok Vadászatára vonat­kozó javaslófaiklai. Képünkön: fókák a Szovjetunió csendes-óceáni partjai mentén Elektronikus szívvizsgáló A szívrendellenességek tíz faj­táját hang,, és fényjelekkel ér­zékelő és elemző elektronikus készüléket szerkesztettek a bol­gár gépgyártási és eléktronikai minisztérium orvostechnikái la­boratóriumának kutatói. Az elektronikus műszer segít­ségével félvett kardiogramot egy kétcsatornás oszcilloszkóp — rezgésménő — képernyőjén fi­gyelhetik az orvosok. így a ke­zelő orvos állandóan ellenőriz­heti betegét, s kritikus helyzet­ben azonnal a segítségére si­ethet. A szívVizsgáló műszert, amely az SM—600-as mikroprocesz- szor-család működési elvén alapszik, Asszen. Pironkov mér­nök és kutatócsoportja fejlesz­tette ki. Az aritmia-monitornak is nevezett elemző és diagnosz­tizáló készülék sorozatqyártása megkezdődött, s első példánya­it a botevgrádi megyei kórház szívosztólyán alkalmazták igen jó eredményekkel. Százéves a „Nyeman” gyár Világhírű a belorusz üveg Belorussziában, a Grodnái te­rületen működő „Nyeman" gyár az üvegipar egyik legrégibb üzeme. A gyár története száz esztendeje, 1883-ban kezdődött. Akkor itt mindössze 28 ember dolgozott. Most ez az üzem egyike a legnagyobbaknak az ágazat­ban: több mint 4 és fél ezer A belorusz „Nyeman" gyár- diszvázája embert foglalkoztát. A gyárban évente mintegy 500-fajta termé­ket állítanak elő 20 millió rubel értékben. A munkások nagyfokú mesterségbeli tudása és az al­kotó művészék gazdag fantáziá­ja teszi telhetővé, hogy évente megújítsák a választékot. A „Nyeman" márkával jelzett üvegek elismerést szereztek a Szovjetuniónak az ország hatá­rain túl is. A csipkézett, érdekes kompoziciójú, szép formájú ter­mékeket exportálják a'z NDK-ba, Belgiumba, Mongóliába, Dániá­ba, Olaszországba, az Egyesült Államokba, Kanadába, Svédor­szágba. A gyár termékei a szi­várvány 'színében' csillogó vá­zák, a finoman cizellált kelyhek és poharak, a színes üvegből készült különböző étkészletek, dísztányérok, tálkák. A tervező művészek és üveg­fúvó mesterek munkái gyakran megjelennek nemzetközi kiállí­tásokon. Mechanikus órák Az étekltronlilkus óráik divatja: ostoik'nem teljes egészében kiszo­rította o pitaanóí a hagyományos medhtainlilkiuis óráikat amelyek hosszú évszá zodok óta szolga I - ják az emíbert. Pedíig ezek a régi, já szerkezetek felveszik a Versenyt a modem 'kvairoóták- fcbd. Élettartalmuk, szemben a rövidébb időiig műíködíő kvarc­óra kevlail, 10—112 év. Minős szük­ségük drá'ga anyagokéit, ezüs­töt1, lÜlfiiuimot, nikkelt taritallmazó Itá plfiotrrá slo kirio sem, s éppoly pontosaik, miimt divatos utódaik. A ptetrod^oreoi óragyárbain mindkét óratóljtát gyártják. A krómozott és aranyozott tokiban forgalomba hozótt óráik igen keresetitek. Különleges tervezé- sűek a diiió-,, vörösfenyő- és já­vortól' tokiba á'gyazo.tt óinaisizerjke- zette'k, de esetenként nefritből és jás'piiislböl is készítenek óra- Itokolkíat. Azonban o petrodvo- redi gyárnak is lépést kelíl tar­tania a divattal', s ezért egyre több kvarcórát dob plilaorta'. A kuruzslástól a szívműtétig jKírgiziiia mai sorsában felis­mertem országiunk jövőjét — forradtalom előtti miúllfjábain a mi jelenünket. Azok az ered­mények, melyeket a köztáirsa'- ság az egészségügyben élért, rávilágítottak:, milyen messzire lehet jutni egészen rövid idő alatt." lEzelk a íszOvalk a zambiai egészségügy egyik szervezőjé­től', Dávid Tempótól származ­nak. De hlasönlíáképpen nyilat­koztaik már más orvosok is, aiklik átért látogattak el ebbe a kö- zép-ázlsilali kiözitársasó'glbO', hogy megismerkedjenek annak egész­ségügyi szöl'gló Hatóval. — A szovjétbatafom győzel­méig — mondijlq Mirsztoid Miirra- hiim'ov kardiológus, o Szovjet­unió Orvostudományi Akadé- miíájátatak levelező tagija - or­szágunk lakossága kihalásra volt ítélk/e. A cári hatalom a jobb termőterületekről a szegé­nyebb Vidékeikre szorította a kirgizeket. Életüket az éhezés és a betegségek kísérték, évről év­re n'őitit a hallomdáság és csök­kent a születések szó mta, IKiirgliziita lakossága ma gyor­sabb ütemben nő1, miint a viliág bármelyik fejlett országáé. Ez az egyik legvilágosabb muta­tója a változásnak, egyben an­nak is, hogy ma miniden' kirgiz család részesüli orvosi ellátás­ban.' — Mii jellemzi a kirgiz egész­ségügy fejlődését? — Egészségügyi ellátás a for­radalom előtti Kirglizítában tu­lajdonképpen nem ils volt. A mintegy 200 ezer négyzetkilo­méternyi területen csupán 21 orvos gyógyított. A betegeket diliig száz kórházi ágy "fogadta. Mlinídtez Csák o törzsi vezérek, a vallás.! vezetőik és a cári híi- vatellinokok ellátását, kezelésiét szolgálttá. A többi beteg esek kuiruzsllókhaz, sámánokhoz for­dulhatott. Évente több ezer em­ber hallt meg olyan betegsé­gekben, amelyeknek akkor mór volt gyógyszere. Különö­sen a fertőzések tizedelték gyblkirOn a Ibkoslságot. Mindez már a régiméit törté­nelme. A mai 'kirgiz orvosok csak a tankönyvekből ismerik a pestist; a kolerát, a himlőt és Sok más betegséget. Kiirgiiziita. ma po'llilkllülniilkák, ambulanciák, rendelőintézetek és kórházaik fejlett hálózatával rendelkezik. Hazája határain bél'üil részesül­het ellátásiban a kiözitánsáiság miniden Ibíkbsá bármilyen be­tegségére 'keres gyógyulást. ■Tzezer kirgiz lakosra ma több mint 120 kórházi ágy és 31 or­vos jut. Ezek az adatok nem csupán a számszerű növekedést mutatják, hOnem azt is, hogy alialpliaülbtain megvái'toztatt a gyó­gyító-megelőző ellátó«. — Kirgizig nem nta'gy köztár­saság, s úgy tűrniük, lehetetlen az orvostudomány valamennyi ágában kutatásokat folytatni a betegellátás további fejlesz­téséért. . .. — Ezt nem i's tekiinltlhetjülk fel. adatuiniklnlak. Közte rsbsá gunik ­bán halt tudományos kutaitóin- tlézjet működik, melyekben on­kológiai, rádió lóg toi, szülészeti, gyermekgyógyászati, epidemio­lógiai,, mikro biológiioíi, hfflgliiénfiai, tüdlőgyágyá szatli, ,btallinéofógi!ali és fliz!ilküteráp!iás kutatásokká! foglalkoznak. Terme s ze te sen rendelikezésüinkire álllnOik mind­azok a kutatási eredmények, amelyeket a Szovjetunió bár­melyük kutaltólközíponkjábain el­értek. Ezt elsősorban az orvos- továbWképzési rendszer biztosít­ja, mélyn’ek keretében a kirgiz orvosok is a nagyabb klinikákon és kutatóközpontokban fejleszt­hetik tudásulktat. Részt vésziünk !k;o n gireisszuisako n, sziilmipozlíonö - kon, s a Szovjetunió Egészség - ügyií Miiinis zitié diluimo ajánlásai alapiján rendszeresen eljuthat­nak hozzánlk mindazok a mód­szerek, esdklözök, melyekét a Szovjetunió bármelyük egész­ségügyi Intézményében újdon­ságként alkalmaznak. 'Kutatási területeink sajátos- ságOliníkíbóJ adódob'k. Minthogy Kirgizig területének 90 százalé­ka htegyvi'dék, tudásta'iink főképp a magashegyi élet egyes fizio­lógiai kérdéséivel és az itt je­lentkező sdijätos betegségekké! fogllaJlkotétak. 'Megfigyeléseinken több gyógymód kidolgozásé alapszik. Megfigyeltük például', hogy a hegységekből sík vidékre köl­töző erbbert vegetatív memó­riája még sokáig hozzásegíti a kiüllöiniíéle testi megpróbáltatá­sok elviseléséhez. így dolgoz­tuk kli például - szemben a ko­rábbi Hiedelmekkel — a magas­vérnyomás betegségben szen­vedők hegyi gyógyításának 'módszerét. iVamlnak viszont ki­fejezetten a hegyi viszonyokra viSisztavezethető betegségek i's. Ilyen például a. lalkbsság mint­egy hat százalékát ériintő aszt­más eredetű szívnagyobbodás. I Vlagyimir Valevszkij a „Nye­man" gyár üvegfúvó mestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents