Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-03 / 79. szám
1983. április 3. ^fePÜJSÄG 7 Hairmilncöt .évvel ezelőtt — >1947 —1948 forldiuíl'óján — a magyar tá;ns|adblom fejlődésének fontos áHoimá'sához érkezett. IBllkezdő- (dlöi'tit a mum|ká.slhaitiaJom poíllitli- lldaii és giazidlaisá gli írenldlszelr.énék kiépítése. A 'Mbgyair Ko mmá- mlisltja 'Pó'rt 4948. Január 4 O-én megtartott Országos értekezletét Kádár János — Oi ipártt 'titkára — ezekkel a szavakká'l nyitotta imieg: „Hazánk és népünk 'belső ipölllitiiikaíi Viszonyai - ibtain 'lényegles (változás állatit be. A fejlődés éji, rniiagialsülbíb lépcsőfokára értünk, felzárkázitun k az előttünk Ihlallbdlólklhoz, démö'k- raUfkius szomszédlalinikböz; sz#- lárdön a népi demőkrádid útjára léptünk, |a iszocialllizlimiis épiítésiéimelk últjjá'rlal”. IMj volt iaz la „lényeges változás", lalmtellynlék alapján oz MíKP a társlaidialmi folyalmla'tok gyorsítására szánhatta él magát? lAz 1947. augusztus 31-én megtartott országgyűlési váltasz - tás okon a baloldali pártokat tömörítő választási 'szövetség (M’agyar .Kemmiunistla iRámt, Szociáldemokrata Pád, .Nemzeti Pair'a'szipá rt lés b Független Kisgazdapárt) 60,9%-bs győzel- Imet aratott. A Mtaigyair Ko m - imulnilStlo Párt '22,3%-b's eredményével az ország legerősebb pártija 'lett. A iválíalszftóisli győ- zélle'm ö'nlmlagá btain nem döm - töltltie eil O' iháfoiliom Ikérdéslét Mai- gyairodszágon. Bklkor imég - elvileg — mind a ipolgári, 'mliind a sfflodilallli'stb tá nSadíallm'i fejlődés lehetősége fennállt. (Egyrészt a polgári tá'rlsddalmi fejlődés imíéiett eJköitelezeltlt jobbal dali ellenzéki pá ltok ('Deimoknaita 'Néppárt, íMagyá'r IPüggetiltensé- gli Párt, iMdigyjair 'Rdtílilkáilli's Párt, Független iMbgyblr Domok'ato Pád, Polgári Deimokráto Pánt!, IKeresizfény 'Női Tábor) .jelentős fömegibázi'ssoil rendelkeztek, 'hiszen .megkapták a .sziavázáitok 39,,1%-át. Másrészt a baloldali ipántolklbain sem volt egy- IségieS az álláspont a társadalmi fejlődés távlbittoit Illetően.. A Szooiáldemoktoitb és a Kisgazdapárt jobbszánnyán is ta'ktadtaik olyanok, alkuik kacérkodtak a polgári Itálnsadiall'mi fejlődés 'lehetőségiével. A .Kommünlsfla Párt a .választási győzelem birtokában arra törekedett, 'hogy po.lliitiilkbíi lés rgialzidla sáigfi űéljbli a IhliValtellibb llépő 'úij Ikbnmány programja b.a ■is Ibekerü'lljeinék. € célok ‘között a (gdzdta'ságii élet stabilizáló sia., a imlalgámlkéziben lévő inlagytőke áíltalmOsíítáfo, a jo'bbo'ldbU'i po- litiiiklali érők Vislszlaszorítás'a, a ISzovjeituinlióVaJ és a könnyező népi demokratikus országokkal a barátsági és együttműködési szerződések .megkötése szere- .pelt oz első 'helyen. Mint várni 'lehetett,, biz 'új 'kormányprogram myiilvánbsságiro hozatala ki- lé'llezlte fa fbélpo IMklaii 'helyzetet. A jobbol.dáli pártok éles itámiadása. 'mögött laz a felismerés rejlett, hogy a kormány programja — 'megvalósítósa esetén - egyre távolabb viszi az crisegélynyújtásii szerződések. A kapcsoltatok .rendezését egyre sürgetőbbé ttette az 'USA hidegháborús ipoílli.tilkájai. A ‘Szovjetunió és a iníépli demokratikus országok elfen liinidlfltotlt rá- igallomih'aldljá.rö'tla a forradalmi áta'ltak'U'lás imtegál'l'ítását Célozta. 1947 szeptemberében meg- á'lak'ult a Tájékoztató llirodia, amelynek első 'ható rozatiai már a közös iszoCibfiista jövő kiépét Is felvilllllainltottáik. Az 1944-ben elkezdődött népi demokratikus forradalom 1947 Végére, 1948 elejéié végső soron nemcsak teljesítette törtéfaeillrrti feládáitát, haínem tovább Is ment annál. A pairasz.t- pártok elismerték a munkásosztály vezető 'szerepét, la ikét imiu'nká'spá rt egyesülésiével! a munkásegység helyreállít, a;z Spalriblan jvégirehaijtoltít állaim o sí - itá'sok Imegtareimtettélk a 'rmrin- kásihátalom .gazdaságii bázisát. iM.indez polgárháború és ínyíllí erőszak nélkül, a többpáintrend- Iszer 'keretei között, ipermamens átáilaikiullássbf, a népi demokratikus forradalom által ílétrého- zoitt intézményhálózatra és a néptömegek törekvéseire tá- mószkodvo VdlóSuilt meg. A hatalom Itairtallimát tekintve Mia- gyialrorszá'g on proletá'rdliíktátúr a jött létre. A haltafom birtokosa — a mumkósosz.tóily — továbbra Is a tánsbdb'limli felyiaimialtoik békés jellegiének megőrzésében volt érdekelt. A proleitáfdlilkta- itúra rendszerének kiépítése im'égisem vált 'teljesen konffron- tádiámenteissé. MA0YA» KOMMUNISTA PÁRT iszóigot az álitall'uik óhoijltot't pol- gá ni demokráciától. 'Ezen a feli - ismétlésen állápsziik a tkoalliioiös pártok belső válsáigta is. Az M'KP-inek a Ikoialíiatós .pártoik bal- öfdaílána és a nlé:ptiömegiek mőzig ó'slíltásiá'ra 'támaiszkodVa síike- rüilit lelk'üzdenii a pol'itäkö'i válságöt. A koalíció pártjaiban a jobboldal fokozaltosCin kiszorult a vezetésből. A iKisg'azdápárt- íbain IDtolb’i lllstván, a Nemzeti Pa- inasztpá rtbain Veres Péter, Erd'ei 'Ferenc, a Szociá'ldemokratla Pártban Szálkö'sits Annád és Marosán György ipozí'di'ói erősöditek .meg A jioblb'o ld|allii pártok 'szétteslésli folyamatát islietteitite és IbeitetőZtte néhány köziismert po- ItHku'siulk Idlilslszfildá Iá sa. Az ellenzéki iptíliltilkjaii pártok sziétte'sése, liilte'tve tevéiken yslég'ülk illáinylhtulláslai, a Ikloiaiíídiá párt'jal- ibfan a jöbbo.ltíh'1 'kiszorítása lehetővé tette, hagy az iMIKP hoz- záikjezdijlen gázdlalságli és politikái céljai megvalósításához. 1947 őszén került sor a magy- Ibönkok, 1948 tavaszán a nagy li'pári válliaílotok államosítására. Ezzel a döntéssel a gg.zdtaisá'gi élet szerkezete átailialkiullt. A bánya- és gyáriporbain, vdllamiint io iközlltelkedé'Sbén az álfam'l 'szektor került Itúll súlyba'. Meg- walálsuít a Ihlitéléltet és pénzgazdálkodás állalmi ellenőrzése. íMegferemtödöltt a hároméves terv oélklitű zéséinek, la tőkés 'gazdálkodásról' a szó dialista gazdálkodásra történő áttérésnek alapvető feltétele. A ibelipoHltHkai helyzet kedvező alakulása ímellíett 1947 végéne a külső feltétetek Is jte- llentösen megváltoztak. Az á külpfaliitik o'i e' szligeteltség, amely a második világháború titán a .magyar diipllcmácilaii életet jellemezte,, 'oldódni 'kezdett. A szomszédos országok bel-po- l/Mkáli életében lejátszódó tár- Sadalmii folyamiatok (a burzsoa- zli'a kiszorult a vezetésiből) tehetővé te'öték a k'apcsoilatok új- 'rafogaiflmazósát. 1947 végétől sorra születtek a barátságii, együttműködési és kölcsönös 'Miközben az iM.KP vezetése a tórsadbilom szoCiálllisto 'iirányibá történő fe'j'lésztését elhatározta, .gazdaságii és politikai döntéseit meghoztál, egyre szembetűnőbbé vált az elméleti -litíieo- llógítali ikléndlések ti'sztázaltlblnsá- go miatti za.valr. 'A népi demok- ■raltlk'u's és a szoda'lli'stla forradalom összékaposoládásának elméleti kérdése viták forrása lleitt. A prolietóirdiilktfaltúiro lényege körülli Vitát o foggllóim Jeegy- szerű'sít'ése, .semótik'uis kezelése jellemezte. A demokrácia ellen- tétpá rjaikiénit, a nyílt erőszaikkail, a fegyveres ihbtWIomáívétéllel, a ipolgárháborúvaí azonosították. A munikáslhátialöm egyik lehetséges formáját (szovjet) Hátták tenne. Ügy .gendelták, hogy la imásiík forma a intépli diémokrá'- cia, amelyet la háború után fel- sza'bládiuillt kíözlép-eurápai országok VallióSíttainaik meg. lEz'é.rt ny.i- llaltlk'ozoitt a ipá'rt fő 1 deológusónak számító Révaii József úgy, hogy .......a proletá rcfiktfatüra í ekenü'lt a llröfénetem niaipi.rend- jéről". Horváth Márton tollából pedig ezt olvashatjuk: ,, ..!o mtaii törlténelmli korszák- 'bán ipblgárháború és proletán- dilkltoliúna nélkül jiutunk 'el a IszoCilalliizImiu'sIhoz". Haisonllókép- pen vélekedett iGom'u'lkai, a Lengyel 'Egyesült iMiuinlkóspárt első titkára ís, aki 1946 novemberében ezt mondtd: „‘Salját lengyel fejlődést 'utalt válásztoftunk, s ezt a népi dteimiokirádiá útjának neveztük. 'Ezen .az úton nincs szülk'ség a miunlkásosztály d'ilk- Kaitúirá járta.." Az elmléleti ibizOnytállaniság- nak 1948 őlszén 'tett Vége. A népi demlolkirtatik.us állomok ve- zetőinék Ikaozultáciojá n úgy fogiallltáik állást, hogy országainkban proletárdíikltótúra van. A háíbafom jelllegiében 'btekö- vetkezeft változások az ország különiböző táljaim eltérő formáiban tükröződtek. A m'umlkásh.a- failom ímegiteremfését befolyásolta O népesség összetétele, a gazidoíság szerkezete, a ipbllifi- kai pá'rftlok iközlött kliálllakullt erőviszonyok stlb. A kövétlkiezökben a Tolná megyében kialakult ptolitlilkbli hélyzefet vizsgáljuk imteg. László Péter fa megyei pá rtbizottság airchívumámalk vezetője A városfejlesztés társadalmi munkásai Beszélgetés Paszler Józseffel, a MTESZ urbanisztikai bizottságának titkárával 'Rendszeres idős zakónként tá- jiélkoZfalfjiuIk olVa'SÓIiinlkát orról, hogy miilyen tevékenységet fejt Iki a M őszlaki Tudományos Egye- sütettek Szövetsége, Hitetve annak tagegye'Sütetlei völgy bizott- Ságlaii. Az urtíainiiSztiikb.i biztattság sem volt „mastohtagyerek”, de egy esemény újra erre a rmua- kalbizotltságirla terelte figyelmünket. Nevezetesen az, hogy a bi- zo.tltság titkára, Poszter József, országos MTESZ -díját kdlpbtt több éves MTESZ-i, egyesiülteti- ez az uirbanii'szltilklaii bizottsálg és egyéb tórsadailm'i tevékenységéért. 'Tegyük hozzá még azt ft,, hogy Poszter JÓZsef az Építő- Sípairi Tudományos Egyesüleitn.ek isi titkára. A két társadalmi szerep szlerencsés, mért ugyan- (a/klkfor o Tolnia megyei Tanács Tervező Vál'llaíaftánálk az igaz- gatöjd. _'Btennüinlktet most a miunkate- 'rüllleífelk közül egy érdtekel, ez pedig az urbanisztikái bizottság rrtuinlkájá. IMég egy kis gondo'laffutta- táis, mlielőltt a bizottság tevékenységére ráténnlérik. Bizbnyos, hogy egy szervezet, testület, szerv — nevezzük így" vagy úgy — mankója nem egy emberhez kötődik, Hanem ‘kollektív cselekvés, de a személyek, sze- imíélyli,slé,gelk szerepe sem hornya- ■gOlhlaltó el és nem maradékta- llálnlul' öldádilk föl a kolfeikltiív tefiteklben. A MTESZ-dlij íéppen ezt a mtegihá'tározó szereipet isimerte eil. Akikor most lépjiünlk tegyet a sztemíélyiséglfőll o kolléktiva felé. iRaisziler Józseffel besZélge- tüinlk. Első kié résünk, mufassa (be az urbanlilsZtíilkáj bizottságot. — Taglétszámunk 21. A bizottság szta'kimál összetéte'le irendlkiíVü;l 'kedvező, van közöttünk épliitósr, gépész, közgáz- dász, orvos, erdőmérnök, idegenforgalmi szakember, Vízügyi szolkemlber, pedagógus. Elnökünk a (szekszárdi Városi Tanács elnöké, társelnökéi. El- tölbbi várö'sli tanács elnökei. Elsősorban a négy város és b nagyobb községek fejlesztésének kérdéseivel foglalkozunk. — PalsZlér ellvtálrs, az összteté- tél ailáipjá n,, no meg aizér.t is, mert a városi tanácselnökök egyben bizottsági társelnökök, következtethettek Je Orra, hogy a ‘bizottság véleményét, megállla.- píitásalit, ajámirá’s'aiilt figyelembe veszlilk a városok fejlesztésében?- Feltétlenül. És nemcsak figyelőimbe veSZiík, hanem örülnek is amnblk, ho seg íitségiükme vtalgyumki M'unlkánlkdlt nlagyon (Seglílbi;, hogy a társelnlök tanácselnökök rendik ívűi a*kltív(alk, stegii- tőkészeik. Közülük is a legjobban Wdóczy LásZlá, Dombóvár tanácselnöke.- ElőÉern von az u.rfbanlszti- kai bizottság beszámolója a tavalyi és a tavalyelőtti teyékeny- S'égről. FÖllhblsználhbitbím a be- széíllgetés kétetéíben ?- Tlermiészeítesien, HisiZen élőszóban is ugyan'azt tudnám mondani.- A bizottság az éves programnak megfelelően végezte munkáját. A témáknak megfelelően számos együttes ülést is tartottunk rokon feladatú egyesületekkel, bizottságokkal. Néhányat sorolok csak fel üléseink témái közül. 1981-ben megtárgyaltuk Dombóvár végleges távfűtésének megoldási lehetőségeit, valamint korszerű családi házak építését Dombóvár vá ros ba n. Tá rs bi zotts ó g ókkal közösen Szekszárd város és településcsoport addig elkészült rendezési tervének megvitatása került napirendre. Természetesen foglalkoztunk Paks és Bonyhád fejlesztési-fejlődési kérdéseivel is. — TaValy első ülésünket Pdkson tartottuk. Az ülésen a város rendezési tervével kapcsolatban számos hasznos javaslat hangzott el. Bonyhádon a NOFYNES technológia hazai alkalmazásának kérdéseit tekintettük át. Hasonló rendezvényekre került sor Szekszárdon és más településeken is. De talán ennyi is elég, hogy érzékeltessem tevékenységünk sokrétűségét. — Ne hagyjuk ki a műemléki albizottság - melynek vezetője Sculitéty Zoltán 'építész, műemléki szakmérnök — munkáját sem, hiszen napjainkban előtérbe került a műemlékek megóvásának fontossága - szerintem naigyon örvendetesen.- Erről a területről is csak néhány példát: a „Sárköz eklektikája" című szakmérnöki tanulmány kidolgozása kapcsán rendeztük és összegeztük az érintett tájegység községeiben jelentkező feladatokat, a századforduló idején kialakult karakteres építészeti arculat megőrzését elősegítő lehetőségeket. Több községben, példáui K'apossze'kcsőn, Bogyiszlón a kialakult községi szerkezet mind teljesebb megóvására tettünk javaslatokat, amelyeket el is fogadtak az illetékes szervek. Váralja üdülőfaluvá fejlesztésével kapcsolatban is tettünk számos ajánlást, amelyek egyetértésre találtak. Például meghatároztuk az üdülőként hasznosuló falusi lakóház felújításának mértéktartó, ízléses módozatait. — Befejezésül hallhatnánk néhányat az idei tervekből? — Négy ülést tervezünk az idei évre. Pontosabban az első már meg is történt Bonyhádon, ahol a városközpont részletes rendezési tervét vitattuk meg. Következő ülésünk Dombóváron lesz, ahol elemezzük a lakásépítő és -fenntartó szövetkezet munkáját és javaslatokat teszünk az újdombóvári tömbla- kótelep kialakítására. A harmadik negyedévben Paksra megyünk, itt az új lakóházak részére való területkialakítással foglalkozunk. Végül Szekszárd zárja majd a sort, ahol a megyeszékhely általános rendezési tervét vitatjuk meg. Ennek az ülésnek a résztvevői megtekinthetik a Hild-éremmel kitüntetett városokról készített filmet is. — Amikor megköszönöm a tájékoztatást, abban a reményben teszem, hogy olvasóinkkal valamennyire sikerült megismertetni egy fontos tudományos bizottság rendkívül sokrétű tevékenységét. LETENYEI GYÖRGY 1 ■ _______ _____ " ..... ... ■ ... !>■■■? *3 A politikai lordulat Tolna megyében, 1948-ban
