Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

a Képújság 1983. április 23. ♦ NDK Innen - onnan IPARI ROBOTOK A BÁNYÁSZATBAN Több mint négymillió tonna barnaszenet bányásztak tavaly az NDK-ban. A bányászok munkáját újabban robotok se­gítik. Az idén további 200 ipari robottal gyarapodnak a bá­nyák és az energetikai vállala­tok. ANYAGTAKARÉKOSSÁG A megdrágult nyersanyagok és energiahordozók mindenütt a világon ésszerű és gazdasá­gás anyagfelhasználásra kény­szerítik az ipari üzemeket. Az NDK-ban ma már a másodla­gos nyersanyagokból nyerik az alapanyag-szükséglet 10-12 százalékát. Gazdaságos mód­szereket dolgoztak ki a nyers­anyagok újrafelhasználására is. A papíriparban például a be­gyűjtött hulladék 45 százalékát hasznosítják az újratermelési folyamatban. TENGERJÁRÓK AZ EZREDFORDULÓN Az NDK külkereskedelmi áru­forgalmának egyharmadát ten­geri úton bonyolítják. A keres- kedeftni flotta jelenleg 172 kor­szerű, összesen 1,7 millió ton­na hordképességű tengerjáró hajóval rendelkezik. A flotta bővítése, további fejlesztése új feladatok elé állítja a hajó- mérnököket. Az ezredforduló tengerjárói­ról készítettek kutatási tervet a warnemündei műszaki főiskola szakemberei. A térvezet szerint a közeljövő legfontosabb fel­adata a hajók üzemanyag- fogyasztásának csökkentése, mert a tengeri szállításban ma még az összköltségek 60 szá­zalékát fordítják a hajtóanya­gokra. Az energiatakarékossá­got szolgálja az olcsó üzem­anyagok — például a víz és az olaj, valamint az olaj és a por­mentes zúzott szén keveréké­nek - kipróbálása. A ki- és berakodást pedig mikroelektro­nikai úton történő vezérléssel kívánják irányítani, s ezáltal meggyorsítani a jövőben. „ELÉGETETT KÖNYVEK - HARCOLÓ ÍRÓK" Ezzel a címmel rendeztek ki­állítást a nácizmus idején be­tiltott könyvekről Berlinben. A kiállítás dokumentumai azok­nak az íróknak az antifasiszta tevékenységéről tanúskodnak, akiknek műveit 1933. május 10-én Berlinben és más német városokban máglyára vetették. A gyűjteményben jelentős he­lyet foglalnak el Johannes R. Becher, Anna Seghers, Bertolt Brecht, Heinrich Mann, Erich Kästner és Lion Feuctvtwanger művei. Festés festék nélkül A zavoizsszki vegyi üzemben olyan új preparátumot fejlesz­tettek ki, amelynek segítségé­vei a textilanyagok szinte a szivárvány minden árnyalatára megfesthetők. A módszer lé­nyege, hogy az anyagra nem festéket, hanem vegyi félkész­terméket visznek fel, amely kölcsönhatásba lépve a szá­laikkal, különféle színárnyalatot alkot. Ez a festési módszer olyan végterméket biztosít, amely nem fakul ki a napsütés hatására és mosás közben sem enged a színéből. A forró kövű város A balcui Lenin tér Talaat Hanlarovval, az azer­bajdzsán építészek szövetsége elnökségének elnökhelyettesé­vel beszélgetett tudósítónk a nagy múltú főváros, Baku tör­ténetéről, a szovjethatalom éveiben végbement változások­ról és a város fejlesztési tervei­ről. — Baku építészetének törté­nete három korszakot ölel fel. Az első több mint ezer évig tartott: a Kaspi-tenger partján keleti jellegű város alakult ki, „befelé néző" házakkal, szűk utcákkal, ahogy azt a muzul­mán vallás és a kényelmes életmód megkívánta. A város történelmi magja, az lcseri-se- her, a középkori azerbajdzsán építészet remeke. Elődeink fi­gyelembe vették a város fekvé­sének jellegzetességeit, a kikö­tőt övező természetes amfiteát­rumot, a kopár, nap perzselte pusztaságot, az uralkodó szél­járást. Építőanyaguk a környé­ken nagy mennyiségben talál­ható mészkő volt, a „forró kő", ezért nevezik Bakut forró kövű városnak. A történelmi’ város­részben mindenütt a régi épí­tészet emlékeivel találkozik a látogató: itt áll a Lányok tor­nya, több régi palota, amelyek­hez a szűk utcákon jutunk el. A lapos tetejű házak, mély bal­konok természetes védelmet nyújtottak a tűző*nap és a szél eilen. A második korszak a leg­rövidebb. A múlt század utolsó negyedében kezdődött és 1920- ig, a szovjethatalom megalaku­lásáig tartott. Ez idő alatt a vá­ros viharos ütemben növekedett. A központ körül felépült az új város. A hirtelen fejlődésre a kőolaj szolgáltatott okot. A vi­lág legkülönbözőbb részéből érkeztek Bakuba az üzletem­berek, kereskedők, nagytőké­sek. Oroszországból ide özön­löttek a munkások. A korszak­ra a bakui építészeti stílus ha­nyatlása jellemző. Az olajmág­nások eklektikus villákat építet­tek, mellettük pedig gomba módra szaporodtak a szegé­nyes viskók, amelyeket Makszim Gorkij találóan a „Sötét pokol zseniálisan megfestett hason­másának" nevezett.- A szovjethatalom megala­kulása után — folytatta Hanla- rov - megkezdődött a nyomor­tanyák felszámolása, a vízveze­tékhálózat kiépítése, a csator­názás bevezetése, fásítás, és a távlati tervekben az ipartelep és a lakott városrész elkülöní­tése egymástól, az olajtól tönk­rement földek feljavítása. A terveket fokozatosan megvaló­sítottuk, a legutóbbi fejleszté­si tervet, melyet 30 éves idő­szakra dolgoztak ki a szakem­berek, 1972-ben hagyták jóvá. Baku történetének e harmadik szakasza immár hatvan éve tart. Büszkén mondhatom, hogy mi bakui építészek a hagyomá­nyokat megőrizve alakítottuk ki a város új arculatát, a kor szel­lemének, az építkezések ará­nyainak és sajátosságainak fi­gyelembevételével. Jó példa er­re a Lenin tér, amelyet egyik oldalról a kikötő határol. A tér közepén áll a minisztériumok épülete. A hagyományos „for­ró” mészkőből emelt épület az ősi művészet számos elemét őr­zi. Ugyanakkor a környező há­zak építésekor felhasználták a betont, üveget, alumíniumot. Az egész tér egy hatalmas log­giára emlékeztét. Ilyen jelleggel épült be a város többi része is. Heves viták folytak az ősi vá­rosmaggal kapcsolatban. Az építészek véleménye megoszlott a városközpont jövőjét illetően. Az épületek nagy része elavult. A bakui városi tanács olyan határozatot hozott, hogy az épületegyüttest műemlékké nyilvánította, a még helyreál­lítható házakat tataroztatta, a lebontott épületek helyére csak a városképbe illő új házak épí­tését engedélyezte. A bakui vá­rosi tanács az építész szövet­séggel közösen pályázatot hir­detett új sugárutak és terek ki­alakítására. Városunk tehát cél­tudatosan tervezi jövőjét. Baku éjjel Roland-ssobrok I--------------------------------1 A Rokmd-szobrok eredete és elnevezése bizonytalan. Egyes művészettörténészek szerint valószínűleg a Ro- land-ének főhősére vezethe­tő vissza, akii Nagy Károly unokaöccse, a törhetetlen akaratú, rettenthetetlen lo­vag volt. ' A XIV-XV. században a ke­reskedővárosok piacterein és tanácsházai előtt Európa-szerte Roland-szobrokat emeltek. A szabadkereskedelmet és a vá­sárjogot jelképező lovagszob­rok közül azonban mindössze 19 maradt meg, a többi a szá­zadok folyamán háborúk, tűz­vészek és természeti katasztró­fák áldozata lett. A megmaradt szobrok, ame­lyek többnyire lovagi vértezet- ben és felemelt karddal örö­kítik meg Rolandoti ma féltett és nagyra értékelt műkincsek. A Német Demokratikus Köz­társaságban 15 Roland-szobor található. A legrégebbiek több mint 500 évesek. A hallei Roland-szobor való­ságos ritkaság, mivel a szob­rász nem lovagi öltözetben, ha­nem egyszerű, leomló köpeny­ben véste kőbe a figurát. Egy 1426-ból fennmaradt írásos emlékből megtudhatjuk: a szobrot a magdeburgi várgróf készíttette. A XV. századból származó quedlinburgi Roland - 2 méter 75 centiméteres ma­gasságával — a legkisebb ma is látható lovagszobor. A ma is megtekinthető legnagyobb alkotás viszont Stendalban ta­lálható. Ezt a Ralandot 1525- ben mintázták, s magassága — felemelt kardjának hosszával együtt - csaknem nyolc méter. A holden sieben! Roland 1528- ból származik., Ez az egyetlen szobor, amely lovon ülve ábrá­zolja a lovagot. Optimisták és realisták Lengyelország ismét éléstár lehet „ötlet, spórolás, tisztességes munka - ez az út a gazdaság felgyógyulásához" - március végén a varsói Kultúra és Tudo­mány Palotájának kongresszusi termében ez a felirat köszöntött 2300 munkást. A LEMP Politikai Bizottsága és a kormány hívta meg őket, mondjanak véleményt a válságból kivezető hároméves társadalmi-gazdasági tervről, az infláció elleni és a takarékos- sági kormányprogramról. Már­cius 22-23-án, a szejm tavaszi ülésszakának első tanácskozá­sán az említett dokumentumok „első olvasásban" már a parla­ment elé kerültek, s a március 30-i munkástanácskozás az or­szágos vitát volt hivatott elin­dítani. VAN RÁ ESÉLY Mit is javasolt a kormány? A hároméves (1983—1985) terv a mezőgazdaságnak és az élelmiszertermelésnek rendkívüli jelentőséget tulajdonít. Abból indulnak ki, hogy a lengyel me­zőgazdaság képes lehet az or­szág minden polgárát ellátni élelmiszerrel, tehát szükségte­lenné válhat a behozatal. El ne felejtsük, Lengyelországot vala­ha joggal mondták Európa egyik éléstárának. A következő három év ezt a célt alapozná meg, éspedig úgy, hogy az 1985-ös beruházás 30 százalékát az élelmiszergazdál­kodás kapja. Alaposan javítani kívánják a. falu termelőeszköz­ellátását. Fejlesztik a műtrágya- és a traktorgyártást, terebélye­sedik, korszerűbb lesz a varsói Ursus gyár. A falutól viszont azt várják, hogy a három év alatt a me­zőgazdasági termelés hét szá­zalékkal növekedik az 1981-83- as évek átlagához képest. A várható javulás ellenére a len­gyel tervezők az állattenyésztés gyenge eredményeivel számol­nak. 1985-ben még mindig öt százalékkal alatta marad az ál­lattenyésztés az 1980-as színvo­nalnak. GAZDASÁGI CSODA? Már kirajzolódnak a javulás jelei a cukor, a növényolaj és több más élelmiszer ellátásá­ban. Az optimisták Varsóban már a jegyrendszer fokozatos felszámolását tervezgetik, per­sze a hús kivételével. A kormány inkább realista. Képviselői sze­rint a teljes jegyrendszer 1985- re még aligha szüntethető meg. A parlamenti vitában sok bí­rálat érte a kormány infláció- ellenes tervezetét. Egy képvise­lő sajátos „gazdasági csodá­nak" nevezte azt a jelenséget, hogy egyes vállalatok deficitjük és a termelés csökkenése elle­nére kimelkedő haszonnal zár­ták a tavalyi esztendőt. A „cso­da" titka roppant egyszeftí és hozzásegít a lengyel infláció megértéséhez: a haszon tudni­illik úgy keletkezett, hogy a gyár indokolatlanul emelte ter­mékének árát, majd e — tisz­tességtelen — haszonból újra meg újra emelte a fizetést. De „mire jó a béremelés, ha nincs elegendő áru?” — kérdezik ma sokan Lengyelországban. IGAZSÁG ÉS EGYENSÚLY A kormány képviselői a szejm- ben azt mondják, hogy az idei évnek a válság és az infláció elleni küzdelemben a forduló­pontot kell hoznia. Ez annyit jelent, hogy ha a lengyel ál­lamvezetés állhatatos, követke­zetes lesz a takarékossági prog­ramban, ha igazságosan osztja el a társadalmi rétegek között a válság terheit - ezt szolgálná az adóreform —, akkor helyre­állíthatja & piaci és a pénzgaz­dálkodási egyensúlyt Lengyel- országban, s legyőzheti az inf­lációt. Varsó, 1983. április. ♦ SZILAGYI SZABOLCS Mongólia Adatok a közoktatásról A népi forradalom győzelmé­ig Mongólia az egyik leg­elmaradottabb ázsiai ország volt. A feudális Mongólia la­kosságának nagyobbik része nem tudott sem írni, sem ol­vasni. Az országban mindösz- sze egy világi iskola működött. Ma a Mongol Népköztársaság­ban 10 ezer lakosból 2700 ta­nul közép- vagy felsőoktatási intézményben. Az első új típu­sú iskolát 1921-ben nyitották meg 40 qyermek részére. Az oktatás minden szintjén *jól képzett pedagógusok látják el a feladatokat. Az országban jelenleg 20 ezer pedagógus dolgozik. * Az ulánbátori tanárképző fő: iskola nemrég ünnepelte fenn­állásának 60. évfordulóját. Az intézmény jelentős szerepet játszik a pedagógusok képzé­sében és továbbképzésében. Az alapításkor, 1922-ben a főiskolának két tanára és 15 hallgatója volt. Jelenleg a 100 fős tanári testület 1300 diákot oktat. A főiskolát évente több mint 300 hallgató végzi el, s mint tanító, ének- és zenepe­dagógus, népművelő vagy könyvtáros helyezkedik el. Hasonlóan jelentős intéz­mény az állami pedagógiai fő­iskola, amelynek 7 fakultásán és levelező tagozatán 2000 diák tanul. A főiskolán ma 175 tanár foglalkozik a hall­gatókkal. Az állami pedagógiai főiskolán eddig 9 ezer diák szerzett diplomát. Bulgária Technikai újdonságok KORRÓZIÓVÉDELEM KATÓDÁLLOMÁSOKKAL Automata katódáillomásokloaf biztosítják a jövőben Bul­gáriában a víz és a föld alatt elhelyezett fémszerkezetek korrózióvédelmét. A számvezérlésű berendezéseket a szó­fiai Korrózióvédelmi Kutatóintézet munkatársai fejlesztették ki. A kutatók becslése szerint az ily módon védett fémbe­rendezések életkora nyolcvan évre meghosszabbítható. Az új bolgár módszert külföldön is kipróbálták. Irakban elő­ször két olajvezetéknél alkalmazzák, majd később a fővá­ros, Bagdad környékén épült óriás kőolajtárolót szerelik fel vele. A különleges katódállomós iránt már több ország is érdeklődik. MÁGNESES SZEPARÁTOR A VASÉRC JOBB HASZNOSÍTÁSÁRA A kremikovcei kohászati kombinátban új módszerrel, mágneses szeparátor segítségével dolgozzák fel a vasércet. A berendezés úgynevezett hideg eljárással óránként 100 tonna érc feldolgozását teszi lehetővé. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS)

Next

/
Thumbnails
Contents