Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
1983. április 23. Képújság 9 Metró földrengésveszélyes övezetben Taskent, az üzbég főváros, a Szovjetunió nyolcadik olyan városa, ahol metró épült. Az öt éve működő földalatti vasúton naponta több mint 300 ezer ember utazik. A város szeizmikus szempontból aktív övezetben helyezkedik el. így az építkezés is különleges eljárásokat igényelt. Pavel Szemjonov, a Tasmetrosztroj Tröszt vezetője elmondotta tudósítónknak, hogy moszkvai ugyan, de fiaival együtt már évek óta a taskenti metró építkezésén dolgozik. Taskent azóta is állandóan növekszik. A földrengés óta területe gyakorlatilag megkétszereződött, a lakosság száma pedig meghaladta a kétmilliót. Természetesen kiéleződött a közlekedés problémája. A város szélén elhelyezkedő Csilanzar negyedben például 500 ezer ember lakik. Közlekedési problémáikat csupán autóbusszal már nem lehetett megoldani. Nyilvánvaló volt tehát, hogy ilyen távolságok és ilyen nagy számú lakosság mellett a nagy áteresztőképességű metró a legalkalmasabb közlekedési eszköz.- Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük a metró építése során? — Három alapvető problémával: az első a földrengésveszély. Taskent olyan zónában fekszik, ahol a Richter-skála szerinti 9- es erősségű földrengések is előfordulhatnak. A világon először 1 A taskenti metró Csilanzar állomása építettek ilyen körülmények között metrót. A második a levegő lehűlésének a problémája. A városban az átlagos hőmérséklet 24 °C, de a nyári időszakban nem ritka a 40 fokos, sőt az ennél is magasabb hőmérséklet. A harmadik nehézség az az alattomos por, amely munka közben minden résbe behatol, így a gépekbe is. Ráadásul a legkisebb vibráció esetén — márpedig az elkerülhetetlen az építkezéseknél — megsüllyed a talaj.- Mit tettek közlekedés biztonságának megteremtéséért?- Az állomások és a vonal- alagutak szerkezetét előregyártott vasbeton elemekből készítettük, amelyek jól bírják a megszokott állandó és változó megterhelést. Az elemeket úgynevezett folytonos földrengésbiztos csatlakozókkal kapcsolták össze, amelyek elviselik a föld alatti erők mozgását, és nem engednek a földkéreg rengésekor megmozduló kőzetek nyomásának. így egy szilárd, ugyanakkor rugalmas, hajlékon/ szerkezetet kaptunk, amelyet hézagok osztanak részekre. Ez a szerkezet csökkenti a lökések erejét, és biztonságosan megvédi az alagutakat és az állomásokat. A különleges építkezés módszereit az üzbég Tudományos Akadémia földrengés- biztos szerkezetek kutatásával foglalkozó intézetében dolgozták ki. Jelenleg a taskenti tapasztalatokat a _ Bajkál-Amur vasútvonal építésénél, valamint a szófiai metró építésénél is felhasználják, de más országok is érdeklődnek ezen! tapasztalatok iránt.- Milyen a taskenti metró napjainkban?- Az első vonal 1977-től működik. Ez tizenkét kilométer hosz- szú, és kilenc állomása van. A második vonalat 1980-ban adtuk át, hat kilométer hosszú, három állomással. 1984-ig még öt kilométernyi alagutat és öt állomást építünk meg. Minden állomást alapvetően a helyben található márvány borít, amely az egész országban közkedvelt.- Milyen lesz a jövő taskenti metrója?- Az építkezések általános tervének megfelelően a metrót a repülőtérig építjük ki. Belátható időn belül hossza eléri majd az 50—60 kilométert.- Hány földlökés volt Tas- kentben azóta, hogy az első vonal megépült?- Több mint háromszáz. De egyik sem okozott sérülést sem az alagutakban, sem az állomásokon. APN-KS Jugoszlávia A „zöld terv” Az élelmiszer mindig jelentős szerepet játszott Jugoszlávia külkereskedelmi mérlegében. A most folyó tervidőszak (1981—85) „zöld terve" azonban miinden eddiginél nagyobb exporttönekvésekről ad számot. Az is igaz, hogy az agráripari kombinátok növekvő élelmiszertermelése erre megadja az alapot. Érdemes azt is megemlíteni, hogy évekkel ezelőtt Jugoszlávia az élelmiszerekért még főleg, gépeket és technológiákat vásárolt. Manapság a TAKOVO, a POD- RAVKA, a VITINA, a FRUKTAL stb. él el miiszeri pari termékei mellett kínálatiként már ott szerepelnek a jugoszláv gépek, az új élelmiszergyártási technológiák is. A nagy kombinátokban a legkorszerűbb gyártósorok ontják az élelmiszeripari és élvezeti cikkeket. A „zöld terv”-ben megszabott cél, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés exportja ez évben elérje az egy- milliárd 65 millió dolláros értéket, 1985-ben pedig már a kétmillió rdot. A szakembereik véleménye szerint ez az elképzelés semmiképpen sem túlzott, sőt, szerény. Az ország 14,3 millió hektáros szántóterületéből jelenleg csak 10 millió hektárt művelnek meg. Ezenkívül a traktorgyárak összesen 400 000 darabos termelése is fokozatosan nő. Nagy reményekre jogosítanak az 1985-ig tervezett beruházások, amelyek összege 4 milliárd dollár. Ezt főleg a mezőgazdasági kombinátok fejlesztésére fordítják. Jelenleg 67 nagyüzem foglalkozik Jugoszláviában élelmiszertermeléssel. 140 nagy teljesítményű hűtőgyár biztosítja a termékek jó minőségének megőrzését. Az almás- és szőlőskertek, a zöldségtermő táblák kiváló termése, a nagygazdaságok és a kistermelők jó együttműködése, a kombinátok és a kereskedelmi vállalatok munkájának összhangja — megannyi biztosíték, hogy Jugoszlávia megőrzi helyét a külföldi piacokon, és még szélesíti is kapcsolatait. A mezőgazdasági dolgozóknak minden bizonnyal sikerül teljesíteniük a hús- és hústermékek 438 millió dolláros, a szőlő és a bor 90 millió dolláros, a zöldséa és a gyümölcs 300 millió dolláros exporttervét. Ugyancsak jelentős tétel az exportlistán a — főleg fejlődő országokban értékesített - gyártási technológiák sora. ■ ■ rr rr rr ■< ■■■ • f'*l ■■ r / Hőerőmű az orok fagy földien Dél-Jakutföldön épül a Szovjetunió legnagyobb széndúsító üzeme Vfárman Nyerjungri, az új város építői közül. (Fotó: APN-KS) Hat év telt el azóta, hogy a Jakut ASZSZ'K lakatlan, nehezen megközelíthető területein megkezdődött a déí-jakutföldi komplexum kialakítása. Mi történt ezalatt az idő alatt? Az tént ez alatt az idő alatt? Az szonyok nehéz körülményei között megépült a keresztirányú, úgynevezett kis BAM, a 246 kilométer hosszú Tinda— Berka- kut—Ugolnaja szárnyvonal, amely Tinda magasságában a régi transzszibériai vasútvonallal köti össze a Bajká'l-Amúr vonalat, üzembe helyezték a nyerjungri külszíni fejtésű bánya első termelőegységét, megépült a Tinda—Nyerjungri magasfeszültségű távvezeték. A szénlelőhely mellett létesül a Szovjetunió legnagyobb széndúsító üzeme és a hőerőmű. Egymás után nőnek ki a földből az új város, Nyerjungri lakónegyedei. A hatalmas, 75 méter vastag szénréteget 268 millió köbmétert kitevő meddőkőzet boriira. Jelenleg a feltárási munkálatoknál világviszonylatban a legnagyobb teljesítményű technikát alkalmazzák: 20 köbméteres markolókanalas kotrógépeket, 180 tonnás dömpereket. A tervek szerint 1984 végén helyezik üzembe a széndúsító üzemet, amely évente kilencmillió kokszolható szenet dolgoz fel. A termelés megindítása után megkezdődik a dúsított koksz szállítása a japán cégeknek, amelyek részt vesznek a nyerjungri szénlelőhely kiaknázása bon. A körzeti villamos erőmű első termelőegysége —, amely főleg a dúsítóüzem hulladékait hasznosítja - lehetővé teszi egész Dél-Jakutla és Nyerjungri város villamos energiává! való ellátását. A fejlesztésben nagy jelentősége lesz a csaknem 100 kilométer hosszú Berkakií—Tommot -Jakutszk vasútvonal építésének. Ez a szállítási útvonal kedvező feltételeket teremt ahhoz, hogy a következő években birtokba vegyék a Szovjetunió keleti részének legnagyobb vas- érclelőhelyét. Ennek a vasérckészletéit több mint 14 milliárd tonnáira becsülik, valamint a sokat ígérő szeligdari apatit- lelőhelyet, ahol évente 4-5 millió tonna foszfor-pentoxidot - a szibériai föld számára nélkülözhetetlen műtrágyát - lehet kitermelni. Dél-Ja kútfőid ön a geológusok nemrég grafit- lelőhelyet tártak fel, amelynek a készleteit a szakemberek több mint hatmillió tonnára beás ü lik. Az új terület hatalmas arányú ipari meghódítása a sebezhető északi természet különleges védelmiét követeli meg. Az ipari üzemekben hulladék nélküli, vagy kevés hulladékkal járó technológiai folyamatokat vezetnek be. A nyerjungri körzeti villamos erőmű 140 méter magas füsitcsövének építésénél hatékony szűrőberendezéseket építenek be. A külszíni fejtésű bányában azzal kísérleteznek, hogy a levegőt hóval portaia- mítsák. VIKTOR VLASZOV APN-KS >rm* Feltárási munkák a nyerjungri külszíni fejtésű bányában □ Csehszlovákia A lutri története A lutri, az első sorsjáték, amelynek létezése bizonyított, 1445-ben indult a flandriai Sluis- ban. Az olaszországi Modenában 1476-ban már nyomtatott sorsjegyekkel játszották a lutrit. Az első számozott lutri ugyancsak Olaszországban jelent meg, mégpedig Genovában, az 1620-as esztendőben. Állítólag a városi tanács szenátorainak megválasztását szolgálta. Száz évvel később ugyanebben a városban új játékot kezdtek, amelyben 90 közül öt nyerőszámot sorsoltak ki. Ebből az időből maradt fenn a számok megnevezése a következőképpen: egy találat — estradon két találat — am- bo, három találat - terno, négy találat - qua- terno és végül az ötös találat - quinterno. A sorsjáték feltételei rendkívül érdekesek és változatosak voltak a különböző európai országokban. Néhol a szabályok azt is lehetővé tették, hogy a szerencsejátékosok a házukat vagy a földjeiket tegyék meg tétnek. A legérdekesebb lutrisorsolást 1898-ban Szmolenszkben tartották. A nyeremény egy fiatal lány volt, akit a nyertes feleségül vehetett, s megkapta vele 5000 rubeles hozományát is. A mai Csehszlovákia területén az első lutrihúzást 1751-ben tartották: Mária Terézia 260 ezer aranyért adta bérbe a sorsjáték rendezésének jogát Ottavio de Cataldi olasz grófnak. Az első lutriirodákat Bécs és Graz után Prágában, Brnóban és Pozsonyban nyitották meg. (BUDAPRESS-ORBIS) SHBBnRBHBHnnHnMHHnMBHnnBnKB Vietnam Nő a cukornádtermő terület A Ho Si Minh-várostól délre elterülő Dong Nai tartomány parasztjai a legutóbbi esős időszakban újabb 2000 hektár területet tettek termővé a cukornád számára. így itt a cukornád termőterülete ma már meghaladja a 4000 hektárt is. A termést a La Nga cukorgyárba szállítják majd, amely ez év végén kezdi meg a termelését. A parasztok a kiváló, újfajta cukornádból bő termést remélnek, amihez a helyi mezőgazdasági szolgálat azzal járul hozzá, hogy a gazdaságot folyamatosan ellátja növényvédő szerekkel, műtrágyával. Jól dlszlik a cukornád más területeken is. Tay Ninh tartomány — Ho Si Minh-várostól északnyugatra — szintén a fontosabb cukornádtermelő vidékek közé tartozik. Az esős időszakban létesített új ültetvényekkel együtt ezen a tájon is az előző évinek a kétszeresére növelték a cukornádültetvény területét. A Mekong-deltóban, ahol az öntözésre jó lehetőségek vannak, 3000 hektárnyi cukornádültetvényt öntöznek rendszeresen. A bő termést az ország 124 cukorgyárában dolgozzák fel. Hazatért sólymok A Barents-tengerben a „Hét sziget" nevű szigetcsoportot méltán lehet a Szovjetunió legrégibb védett területei közé sorolni, hiszen több mint 300 évvel ezelőtt nyilvánították azzá. A szigetek iránti nagy figyelmet elsősorban az váltotta ki, hogy vadászsólymokat tenyésztettek ott. Ám ez a büszke és gyönyörű madár a legszigorúbb tilalmak ellenére annak idején hihetetlen gyorsasággal kipusztult. A múlt században at ornitológusok a sólyomnak már a nyomára sem bukkantak. Úgy vélték, hogy a híres védett sólymok örökre eltűntek. S mekkora volt a védett terület dolgozóinak csodálkozása, amikor néhány évvel ezelőtt az egyik szigeten vadászsólyom- fészket találtak. 1981-ben pedig már több mint tíz sólyompárt regisztráltak. A tudósok megpróbálják kideríteni, honnan tértek vissza a madarak. APN-KS Bútorszövet-kivitel A zombori bútorszövetgyár termékei keresettek külföldön. A korszerű gyárban az egyik legfontosabb feladatnak tartják a kivitel növelését. Az üzem felújításához ugyanis külföldi kölcsön vettek fel, s visszafizetését a kamatokkal együtt az idén kell megkezdeniük. Ezért úgy határoztak, hogy a kivitelből származó deviza egy részét adósságok törlesztésére és nyersanyagok vásárlására fordítják. Bízvást reménykedhettek az exportban, mert tavaly is jól sikerült a kiviteli tervük, össztermelésüknek csaknem a felét értékesítették a külföldi piacokon: 500 ezer folyóméter bútorszövet talált gazdára külföldön. Most« merész tervet készítettek, amelyqek lényege az export újabb 50 százalékos növelése. Vásárlóik körének bővítése érdekében tovább javítják termékeik minőségét. wwwgfjwa
