Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-23 / 95. szám
1983. április 23. Képújság 5 Tilalmak az álmokra is? Nyíltabb, demokratikusabb tervkészítést! A távlati fejlesztésekhez tartalékolt területek rr^iatt építési tilalom alá vont telkek, iggatla- nok sorsáról, a megoldás lehetőségeiről szervezett fnemrégi- ben országos társadalmi vitát a Hazafias Népfront. Meglehet, hogy az olvasó számára a téma első pillantásra idegennek, távolinak tűnik, valójában azonban korántsem az. A különféle jogcímeken elrendelt építési tilalmak és korlátozások országszerte több tízezer ingatlantulajdonost érintenek közvetlenül, közvetve pedig „befagyasztják” a telekforgalmat, s így hatásukat azok is érzik, akik magánerős építkezéssel szeretnék megoldani lakásgondjaikat. KONFLIKTUS A TANACS ÉS A LAKOSSÁG KOZOTT Az építési tilalmak egyre több konfliktust okoznak a helyi tanácsok és a lakosság között. Nehéz magyarázatot adni arra, hogy miért ilyen sok még mindig a tilalom, amikor az állam minden lehetséges módon ösztönözni, támogatni akarja a magánerős építkezéseket. A jelenlegi helyzet magyarázatát - mint ez a viták során egyértelműen kiderült — a korábbi évtizedek gyakorlatában kell keresni. A tanácsok mindenütt újabb meg újabb tilalmakat rendeltek el a belterületekén annak érdekében, hogy a telkeken majd a későbbiek során közintézményeket létesíthessenek. A jelenlegi gazdasági helyzetben azonban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a fejlesztési elképzelések jó része — a megvalósításhoz szükséges pénz híján - még hosszú ideig csak álom lehet. Kérdés, hogy ilyen körülmények között megengedhető-e az értékes belterületi telkek körülbástyázása tilalomfákkal, miközben egyre nagyobb az építési kedv, az ingatlanok iránti kereslet. Az egyik ankéton a veresegyházi tanácselnök panaszolta, hogy a leendő beruházók, az egyes minisztériumok hosszú éveken át ragaszkodnak a tilalmak fenntartásához, még akkor is, ha az adott fejlesztésre belátható időn belül továbbra sincs pénz. Ez mellesleg az ő szempontjukból érthető is, hiszen így a későbbi kisajátításkor majd kevesebbet kell fizetniük az ingatlanért, ami végső soron közérdek. De nem felejthető, hogy ezzel szemben a másik oldalon ott áll az állampolgárok, a tulajdonosok érdeke. Vajon ők meddig tarthatók bizonytalanságban ingatlanuk további sorsa felől? A népfront-viták során elhangzottak pozitív példák, dicsérendő kezdeményezések is. Szegeden éppen a közelmúltban vizsgálták felül a rendezési tervet, s egy sor feleslegesnek, indokolatlannak minősített építési tilalmat megszüntettek. Több olyan belterületi telket találtak a tanácsi szakemberek a városban, amelyek gazzal benőve, parlagon hevertek egy már évekkel korábban elrendelt építési tiialom miatt. Székesfehérváron egy középiskola építésére készült tanlmányterv. Pénz csak néhány év múlva lesz majd a beruházás megkezdésére, a szakemberek most mégis azt fontolgatják: az építkezéshez szükséges telket már most meg kellene szerezni, ki kéne sajátítani. Hiszen ha ezt csak évek múlva teszik meg, még drágább lesz az ingatlan, jelentősen megnőnek a beruházás költségei. ADJAK A MAGÁNERŐBŐL ÉPÍTKEZŐKNEK Sok szó esett a viták során a városkörnyéki községekről is, ahol a tanácsok a dinamikus fejlődésre számítva jelentős területeket tartalékoltak közcélú létesítményekre, célcsoportos lakásépítkezésekre. Ma már nyilvánvaló, hogy ezek a beruházások kizárólag állami pénzeszközökből még hosszú ideig nem valósulhatnának meg. Indokolt lenne tehát — fogalmazták meg többen is — ezeket a többnyire közművesített telkeket átadni a magánerőből építkezőknek. Sokféle vélemény, javaslat hangzott még el az építési tilalmakkal kapcsolatos társadalmi eszmecserén, amelyek jelentős részét az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium is indokoltnak tartja. Az egyik ilyen központi kérdés például az az igény, hogy a helyi tanácsnak, s általa a lakosságnak több lehetősége legyen beleszólni a rendezési tervek elkészítésébe, hiszen végül is ezek alapján rendelik el és szüntethetik meg az építési tilalmakat, korlátozásokat is. A településfejlesztési tervezés demokratizmusa ma már nem lehet csupán elvi kívánalom, ennek a mindennapok gyakorlatában is érvényesülnie kell. Az emberek a valóban szükséges tilalmakat könnyebben fogadják el, értik meg, ha tudják, hogy az adott területen néhány éven belül valóban olyan létesítmények születnek majd, amelyek az egész közösség, a falu, a város érdekeit szolgálják. S a nyíltabb, demokratikusabb tervkészítés egyben azt is lehetővé teszi, hogy sehol ne rendeljenek el suba alatt indokolatlanul újabb meg újabb tilalmakat. IDŐLEGES HASZNOSÍTÁSRA *» Többen felvetették az átmenetileg kihasználatlanul, parlagon heverő telkek időleges hasznosításának lehetőségét is. Nyilvánvaló például, hogy a majdani áruház, szakorvosi rendelőintézet helyén pazarlás lenne megengedni jelentősebb építkezést. De annak már aligha lenne akadálya, hogy a területen néhány évre, mondjuk, autóparkolót alakítsanak ki. A társadalmi viták során szóba került észrevételeket, javaslatokat a közelmúltban összegezte a népfront, s az elkészült jelentést megküldte az illetékes szerveknek. Remélhető tehát, hogy a közeljövőben olyan ú intézkedések születnek, amelyek országosan rendet teremthetnek az építési tilalmak sokat vitatott ügyében. DEÁK ANDRAS Vetnek Honnan való a kukorica? Ezt a mai napig sem sikerült pontosan tisztázni, mert a vad ősét eddig nem találták meg, mai formájában pedig a kukorica vadon nem képes szaporodni. A biológia egyik rejtélye. Mindenesetre a peruiak, inkák, aztékok, mayák már termesztették, és szent növényként tisztelték. Hazánkba Olaszországból vagy Dalmáciából 1590-ben érkezett. Fontos növényünk azóta is, az élelmiszerlánc lényeges alkotóeleme. Ma több tucat fajta van a köztermesztésben, a hozam évről évre nő, s a mezőgazdák még arra is ügyelnek, hogy betakarításnál a különböző érésidejűek ésszerű sorrendben kövessék egymást. Idén tavasszal 73 ezer 488 hektáron vetik el a kukorica magját Tolna megye mezőgazdasági üzemei. Ez a nagy munka most, a héten kezdődött, mikor a talaj hőmérséklete 10 Celsius-fok fölé emelkedett. Indulás előtt az őcsényi határban Tesényi János beállítja a dobot Matasics József és Deák János előkészítik a vetőmagot A nagy teljesítményű gépek ellenőrzése így „utolsó" igazítás a ten- gelici határban. A gép mellett Sinka László. Két SPC kezdte a vetést Tabódon Fotó: Bakó Jenő-Gottvald Károly. Csányi Károly a vetőmagot vizsgálja *
