Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-23 / 95. szám

1983. április 23. NÉPÚJSÁG 3 Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! A paksi városi-járási párt-vb tárgyalta Politikai nevelő munka az alapszervezetekben Csak a paksi v°.ro?': ■ ■■■'■------------------ járási párt-végrehajtó bizottság ülése utáni napon került nyilván os­ságra a Központi Bizottságnak a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt föladatai­ról száló határozata —, ám így ultólag egybevetve a helyzet- értékelést és a feladatok kije­lölésiét, jó néhány megállapí­tásban felfedezhető a hasonló­ság. Ez nem véletlen, hiszen a felsőbb pártszervek elemzései nagyrészt az alsóbbak tapasz­talataira épülnek. A határozat kimondja: „A párt életében nagy szerepe van az alapszervezetekben uralkodó légkörnek, a kommu­nista nevelő munkának." - A végrehajtó bizottság a párt­áin psze rvezetek ben folyó poli­tikai nevelő munka tapasztala­tait „tűzte napirendre. „A párt­tagok túlnyomó többsége ak­tív, kötelességeit teljesíti. A pártfegyelem egészében meg­felelő. Az építőimunka fokozó­dó nehézségei a pártban is tükröződnek, a bonyolultabb helyzetben nehezebb a tisztán­látás...” (Részlet a határozat­ból). Nos, ez derült ki a végre­hajtó bizottság elé került be­számolóból és a vita során is. A párta lapszervezetek erőf e­szítéseket tettek és tesznek a párttagság politikai nevelése érdekében. Ennek hatékonysá­ga végső soron a területen je­lentkező társadalmi, gazdasá­gi eredményekben mérhető, melyek a párttagság - politi­kai elkötelezettségéből fakadó - cselekvésének is a produk­tuma — állapítja meg a vég­rehajtó bizottság. - Ezen erő­feszítéseket napjainkban külö­nösen aktuálissá, szükségessé teszi az, hogy a társadalmi fejlődésünket érintő vitáik meg­élénkülése, a gazdasági re­form új lendülete, a váll-alat-i, gazdasági önállóság növeke­dése is megköveteli a nagyobb politikai tisztánlátást. Hatnak a párttagság politi­kai tudatára a hírközlő szer­vek, az irodalom, a művésze­tek, a szórakoztatás politikai aspektusai, kedvező és kedve­zőtlen irányban egyaránt. Megnőtt a szerepe a mennyi­ségében, színvonalában, ak­tualitásában több, jobb politi­kai irodalomnak. Csökkent a párttagok és pártonkívüliek kö­zötti politikai tájékozottságban meglévő különbség, ezért a köz­vélemény politikai beállítottsá­ga ma erőteljesebben hat vissza a párttagságra. Ez fel­veti annak szükségességét, hogy gyakoribb legyen és a hfrközllésnél mélyebbre menjen a párttagság előzetes tájékoz­tatása politikái döntésekről, állásfoglalásokról, srükséges, hogy a pártbizottság testüle­téinek állásfoglalásai is gyor­sabban jussanak el a párttag­sághoz. Ily módon hatásosabb érvrendszert kap a tagság a környezetében folytatandó agi- táoiöhoz. A nemzetközi helyzet alaku­lásával, a szocialista országok­kal, a nemzetközi munkásmoz­galommá! kapcsolatban a párt­tagságot foglalkoztató kérdé­sekben a tagak döntő többsé­ge választ, az eligazodáshoz útmutatást kap. Ám azt is fi­gyelembe kell venni, hogy a párttagság egy része a mai politikát, vagy annak egyes mozzanatait nem mindig képes önállóan- követni, összefüggé­seit megértem. Országos jelenség, Pakson is így van, hogy a párttagság összetétele megváltozott. Ma például az 1945-ben és előtte belépett párttagok aránya csak 3 százalék, viszont az 1975- ben felvettek a tagság közel egyharmodéit adják. Keveseb­ben rendelkeznek személyes ta-pra sztárotokká I- a szocializ­mus építésének kezdeti idő­szakáról. A területen végbe­ment technikai fejlődés és a gazdasági szerkezet átalakulá­sa következtében jelentősen nőtt a munkásosztályhoz tarto­zó párttagok aránya, ami ja­vította a párttagság politikai érzékenységét. Több tényező együttes hatásaként kedvezően változott a tagság műveltsége. Nőtt a politikát értő párttagok szórna. Mindennek következté­ben javult a feltétele az alap- szervez-eték eszmei-politikai ne­velő munkájának. Á gazdasági szférában végbement változá­sok következtében sok párttag élet- és munkakörülményei megváltoztak. Sokan munkahe­lyet változtattak, többen in­gáznak, az atomerőm-ű-épitike- zésen a kereseti lehetőségek kiemelkedően nőttek, az ellá­tás színvonala javult, nőtt a munkaidőn túli munkavégzés aránya. E tényezők hatása a párttagok életvitelére, gondol­kodására, ennek változására meghatározó. Az objektív és. ”u,bJek­- -----:------- tiv feltéte­lek változása erősen, sokszor ellentmond ásó san hatott a párttagok politikai tudatára, megnehezítette, más vonatko­zásban javította az alapszer­vezeti politikai nevelő munka feltételeit. A párttagság magáénak vall­ja a szocialista rendszert, te­vékenységével továbbfejleszté­sét kívánja szolgálni. Azonban a -politikai nevelő -munkában meg kell küzdeni -egy sor ne­hézséggel. Sokan a -marxiz­mus—lenini zm üst túlságosam le­egyszerűsítve képzelik el, re­ceptnek tekintik a -napi politi­kai föladatok -megoldásában, esetenként türelmetlenek, vagy jelszavaikat hangoztatnak és konfliktusba kerülnek, ha ezek nem vágnak össze a politikai f o lyama tokk aí, jele n ségekk el. Nehézséget okoz, hogy le kell azztal az illúzióval számolni, miszerint a szocializmus rövid idő alatt minden tekintetben lehagyja -a- kapitalizmust. A községi al-a-psz-ervezetekné 1 az idősebb párttagok egy részé­ben elavult kapitalizmuskép él. Gond van annak megértésével is, hogy a kialakult társadalmi, politikái, gazdaisági viszonyok automatikusan nem biztosítják az ideális fejlődést. Néhány párttag gondolkodásában kí­sért még a nacionalizmus ve­szélye is. -Az irodalom formájá­ban megjelenő politikai kriti­ka, vagy történelmünk nem éppen progresszív -folyamatait és személyeit megszépítő mű­vek -elsősorban az értelmiségi párttagokra hatnak. Ezek reá­lis értékeléséhez egy -részük­nek politikai műveltsége nem kielégítő. Az alapszervezetek politikai nevelő munkájában jelentős a taggyűlések, vezetőségi ülések, pártcsopo-rt-megbeszélések sze­repe. Ám a kívánatosnál keve­sebb az eszmei-politikai témá­jú [napirend, illetve a vizsgált téma politikai megközelítése taggyűlésen. A -napirendek megválasztása, vagy a politi­kai oktatás helyi célkitűzései­nek -rögzítése előtt nem -mindig és nem. mindenhol mérik fel az al-apszervezet tagságának politikai véleményét, gondjait, kételyeit. -Erre pedig az alap- szervezet -agitáció s-p ro pa-ga n - da felelőse -irányításával -a- te­rületen működő propagandista vita-körvezető, íinformáááfelelős, kommunista munkahelyi vez-ető együttműködésével jó lehető­ség ilen-n-^.-A párttagok jelentős szám­ban vesznék részt a párt- és tömegszervezetek politikai ok­tató s-a-i-n. Á-m még -mindig ne­hezíti a -nevelő -munkát, -hogy a politikai képzettség -rangja, sú­lya- nem elég nagy. A tagfel­vételnél történt előrehaladás— az utóbbi -két évben felvettek 35 százalékának volt már po­litikai végz-ettség-e, ez az előző évék átlagának kétszerese —, de nem elég. Nem mindig ér­vényesítik a vezetői fun-kciók betöltésénél sem a politikai -kö­vetelményeket. Pedig ha nagy a társadalmi becsülete a poli­tikai műveltségnek, ha meg­szerzése erőfeszítésbe kerül-, ha vezető beosztások betöltésénél ez -komolyan -esik latba, akkor ez segíti -az a-l-a-pszervezet po­litikai -nevelő -munkáját. Felada-fkiént jelölte meg töb­bek közt a végrehajtó bizott­ság, hogy az alapsz-ervezeték nagyobb önállósággal szervez­zék -a propagandát. Figyelem­be véve a felsőbb pártszervek éves és hosszabb távú célkitű­zéseit, a tartalmi munka során jobban ügyeljenek a helyi fel­tételekre, célokra. Különös fi­gyelmet szükséges fordítani a párttag politikai beállítottságát közvetve, de -mégis jelentősen meghatározó politikai környe­zet alakítására. -Növelni a- tag­gyűléseken megvitatandó esz­mei, politikai témákat. Az adott területen, munkahelyen jelentkező feszültségek megol­dását célzó vitát először a prárttagok körében -kell lebo­nyolítani, hogy az egész -kol­lektíva véleményét egységes, ál- lá.sfog-lalás után eredménye­sen tudják orientálni. Szorgal­mazni kell a párttagság poli­tikai műveltségének gyarapítá­sát, javítani a pártba kerülők között a politikai végzettséggel rendelkezők arányát, ösztönözni a politikai végzettséggel ren­delkezők folyamatos tovább­képzését, törekedve arra, hogy minél jobban hasznosuljon a megszerzett képzettség. A nevelő rokkában -érvé­------------------- nyesíteni kell a m ai politikai szükségletnek megfelelő módszereket, gyorsí­tania a politikai információ- áramlást-, a gondok mellett töb­bet szólni az eredményekről, az országosak mellett a- -helyi feladatokról. Az utólagos, vé­dekező jelleg helyett offenzí­von -kell -az alapszervezetekben pölit-izái-n-i. j. Országos kereskedelempolitikai tanácskozás Pénteken, a Magyar Keres­kedelmi Kamara székházában országos kereskedelempolitikai tanácskozást rendezett a Bel­kereskedelmi Minisztérium. A tanácskozáson részt vett Falu­végi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is. Juhár Zoltán miniszter meg­nyitójában az első negyedévi eredményeket értékelve el­mondta, hogy a kiskereskedel­mi forgalom mind folyó-, mind összehasonlítható áron megha­ladta az elmúlt év első három hónapjának értékesítését, s — a vegyes iparcikkek kivételével — jobban növekedett a terve­zettnél is. A miniszter felhívta a vállalatok figyelmét, hogy a beszerzések az év első három hónapjában nem követték az áruforgalom növekedését, a készletek 1,5 százalékkal csök­kentek. Ennek oka nem az áru­hiány volt, hanem az, hogy a vállalatok egy része így akarta mérsékelni költségeit. Bár a készletek csökkentése kétségte­lenül könnyebb, mint a haté­kony gazdálkodás, nem enged­hető meg, hogy a vállalatok ki­zárólag ilyen módon szorítsák le költségeiket. Az iparcikk-kereskedelemben gondot okoz, hgy az utóbbi időben romlott az iparvállala­tok szerződéskötési készsége, s több termelő alapanyag-, csó- magolóanyag-hiányra hivatkoz­va megszegi a kereskedelem­mel kötött szerződését. HÉTRŐL hírről Az év 16. hetére visszatekintve elmondhat­juk: egyáltalán nem voltunk híján megyénkben a legkülönbözőbb rendezvényeknek, esemé­nyeknek. Sőt, megállapíthatjuk, hogy a szinte nyárias tavaszi napokon szó sem volt úgyneve­zett uborkaszezonról. Az eseménydús héten kö­zölt egyik, fényképpel illusztrált hírünk szeren­csés esetről is beszámolt, mégpedig egy Hő- gyészen kifizetett, több mint 200 ezer forintos lottónyereményről« Természetesen nem az az életcélja senkinek sem — habár akadnak eset­leg kivételek -, hogy lottón vagy totón nyerjen, hiszen az élet ezernyi, sőt milliónyi, pénznél jóval értékesebb célt, nyereményt kinál. S meg­kockáztatjuk a kijelentést: nap mint nap nye­rünk vagy vesztünk valamit. Kulturális események Még felsorolni is hosszadalmas lenne azokat a művelődéspolitikai, kulturális eseményeket és más rendezvényeket, vetélkedőket, amelyek az elmúlt néhány napon zajlottak le. Csak ízelí­tőül azonban hadd említsük meg a zenetaná­rok országos zongoraversenyét - amiről lapunk más helyén tudósítunk -, s a Babits Mihály vers- és prózamondó verseny megyei döntőjét, amelyet tegnap tartottak meg Szekszárdon. De más vetélkedőkről is hírt adtunk, mint például a tudományos és technikai, valamint kulturális úttörőí^mle megyei döntőjéről, vöröskereszte­sek vetélkedőjéről, s előzetest olvashattunk a dél-dunántúli nemzetiségi szavalóversenyről is. Mindezekről szólva érdemes felfigyelnünk rá: e programokon fiatalok és más korosztályok tagjai egyaránt aktív résztvevők, s a közönsé­get tekintve pedig méq inkább hangsúlyozódik az, hogy korra, nemrd?*foglalkozásra való te­kintet nélkül szinte mindenkit érdekelhettek és érdekelhetnek ezek az események, holott pél­dáinkat a teljesség igénye nélkül ragadtuk ki a hét programjai sorából. Egyszóval: örvende­tesen pezsgő kulturális élet zajlott a héten me­gyénkben, s ez mindenképpen nyeremény, éle­tünket gazdagító, szebbé tevő tény. A verse­nyeknek természetesen voltak és lesznek győz­tesei, de tulajdonképpen azok is sokat nyertek, akik nem jutottak „dobogóra”, nem győztek nem lettek elsők, s lényegében nyert a közön­ség is. Ha az utóbbi létszáma tovább növeked­ne, a feltételek adottak ahhoz, hogy még több megyénkben töltse el tartalmasabban, haszno­sabban a szabad idejét. Bonyhádi táncosok az úttörők kulturális sereg­szemléjén Neveletlen” emberek w Szerencsére arról nem hallottam még, hogy a szabad idő hasznos eltöltésére is nevelni kellene az embereket. E megállapításra az ad okot, hogy szép magyar nyelvünk árnyalatos szóhasználatával nem élve, arra fittyet hányva sokan és folytonosan nevelni akarnak bennün­ket, felnőttet, gyereket egyaránt. Néha úgy tű­nik, mintha csupa neveletlen ember élne Tolna megyében ... Legalábbis ez következik abból, hogy többek között takarékosságra, egészsé­ges életmódra, az adózási fegyelem betartására és más egyebekre való nevelésről szólnak a kü­lönféle intézmények hivatalos jelentései, be­számolói. Akik ezeket írják, szövegezik, otthon minden valószínűség szerint szebben és jobban fogalmaznak, s levetve hivatalos énjük szóhasz­nálatát a furcsán-groteszkül hangzó nevelés szó helyett az ösztönzés, a, késztetés szavakat, illetve azok további szinomimóit használják. Városkép, köztisztaság Persze, a felnőttek között is akadnak „neve­letlenek”, hogy csak a közterületekből - némi túlzással élve — szinte szeméttelepeket létre­hozókra utaljunk, no meg az utcákon elhelye­zett közhasznú létesítmények, padok, szobrok, illetőleg a parkok rongálóira, a városkép el- csúfítóira. Például szomorú látványt is bemutat­tunk fényképpel a héten: a szekszárdi Gemenc szálló előtti szarvasszobornak vandál kezek is­mét letörték az egyik agancsát. A hangsúly ez­úttal az „ismét” szón van, mivel nem egyszeri és nem egyedi jelenségről van szó. Vajon med­HÉTRE HÍRRE dig folytatódnak az ilyen és hasonló cselekmé­nyek, veszteséget okozva egy egész városnak? Mert ezúttal is veszteségről van szó, s „nyere­ségről" csa kokkor beszélhetünk, ha az éjszaka „lovagjai” elnyerik méltó büntetésüket. Az összkép azonban korántsem ilyen lehan­goló a megyében, különösen ami a köztisztasá­got illeti. Egymást követik a hasznosanyag- gyűjtési akciók, amelyek közvetve a köztiszta­ságot is szolgálják, s mint hírt adtunk róla, többek között Bátaszéken ennek ellenértékét nemes célra, tanterem építésére fogják fel­használni. Ugyancsak a köztisztaság érdeké­ben — falun (!) — Madocsán nagyméretű sze­métszállító konténereket vásároltak, s a demok­ratizmus elve alapján tanácsülésen döntik el: melyik utcákba kerüljenek ezek. A közút védelme Balesetveszély Dunaföldvár határában Nemcsak az őcsényi Kossuth Tsz nyert azál­tal, hogy az elhagyott tanyahelyek művelésbe fogásával két év alatt 13 hektár földet „foglalt vissza”, s mostani munkájuk eredményeként Magyaralmáson is kitűnő termőföld alakul ki a parlag helyén. A termőföldet, nemzeti kincsün­ket azonban nemcsak „visszafoglalni", hanem védeni is kell, s erre szigorú intézkedések tör­téntek már. Ám a közutak védelméről is több szót kellene ejteni, és még többet tenni érte. E hét közlekedési baleseti statisztikája még nem teljes, de például a korábbi úgynevezett „fe­kete hét” volt. S hogy a mostani ne legyen esetleg még feketébb, az talán annak is kö­szönhető, hogy a minap Dunaföldvár határá­ban kényszerű, önkéntes „úttesttisztítók" — arra közlekedők — szabadították meg a 61-es utat sok, félig-meddig összelapított, éles peremű fémhordótól. Egy gépjármű rakományának jó része hullhatott az úttestre, súlyosan veszé­lyeztetve a közlekedés biztonságát. Nem két­séges, hogy mi történt volna, ha egy személy- gépkocsi ráfut egy ilyen fémdarabra s kormá- nyozhtatlanná válik; a motorosokról nem is be­szélve. Aki gyakran közlekedik közúton, tudja — ta­pasztalta —, milyen érzés megelőzni egy túlzot­tan megpakolt gépjárművet, ami „megszórja” az utána jövőtpéldául apró szemű sóderral, ne­tán terménnyel. (Ne feledjük: zúzott követ is szállítanak!) Emellett hányszor, de hányszor hallottunk, olvastunk róla, vagy láttuk is: ve­szélyesnél veszélyesebb, kellően nem rögzített rakomány potyogott le az úttestre. S most, a hétvégi kirándulások szezonja kezdetén vonat­kozik ez a személyautókra is, amelyek közül nem egyről esett már az útra például'még gye­rekkocsi is. S ha egy másik járműre hull?! Min­denesetre az eddigieknél nagyobb figyelmet kellene fordítani a közút ily módon értendő vé­delmére is, hogy minél kevesebbek legyenek a hétről hétre szép számmal bekövetkező, pó­tolhatatlan veszteségeink! Mezőgazdasági vásár írásunk elején említést tettünk már egy olyan eseményről, amely révén az egész ország ér­deklődésének középpontjába került Szekszárd és megyénk: a zenetanárok zongoraversenyéről. Hírt adtunk azonban olyan programról is, amelyre még többen odafigyelnek majd. Ez pedig a május 18—22. között Szekszádron meg­rendezendő nagyszabású mezőgazdasági és élelmiszeripari vásár lesz. Legutóbb 10 évvel ezelőtt rendeztek hasonlót, ám a mostani je­lentőségét növeli, hogy a négy dél-dunántúli megye - Baranya, Fejér, Somogy és Tolna - mellett hat szocialista ország is képviselteti ma­gát. összesen 110 mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzem mutatja be eredményeit, újítá­sait, a háztáji gazdálkodást segítő tevékenysé­gét. Erre az eseményre már javában tart a ké­szülődés, mint számos más hasonlóra, amelyek anyagi és szellemi javaink gyarapodását szol­gálják majd. V. Z. Fotó: B. J.-Cz. S.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents