Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-22 / 94. szám

Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 94. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. április 22., péntek. MENNYIRE SZABADOK A SZABADARAK? (3. old.) TOLNAI UTAKON (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT FALUSI „IPARKODAS" (3. old.) Közérzet Nem kétséges, hogy gyak­ran zúgolódunk a szolgálta­tások hiányosságai, avagy szervezetlensége miatt. A há­borgások jó része jogos, csakhogy hajlamosak va­gyunk megfeledkezni olyan tényekről, amelyek egyszerűd bé teszik életünket, olyan újí­tássor bevezetéséről, amely nyomán az ország „fogaske rekei" sokkal simábban fo rognak. Talán ez is érthető némiképpen,.hiszen az ember re jellemző, hogy a jót egy­szerűen elkönyveli, s ami pe­dig fonák, ami hátramozdító- lag hat életritmusára, az föl­viszi a vérnyomását, s a je­lenség fölött napokig nem képes napirendre térni. Kár, hogy gyakran szem­rebbenés nélkül megyünk el olyan kezdeményezések mel lett, mint például, amit nem­rég honosítottak meq Győr Sopron megyében. Új postai szolgáltatásként bevezették, hogy a külterületi kézbesítők a környék falvaiba az idős embereknek, a kisgyermeke seknek, meg azoknak, akik megrendelik, házhoz szállít­ják az orvosuk által felírt gyógyszereket. Tehát a posta és a gyógyszervállalat között létrejött szerződés ellátatlan területet változtatott ellátot­tá, amivel sokakat kímélve meg a fölösleaes utazgatás­tól, költségektől, újabb eset­leges megfázástól. Más karó sodástól. Mindezen kívül va­lamiféle megnyugtató bizton­ságérzetet kölcsönözhet éz a megoldás azoknak a Győr- Sopron megyében élő embe­reknek, akiknek a lakóhelyén nincs gyóqyszertár, vagy azoknak, akik ágyhoz kötött­ségük és rokon, vagy jóisme­rős híján nem tudják megsze­rezni a gyógyulást ígérő piru­lákat. Az ember jó közérzetéhez hozzátartozik a biztonság ér­zete, aminek meateremtésé- re szerencsére már számta­lan jó példa is van. A szocialista brigádok föl­karolnak egy-eay idős em­bert. a szomszédban lakók se gítségére lehet számítani. To vábbá: nemcsak a saját kis­kertünkben ültetett virágok, bokrok látványa tölt el ben­nünket örömmel, hanem a köztereken nyugalmat és meahittséget suqórzó növé­nyeké is, de meghatározhatja napjaink, hónapjaink, éveink közérzetét a munkahelyi han gúlát, a családi légkör és bármeddig lehetne a sort folvtatni. Nem véletlenül „kanyarod tam” el a témától, vagy vál­tottam más vágányra. Arról van ugyanis szó, hoqy köz­érzetünk milyenségét befolyá­solják természetesen objektív körülmények is, de nem sza­bad elfeledni azt sem, hogy a szubjektumnak, azaz nekünk, magunknak milyen fontos a szerepünk a saiát és a kör­nyezetünkben élők hangula tónak befolyásolásában, pozi­tív irányba történő megváltoz­tatására. Ehhez mégcsak pénzre sincs szükség, szóval nem beruházás kérdése az egész. Vagy mégis az? Egy kis megértés, egy kis humani­tás, egy kis lelki beruházás? Ha ilyen javainkkal nem bá nunk fukarul, ha azoknak jó szívvel való megosztása fon tossá és természetessé válik, mint ahogyan azt másoktól elvárnánk, bizonyos, hogy másként szemléljük majd a világot, másként fogadjuk a cikk elején említett jó pél dót is. Talán nem is zsörtölődnénk oly hevesen a hiányosságo kért, hanem cselekednénk.- hm ­Lenin-emlékünnepség Lenin születésének 113. évfor­dulója alkalmából csütörtökön az MSZMP KB székházában ün­nepi megemlékezést tartottak, s kitüntetéseket adtak át a mar­xista-leninista eszmék terjesz­tésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, továbbá jelen voltak a központi pártintézmények veze­tői, a budapesti és a megyei pártbizottságok ideológiai tit­kárai — Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője nyitotta meg. Ezután Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pártélet felelős szer­kesztője mondott ünnepi beszé­det, méltatta Vlagyimir lljics Lenin munkásságának történel­mi jelentőségét. Bevezetőben hangsúlyozta: pártunk politikájának, e politi­ka elvi összefüggéseinek meg­értésén, tudományos világnéze­tünk terjesztésén hosszú évek óta kitartóan munkálkodó pro­pagandisták köszöntése egy­úttal, immár hagyományosan összekapcsolódik a tisztelgés­sel, a világ első győzelmes pro­letárforradalma vezérének, a nemzetközi munkásmozgalom egyik legnagyobb alakjának, Leninnek az emléke előtt. Idén ez a megemlékezés egybeesik tudományos elméletünk és vi­lágnézetünk megteremtője, mozgalmunk megalapítója, az emberi történelem egyik legna­gyobb alakja: Marx Károly szü­letésének 165., és halálának 100. évfordulójával, amelyet ugyan­csak világszerte megünnepel­nek. Lenin Marx ügyének foly­tatója s egyben továbbvivője volt: továbbfejlesztette a marxi tanításokat, alkalmazta azokat a XX. század, az imperializmus korszakára. Tudományos, máig irányt mutató felismerései, az elmélet alkotó felfogása, a poli­tika újszerű kezelése és alakí­tása következtében neve, alak­ja összefonódott Marx nevével, személyével. A szónok kitért arra, hogy a Központi Bizottság közelmúlt­ban megtartott ülése is foglal­kozott a propagandamunka időszerű feladataival. A KB ál­lásfoglalása szerint a párt ed­digi vonala, a XII. kongresszus óta folytatott politikája a gya­korlatban igazolódott, s nincs szükség annak megváltoztatá­sára. — A propaganda, az ideoló­giai munka sajátos és egyre fontosabb helyet foglal el a párt tevékenységében — mon­dotta a továbbiakban Lakos Sándor. — A párt számít a pro­pagandisták aktív részvételére, akik ily módon nemcsak terjesz­tői, hanem alakítói is elméle­tünknek, politikánknak. Ök azok, akik tömegeket ismertet­nek meg világnézetünkkel, poli­tikánkkal, céljainkkal, akik meg­világítják a napi munka során olykor nem látható, nem észlel­hető mélyebb összefüggéseket, és mindezzel közvetlenül és közvetve segítik a szocialista építőmunkát,, a gazdasági épí­tést. Minderre napjainkban kü­lönösen nagy szükség van, hi­szen mai, bonyolultabb helyze­tünkben, konkrét intézkedése­inkben sok a magyarázató? igénylő, kívánó elem. A szónok kiemelte: — a pro­pagandisták összekötik a párt­vezetést a párttagsággal, a pár­tot a pártonkívüliek tömegeivel. Munkájuk nem egyirányú: nem­csak magyarázza a döntéseket, hanem meghozatalukra is aktí­van kihat. Közvetlenül segítik tehát a politika formálódását, javítását; egy tömegméretű, élő párbeszéd megvalósítói és meg­határozó részesei.- A pártoktatás, a pártpropa­ganda az elmúlt években fej­lődött, új formákat alakított ki, közelebb került az élethez — mondotta. — De még nem tűnt el, helyenként szélesedett is a tanított tételek és a valóság kö­zötti szakadék. Lakos Sándor kitért arra is, hogy a kommunisták sok he­lyen elszoktak az érdemi viták­tól, álláspontjuk megvédésétől, a meggyőzéstől, a jó értelem­ben vett élő, eleven politizálás­tól. — Ma különösen nagy szük­ség volna arra, hogy a propa­ganda megőrizze, sőt erősítse frisseségét, alkotó elevenségét. Egyre erőteljesebben bontako­zik ki világméretekben a harc az emberek tudatáért, gondol­kodásáért. E vitának az a köz­ponti kérdése, a küzdelemnek az a tétje, hogy melyik rend­szer az életképesebb, a haté­konyabb, melyiké a jövő. Mi meggyőződéssel és joggal vallhatjuk, hogy a mi rendsze­rünké a jövő, nekünk vannak nagyobb lehetőségeink, amelye­ket sokkal jobban kiaknázhat­nánk és ki is kell aknáznunk. Tartalékaink legnagyobb része az emberi tényezőben,' a szer­vezettségben, fegyelmezettség­ben rejlik, s mindezt döntően befolyásolja az emberek gon­dolkodása, tudata. Ebben van a propagandamunka roppant felelőssége és lehetősége — mondotta befejezésül Lakos Sándor, s a párt Központi Bi­zottsága nevében köszönetét mondott a propagandistáknak rendkívül felelősségteljes mun­kájukért. Az ünnepi beszédet követően Óvári Miklós a hagyományok­nak megfelelően állami kitün­tetéseket és Lenin Emlékplaket­teket adott át a kiváló propa­gandistáknak. Az ünnepség utáni fogadáson Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára üdvözölte a kitüntetetteket. Be­szélgetett velük a propaganda­munka időszerűségéről, jelen­tőségéről, s valamennyiüknek további sikeres munkát kívánt. * Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Kerekes Miklóst, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat igazgatóhelyettesét. A Lenin Emlékplakettet kap­ta meg Fehér Gyula, a megyei pártbizottság oktatási igazgató­ságának függetlenített tanára, Gaál Frigyes, a Paksi Konzerv­gyár belső ellenőre, Horváth Sándor, a MEZŐGÉP bonyhádi gyáregységének főmérnöke, László Péter, a megyei pártbi­zottság archívumának vezetője és Vassné dr. Boros Éva paksi gyógyszertárvezető. Marjai József párizsi tárgyalásai Marjai József miniszterelnök­helyettes csütörtökön folytatta hivatalos tárgyalásait a francia kormány és a gazdasági élet vezetőivel. A délelőtt folyamán fogadta Pierre Mauroy minisz­terelnök. A megbeszélésen a mindkét országot érdeklő nem­zetközi politikai és gazdasági kérdéseken túlmenően részlete­sen megvizsgálták a Francois Mitterrand köztársasági elnök múlt évi magyarországi látoga­tásakor létrejött megállapodá­sok végrehajtásának helyzetét és egyeztették az együttműkö­dés továbbfejlesztéséhez szük­séges teendőket. A miniszterelnökkel — mint más francia vezetőkkel — érde­mi eszmecsere folyt a két or­szág gazdaságpolitikájáról, a gazdaságirányítás módszereiről és gyakorlati tapasztalatairól. A kormány elnökhelyettese a nap folyamán tárgyalt Jacques Delors gazdasági és pénzügy- miniszterrel, André Chanderna- gorral, az európai ügyekkel megbízott miniszterrel. A Re­nault R. V. I. (haszonjárműve­ket gyártó) nagyvállalat veze­tőivel lebonyolított tárgyalás után Marjai József ellátogatott a francia nemzetgyűlésbe. Érte­kezleten vett részt, amelyet Pierre Joxe-nak, a nemzetgyű­lés szocialista képviselőcsoport­ja elnökének vezetésével a parlament' francia-magyar ba­ráti csoportja rendezett a mi­niszterelnök-helyettes tiszteleté­Tájértekezlet Szekszárdon Az ötnapos tanítási hét tapasztalatai j Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Mű- ’velődési Központban tartották a dél-dunántúli megyék - Ba­ranya, Tolna, Somogy és Zala — általános Iskolai igazgatói, m u n kaközö sség -vezetői, tan u I - mányi felügyelői munkaközös­ségi vezetők, valamint o taná­csok iskolai referensei részére a második alkalommal — Pécs utón — rendezett tájértekezle- tet. A tanácskozás témája az iskolák nevelési-oktatási terve és az ötnapos Iskolai hét be­vezetésének tapasztalatai. A tanácskozáson megjelent Vass Imre, az MSZMP Központi Bi­zottságának munkatársa és a Művelődési Minisztérium több mun katársa. A tanácskozás vitaindítóját Bajor László, a bonyhádi álta­lános iskola igazgatója tartot­ta. A vitaindítót kiegészítette még saját iskolájának tapasz­talataival Novotny Károlyné domfoává'ri és Dörnyei József tamási általános iskolai igaz­gató. s A tájértekezlet előadói be­szédében is és a hozzászólá­sokban megfogalmazódott, hogy az Iskola a társadalom tükre. Munkáját, gondjait és eredményeit csak a társada­lommal együtt szabad vizsgál­ni. Felvetődött, hogy milyen formában kell kialakítani a követelményrendszert, hogy minden tanuló eljusson a leg­felsőbb osztályokba, azaz idő­ben és képessége szerint vé­gezze el az általános iskolát. Szó volt a tanulók művelődési esélyegyenlőségéről, a szemé­lyiség kibontakoztatásáról, az osztályközösségről és az osz­tályfőnök szerepéről. Nagy hangsúlyt fektettek a tájérte­kezlet vitájában 'részt vevő hoz­zászólók a szülők, a család és Bajor László előadását tartja az iskola együttes szerepére. Nagyon fontos probléma, me­lyet bizonyít a Bonyhádon vég­zett felmérés, amelyben meg­kérdezték a gyerekeket, hogy ők 15 év múlva mit csinálná­nak másképp a családban. A legtöbb válasz a család mai szerepének hibájára mutat. Többek között azt válaszolták, hogy nem választanák édesap­juk szakmáját... Felnőttkoruk­ban sokat olvasnának, hogy tudjanak segíteni a gyerekeik­nek. Sokan azt is válaszolták: hazadnám a fizetésemet.. A tapasztó la tóik is azt bizonyít­ják, hogy sok a veszélyeztetett gyerek az iskolában, és sajnos, a kapcsolatot az iskolával csak azok a szülők tartják, akiknek á gyereke amúgy is kiegyen­súlyozott családban él. Napjainkban sok vita van a gyerekek leterheltsége miatt. Főleg az ötnapos iskolai hét bevezetésével kapcsolatban panaszkodtak a szülők és a pedagógusok is. Bajor László előadásában hangsúlyozta: „Sokkal többet foglalkozunk ezzel a problémával, mint kel­lene. Hajlamosak vagyunk az iskola problémáit az ötnapos munkahéttel magyarázni”. Pe­dig ez nem elfogadható. Jobb munkaszervezéssel, egyenletes terhelés kialakításával az ok­tatás javára lehet fordítani a hét végén felszabadított két napot. Nem szabad elfelejte­ni azt sem, hogy a szombat­vasárnapi pihenő után a gye­rek is és a pedagógus is pi­hentebben kezdheti az új he­tet. Felvetődött az a gond is, hogy a tanulók a hét végén kevés időt fordítanak felkészü­lésre. Felmérések szerint a fiúk 10-15 percet, a lányok szorgalmasabbak lévén, 1,5—2 árát fordítanak szombaton és vasárnap a hétfői készülésre, így ezeken a napokon megnö­vekedett az elégtelen osztály­zatok szórna. Kellemes tapasztalat, hogy a hét végén a gyerekek többet vannak a szüleikkel. A családi munkamegosztás szerint a ta­nulók 70 százalékának az édesanyja ad elfoglaltságot és vele beszélik meg problémái­kat. A férfiak, az édesapák azonban a hét két utolsó nap­ján több pluszmunkát vállal­nak. Nagyon sok család együtt tölti el kirándulással, közös munkával a hét végét. Meg állapított ók azt is a táj­értekezleten, hogy az iskola vezetésének sem nőtt a terhe­lése az új iskolai rend beveze­tésével. Szeptemberben és ok­tóberben volt csak nehéz, ad­dig, míg ki nem alakították az új munkamódszert. Végezetül szólni kell még azokról az eredményekről is, amelyek örvendetesek és e ta­nácskozáson is elhangzottak. Javult az általános iskola ötö­dikes osztályaiban az olvasás és a helyesírás tudása, ugyan­akkor romlott a fogalmazási készség. Ehhez az is hozzájá- • rul, hogy kevesebb energiát fordítanak a beszédkészség fejlesztésére. Az énekoktatás- ban látszik már az eredménye az alsó tagozatban végzett eredményes munkának. A je­lenlegi ötödikesek vetélked­nek a 7-8. osztályosok ének- tudásával. Ez nagy feladatot rótt az utóbbi években -az alsó tagozatos nevelőkre, de az eredmény láttán megérte a többletenergia befektetése. A tájértekezlet délután Szek- szárd megtekintésével zárult. H. J.-G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents