Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-22 / 94. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 94. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. április 22., péntek. MENNYIRE SZABADOK A SZABADARAK? (3. old.) TOLNAI UTAKON (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT FALUSI „IPARKODAS" (3. old.) Közérzet Nem kétséges, hogy gyakran zúgolódunk a szolgáltatások hiányosságai, avagy szervezetlensége miatt. A háborgások jó része jogos, csakhogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni olyan tényekről, amelyek egyszerűd bé teszik életünket, olyan újítássor bevezetéséről, amely nyomán az ország „fogaske rekei" sokkal simábban fo rognak. Talán ez is érthető némiképpen,.hiszen az ember re jellemző, hogy a jót egyszerűen elkönyveli, s ami pedig fonák, ami hátramozdító- lag hat életritmusára, az fölviszi a vérnyomását, s a jelenség fölött napokig nem képes napirendre térni. Kár, hogy gyakran szemrebbenés nélkül megyünk el olyan kezdeményezések mel lett, mint például, amit nemrég honosítottak meq Győr Sopron megyében. Új postai szolgáltatásként bevezették, hogy a külterületi kézbesítők a környék falvaiba az idős embereknek, a kisgyermeke seknek, meg azoknak, akik megrendelik, házhoz szállítják az orvosuk által felírt gyógyszereket. Tehát a posta és a gyógyszervállalat között létrejött szerződés ellátatlan területet változtatott ellátottá, amivel sokakat kímélve meg a fölösleaes utazgatástól, költségektől, újabb esetleges megfázástól. Más karó sodástól. Mindezen kívül valamiféle megnyugtató biztonságérzetet kölcsönözhet éz a megoldás azoknak a Győr- Sopron megyében élő embereknek, akiknek a lakóhelyén nincs gyóqyszertár, vagy azoknak, akik ágyhoz kötöttségük és rokon, vagy jóismerős híján nem tudják megszerezni a gyógyulást ígérő pirulákat. Az ember jó közérzetéhez hozzátartozik a biztonság érzete, aminek meateremtésé- re szerencsére már számtalan jó példa is van. A szocialista brigádok fölkarolnak egy-eay idős embert. a szomszédban lakók se gítségére lehet számítani. To vábbá: nemcsak a saját kiskertünkben ültetett virágok, bokrok látványa tölt el bennünket örömmel, hanem a köztereken nyugalmat és meahittséget suqórzó növényeké is, de meghatározhatja napjaink, hónapjaink, éveink közérzetét a munkahelyi han gúlát, a családi légkör és bármeddig lehetne a sort folvtatni. Nem véletlenül „kanyarod tam” el a témától, vagy váltottam más vágányra. Arról van ugyanis szó, hoqy közérzetünk milyenségét befolyásolják természetesen objektív körülmények is, de nem szabad elfeledni azt sem, hogy a szubjektumnak, azaz nekünk, magunknak milyen fontos a szerepünk a saiát és a környezetünkben élők hangula tónak befolyásolásában, pozitív irányba történő megváltoztatására. Ehhez mégcsak pénzre sincs szükség, szóval nem beruházás kérdése az egész. Vagy mégis az? Egy kis megértés, egy kis humanitás, egy kis lelki beruházás? Ha ilyen javainkkal nem bá nunk fukarul, ha azoknak jó szívvel való megosztása fon tossá és természetessé válik, mint ahogyan azt másoktól elvárnánk, bizonyos, hogy másként szemléljük majd a világot, másként fogadjuk a cikk elején említett jó pél dót is. Talán nem is zsörtölődnénk oly hevesen a hiányosságo kért, hanem cselekednénk.- hm Lenin-emlékünnepség Lenin születésének 113. évfordulója alkalmából csütörtökön az MSZMP KB székházában ünnepi megemlékezést tartottak, s kitüntetéseket adtak át a marxista-leninista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, továbbá jelen voltak a központi pártintézmények vezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai — Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztály- vezetője nyitotta meg. Ezután Lakos Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pártélet felelős szerkesztője mondott ünnepi beszédet, méltatta Vlagyimir lljics Lenin munkásságának történelmi jelentőségét. Bevezetőben hangsúlyozta: pártunk politikájának, e politika elvi összefüggéseinek megértésén, tudományos világnézetünk terjesztésén hosszú évek óta kitartóan munkálkodó propagandisták köszöntése egyúttal, immár hagyományosan összekapcsolódik a tisztelgéssel, a világ első győzelmes proletárforradalma vezérének, a nemzetközi munkásmozgalom egyik legnagyobb alakjának, Leninnek az emléke előtt. Idén ez a megemlékezés egybeesik tudományos elméletünk és világnézetünk megteremtője, mozgalmunk megalapítója, az emberi történelem egyik legnagyobb alakja: Marx Károly születésének 165., és halálának 100. évfordulójával, amelyet ugyancsak világszerte megünnepelnek. Lenin Marx ügyének folytatója s egyben továbbvivője volt: továbbfejlesztette a marxi tanításokat, alkalmazta azokat a XX. század, az imperializmus korszakára. Tudományos, máig irányt mutató felismerései, az elmélet alkotó felfogása, a politika újszerű kezelése és alakítása következtében neve, alakja összefonódott Marx nevével, személyével. A szónok kitért arra, hogy a Központi Bizottság közelmúltban megtartott ülése is foglalkozott a propagandamunka időszerű feladataival. A KB állásfoglalása szerint a párt eddigi vonala, a XII. kongresszus óta folytatott politikája a gyakorlatban igazolódott, s nincs szükség annak megváltoztatására. — A propaganda, az ideológiai munka sajátos és egyre fontosabb helyet foglal el a párt tevékenységében — mondotta a továbbiakban Lakos Sándor. — A párt számít a propagandisták aktív részvételére, akik ily módon nemcsak terjesztői, hanem alakítói is elméletünknek, politikánknak. Ök azok, akik tömegeket ismertetnek meg világnézetünkkel, politikánkkal, céljainkkal, akik megvilágítják a napi munka során olykor nem látható, nem észlelhető mélyebb összefüggéseket, és mindezzel közvetlenül és közvetve segítik a szocialista építőmunkát,, a gazdasági építést. Minderre napjainkban különösen nagy szükség van, hiszen mai, bonyolultabb helyzetünkben, konkrét intézkedéseinkben sok a magyarázató? igénylő, kívánó elem. A szónok kiemelte: — a propagandisták összekötik a pártvezetést a párttagsággal, a pártot a pártonkívüliek tömegeivel. Munkájuk nem egyirányú: nemcsak magyarázza a döntéseket, hanem meghozatalukra is aktívan kihat. Közvetlenül segítik tehát a politika formálódását, javítását; egy tömegméretű, élő párbeszéd megvalósítói és meghatározó részesei.- A pártoktatás, a pártpropaganda az elmúlt években fejlődött, új formákat alakított ki, közelebb került az élethez — mondotta. — De még nem tűnt el, helyenként szélesedett is a tanított tételek és a valóság közötti szakadék. Lakos Sándor kitért arra is, hogy a kommunisták sok helyen elszoktak az érdemi vitáktól, álláspontjuk megvédésétől, a meggyőzéstől, a jó értelemben vett élő, eleven politizálástól. — Ma különösen nagy szükség volna arra, hogy a propaganda megőrizze, sőt erősítse frisseségét, alkotó elevenségét. Egyre erőteljesebben bontakozik ki világméretekben a harc az emberek tudatáért, gondolkodásáért. E vitának az a központi kérdése, a küzdelemnek az a tétje, hogy melyik rendszer az életképesebb, a hatékonyabb, melyiké a jövő. Mi meggyőződéssel és joggal vallhatjuk, hogy a mi rendszerünké a jövő, nekünk vannak nagyobb lehetőségeink, amelyeket sokkal jobban kiaknázhatnánk és ki is kell aknáznunk. Tartalékaink legnagyobb része az emberi tényezőben,' a szervezettségben, fegyelmezettségben rejlik, s mindezt döntően befolyásolja az emberek gondolkodása, tudata. Ebben van a propagandamunka roppant felelőssége és lehetősége — mondotta befejezésül Lakos Sándor, s a párt Központi Bizottsága nevében köszönetét mondott a propagandistáknak rendkívül felelősségteljes munkájukért. Az ünnepi beszédet követően Óvári Miklós a hagyományoknak megfelelően állami kitüntetéseket és Lenin Emlékplaketteket adott át a kiváló propagandistáknak. Az ünnepség utáni fogadáson Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára üdvözölte a kitüntetetteket. Beszélgetett velük a propagandamunka időszerűségéről, jelentőségéről, s valamennyiüknek további sikeres munkát kívánt. * Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki Kerekes Miklóst, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat igazgatóhelyettesét. A Lenin Emlékplakettet kapta meg Fehér Gyula, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának függetlenített tanára, Gaál Frigyes, a Paksi Konzervgyár belső ellenőre, Horváth Sándor, a MEZŐGÉP bonyhádi gyáregységének főmérnöke, László Péter, a megyei pártbizottság archívumának vezetője és Vassné dr. Boros Éva paksi gyógyszertárvezető. Marjai József párizsi tárgyalásai Marjai József miniszterelnökhelyettes csütörtökön folytatta hivatalos tárgyalásait a francia kormány és a gazdasági élet vezetőivel. A délelőtt folyamán fogadta Pierre Mauroy miniszterelnök. A megbeszélésen a mindkét országot érdeklő nemzetközi politikai és gazdasági kérdéseken túlmenően részletesen megvizsgálták a Francois Mitterrand köztársasági elnök múlt évi magyarországi látogatásakor létrejött megállapodások végrehajtásának helyzetét és egyeztették az együttműködés továbbfejlesztéséhez szükséges teendőket. A miniszterelnökkel — mint más francia vezetőkkel — érdemi eszmecsere folyt a két ország gazdaságpolitikájáról, a gazdaságirányítás módszereiről és gyakorlati tapasztalatairól. A kormány elnökhelyettese a nap folyamán tárgyalt Jacques Delors gazdasági és pénzügy- miniszterrel, André Chanderna- gorral, az európai ügyekkel megbízott miniszterrel. A Renault R. V. I. (haszonjárműveket gyártó) nagyvállalat vezetőivel lebonyolított tárgyalás után Marjai József ellátogatott a francia nemzetgyűlésbe. Értekezleten vett részt, amelyet Pierre Joxe-nak, a nemzetgyűlés szocialista képviselőcsoportja elnökének vezetésével a parlament' francia-magyar baráti csoportja rendezett a miniszterelnök-helyettes tiszteletéTájértekezlet Szekszárdon Az ötnapos tanítási hét tapasztalatai j Tegnap délelőtt Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Mű- ’velődési Központban tartották a dél-dunántúli megyék - Baranya, Tolna, Somogy és Zala — általános Iskolai igazgatói, m u n kaközö sség -vezetői, tan u I - mányi felügyelői munkaközösségi vezetők, valamint o tanácsok iskolai referensei részére a második alkalommal — Pécs utón — rendezett tájértekezle- tet. A tanácskozás témája az iskolák nevelési-oktatási terve és az ötnapos Iskolai hét bevezetésének tapasztalatai. A tanácskozáson megjelent Vass Imre, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa és a Művelődési Minisztérium több mun katársa. A tanácskozás vitaindítóját Bajor László, a bonyhádi általános iskola igazgatója tartotta. A vitaindítót kiegészítette még saját iskolájának tapasztalataival Novotny Károlyné domfoává'ri és Dörnyei József tamási általános iskolai igazgató. s A tájértekezlet előadói beszédében is és a hozzászólásokban megfogalmazódott, hogy az Iskola a társadalom tükre. Munkáját, gondjait és eredményeit csak a társadalommal együtt szabad vizsgálni. Felvetődött, hogy milyen formában kell kialakítani a követelményrendszert, hogy minden tanuló eljusson a legfelsőbb osztályokba, azaz időben és képessége szerint végezze el az általános iskolát. Szó volt a tanulók művelődési esélyegyenlőségéről, a személyiség kibontakoztatásáról, az osztályközösségről és az osztályfőnök szerepéről. Nagy hangsúlyt fektettek a tájértekezlet vitájában 'részt vevő hozzászólók a szülők, a család és Bajor László előadását tartja az iskola együttes szerepére. Nagyon fontos probléma, melyet bizonyít a Bonyhádon végzett felmérés, amelyben megkérdezték a gyerekeket, hogy ők 15 év múlva mit csinálnának másképp a családban. A legtöbb válasz a család mai szerepének hibájára mutat. Többek között azt válaszolták, hogy nem választanák édesapjuk szakmáját... Felnőttkorukban sokat olvasnának, hogy tudjanak segíteni a gyerekeiknek. Sokan azt is válaszolták: hazadnám a fizetésemet.. A tapasztó la tóik is azt bizonyítják, hogy sok a veszélyeztetett gyerek az iskolában, és sajnos, a kapcsolatot az iskolával csak azok a szülők tartják, akiknek á gyereke amúgy is kiegyensúlyozott családban él. Napjainkban sok vita van a gyerekek leterheltsége miatt. Főleg az ötnapos iskolai hét bevezetésével kapcsolatban panaszkodtak a szülők és a pedagógusok is. Bajor László előadásában hangsúlyozta: „Sokkal többet foglalkozunk ezzel a problémával, mint kellene. Hajlamosak vagyunk az iskola problémáit az ötnapos munkahéttel magyarázni”. Pedig ez nem elfogadható. Jobb munkaszervezéssel, egyenletes terhelés kialakításával az oktatás javára lehet fordítani a hét végén felszabadított két napot. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szombatvasárnapi pihenő után a gyerek is és a pedagógus is pihentebben kezdheti az új hetet. Felvetődött az a gond is, hogy a tanulók a hét végén kevés időt fordítanak felkészülésre. Felmérések szerint a fiúk 10-15 percet, a lányok szorgalmasabbak lévén, 1,5—2 árát fordítanak szombaton és vasárnap a hétfői készülésre, így ezeken a napokon megnövekedett az elégtelen osztályzatok szórna. Kellemes tapasztalat, hogy a hét végén a gyerekek többet vannak a szüleikkel. A családi munkamegosztás szerint a tanulók 70 százalékának az édesanyja ad elfoglaltságot és vele beszélik meg problémáikat. A férfiak, az édesapák azonban a hét két utolsó napján több pluszmunkát vállalnak. Nagyon sok család együtt tölti el kirándulással, közös munkával a hét végét. Meg állapított ók azt is a tájértekezleten, hogy az iskola vezetésének sem nőtt a terhelése az új iskolai rend bevezetésével. Szeptemberben és októberben volt csak nehéz, addig, míg ki nem alakították az új munkamódszert. Végezetül szólni kell még azokról az eredményekről is, amelyek örvendetesek és e tanácskozáson is elhangzottak. Javult az általános iskola ötödikes osztályaiban az olvasás és a helyesírás tudása, ugyanakkor romlott a fogalmazási készség. Ehhez az is hozzájá- • rul, hogy kevesebb energiát fordítanak a beszédkészség fejlesztésére. Az énekoktatás- ban látszik már az eredménye az alsó tagozatban végzett eredményes munkának. A jelenlegi ötödikesek vetélkednek a 7-8. osztályosok ének- tudásával. Ez nagy feladatot rótt az utóbbi években -az alsó tagozatos nevelőkre, de az eredmény láttán megérte a többletenergia befektetése. A tájértekezlet délután Szek- szárd megtekintésével zárult. H. J.-G. K.
