Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-21 / 93. szám

1983. április 21. Képújság 5 A közművelődés kérdései Két asszony - nehéz „terepen” Több lehetőség, mint igény Azonos feladatok, közös asztal Programjavaslat a fővárosba utazóknak Épülő családi házak, viruló fó­liasátrak, a portákon hangos ólak, istállók ... Ilyen Nagydo- rog nagyközség ma. És milyen lehetőségei vannak itt a köz- művelődésnek? Élnek-e vele a székhely- és társközségek lakói?- Amikor ide kerültem, úgy­nevezett nehéz községként tar­tották számon Nagydorogot - kezdi Poórné Heizler Györgyi, a művelődési ház vezetője. — Nehéz az embereket megmoz­gatni, — mondták - bármilyen rendezvény legyen is az* amit a művelődési ház kínál. Az elmúlt három év alatt - sajnos - ez be is igazolódott. Az okát ke­restem először. Most már sok mindennel tudom magyarázni a passzivitást. Néhányat említek csupán ... A művelődési ház vezetője és közvetlen kolléganője, Pinczési Lászlóné könyvtáros, ha bármi­lyen kérdésre válaszol, mindig a két társközségre, Pusztahen- csére és Bikácsra is gondol.- Nos, a nehézség egyik oka a közlekedés. Este öt óra után a nem nagy távolságra levő társközségek szinte eltemetetten élik a maguk életét, kivált az estéket. A mi programjainkon a társközségek lakóira nem szá­míthatunk. Viszont a dorogiak nagy része Paksra, Szekszárdra jár el dolgozni. Az ingázók két- lakisága ismert. Se itt nincse­nek, se ott nincsenek igazából. Itt az áfészen és a téeszen kí­vül a gabonaforgalmi, a dcy hánybeváltó és a ruhaipari szö­vetkezet ad munkalehetőséget. Egy példát csak a velük való kapcsolatra. írásban megkeres­tük őket, hogy hány olyan dol­gozójuk van, aki nem fejezte be általános iskolai tanulmányait és egyéb közművelődési igényük van-e? Jött a válasz, hogy eny­_ nyien és ennyien nem járták ki ' a nyolc osztályt és „egyéb köz- művelődési igényük nincs". Az áfészre és a tsz-re számíthatunk csak. A többi helyen kevés a dolgozó létszám is. * Nagydorogon a hivatalos nyelv általános művelődési köz­pontként említi az iskolát és az iskolához integrált művelődési házat. Ez az összetartozás for­mailag az intézményeknek na­gyobb lehetőségeket biztosít. A gyakorlat viszont a közös fenn­tartásából eredő gondok forrá­sa is. Mert... a tornateremben pl. miért ne lehetne vasárnap társastánctanfolyam, amikor hétköznap azok a gyerekek tor­náznak ott, akik vasárnap tágas helyen tárcolnának? A művelődési ház és könyv­tár személyi feltételeit másutt irigyelnék. Pinczési Lászlóné a tizennyolcezret meghaladó kö- tetszómú körzeti könyvtárnak a gondozója, évtizede. Poórné Heizler Györgyi, a művelődési ház vezetője szoros kapcsola­tot alakított ki a könyvtárossal. Ennél jobb már nem is lehetne az együttműködési készség. Egy dohányzóasztal a közös íróasz­taluk is. A pillanatnyi állapot? Áldatlan. Központi fűtést szerel­nek az épületben. Ez jó hír. De január óta tart a munka. Ez kevésbé jó. Mert mindez a köz- művelődési főidényben akadá­lyozta a zavartalan működést. Mindennaposak lettek a négyüléses széksorok program­nak megfelelő átrakásai, amit a két fiatalasszony végez. Az olajkályhák üzemeltetésének apró bosszúságai is cseppek a keserű pohárba. Az öt éve fel­újított művelődési házban nincs vizesblokk. Az udvaron van kerti csap, de ez télen rendre befagy ... A művelődési ház csak kama­ra jellegű előadások, egy-két személyes pódiumműsorok fo­gadására alkalmas. A kiscsopor­tos foglalkozásokra rendezke­dett be az intézmény. Gyermek­klub, kertbarát- és galambász- kör, népi tánccsoport felnőttek részére is, cigányklub, társas- tánctanfolyam, szabó-varró tan­folyam kínál művelődési lehető­ségeket. A szükséges tárgyi, technikai feltételeket most ala­kítják, formálják.- Minden népművelőt falura küldenék dolgozni, legalább három évre, mert a főiskoláról városi, megyei intézménybe csöppenve sosem látják igazán a népművelés mélypontjait, a nehéz terepet. Sokszor elkesere­dik az ember, akkor mindig jön valami, ami helyre teszi a belső egyensúlyát. Nehéz dolog na­ponta megújulni... Pinczésiné és Poórné amint a tennivalóikat is közösen vég­zik, ebben is egyetértenek. * A rövid beszélgetés tapasz­talata, hogy a sok munka fizi­kai fáradtság, egy időre kizárja a léleknemesítés szándékát is, valamint az, hogy a falusi nép­művelés nem nevezhető az emancipáció melegágyának. DECS1 KISS JÁNOS Diáknapok Palánkon Április 15—16-án a palánki diáknapokkal befejeződött a középiskolák által szervezett diákprogramok sorozata. Pénte­ken délután sokan vették útju­kat a Csapó Dániel Mezőgaz­dasági Szakközépiskola felé. A program a kora délutáni órákban kezdődött a megnyitó­val és a diákigazgató hatalom- átvételével. Az újonnan kineve­zett direktor megköszönte a bi­zalmat és felolvasta a diákna­pokra érvényes házirendet. Ez­után voltak a szakmai versenyek és a lovasbemutató. Három órakor kezdődött öt csapat részvételével a kispályás labdarúgó-bajnokság, amely egyaránt izgalmas volt a játé­kosoknak és a nézőknek. Külön érdeklődéssel figyeltük a tanár —diák focit, illetve a „Csapó- Rózsa” összecsapást. A késő délutáni és az esti programok is sok érdeklődőt vonzottak. Jól sikerült a bírósági tárgyalás, amely végén az el­ítélt tanár egy hatalmas, vasból készült elégtelent kapott. Más­nap délelőtt filmvetítés volt, ami alatt az ebédlőben politikai ka­szinó és vetélkedő folyt. Az utóbbi színvonalas, bár egy kis­sé nehéz volt. Ám annak ellenére, hogy a Palánkra utazás nem is volt olyan egyszerű, sokan voltak, s jól érezték magukat a diákna­pok rendezvénysorozatán. A bólyi Nagyközségi Közös Tanács, valamint a Boly és Vi­déke Afész lesz a házigazdája annak a tájegységünkön első ízben meghirdetett nemzetiségi szavalóversenynek, melyet má­jus 21-én tartanak meg. A kez­deményezés támogatója, védnö­ke a három dél-dunántúli me­gye - Baranya, Tolna, Somogy - tanácsa, illetve ezek művelő­désügyi osztályai. Itt a tavasz, az iskolai és munkahelyi kirándulások idő­szaka. Többen budapesti úticélt választanak. Akik eközben mú­zeumlátogatást is terveznek, azoknak a Magyar Nemzeti Múzeum több érdekes kiállítás megtekintését ajánlja. Családi programnak is érdekes az a for­ma, ahogyan a múzeumban a látogatók megismerkedhetnek a Kárpát-medencében élt né­pek történetét az őskőkortól a honfoglalásig bemutató régé­szeti kiállítás anyagával. A gyerekeket sem kell a játszóté­ren hagyni, hiszen az unos-un- tig ismert hinta és csúszda he­lyett sokkal érdekesebb lesz ős­embert, régészt, restaurátort játszani. Ugyanis amíg a felnőt­tek diavetítéses előadást,, tár­latvezetést hallgathatnak a ki­állítás gazdag anyagából vett témában, addig a gyerekek ugyanazzal a korral ismerked­nek és fantáziájuk, kézügyessé­gük segítségével újrateremthe­tik évezredekkel ezelőtt élt őse­ink tárgyait, megismerik életét, felidézhetik szokásaikat, képpé formálhatják a meséit, mondá­it — közben megismerik a múlt kutatóinak mindennapos mun­káját. E program végén a csa­lád együtt tekintheti meg az adott kiállításrészt, s talán na­pokra témát ad az új ismere­tek, élmények felidézése, meg­beszélése. A Nemzeti Múzeum segítsé­get kínál az osztálykirándulá­sokat szervező pedagógusok­nak, szülői munkaközösségek­nek is. Ha múzeumba látogat­nak, előzetesen jelentkezzenek a Nemzeti Múzeum Közművelő­dési Csoportjánál levélben vagy telefonon. A 20—30 fős csoportoknak a fenti formában foglalkozást szerveznek, tárlat- vezetést biztosítanak. Amennyi­ben több osztály érkezne egy­szerre, akkor játékos feladat­A versenyzők — akik Tolna megyéből is két korcsoportban versenyezhetnek - nevezéseiket május 1-ig juttathatják el, „Nemzetiségi szavalóverseny" felirattal a Tolna megyei Tanács művelődésügyi osztályára. A versenyen minden 9 és 35 év kö­zötti tanuló, illetve dolgozó fia­tal részt vehet, egy-egy szaba­lappal várják a gyerekeket. A feladatlap segítségével köny- nyebben eligazodnak a régé­szeti kiállításon. A kérdéseket úgy állították össze, hogy a feladatlap az iskolában is jó segítőtárs legyen, az itt meg­figyelt legfontosabb leletek, tárgyak, összefüggések a tan- ' anyagba könnyen beilleszthe­tők legyenek. A magyar koronázási jelvé-1 nyék és köztük is a legjelentő­sebb hatalmi jelkép, a korona érthetően eddig is sok látoga­tót vonzott. Nemcsak azért, mert a középkori Európából, ez az egyetlen ilyen épségben meg­maradt együttes, de azért is, mert a magyar nép a koronát évszázadokon keresztül különös tisztelettel vette körül. A jelvé­nyek kalandos történetéről tár­latvezetést hallgathatnak az idelátogató csoportok, és akik közelről szeretnék szemügyre venni a jelvények ötvös- és tex­tilművészeti csodáit, diavetítés­sel kísért rövid előadást hall­gathatnak róla. A vadászfegyvereket (XVI— XIX. sz.) bemutató kiállításon nyomon követhető a vadász- fegyver, technikai fejlődése, és a látogatók ugyanakkor meg­csodálhatják a művészetté vált ipar magyar és külföldi reme­keit. Akik részletesen akarnak erről hallani, előzetes bejelen­tés után, tárlatvezető kalauzo­lásával tekinthetik meg a kiál­lítást. Akik ennek alapján kedvet kaptak, vagy korábbi tervük megvalósításának most jött el az ideje és részt kívánnak ven­ni bármelyik programon, jól te­szik, ha levélben vagy telefonon előre jelzik érkezésüket. A Ma­gyar Nemzeti Múzeum címe: Budapest Vili., Múzeum krt. 14—16. 1370. A közművelődési csoport telefonja 134-400/53- as melléjt. dón választott német, vagy délszláv nyelvű verssel. A neve­zéshez szükséges adatok: név, életkor, lakóhely, munkahely a munkáltató megnevezésével —, a választott vers címe, szerzője -, végül az előadni kívánt vers gépírásos példánya. A fent említett két korcso­port a 9—14 évesek és a 15-35 évesek csoportja. Farkas Beáta gimnáziumi tanuló Nemzetiségi szavalóverseny 1983 jogról, mindenkinek Szociális támogatás az új lakbérekhez Az általános rendelkezés sze­rint az 1983. július 1-én hatály­ba lépő lakbéremelés ellensú­lyozásaként 1988. július 30-ig átmenetileg állami hozzájáru­lást, és ezenfelül — meghatá­rozott körben - szociális támo­gatást kell nyújtani. Az állami hozzájárulás ideig­lenes. Gyakorlatilag azt jelen­ti, hogy a magasabb lakbért fokozatosan kell megfizetnie a bérlőknek. A szociális támoga­tás a nyugdíjast élete végéig, illetve a nyugdíjszerű ellátásra jogosultságának idejére illeti meg. Szociális támogatásban az a bérlő részesül, aki nyugellátást, baleseti nyugellátást, rendsze­res szociális ellátást kap. (Akik kiegészítő baleseti járadéko­sok, mert rokkantságuk nem éri el a 67 százalékot, nem tartoz­nak ide.) A fentiek köréből te­hát azok jogosultak a szociális támogatásra, akiknek havi nyugellátása az ötezer forintot nem haladja meg. Ha nem egyedüli bérlői a lakásnak, a bérlőtárs jövedelme \i beszá­mít olyképpen, hogy kettejük nyugdíját össze kell adni, és így kell számítani az egy főre jutó összeget. Ha csak a bérlőtár­sak egyike nyugdíjas, a másik aktív dolgozó még, a szociális támogatás akkor jár nekik, ha a nyugdíjas nyugdíja és az ak­tív dolgozó előző évi egy hó­napra eső átlagkeresetének együttes összege nem haladja meg az egy főre eső ötezer fo­rintot. Ha a családban más ke­reső is van, de ő nem bérlő­társ, az ő jövedelme figyelmen kívül marad. Ugyancsak nem kell beszámítani a nyugdíjas más forrásból származó kere­setét, jövedelmét. Jó tudni, hogy az olyan lakás bérlőjét (bérlő­it), amely a bérlő lakásigénye mértékének felső határát leg­alább kettő lakószobával meg­haladja, sem állami hozzájáru­lás, sem szociális támogatás nem illeti meg. (Vagyis július, elsejétől teljes összegű, felemelt lakbért kell fizetniük.) A jogos lakásigény elbírálásánál az ál­landó jelleggel ott lakókat szá­mításba kell venni. (Az albér., lök azonban nem számíthatók be.) A szociális támogatás össze­ge nem mindenkinél lesz 150 forint. Ez a maximális összeg. Ha valakinek 60 forintról 160 forintra emelkedik a lakbére, nyilvánvalóan csak a különbö­zeti 100 forintra tarthat igényt. És mi történik azok szociális támogatásával, akik később lesznek nyugdíjasok? 1983. jú­lius 1 -ét követően már csak rendkívül indokolt esetben, mél­tányosságból adható a szociá­lis támogatás. Azoknak, akik­nek a nyugdíja nem haladja meg a mindenkori nyugdíjmi­nimumot, és a bérlakása a la­kásigényének alsó határán van, továbbá azoknak, akiknek anyagi és szociális körülményei olyanok, hogy a lakbér megfi­zetése a megélhetésük bizton­ságát veszélyezteti. DR. KERTÉSZ ÉVA Ismét Szekszárdon vendégszerepeit a Babits Mihály művelődési központban a szovjet Déli hadseregcsoport művészegyüttese. A körünkben már ismerősként köszöntött együttes ez alkalommal is szép műsorral ajándékozta meg a hálás közönséget. Ven­dégeink színvonalas műsorának dalai, táncai, zenekari számai a népről, a hazáról, a békéről és a barátságról szóltak. Szovjet művészegyüttes Szekszárdon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents