Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

2 KÉPÚJSÁG / 1983. április 20. Bejrútban folytatódtak a mentési munkálatok Amerikai tengerészgyalogosok a romba dőlt épület előtt (Telefotó) Befejeződtek a román-jugoszláv tárgyalások A keddre virradó éjszakán is folytatódtak a mentési munká­latok az Egyesült Államok bej­rúti nagykövetségén, amely el­len hétfőn súlyos bombamerény­letet követtek el ismeretlen tet­tesek. Még mindig nem végle­ges adatok szerint több mint 40 halottja és több mint száz se­besültje van a merényletnek, amelyért három különböző szer­vezet vállalta a felelősséget. A teheráni hírügynökség cáfolta, hogy Iránnak köze volna a ter­rorakcióhoz. A halottak között öt amerikai állampolgárt talál­tak. Az áldozatok többsége a követség libanoni alkalmazott­ja, vízumkérő libanoni állam­polgár és gyanútlan járókelő. A 150—225 kilóra becsült rob- ' banóanyagot a legvalószínűbb vizsgálati megállapítások sze­rint egy hamis diplomáciai rendszámmal felszerelt gépkocsi öngyilkosjelölt vezetője vitte be teljes sebességgel a követség udvarára, ahol vele együtt fel­robbant a nagy erejű bomba. A robbanás romba döntötte a követség konzulátusát magában foglaló épületszárnyat. Bukarestben kedden befeje­ződtek a magas szintű, hivata­los tárgyalások Nicolae Ceau- sescu RKP-főtitkár és Mitja Ri- bicsics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke közt. Az utolsó tárgyalá­son széles körű eszmecserét folytattak a kétoldalú kapcso­latok bővítéséről és nemzetközi kérdésekről. Megállapították, hogy a román-jugoszláv kap­csolatokban eddig elért ered­mények, s a két ország gazda­sági potenciáljának erősödése kedvező alapot teremt a kétol­dalú együttműködés további bő­vítéséhez és elmélyítéséhez. Hangsúlyozták annak szüksé­gességét, hogy erősödjön és vál­tozatosabbá váljon a román- jugoszláv kereskedelmi kapcso­lat, a termelési kooperáció és a kétoldalú gazdasági csere. En­nek érdekében - mutatott rá Ceausescu és Ribicsics — a két kormánynak és a ■ román-jugo­szláv gazdasági együttműködé­si vegyes bizottságnak megbe­széléseket kell tartania és in­tézkedéseket kell kidolgoznia. A román-jugoszláv magas szintű találkozón megerősítet­ték azt a közös óhajukat, hogy még szorosabban együttműköd­nek a világpolitikai kérdések megoldása érdekében. Közös akciókkal és erőfeszítésekkel tö­rekszenek az enyhülési politika folytatásának elősegítésére, a leszerelés és a béke előmozdí­tására, a balkáni együttműkö­dés erősítésére. Lemondott a salvadori hadügyminiszter Alvaro Magana, Salvador ideiglenes államfője hétfőn el­fogadta Jósé Guillermo García hadügyminiszter ' lemondását. García tábornok személyében annak az embernek kellett tá­voznia a politikai porondról, akinek eddig meghatározó sze­repe volt Salvador belpolitiká­jában. A tábornok 1979 októbere óta töltötte be a hadügyminiszteri posztot. Mostani kényszerű tá­vozásának közvetlen oka a had­sereg vezétőségének nyílt láza­dása volt, de bukásához nagy­mértékben hozzájárult az is, hogy az Egyesült Államok egyre elégedetlenebbül fogadta a sal­vadori hadvezetés sorozatos ku­darcait a hazafiak ellen vívott polgárháborúban. A tábornok utódja, a hírek szerint, Eugenio Vides Casano­va tábornok, a nemzeti gárda eddigi parancsnoka lesz. Tanácskozik a FKP KB Kedden délelőtt megkezdte kétnapos ülésszakát az FKP Központi Bizottsága. A központi bizottság - Georges Marchais főtitkár jelentése alapján — megvizsgálja a politikai hely­zetet, elemzi a márciusi köz­ségtanácsi választások ered­ményeit, s levonja azok tanul­ságait a párt további tevé­kenysége szempontjából. Megbízólevél­átadás D/. Túri Ferenc, hazánknak a Maldiv Köztársaságban akkre­ditált nagykövete átadta meg­bízólevelét Maumoon Abdul Ga- yoom köztársasági elnöknek. Ausztria választ (1.) Oázis Nyugat-Európában Kreisky kancellár egy választási gyűlésen y Azt mondja Kreisky kancel­lár: ez lesz minden idők leg­keményebb választási csatája. Ügy tűnik, igaza van. Tizenhárom éve azzal indul­tak a szocialisták, hogy mo­dernebbé és egyben emberib­bé teszik Ausztriát. Állták a szavukat. Kreisky kormánya megszilárdította qz ország bel­ső békéjét, növelte nemzetközi tekintélyét, az „osztrák modell­ben” összekapcsolta a jóléti társadalmat a liberális állam­mal és a szociális biztonság magas színvonalú rendszeré­vel. Eredményesen és erőtelje­sen fejlesztette a gazdaságot és infrastruktúrát, amely ma az ipari országok mércéjével is modern és versenyképes. Az osztrák nép 1975-ben és 1979- ben a szavazatok 51 százalé­kával ismerte el ezt a teljesít­ményt. Ez a fejlődés most a gazda­sági válság következtében megtorpant. A jóléti állam, a szociális biztonság finanszíro­zása a gazdaság teljesítőké­pességének határába ütközik. És április 24-én az Osztrák Szocialista Pártnak, 12 év után először, szembe kell néznie az­zal az eshetőséggel, hogy az abszolút többséget elveszítheti. AZ OSZTRÁK MODELL Ausztria ma az egy főre eső társadalmi össztermék tekinte­tében valamivel az Európai Gazdasági Közösség országai­nak átlaga fölött áll és az OECD - az iparilag fejlett — államok között a kilencedik. Állami tulajdonban van a bányászat, a vas- és acélipar, a vegyipar, az energiarendszer, valamint a gép- és járműipar jelentős része. Az állami válla­latok adják az ipád termelés egyötödét, 110 000 embert fog­lalkoztatnak és termelésük 31 százaléka exportra megy. Az osztrák kivitel a szocialista kor­mányzat első tíz éve alatt 74 milliórdról 251 milliárd schil- lingre nőtt - ez a legnagyobb megugrás Nyugat-Európában. Ausztria életszínvonalban is, infrastruktúrában is felzárkó­zott a fejlett tőkés országok szintjére. A foglalkoztatottság a legutóbbi időkig majdnem teljes, a bruttó átlagkereset 11 000 Schilling. A jövedelmek tíz év alatt 175, az árak 96 százalékkal emelkedtek. A 7,5 millió lakosú országban 2,4 millió személygépkocsi van, a szövetségi kormány évente 50 ezer embernek ígér lakást. Ezt megközelítően teljesíti is. De építenek lakásokat a városok is. Azt ígérték a szocialisták, hogy „emberibbé" teszik Auszt­riát. Amit megvalósítottak, az valóban mintaszerű. A munka- alkotmány számos rokon vonást mutat a mi rendelkezéseinkkel, sőt gazdasági helyzetük bizo­nyos előnyöket is lehetővétett: a munkaidő negyvenórás, a munkahét ötnapos, a fizetett szabadság 24-30 nap. Van fel­mondási idő, végkielégítés és figyelemre méltók az üzemi szakszervezeti tanácsok jogai. A társadalombiztosítás — be­tegségi, baleseti, munkanélkü­liségi és nyugdíj — majd min­den dolgozót felölel. Jelentős vívmányuk: a nyugdíjak folya­matosan és azonos mértékben emelkednek a fizetésekkel. Jár családi pótlék, szülési szabad­ság és segély - még gyermek- aondozási is -, és van háztar­tás-alapítási segély. * Egyenlőséget a képzés útján is! — sok évtizedes munkós- mozqalmii igény. 1970 és 1980 között 221 iskolát építtetett a szövetséqi kormány 90 000 férő­hellyel. Ma 70 százalékkal töb­ben járnak •' középiskolába, mint tíz évvel ezelőtt. Akkor a fiatolok 25 százaléka nem ta­nult szakmát, ma 8. A VÁLSÁG ELLENÉRE Valamennyi nyugati ipari ál­lam közül Ausztriának sikerült leginkább úrrá lennie a válsá­gon. Ausztria ma oázis Nyugat- Európába'n. A gazdasági visszaesést erő­teljes állami beavatkozással el­lensúlyozták. 1970 óta közpén­zekből 500 qiilliárd schrílinget fordítottak beruházásra, jórészt az infastruktúrára. 400 000 új munkahelyet teremtettek. A bruttó termelés egyharmada ma is beruházásokra megy. Ezt az arányt csak Japán és Nor­végia múlja felül. S az eredmény: Ausztriában tíz év alatt 44 százalékkal nőtt a termelés a nyugat-európai 34 százalékkal szemben, a drágu­lás évi rátája 6 százalék, a nyugat-európai 10. És a gaz­dasági válság ellenére Auszt­riában a munkanélküliség a nyugat-európainak (11 száza­lék) csupán egyharmada. Á törés 1980-ban következett be. Tavaly a gazdasági növe­kedés nominálértéke 8, a reál­értéke már csak 1,1 százalék volt. A munkanélküliség az idén meghaladja a 4 százalé­kot. A foglalkoztatási gondok kivédésére évről évre külön- programot léptettek életbe, a harmadikat az idén — 30 mil­liárdos nagyságrendben. S még ma is: az ország ex­portja változatlanul nő, a Schil­ling stabil. Az ország deviza- tartaléka háromhavi import teljes fedezetek Az ár azonban, amit ezért fizetni kell - súlyos: a nagy­arányú állami beruházási po­litika, a konjunktúra éveiben vállalt szociális terhek miatt a költségvetés deficitje évről év­re nő - tavaly elérte a kiadá­sok 16 százalékát -, az állam eladósodik. Bár a kormány sze­rint az egy főre eső adósság kisebb, mint az NSZK-ban, Svájcban vagy Japánban és az ország hitelképessége jó, egyre határozottabban jelent­kezik a kérdés: meddig bírja ezt a terhet az állam? 1970-ben 7, tavaly 70 mil­liárd Schilling volt a deficit. Kiszámították, ha ez a folya­mat folytatódik, akkor a költ­ségvetés hiánya 1986-ban el­éri a 135 milliárd schillinget, — s ez a finanszírozhatóság határa. BÁLING JÓZSEF (Következik: 2. Az osztrák út — holnap) Többet, Jobbat! Kedd esti kommentárunk. Megszoktuk már, hogy a Szovjetunióban nagyszabású programok* kidolgozásával isietnek egy-egy különösen je­lentős leiadat végrehajtására. Lehet, hogy Szokatlan a ha­sonlat, mégis "megkockáztatjuk: az elmúlt időben kibon­takozó élelmiszerprogram fontosságában legföljebb a hú­szas években sikerrel megvalósult GOERLO-hoz, a hatal­mas kiterjedésű ország villamosításához hasonlítható. Mi­ről is van szó? Arról, hogy á szovjet mezőgazdaság és élelmiszeripar több szempontból még napjainkban sem fe­lél meg a várakozásnak. A földművelés nem elég haté­kony, pedig mind a lakosság ellátásához, mind az állat- tenyésztés töllenditéséhez a jelenleginél több, jobb minő­ségű termékre van szükség. Arról nem is szólva, hogy a gabonaimport évről évre jelentős mennyiségű devizát köt le. Jurij Andropov a hétfőn Moszkvában rendezett országos mezőgazdasági tanácskozáson részletesen szólt a gondok­ról és a teendőkről. Arról, \hogy nem lehet és nem is szabad minden balsikert a kedvezőtlen időjárás rovására írni. A tartósan jó eredményekhez a jelenleginél átgondol­tabban kell dolgozni. Úgy tűnik - az SZKP főtitkárának elemzéséből is ez derül ki —, hogy 'ezúttal valóságos front- áttörésre készülnek a szovjet mezőgazdaságban. Nem elé­gednek meg a "múltban {gyakori íkifogásokkal: kevés a gép, hiányoznak a szakemberek. Egyrészt: a mezőgazdasági üzemek műszaki ellátottságát tovább javítják, másrészt a rendelkezésre álló gépparkkal is jóval nagyobb termés- eredményeket lehetne elérni. Nagy fontosságot kapott Andropov beszédében az irá­nyításban részt vevők szakismeretének kérdése. Nyomaték­kai szólt a főtitkár a lakosság kisegítő háztáji gazdaságá­ról is. Kifogásolta például, hogy sok falun élő család nem tart semmiféle állatot. Mindent egybevetve: kétségtelenül nagyobb követelmé­nyeket támaszt az élelmiszerprogram megvalósítása a szovjet mezőgazdaság, sőt az egész népgazdaság elé. De egyrészt rendelkezésre állnak a szükséges tartalékok, más­részt a szocialista országok — a többi között hazánk — kedvező tapasztalatai is jó lehetőséget kínálnak. ' GYAPAY DÉNES Hivatalos kampány az NDK ellen Az ürügy: egy véletlen haláleset Igen feszültté váltak a két német állam kapcsolatai az el­múlt 48 órában. A nyugatné­met szélsőjobboldal nyomásá­ra Bonn mind hevesebb tá­madásokat indít a Német De­mokratikus Köztársaság ellen, amelyeknek szemmel látható célja a két német állam kö­zött kialakult jószomszédi vi­szony megrontása. A lavinát a hírhedt Springer- sajtó indította el múlt szom­baton. ürügyül egy, a közel­múltban bekövetkezett sajná­latos haláleset szolgált: április 10-én szívroham következtében elhunyt egy nyugatnémet tran­zitutas a Nyugat-Berlin hatá­rán lévő drevvitzi határátkelő­helynél. A jobboldali lapok „tudósításaikban” öles címek alatt azzal vádaskodtak, hogy az utast „bántalmazták” az NDK határőrei, és ez okozta halálát. A képtelen állításra az ADN hírügynökség még szombaton cáfolatban reagált: közölte, hogy a Springer-sajtó állításai légből kapott hazugságok. Az NDK hatóságai a haláleset kö­rülményeiről nyomban tájékoz­tatták a nyugatnémet felet és a tra n zlt-m e g ál I a p od á sn a k megfelelően — a boncolás után — át is szállították az elhunyt holttestét o Német Szövetségi Köztársaságba. Időközben a kiadott hivata­los nyugatnémet orvosi jelen­tés is megállapította, hogy a tranzitutassal — a 45 éves Ru­PANORÁMA BUDAPEST Jiri Kubka, a Nemzetközi Új­ságírószervezet főtitkára április 18-19-én megbeszéléseket foly­tatott Budapesten a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének vezetőivel. Jiri Kubkát fogadta Lakatos Ernő, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának osztályvezetője. VARSÓ A kormány és a püspöki kar között kedvező, tárgyszerű lég­körben folynak a megbeszélé­sek II. János Pál pápa júniusi látogatásának programjáról, különféle technikai, szervezési ügyekről. Egyelőre azonban nem ismeretes, mikor teszik közzé a végleges, részletes programot — mondotta szokásos keddi nem­dolf Burkerttel - váratlan szív­roham végzett. A kampány időzítése — amely egy héttel o haláleset után vette kezdetét — nem véletle­nül esett egybe Günter Mit- tagnak, az NSZEP Politikai Bi­zottsága tagjának nyugat­németországi látogatásával, hi­szen Mittag tárgyalásai éppen a két német állam kapcsola­tainak — elsősorban gazdasá­gi együttműködésének — fej­lesztését célozták. A Német Demokratikus Köz­társaság kormánya kedden éle­sen tiltakozott a Nyugat-Né- metországban kibontakozott uszító hadjárat ellen. A tilta­kozást — az ADN jelentése sze­rint - Ewald Moldt nagykövet adta át Bonnban, a kancellári hivatalban. Rudolf Burkert halálát „lelki- ismeretlenül ürügyül használ­ják fel, hogy tarthatatlan mó­don meggyanúsítsák az NDK illetékes szerveit: ők idézték elő erőszakosan halálát. Egyes nyugatnémet lapok még attól a szörnyű állítástól sem riadnak vissza, hogy Burkertet megfoj­tották az NDK-ban" — állapí­totta meg a na'gykövet. A hivatalos nyugatnémet szervek az általuk megtűrt uszitó hadjáratot felelőtlenül arra használják fel - mutat ró tiltakozásában az NDK kormá- nya hogy „megszakítsák, il­letve megterheljék a két német állam között zajló megbeszé­léseket". zetközi sajtóértekezletén Jerzy úrban, a kormány szóvivője. Egyéb kérdésekre válaszolva a szóvivő megerősítette, hogy Lech Walesát hétfőn a hatósá­gok feltartóztatták, amikor Gdanskból úton volt Varsó fe­lé. Felmerült a gyanú, hogy Walesa találkozni kíván az il­legális „Szolidaritás” úgyneve­zett ideiglenes koordinációs bi­zottságával, amely tudvalevőleg rendbontásokat, „ellenfelvonu­lásokat” igyekszik szervezni má­jus 1-re. A másik ok, hogy Wa­lesának kihallgatásra meg kel­lett volna jelennie Gdanskban, hogy válaszoljon a volt „Szoli­daritás” ottani vezetőségének, mindeddig tisztázatlan pénz­ügyeivel kapcsolatos kérdések­re. Nincs szó arról, hogy Walesa ne hagyhatná el Gdanskot, a rendőrségnek azonban feladata, hogy megelőzzön bizonyos nem kívánatos eseményeket — mon­dotta úrban.

Next

/
Thumbnails
Contents