Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-20 / 92. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 92. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. április 20., szerda. VÍZGAZDÁLKODÁST (3. old.) a terményszárítás TŰZVÉDELME (4. old.) HALLEVEGÖZTETÉS SZÉLMOTORRAL (5. old.) PÁLYAVÁLASZTÓKÉNT MAR JOBBAN MENT (6. old.) FALUSI „IPARKODÁS” (3. old.) A szakma ~ rangjáért I I Nemrégiben együtt üdültem j 1 egy nagy tervezővállalat vil- I ;* lamosmérnökével. A horgá- s l szással, beszélgetéssel eltol- \ 5 tött órák, félnapok alkalmat f \ adtak sok minden megtárgya- I | lására. | ( Ezenközben említette fris- I sen szerzett barátom, hogy I tréfálkozás közben egyszer | I megkérdezték építészmérnök ) | tervező barátaiktól, tudná- | j nak-e ők is egy olyan épületet í í tervezni, mint mondjuk a köl- j j ni dóm. A válasz: - Ha nagyon ősz- szeszednénk magunkat, tervez- í j ni még csak-csak ... De hon- j I nán vennénk a kőműveseket, | akik föl is építik majd azt? Amikor az egyik nagy me- I gyei építővállalat prominen- I I sének említettem ezt, megerő- j ! sítette, valóban így vgn. Ma- | I |gmi nincs rendjén az építő- I j szakmában - természetesen j j tisztelet a kivételnek. Manapsáa építőipari szak- j j mára legjobb esetben né- | 1 gyes, de inkább hármas bizo- I I nyítvánnyal rendelkező általá- I j nos iskolásokat vesznek föl. I j Kivételek a későbbieket ille- j í tőén, persze adódhatnak, egy | I hármas tanuló gyerekből is | I válhgt felnőtt korára kiváló j j szakmunkás, de a jobb bizo- | 1 nyítvánnyal indulóknál ennek j J lényeaesen nagyobb a való- j | színűsége. Szekszárdon n TOTÉV rövi- j | desen -olyan, főlea felújítási, I i átalakítási munkákba kezd, j t amelyek kvalifikált szakembe- | j reket kívánnak. Talán nehe- I 5 zebb dolguk lesz, mint egy új \ 5 épület kivitelezésénél. Nem I kis gondot jelent ez a válla- | latnak, bízzunk benne, hogy i jól megoldják, de nem lesz I könnyű. Ez az adott helyzet. Tudo- I másul venni kénytelenek va- I gyünk, belenyugodni súlyos 1 hiba lenne. És itt több terű- f i létén kellene, és meagyőző- I désem, lehetne is tenni. Az eavik ilyen terület a pá- | lyára irányítás. A másik egy- j egy szakma valóságos, vagy vélt ranaia, a harmadik a ne­velő, felkészítő munka, hogy a többit ne is soroljam. Vannak úgynevezett diva­tos szakmák. Hadd ne sorol­jam, melyek azok, úgyis tud­juk. De meg lehet és meg kell kérdőielezni époen a legdiva­I tosabb szakmák alkotó tevé­kenységi rangját. Akkor, ami­kor az éoítőipar valóban al- j kot. Űi épületekben éppúgy, ? I mint újjáalakításban. Ha meg mindenképpen a í „rangot” nézzük, emlékez­zünk csak arra, hogy Stann Jakab kőművesmester - igen, nem több, „csak" mester — és emberei emelték ennek a me­gyének a legszebb és az or- száa egyik legszebb középü­letét. az ómegyeházát. Rang ez? Föltétlenül. Nevelő munka, pályairányí­tás? Hiszem hogy lehet itt is javítani a jelenlegi helyzeten. Például azzal, ha tudatosít­juk. egy épület, egy ház nem­csak eayszerűen egymásra ra­kott téglák halmaza, nem- j csak az egymáshoz illesztett ji panelek sora, hanem esztéti­kailag sem közömbös, hogy ■ rpilyen. Ha úgy tetszik, ízlés- formáló hatása és szerepe is van. Ezt tudták a régiek, miért ne tudhatnák a maiak is. L. Gy. Jelződrót mellett készülnek a lyukak, réselővel Locsolás, csirkézés A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése A Magyar Nemzeti Bank ked­den tartotta évi rendes közgyű­lését. Megjelent Kállai Lajos pénzügyminiszter-helyettes, je­len voltak az államnak, mint a részvények tulajdonosának a képviselői, a bank igazgatósá­gának és elnökségének tag­jai a számvizsgálók és a bahk vezető munkatársai. Az 1982. december 31-i mérleget, az 1982. évi eredménykimutatást és az elmúlt üzletévről szóló je­lentést Tímár Mátyás, a bank elnöke terjesztette be. A szám­adások visszatükrözik a nemzet­közi fizetőképességünk megőr­zésére, az egyensúly javítására irányuló erőfeszítéseket. A mérleg aktívái közül az arany-, a valuta- és a deviza- készletek, továbbá a látra szó­ló követelések együttes állo­mánya 1982. december 31-én 26,2 milliárd forinttal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A közép- és hosszú lejáratú ki­helyezések állománya az év fo­lyamán 9,6 milliárd forinttal nőtt, kisebb mértékben, mint az előző esztendőben. Ezen belül a vállalatoknak és a szövetke­zeteknek nyújtott ilyen hitelek állománya - jelezve a felhal­mozás (beruházás, tartós kész­letnövekmény) mérséklésére irányuló szigorúbb hitelezést — 3,8 milliárd forinttal csökkent. A rövid lejáratú kihelyezések 23,7 milliár forinttal, ebből a vállalati hitelek 10,4 milliárd fo­rinttal, az előző évinél kisebb mértékben emelkedtek. A passzívák közül a részvény- tőke változatlanul hatmilliárd forint, a tartalékalap pedig — mivel azt a tavalyi közgyűlés az 1981. évi nyereségből fel­emelte - 1 milliárd forinttal nőtt. A betétek és egyéb köte­lezettségek állománya összes­ségében 24 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A forgalomban levő bankjegyek és érmék állomá­nya december 31-én 87,3 mil­liárd forint volt, hatmilliárd fo­rinttal több, mint egy évvel ko­rábban. A bank 1982. évi nyeresége 7,5 milliárd forint; hárommilli- árd forinttal kevesebb az előző évinél, mivel a bank által fize­tett kamatok nagyobb mérték­ben nőttek a kapott kamatok­nál. A külfödli adósságállomány terhei ugyanis jobban nőttek a belföldi hitelkamatláb összesen négyszázalékos emeléséből származó többletbevételnél. A hitelpolitika a korábbinál szigorúbb hitelfeltételeket írt elő. A beruházási hitelek túl­nyomó része a központilag ki­emelt célokat (exportkapacitá­sok bővítése, hulladék- és má­sodlagos nyersanyaghasznosí­tás, energiaracionalizálás, ide­genforgalom fejlesztése, fo­gyasztási szolgáltatás javítása) szolgálta. A legtöbb hitelt a gép- és a vegyipar, valamint a mezőgaz­daság vette igénybe. A forgó­eszköz-hitelezésen keresztül a bank az ésszerűbb készletgaz­dálkodásra, a nem rubel elszá­molású kintlevőségek gyors be­hajtására ösztönözte a vállala­tokat. Az év első felében ta­pasztalt túlzott felhalmozási tö­rekvések és értékesítési nehéz­ségek szükségessé tették, hogy a bank rövidítse a hitellejára­tokat, kizárja a hitelezésből a termeléssel és értékesítéssel nem indokolható készleteket, a lejárt kintlevőségeket. Népgazdaságunk devizahely­zetére kedvezően hatott a ter­vezettnél jobb külkereskedelmi egyenleg. Ugyanakkor jelentős terheket okozott a magas, csak az év vége felé lassan mérsék­lődő kamatláb. A külföldi hite­lek felvétele nehezebb volt, mint korábban. A bank 1982. augusztusában 260 millió dol­lár, hároméves lejáratú hitelt vett fel az amerikai Manufac- turers Hanover Trust által veze­tett konzorciumtól. A Nemzet­közi Valuta Alap ügyvezetősége által 600 millió dollár összegben jóváhagyott két hitel egy részé­nek igénybevétele is megtör­tént. A számvizsgálók nyilatkozata szerint a bank könyvvitele, év végi mérlege és éves eredmény­kimutatása pontosan és helye­sen tükrözi az aktívákat, a pasz- szívákat, valamint az eredményt és mindenben megfelel a tör­vényes előírásoknak. A közgyű­lés a mérleget, az eredményki­mutatást és az üzletévi jelen­tést egyhangúlag jóváhagyta. Folytatta a madridi Háromhetes szünet után ked­den délben plenáris üléssel foly­tatta munkáját az európai biz­tonság és együttműködés kér­désével foglalkozó találkozó. A konferencia színhelyén minden készen áll a „döntő szakasz­nak” minősített tárgyalássoro­zat felújításához. Az egyetlen hivatalos munka- okmány a semleges és el nem kötelezett országok szünet előtt beterjesztett megújított doku­mentumtervezete. Olyan javas­lat, amely — a részt vevő dele­gációk többségének véleménye szerint — politikai jóakarattal A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására kedden délután a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet küldöttségének élén hi­vatalos, baráti látogatásra ha­zánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke. A delegáció tag­jai: Ahmed Dajani, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának tag­ija, Hani el Hosszan, a PFSZ központi tanácsának, a Fatah Központi Bizottságának tagja, Abu Ala, a PFSZ gazdasági vezetője, Ahmed Abdul Rah- man, a PFSZ egyesített tájé­koztatási osztályának vezetője. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Várkonyi Péter, az munkáját találkozó elvezethet a végső megegyezés­hez. Lényegében ezt az óhajt tük­rözi hat európai semleges or­szág állam-, illetve kormányfő­jének Felipe González spanyol miniszterelnökhöz küldött közös levele, amelyet hétfőn este hoz­tak nyilvánosságra Madridban. „Meggyőződésünk — írják a ve­zető politikusok, hogy elérkezett a döntés órája. Egy olyan ha­tározat késedelem nélküli elfo­gadásának ideje, amely tükrö­zi a részt vevő államok érdekeit. Egy kudarc kedvezőtlenül befo­lyásolná az európai folyamato­kat." MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, Borbánéi János, a Központi Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Karvalics László, Nagy Gá­bor, a Központi Bizottság osz­tályvezető-helyettesei, Garai Róbert külügyminiszter-helyet- tes és Kovács Béla, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának titkára fogadta. Jeten volt Abdallah Hijazi, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet budapesti képviseletének vezetője. Az érkezést követően Várko­nyi Péter és Jasszer Arafat ve­zetésével a magyar és a pa­lesztin tárgyaló csoport meg­kezdte munkáját. Jasszer Arafat Budapestre érkezett hatalmas tábla, a 140 hektár, mégpedig a magasabban húzó­dó rész. A szövetkezet sem járt rosszul a cserével, jobb búza- és takarmánytermő földhöz jutott. A 140 hektáros táblát kellőkép­pen, bőven megtrágyázták és 70 centi mélységig megforgatták a talajt. E terület közelében a Paksi Állami Gazdaság egyik állat- tenyésztő telepe húzódik, ahol bőven van víz, higroglóbusszal, nem okoz majd gondot a szőlő permetezése, ki tudják építeni a vízvezetékrendszert a szőlé­szethez. Minden menetrend szerint történik a telepítésben. G. J. Fotó: Gottvald. Szőlőtelepítés a Csárdahegyen Az elültetett oltvány bőven kap vizet Vizestartályban várakozik az oltvány A Paksi Állami Gazdaság sző­lőt telepít Tengelic határában, fiz úgynevezett Csárda hegyen, két év alatt összesen 140 hektá­ron. A mostani telepítés ennek fele: 35 hektár Merlot és 35 hektár Zweigelt. Alig több, mint két hét alatt megtörténik a nagy munka, már befejezéshez közeledik az ülte­tés. összevonták az erőket, a szőlőtermesztő brigádokat a gazdaság valamennyi szőlésze­téből, Csámpáról, Bikőcsról, Cseresznyésből, Hardról. Benkő Béla, a gazdaság főkertésze el­mondta, miközben jártuk a jó­fekvésű területet, a Csárdahe­gyet, hogy földcsere történt a tengelici Petőfi Termelőszövet­kezettel, hogy egyben legyen a 4.

Next

/
Thumbnails
Contents