Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)
1983-04-17 / 90. szám
a Képújság 1983. április 17. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Szabadság bevonulás előtt Salamon Józsefné Szakályból fordult hozzánk panaszával: „Fiamat február 24-én vitték el sorkatonának, 5 én úgy tudom, hogy a bevonulás előtt az erre az évre járó szabadságot ki kellett volna adnia vállalatának. Ö azt a választ kapti*i a kérdésre, hogy nem jár, csupán két napot tudnak neki igazolni. Fiam 1981. augusztus 8-án állt munkába." A levelet a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyészének, dr. Deák Kontódnak továbbítottuk: „Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezésének 4. paragrafusa szerint: Ha a dolgozó munkaviszonya év közben megszűnt vagy munkaviszonya a szerződéses üzemeltetés miatt szünetel, illetőleg sorkatonai szolgálatra hívták be és a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meq, azt pénzben kell megváltani." A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozónak minden munkaviszonyban töltött napári évben tizenöt munkanap alapszabadság és a munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan — éspedig minden munkaviszonyban töltött három év után egy, de évenként legfeljebb kilenc munkanap - pótszabadság jár. Tanácskérő levele szerint fia 1981. év augusztusában létesített munkaviszonyt és 1983. február 24-én vonult be sorkatonai szolgálatra. Munkaviszonyban töltött idő utáni pótszabadság tehát őt még nem illeti, az egész évre iáró 15 nap alap- szabadságból pedig az arányos rész februárban nyilvánvalóan két nap, ezt pedig a munkáltató biztosította a fia részére. Az évi rendes szabadságából több a fiát nem illette meg." Telefonszámunk: 12-284 Kifizették az inget „Még 1982. XII. 13-ón beadtam a szekszárdi Patyolathoz két inget tisztitásra - kezdte levelét Pelikán Xálmán, Szekszárd, Mikes u. 23-25. szám alatti olvasónk - 1983. január 3-án csak egyet kaptam vissza. Azt mondták, hogy később érdeklődjek. Március 10-én a mosodavezetővel beszéltem telefonon. Ö azt mondta: ha be tudom mutatni az ing vásárlási blokkját, amelyen az ár is rajta van, akkor kifizetik. A kérdésem az. hogy tartozik-e valaki is meaőrizni n blokkot, ha két inget vásárol." Gál Istvónné, a Tolna meqyei Textiltisztító és Ruházati Vállalót igazgatója válaszolt a kérdésre.- Az 1982. december 13-án tisztításra vállalt két ing egyikét visszaszolqáltatni nem tudtuk. az a mosodában elkeveredett. Sainos, ekkora volumenű termelésnél, amely kis tételekből tevődik össze, ilyen óhatatlanul előfordul. Ilyen esetben az a gyakorlat, hogy - a megrendelő türelmét kérve - megkíséreljük az elkeveredett textíliát megkeresni. Ezt ez esetben is megtettük, sajnos, eredménytelenül. A panaszos kártérítési igényét 1983. február 3-ón levélben kérte, majd március 10- én telefonon megkereste a mosodai üzemvezetőt. Akkor a mosodai vezető, hogy reálisan lehessen meghatározni az elhasználódás függvényében a kártérítés mértékét - kérte az ügyféltől a vásárlási blokkot. Arról azonban nem volt szó, hogy ennek hiányában kártérítést nem fizet a vállalat.- A kártérítést azóta rendeztük, a kártalanítás összegét postán elküldtük. Ezúton is elnézést kérünk ügyfelünktől a késedelmes ügyintézésünkért és az ezzel okozott jogos bosszúságért. Mikor államosították...? Termel Sándor, Simontornya, Petőfi u. 4. szám alatti olvasónk a következő kérdést tette fel szerkesztőségünknek: „Mikor jelent meg az a rendelet, amely elrendelte a 10 alkalmazottat foglalkoztató kisüzemek államosítását?" Nem volt könnyű dolga a Tolna megyei Tanács V. B. ipari osztálya vezetőjének, Márkus Istvánnak, amikor választ kértünk tőle. E rendeletek szövege már nem szerepel a hivatalos hatályos jogszabályok gyűjteménye köteteiben. — A tíz főt foglalkoztató üzemek államosítását az 1949. évi 20. számú törvényerejű rendelet „egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről" (1949. XII. 28.) rendelte el. A rendelet végrehajtásáról az 1/1950. (I. 7.) MT számú rendelet „az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló 1949. évi 20. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról" intézkedett, továbbá a 88/1950. (III. 25.) MT számú rendelet „az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló 1949. évi 20. számú törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések kiegészítése." Furcsa eljárás Tóth Sándor és neje, Tolna, Mező u. 13. szám alatti olvasóink nemrég vásároltak egy 4700 forintos gázkályhát. Meg is bánták, mert 1982. szeptember első napjaiban vásárolták a szekszárdi mintaboltban és még 1983. március 3-án sem használhatták. Amikor be akarták köttetni, akkor derült ki, hogy a boltban nem kapták meg egy tartozékát: a huzat- megszakítót. Kérték a boltot, hogy szerezzék be. Azt válaszolták a boltban: feladnak egy levelet a gyárnak az ő nevükre, és kérik a gyárat: az ő költségükre küldjék el. „Nem értettük és nem értjük, hogy miért kell nekünk még egyszer megvenni azt, amit egyszer már kifizettünk és ami a kályha tartozéka. iNem a 168 forintért szólunk, hanem az eljárás miatt Kétszeri levélváltás után most a cégtől várjuk a küldeményt, ráadásul most ezer forinttal olcsóbban vehettük volna meg a kályhát, mert időközben leárazták..." Az ügyet a Tolna megyei Tanáét V. B. kereskedelmi osztálya Wvizsgá'lto és ennek eredményéről Sólyom Zoltán osz- tályvtezető tójé'kozíotito szerkesztőségiünket. — A levélírók gondját megértjük és nagyon isajnólljtuk, hogy a fűtőkészüléket nem ud- ták haszm álini. Intézkedtünk, hogy 0 mintabolt vezetője adjon egy buzótmegs-aikítát. Amennyiben időközben megérkezne a Ibrrvpart Vegyipari Gépgyártól a tartozék, azt is vegyék át és fizessék ki az utánvétet. Intézkedtünk a Nép- boft Vállalatnál, hogy a kifizetett tartozékot vegyék át és természetesen a költségeket térítsék meg. Az ügyet a mintabolton keresztüli kérjük intézni. Ml VÁLASZOLUNK Az atomerőmű biz- tonsági övezetéről sz°l az ip°" minisz- ter 4/1983- (W- 30.) lp. M. számú rende- lete, amelynek hatálya nem csupán az atomerőmű üzemeltetőjére, hanem az atomerőmű biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosára, kezelőjére és használójára, valamint a biztonsági övezeten belüli tevékenységre is kiterjed. Az atomerőmű biztonsági övezetének terjedelme az atomerőmű főépületeitől minden irányban vízszintesen mért legalább három kilométer, valamint annak felszín alatti része és a felette levő légtér. A biztonsági övezetben tilos - többi között — az atomerőműhöz tartozó létesítmények kivételével, az emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló létesítmény (lakó-, üdülőépületek, sportpálya, vásártér, stb.) létesítése, ejtőernyőzés, vitorlázó- repülés, stb. Az atomerőmű biztonsági övezetének középpontjától számított 10 km-en belül a jogszabályban meghatározott létesítményt építeni csak az Energiafelügyelet előzetes hozzájárulásával szabad. A veszélyes hulladékok keletkezésének ellenőrzéséről és azok ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységről szóló jogszabály végrehajtását szabályozza a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 6/1983. (III. 30.) MÉM számú rendelete, amely szerint a vállalat a tevékenysége során keletkezett minden olyan hulladékról, fel nem használt és a továbbiakban fel nem használható nyers- és adalékanyagról, illetve gyártási selejtről, amely a rendelet melléklete alapján nem azonosítható, illetőleg amelyet az nem tartalmaz, minősítést megalapozó vizsgálatot köteles végezni. A veszélyes hulladékot csak az e célra alkalmas berendezésben, a levegőtisztaságvédelmi előírásoknak megfelelően szabad elégetni. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a hulladékégetéssel való ártalmatlanítások környezetszennyező hatását folyamatosan ellenőrizni kell. A hulladékot a vállalat más vállalatnak újrahasznosítására, további tárolásra, illetve ártalmatlanításra átadhatja. A hulladékot azonban csak a környezetvédelmi előírások megtartásával szabad szállítani, s a hulladék tulajdonságait és minőségi jellemzőit az átvevő vállalattal közölni kell. A fenti mindkét jogszabály a Magyar Közlöny 1983. évi 12. számában jelent meg és kihirdetése napján — 1983. március 30-án — hatályba lépett. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 7. számában olvasható a Pénzügyminisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium együttes elvi állásfoglalása a mezőgazdasági nagyüzemek által a háztáji és kisegítő gazdaságokba kihelyezett állatok után fizethető támogatások elszámolásáról. Az állásfoglalás szerint nem részesülhet a nagyüzem a jogszabályban meghatározott felárakban és támogatásokban akkor, ha: „1. a kihelyezett állat a kihelyezéskor és annak egész tartama alatt nincs a tulajdonában, 2. a vásárolt állatot a nagyüzem az azt eladó kistermelőhöz helyezi ki, 3. a nagyüzem a kihelyezést nem kapcsolja össze a kistermelő igénye szerinti keveréktakarmány- ellátással, és állategészségügyi szolgáltatósok nyújtásával, szervezésével, a termeléssel és értékesítéssel kapcsolatos szállítási tevékenységgel vagy ezen szolgáltatások legalább egyikével." Ugyanebben az Értesítőben olvashatják az érdekeltek, hogy a mezőgazdasági termékértékesítési szerződésből származó vitákban melyek az állásfoglalásra jogosult szervek. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet az Ipari Közlöny idei 8. számában megjelent, a döntési jogú igazgató tanácsok feladatköréről és működéséről szóló irányelvekre, melyekből az alábbiakat idézzük: „Fejleszteni kell a vállalatok vezetésében a kollektivitás ér- vényrejuttatását, a döntési és érdekeltségi rendszert abból a célból, hogy a döntések meghozatalában növekedjék az elkülönült szervezettel, termék- struktúrával működő egységek szerepe." DR. DEÁK KONRÁD osztályvezető ügyész A jövő útja: az elektromos képrögzítés A videotechnika hazai terjedése Az utóbb/ néhány évben a videózás lázba hozta a világot. Mi is ez a bűvös szó, hogy videó? Magában foglalja az elektronikus képrögzítést és lejátszást. Az igény a közületi, vállalati, intézményi felhasználókon kívül egyre inkább jelentkezik a háztartásokban is. Napjainkban egyre nő azoknak a családoknak a száma, amelyeknek „házimozi"-juk van. E képmagnetofon-tulajdonosok- nak lehetőségük van a televíziós műsorok közvetlen rögzítésére és lejátszására. A SIKER TITKA Egy új technika megszületése ritkán fut be olyan.fényes karriert, mint az elektronikus képrögzítés. Joggal vetődik fel a kérdés: Mi e nagy siker titka? A válasz: a felhasználhatóság sokrétűsége, a kényelmes, könyven kezelhető tárolási lehetőség, a már meglévő, nagy értéket képviselő 16 mm és 35 mm,"e.s f'lroek videokazettára való átírása, a televízióhoz csatlakozása, amely egyben a „házimozi" szerepét is betöltheti. Alkalmas kiállítások, bemutatók, nagy nemzetközi vásárok korszerű információcseréjére, és már nem nélkülözhető sokáig a hazai szórakoztatás, az oktatás, a közművelődés, a szabad idő kulturális kelléktárából sem. AZ ELSŐ KÉPMAGNETOFONTÓL A „HAZIMOZr-IG Amikor a videotechnika napjainkban tapasztalható széles körű alkalmazásáról és gyors terjedéséről beszélünk, nem feledkezhetünk meg a kezdetekről sem. Több éves kutatómunka után 1956. április 14-én mutatta be az Ampex cég a világon először tv-technikában használatos képmagnót és még ebben az évben képmagnetofonra rögzített műsort sugárzott a CBS Televízió. Az elektronika rohamos fejlődése lehetővé tette, hogy a magnók méreteit csökkentsék, illetve kezelését egyszerűsítsék, így rövid időn belül különösebb műszaki ismeretek nélkül is elsajátítható a kezelésük. így születtek meg az 1970-es évek elején a házi használatú videomagnók. Gyártásukban három nagy világcég vezeti a piacot: a Sony, a JVC és Európában a Grundig. A képmagnók típusai eltérnek egymástól: szalagsebesség, szalagszélesség és norma szerint (PAL, SECAM, NTSC). Hátrányuk, hogy a három rendszer nem kompatibilis. Csak azon a típusú magnón játszható le a szalag, amilyen típusú a kazetta. Ezért a nagy cégek a múlt évben megállapodtak abban, hogy szabványosított képmagnetofonokat fejlesztenek ki, melyek megjelenése a 80-as évek második felében várható. A házi használatú képmagnetofonok megjelenésekor a gyártók sem gondolták, hogy ilyen rövid időn belül ekkora kereslet mutatkozik irántuk. Néhány számadat ennek érzékeltetésére: Az egész világon 1975-ben néhány százezer képmagnót üzemeltettek, 1978-ban közel hétmillió képmagnót tartottak számon, 1980 végén a háztartásokban már csaknem 8 millió képmagnetofont regisztráltak. 1982- ben már egy év alatt 8,5 millió készüléket értékesítettek. A termelés felfutása folytatódik, és azt tervezik, hogy 1983-ban 14—15 millió, 1984-ben pedig már 20 millió képmagnó kerül le a futószalagról. A szakértők szerint a 80-as évek végén az USA-ban minden második családnak lesz „mini mozija". Hazánkban pillanatnyilag — a szabványosított képmagnetofonok megjelenéséig — a világszerte elterjedt három rendszer mindegyike megtalálható. Több intézmény, így az OMFB, az Országos Oktatástechnikai Központ, a Műegyetem tanulmányt készített e rendszerek különböző célú (oktatás, szórakoztatás, kutatás) elterjesztésére. Ami a hazai beszerzést illeti, csupán arról számolhatunk be, hogy napjainkban még csak a Bizományi Áruház Vállalat boltjaiban, illetve az OFOTÉRT-üzletekben vásárolhatók képmagnetofonok. EGYIK LEGJELENTŐSEBB VIDEOBÁZISUNK: A PANNÓNIA FILMSTÚDIÓ Hazánkban már több szervezet, illetve vállalat foglalkozik videoműsorok készítésével. A legtöbb videó-megrendelést a Pannoni Filmstúdió készíti. E stúdió képes tv-ben is sugározható programok készítésére. A Pannónia Filmstúdió nevének említésére elsősorban a magyar rajzfilmek címei, jelenetei idéződnek fel. Nem kevés azonban azoknak a száma sem, akik ma hazánkban a videotechnikát is velük azonosítják, s ez nem véletlen. Az elektronikus képrögzítés világsikere a Pannónia Filmstúdiót is arra késztette, hogy telkészüljön az új technika adta lehetőségek kihasználására. A felkészülés eredményeképpen a Filmstúdió a világon ma ismert és beszerezhető legkorszerűbb technikával is rendelkezik: HITACHI kézi- és műtermi képfelvevő kamerákkal, az ehhez csatlakozó korszerű AMPEX képmagnókkal, montírozó és kiegészítő berendezésekkel. Mellettük olyan további kép-, hang- és világítástechnikai berendezések állnak rendelkezésre, melyek segítségével a legmodernebb trükkök es elektronikai hatások alkalmazhatók. Mindezek lehetőséget biztosítanak önálló videoműsorok magas színvonalú, művészi megvalósításához. A különböző intézmények és vállalatok leggyakrabban alkalmazott képmagnótípusai közül a videó-műterem BETAMAX, VHS és GRUNDIG 2000 típusú képmagnókkal rendelkezik. De vajon milyen út vezetett e jelentős képmagnó-bázis kialakulásához? Melyek voltak a fejlődés legfontosabb állomásai? Szekeres Bélával, a Pannónia Filmstúdió videó-műtermének helyettes vezetőjével folytatott beszélgetés alapján az alábbi kép rajzolódik ki. A Pannónia Filmstúdió vezetése öt évvel ezelőtt úgy határozott, hogy megkezdi a videó-technika meghonosítását a stúdióban. Először kísérleti jelleggel próbálgatták HOTas Készül a videofelvétel Budapesten, a Hotel iPentáról ezt, a számukra akkor még ismeretlen technikát, keresték a felhasználás lehetőségeit. Az alapvető fordulatot az 1981-es év hozta. Ekkor született meg ugyanis az a döntés, hogy a hitel igénybevételével megteremtik a korszerű videotechnikai bázis alapjait. A Művelődési Minisztérium jelentős anyagi hozzájárulással lehetővé tette, hogy felépüljön egy épület, melyben műterem és gyártással kapcsolatos más helyiség lesz. Az új videó-centrum várhatóan májusra készül el. A legújabb tervek között pedig a műsoros videokazetták gyártása is szerepel. MÉRŐ ÉVA
