Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

1983. április 16. Sarlós István beszéde a Marx-konferencián Gordon McLennan-nek, Nagy- Britannia Kommunista Pártja főttikárának beszédével folyta­tódott pénteken délelőtt Berlin­ben a Marx Károly nemzetközi tudományos konferencia. Hangsúlyozta, hogy a brit testvérpárt céljának tekinti a szocializmus felépítését, még­pedig olyan formában, amely szavatolja az egyéni szabadsá­got, pártok pluralitását, a szak- szervezetek függetlenségét és az emberi szabadságjogokat. A Marx Károly nemzetközi tudományos konferencia péntek délelőtti ülésen ezt követően a magyar küldöttség vezetője, Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, mi­niszterelnök-helyettes szólalt fel. Sarlós István emlékeztetett arra, hogy a magyarországi szo­cialista munkásmozgalom kez­dettől fogva szerves része volt a nemzetközi proletáriótus Marx és Engels vezette mozgalmának. Az Igazak Szövetségének és a Kommunisták Szövetségének magyar tagjai is voltak és ma­Magyar katolikus főpapok római látogatása Dr. Lékai László bíboros, esz­tergomi érsek, a magyar római katolikus püspöki kar elnöke a püspöki kar több tagjának kí­séretében április 11-15. között hivatalos látogatáson Rómában tartózkodott. A bíborost és kí­séretét II. János Pál pápa ma­gánkihallgatáson fogadta. Novemberben SPD-kongresszns, A Német Szociáldemokrata Párt előreláthatóan 1983. no­vemberében tartja meg rendkí­vüli kongresszusát, amelyen dönteni fog az amerikai raké- ták NSZK-beli telepítésével kapcsolatos végleges álláspont­járól - jelentette be Hans- Jochen Vogel, az SPD parla­menti frakciójának elnöke a Hamburger Abendblatt szom­bati számának adott nyilatko­zatában. gyár volt Frankel Leó, a párizsi kommün egyik vezetője is, akit Marx és Engels nagyra becsült és barátjává fogadott. Az MSZMP büszkén vallja magát marxista-leninista párt­nak. Az 1956-os ellenforrada­lom után ezen az eszmei ala­pon volt képes megújulni és ki­dolgozni a szocializmus alapel­veiben és alapvonásaiban ma is érvényes stratégiáját. A törté­nelem megtanított minket arra, hogy a pártnak el kell határol­nia magát mind a dogmatikus megmerevedéstől, mind pedig a marxizmus—leninizmus tanítá­sainak különböző eszmei ala­pokról történő revíziójától — mondotta a magyar küldött. Az „ellentábor” ideológusai és politikusai kezdettől fogva megkísérelték és megkísérlik el­hallgatni, megcáfolni, eltorzíta­ni, az élő mozgalomtól elválasz­tani, vagy esetleg éppen kisajá­títani a marxi eszméket. És — amióta csak léteznek a szocia­lista országok — arról beszél­nek, hogy a marxi szocializmus érvényét veszítette, eltorzult, hogy a szocialista társadalmi rendszer olyan válságba került, amelyből nincs többé kiút. A mozgalom ennek ellenére léte­zik, a világ minden részében elterjedt és elnyerte az embe­rek százmillióinak bizalmát. A mozgalom elleni tájnadá- sok folyamatosak és mindany- nyiszor megerősödnek, amikor a szocialista fejlődésben való­ban felmerülnek nehézségek. Nos, Marx sohasem Idealizálta a jövőt és az élő mozgalmat. Nemcsak tudta, hogy lehetsé­gesek a mozgalomban rendkí­vül nehéz periódusok, de át is élt közülük néhányat. Nehéz és hosszú történelmi harcra számí­tott. Nem tűzött ki határidőket és egyszer s mindenkorra ér­vényes kritériumokat az új tár­sadalom számára. Tudta, hogy a szocializmus társadalmát a jövő nemzedékei fogják megte­remteni új feltételek és új vi­szonyok között - mondotta Sar­lós István. A KGST élelmiszeripari gépgyártása Pénteken befejeződött a KGST gépipari állandó bizott­ság élelmiszergépgyártási szek­ciójának Kecskeméten megtar­tott 25. ülése. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, az NDK, Romá­nia és a Szovjetunió, továbbá Jugoszlávia képviselői megvitat­ták az élelmiszeripari gépek műszaki fejlesztésének helyze­tét, az együttműködés meg­gyorsításának lehetőségeit. Ér­tékelték a korábban megkötött gyártásszakosítási egyezmények végrehajtását. Különösen nagy figyelemmel foglalkoztak a tő­kés importból származó gépek és alkatrészek saját gyártmány­nyal történő helyettesítésének lehetőségeivel. A tanácskozás befejeztével egyezményt írtak alá az élelmiszergépipari gé­pek, alkatrészek és részegysé­gek gyártásának szakosításá­ról. Angolai politikus washingtoni tárgyalása Manuel Duarte Rodriques angolai belügyminiszterrel tár­gyalt csütörtökön Washington­ban George Bush, az Egyesült Államok alelnöke. A találkozó fő témája a namíbiai kérdés volt. Ezt megelőzően az ango­lai kormány magas rangú kép­viselője szerdán Shultz ameri­kai külügyminiszterrel találko­zott, <3e erről a megbeszélésről is csak csütörtökön adtak Jurt. Fehér házi forrásét Szerint az eszmí-'j^érex nem vezettek az álláspontok közeledéséhez, mert az Egyesült Államok a kubai csapatok Angolából való visszahívását előfeltételnek te­kinti Namíbia függetlensége megadásához, vagyis lényegé­ben a dél-afrikai rezsim állás­pontját fogadja el ebben a kér­désben. Angola továbbra is érdekelt a Dél-Afrikával való tárgyalá­sokban, de soha nem fog elfo­gadni olyan békét, amely nem vezet igazságos rendezéshez Namíbiában - jelentette ki Ro­berto de Almeida, az angolai MPLA — Munkapárt Politikai Bizottságának póttagja. Bejrutban a hadsereg lebontotta Hasszer szobrát az izraeli—libanoni egyezmény- tervezetről folytatott megbeszé­lést Jeruzsálemben Begin mi­niszterelnökkel, Samir külügy- és Arensz hadügyminiszterrel. A damaszkuszi sajtó szoros összefüggést lát a Reagan-terv megmentésére irányuló ameri­kai diplomáciai erőfeszítések és a kelet-libanoni fronton észlelt izraeli támadási előkészületek között. Az al-Baath című lap azzal vádolja az Egyesüli -'Ál­lamokat b©§íy"erőszakhoz folya- 'mödva próbálja keresztül vinni kozel-keleti terveit. A Tisrin rámutat, hogy Izrael olyan időpontban fokozza kato­nai provokációit a Libanonban állomásozó szíriai csapatokkal szemben, amikor az Egyesült Ál­lamok és az arab reakció nö­vekvő nyomásnak és fenyege­tésnek veti alá a Palesztinái Felszabadítási Szervezetet avé­gett, hogy járuljon hozzá a Reagan-terv elfogadásához, ad­jon felhatalmazást Jordániá­nak a paleszain nép képvisele­tére. A libanoni hadsereg kivezé­nyelt egységei péntekre virradó éjszaka lebontották és eltávo­lították talapzatáról a néhai egyiptomi elnök, Gamal Abdel Nasszer egyik nyugat-bejrúti szobrát. „Nasszert betiltották Libanonban” — állapította meg az asz-Szafir című haladó új­ság. Helyszíni tudósítók szerint 15 -20 halottja és sebesültje volt annak a rakétatámadásnak, amelyet Tyrtől délre hajtottak végre csütörtök este. Izraelbe^ egy katona halálát és.-iéttő measeJhesü lését ismerték el. A megszálló hadsereg megtáma­dott autóbusza teljesen meg­semmisült. Pénteken ismét nagyszámú izraeli harci repülőgép folyta­tott tartós felderítő tevékeny­séget Libanon légterében. Az előző napi berepülésekben, füstbombák bevetésével, hang- robbanásokkal kísért szimulált légitámadásokon legalább öt­ven vadászbombázó vett részt. Közben Philip Habib ameri­kai elnöki megbízott pénteken A japánok hadserege Önvédelmi erők, de... Nakaszone Jaszuhiro, Japán miniszterelnöke a közelmúltban cáfolta azokat a Tokióban el­terjedt értesüléseket, hogy á kormány a kötelező katonai szolgálat bevezetésére készül. — Japánnak erre jelenleg nincs szüksége - mondta, majd hoz­záfűzte: az alkotmány amúgy is tiltaná e lépést. A szigetország­ban egyébként a második vi­lágháború után törölték el az általános hadkötelezettséget. Emlékezetes, hogy az egykor félelmetes japán hadsereget a háborúban elszenvedett vere­ség után leszerelték és felosz­latták. Hogy mekkora volt ez a hadsereg, arról pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de megközelítőleg egybehangzóak az egykori statisztikák, amelyek szerint létszáma „fénykorában" megközelítette a hárommilliót. Egyedül a szárazföldi erők több, mint 200 hadosztállyal rendel­keztek, a légierő több mint 6000 repülőgéppel, s a haditengeré­szet csak repülőgép-anyahajá­ból tizennyolccal, továbbá 120 tengeralattjáróval, 130 torpedó­rombolóval, 50 cirkálóval és egyéb hadihajókkal. S mind­emellett ott volt még 2 milliót meghaladó tartalékos. A második világháború után gorú politikai, gazdasági és katonai ellenőrzés évei követ­keztek. Az 1974-ben elfogadott alkotmány szerint pedig Japán örökre lemondott arról, hogy nemzetközi viszályok rendezésé­hez katonai erőt alkalmazzon, s ebből a célból haderőt tartson fenn. Az alaptörvény tehát nem ismeri el a hadviselés jogát. A japán—amerikai kapcsola­tok változásának fényében a koreai háború kitörése után Japán a belső rend fenntartásá­ra hivatott, 75 ezer fős, úgyne­vezett tartplék rendőri erőt ál­líthatott fel. 1952-ben a San Francisco-i különbéke-szerződés aláírása után létszámát 110 ezerre növelték, s „biztonsági erők” névre keresztelték át. 1954-ben azután a parlament kimondta: az alkotmánnyal összeegyeztethető, ha Japán az önvédelemhez szükséges, mini­mális hadipotenciált tart fenn. S így lettek a biztonsági erők­ből önvédelmi erők, kezdetben 130 ezer fővel. S az 1983-as képlet: az önvé­delmi erők állománya 270 ezer fő. A szárazföldi erők létszáma 180 ezer, a haditengerészeté 44 ezer,, a légierőé pedig 46 ezer. A szárazföldi csapatoknál a hadosztályok száma tizenhá­rom, a légierő mintegy 400 har­ci géppel rendelkezik, a hadi­tengerészetnek repülőgép-anya- hajója nincs. Ezzel összefüggés­ben érdemes egy pillantást vet­ni a szomszédos Dél-Korea had­seregére. A szárazföldi állo­mány ott 520 ezer. a haditenge­részet 49 ezer, míg a légierő 33 ezer. S ott van még csaknem 3 millió tartalékos. Köztudomású, hogy Japán egyre többet költ katonai cé­lokra, a szigetország az elmúlt tíz év alatt hétszeresére növelte katonai kiadásait, s rendkívül ütőképes hadsereget épített ki. Az 1983-as pénzügyi évre szóló költségvetési előirányzat 210 milliárd dollár, ebből katonai kiadásokra 11,48 milliárd dol­lárt irányoztak elő, azaz az össz­kiadásoknak mintegy 5,5 száza­lékát. A tavalyi katonai célú rá­fordításokhoz képest ez 6,5 szá­zalékot, azaz 700 millió dolláros növekedést jelent. A mostani összeg a bruttó nemzeti termék — japán számítás szerint — 0,98 százalékát teszi ki. Ez rekord­nak számít. S következzék ismét a 3él-koreai összehasonlítás: a szöuli rezsim 1982-ben a költ­ségvetési kiadások 33 százalé­kát fordította katonai célokra. Körülbelül kétmilliárd dollárt. A számok és az összehasonlí­tások tehát felettébb viszonyla­gosak, mindazonáltal katonai szakértők azon a véleményen vannak: a japán haderő lét­száma „szerény" ugyan, felsze­reltsége viszont az ázsiai tér­ség Kína utáni legütőképesebb hadseregévé teszi. S a folya­matban lévő, az 1983—87-es idő­szakra szóló középtávú haderő­fejlesztési program - erre már korábban, külön több, mint 20 milliárd dollárt irányoztak elő - sikeres megvalósításával a világ „elit-hadseregeinek” sorába ke­rülhet. A 'gazdasági és techno­lógiai bázjs a haderő tovább­fejlesztéséhez, egyebek között a fegyvergyártás kiszélesítéséhez szinte korlátlan lehetőségeket kínál. S ha ehhez még hozzá­számítjuk az állandó amerikai nyomást, illetőleg a jelenlegi hivatalos japán „alkalmazko­dást”, a japán fegyverkezéssel kapcsolatos aggodalmak már kevésbé tűnnek túlzottnak. PIETSCH LAJOS Gyakoriak a tüntetések a fegyverkezési tervek és különösen az amerikai atomfegyverek bevitele ellen. Hatalmas tömeg til­takozott a nukleáris fegyverekkel felszerelt Midway repülőgép- anyahajó látogatása ellen is. (Archív felvétel.) Illyés Gyula 1902-1983 Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy április 15-én hosszú be­tegség után, életének 81. évében elhunyt népünk, nemzetünk nagy fia, Illyés Gyula, háromszoros Kossuth-díjas író. Elhunytával pótolhatatlan veszteség érte a magyar kultúrát. Temetéséről később történik intézkedés. HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANACSA MŰVELŐDÉSI MINISZTÉRIUM MAGYAR ÍRÓK SZÖVETSÉGE Illyés Gyula 1902. november 2-án született a Tolna megyei Rácegres-pusz- tán. 1916-tól Bu­dapesten tanult. Fiatalon kapcso­latba került a baloldali diák- mozgalommal: rendszeresen el­járt a Galilei kör üléseire, 1919- ben a szocialista diákok egyesüle­tébe. A Tanács- köztársaság leve­rése után, elkö­telezett politikai tevékenysége miatt üldözték, emiatt 1920-ban el kellett hagynia az országot. Bécsben, Berlin­ben, majd Pá­rizsban, a francia szabad mun- káskásmozgalom és a nemzet­közi avantgarde központjában töltött öt évet. Első versei — melyek a szürrealizmus hatását mutatják - itt jelennek meg emigráns magyar lapokban. Ha­zatérte után kezdetben Kassák Lajos köréhez tartozott, de ver­seire hamarosan felfigyelt a Nyugat is. 1928-tól a falyÓJrsi munkatársa. Eredeti, s már ek­kor kiforrott költészetének leg­főbb vonása a néppel, a sze­gényparasztság sorsával, s a hazai tájjal való szoros együvé tartozás érzése. E korszakának csúcsa A három öreg, Ifjúság, Hősökről beszélek cimű költe­ményei. A harmincas évekbeli költészetével és prózájával az ekkor szerveződő népi írók moz­galmának egyik elindítója és kiemelkedő alakja. 1936-ban je­lent meg korszakos jelentőségű műve, a Puszták népe. Babits halálától az ország német meg­szállásáig a Nyugat örökébe lé­pett Magyar Csillag című folyó­iratot szerkesztette. 1937-ben Nagy Lajossal részt vett a szovjet írók I. kongresszusán. Szerepet vállalt a márciusi Front szellemi előkészítésében és meg­szervezésében is. A felszabadulás után a Nem­zeti Parasztpárt egyik vezetője volt, s egy ideig országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Művészetét ek­kor a bizakodó hangnem jellem­zi, de megjelenik a belső küzdel­met is kifejező f/'- lozófikusabb, drámai mondani­való. Érdeklődése ezekben az évek­ben fordult a drámairás felé. írói tevékenysé­gének közép­pontjában a kö­zelmúlt és a je­lenkor kérdései álltak, s e gon­dolatot olyan al­kotások fémje­lezték, mint Az ozorai példa, a Fáklyaláng, s a Dózsa György. Műfordítóként is a legkiválóbbak közé tartozott. A francia költőket a legmaga­sabb színvonalon tolmácsolta. Egész életében az elkötelezett humanista irodalom híve volt. Sokszínű közéleti tevékenysége elválaszthatatlanul összeforrt művészi pályájával. Egy ideig részt vett a Magyar írók Szövet­sége elnökségének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az Országos Béketanácsnak a munkájában, valamint egyik alelnöke volt a Magyar és a Nemzetközi Pen Klubnak. Művészetét számos magyar és külföldi kitüntetéssel ismerték el. Háromszor kapta meg a Kos- suth-dijat, legutóbb 1970-ben. A Magyar Népköztársaság babér- koszorúval ékesített Zászlórend­jét 75., rubinokkal ékesített Zászlórendjét pedig 1982-ben, 80. születésnapja alkalmából nyújtották át számára. Munkás­ságáért megkapta a belgiumi költészeti biennalén a költészet nemzetközi nagydijat, és 1978- ban a francia költészet nagydi­ját: a Barátság-dijat, 1970-ben Herder-dijjal, 1981-ben Mon- dello-díjjal tüntették ki. PANORÁMA BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait II. Margit ki­rálynő születésnapja, Dánia nemzeti ünnepe alkalmából. * Április 14—15-én látogatást tett Budapesten Jindrich Reho- rek, a csehszlovák külügymi­niszter első helyettese. Megbe­szélést folytatott Nagy János külügyminisztériumi államtitkár­ral és Roska István külügymi­niszter-helyettessel a nemzet­közi helyzet, valamint a ma­gyar-csehszlovák kapcsolatolc időszerű kérdéseiről. A cseh­szlovák külügyminiszter első he­lyettesét fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. SZOLNOK Méhes Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, ipa­ri miniszter pénteken Szolnok megyébe látogatott. Felkereste a Papíripari Vállalat szolnoki gyárát. A tájékoztatót követő gyárlátogatáson Méhes Lajos megtekintette az új üzemcsar­nokban folyó munkálatokat. Programja városnézéssel foly­tatódott, majd Szolnok me­gye iparvállalatainak vezetőivel találkozott. KUVAIT A nyolc öböl menti ország miniszterei pénteken lefújták értekezletüket, amelyet a Per­zsa-öböl vizét elborító olajfolt felszámolásának megvitatására hívtak össze. A szerda óta tar­tó konzultációk után sem tudtak olyan megállapodást elérni, amely elfogadható lett volna mind Irak, mind-Irán számára. Az olajszennyeződés a Perzsa­öböl több mint kétharmadát borította már el. SZÓFIA Todor Zsivkov, a Bolgár Ál­lamtanács elnöke meghívására baráti látogatásra Szófiába ér­kezett Jasszer Arafat, a PFSZ vb-elnöke. RÓMA A hetvenes évek hírhedt olasz terrorszervezete, az „El­ső vonal” befejezettnek nyilvá­nította fegyveres harcát. Paolo Zambianchi, a szervezet egyik vezetője Bojognában, a csoport elleni per szünetében, újság­írók előtt kijelentette: „Nem ér­dekel bennünket a tömegek számára haszontalan harc”. Az „Első vonal” gyilkosságsoroza­tát 1976 áprilisában kezdte el, és száznál több merényletet hajtott végre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents