Tolna Megyei Népújság, 1983. április (33. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-16 / 89. szám

1983. április 16. KÉPÚJSÁG 3 Határozat a XII. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól (Folytatás a 2. oldalról) ségének hatására fejlődött né­pünk szocialista tudata. A propaganda segítette a szocialista építés kérdéseinek megértését és megoldását. A tájékoztatás eredményesen hoz­zájárult a közéleti aktivitás fo­kozódásához. Javult az iskolai és iskolán kívüli nevelés, okta­tás. A közművelődésben na­gyobb figyelmet kapott a gaz­dasági, műszaki ismeretek ter­jesztése. Felélénkült a szakem­bereket tömörítő szövetségek, egyesületek tevékenysége. A különböző művészeti ágakban az elmúlt években is születtek értékes, humanista szellemű, a béke, a szocializmus mellett ki­álló alkotások. A Központi Bizottság az ered­ményeket elismerve megállapít­ja, hogy a párt ideológiai tevé­kenysége, agitációs és propa­gandamunkája nem tudott elég gyorsan és rugalmasan alkal­mazkodni a nehezebb, bonyo­lultabb feltételekhez. A kutatás és a gyakorlat, az elmélet és a propaganda közötti kapcsolat nem kielégítő. Az új kérdések­re ideológiai síkon nem mindig tudtunk elég gyorsan és meg­felelően válaszolni, pedig ezt az elméleti munka és a szocia­lista építés gyakorlata egyaránt megköveteli. Az eszmei munka megjavítását sürgeti az is, hoav nemzetközi méretekben éleződik a két világrendszer, a szocializ­mus és a kaoitalizmus közötti ideológiai, politikai harc. Gyakoribbá váltak a pesszi-. mista, a tóvlatvesztést tükröző megnyilatkozások. A kö: adat­ban a szocializmusról torz és téves nézetek is ielentkeznek, és tovább élnek elvont, illuzó­rikus felfogások is. Nem tudato­sultak eléaaé a rendszerünkre iellemző jelentős szocialista ér­tékek. Nem kaptak kellő magya­rázatot a szocializmus építésé­nek ellentmondásai és a felol­dásukra tett erőfeszítések. A társadalmi qyakorlat konf­liktusai felélénkítették a tovább­haladásunk irónvával. útiával, konkrét meaoldásaival kapcso­latos vitákat, különösen eayes értelmiséai körökben. Ezek a viták többnyire konstruktív, a kétséakívül meglevő qvenaesé- gek és hibák mielőbbi leküzdé­sét seaítő szándékból fakadnak, de esetenként meqnvilvánul bennük társadalmi helyzetünk és feladataink mea nem érté­se. társadalmunk valódi problé­máinak eavoldolú. torz beállí­tása. Tapasztalható konzerva­tivizmus, a megszokotthoz való raaaszkodás. s az úi megoldá­sokkal szembeni bizalmatlansáq is. Helvenként felerősödtek fe­lelőtlen, zavaros, az orszán reá­lis helvzetével n°m számoló fel­fogások. ellenzékieskedő, vala­mint ellenzéki, sőt ellenséges nézetek. Az utóbbi időben társadal­munk eaves réteaeiben újra­éledtek és felélénkültek nacio­nalista nézetek. Ezek naqvmér- tékben az öröklött burzsoá na­cionalizmusból táplálkoznak, amelv ellen a maavar kommu­nisták mindia következetesen harcoltak. A felszabadulás előt­ti időkben a burzsoá naciona­lizmus nagv károkat okozott ha­zánknak, Kelet-Európa népei­nek. s nemegyszer súlyos tra­gédiákhoz vezetett. Az imperia­lizmus tudatosan, s napiaink- ban erőteljesebben szítja a na­cionalista érzelmeket, hoqy éket verjen a szocialista orszá­gok közé, gyengítse egységün­ket. Pártunk, kormányunk a leg­határozottabban elítéli a bur­zsoá nacionalizmus minden megnyilvánulását, mert ezek ma is súlyos károkat okozhat­nak népünknek. Nemzetünk fel- emelkedését, hazánk és népünk érdekeit, a Kelet-Európábán oly bonyolult nemzetiségi kér­dés igazságos és tartós megol­dását csak a szocialista társa­dalom fejlődése biztosíthatja. Ezért a burzsoá nacionalizmus­sal szembeszegezzük szocialista hazafiságunkat és internacio­nalizmusunkat. Politikánkban természetesen ötvöződik nemze­ti önbecsülésünk más népek tiszteletével, nemzeti érdekeink szolgálata a népek közötti ba­rátság és szolidaritás ápolásá­val. Az ideológiai és a kulturális irányító munka, az. aggitáció és propaganda középpontjába a valóság hiteles feltárását, a párt eszmei befolyásának erősí­tését, szélesítését, politikánk meggyőző képviseletét, a szo­cializmus történelmi küldetésé­be vetett bizalom szilárdítását, a szocialista hazafiaság és in­ternacionalizmus eszméjének terjesztését kell állítani. Na­gyobb figyelmet kell fordítani történelmünk, szocialista vívmá­nyaink bemutatására, a nemze­ti érzés, a reális nemzeti önis­meret fejlesztésére. Társadalmi feladataink meg­oldása szükségessé teszi a párt ideológiai tevékenységének erősítését. Határozottan és rendszeresen ki kell fejteni né­zeteinket a társadalmat, a gaz­dasági helyzetünket és a táv­latainkat érintő legfontosabb kérdésekben. El kell végezni a felszabadulás óta megtett tör­ténelmi útunk tapasztalatainak átfogó elméleti, ideológiai fel­dolgozását, és gondoskodni kell a tanulságok továbbadásáról. A haladó emberiség ebben az évben emlékezik meg Marx Károly születésének 165. és ha- tótór.ak 100. évfordulóiéról. Tu­dományos világnézet nk meg­alapítójának eszméi rr.a is ele­ven erővel hatnak. ghatáro- zóan befolyásolják a világ fej­lődését. Marx Károly tanításai testet öltenek a létező szocia1 lizmus vívmányaiban, a nem­zetközi munkásmozgalom és a nemzeti felszabadító mozgalom harcában. A marxi életmű fel­becsülhetetlen értékű segítsé­get ad a szocialista építőmun­kához, és pártunk elméleti, po­litikai tevékenységének szilárd alapja. A párt tevékenységének egyik legfontosabb területe az esz­mei, politikai nevelőmunka. Az agitáció és a propaganda szól­jon.nagyobb meggyőző erővel a szocialista rendszer alapvető és időtálló értékeiről, a munka társadalmi szerepéről, a szocia­lista demokráciáról, a létbiz­tonságról. Az új társadalom lét­rejöttének feszültségeit, ellent­mondásait sem elhallgatva ad­jon reális képet a szocializmus­ról. Mutassa be hitelesen ko­runk kapitalizmusát, a tőkés társadalom feloldhatatlan bel­ső ellentmondásait, az imperia­lizmus törekvéseit. Tudatosítsa, hogy a szocializmus a lehetősé­gek tekintetében minden más társadalmi rendszernél többet nyújt, de a lehetőségek csakis céltudatos cselekvés révén vál­hatnak valósággá. A párt politikájának terjeszté­sében, a szocialista közgondol­kodás erősítésében különleges felelősség hárul a sajtóra, a rádióra, a televízióra, a napi politikai tájékoztatás és a köz­vélemény-formálás leghatáso­sabb eszközeire. Javítani kell a tömegtájékoztatást, különös gondot fordítva a világnézeti megalapozottságra és a szak­mai, politikai színvonal emelé­sére. Növelni kell a szerkesztő­ségek, intézmények felelőssé­gét, tevékenységük tartalmáért. Az oktatásban és a képzés­ben ma elhatározott lépéseink döntően kihatnak jövőnkre. Ezért népünk művelődési szín? vonalának emelése össztársa­dalmi, nemzeti ügyünk. A rövid- és hosszú távú feladatok meg­oldása ezen a területen széles körű összefogást, hatékonyabb irányító munkát követel. Foly- tanunk kell az oktatás tartalmi korszerűsítését. Az iskolának és az ifjúsággal foglalkozó vala­mennyi intézménynek, szerve­zetnek közös feladata a fiata­lok világnézeti-politikai neve­lése, szocializmust építő társa­dalmunkba való zavartalan be­illeszkedésének segítése. Meg kell gyorsítani a felsőoktatás korszerűsítésére irányuló hatá­rozatok végrehajtását. Kiindulva az általános és a szakmai műveltség gyarapítá­sának jelentőségéből, a sza­bad idő kulturált eltöltésének növekvő társadalmi fontosságá­ból, nagy figyelmet szükséges fordítani a közművelődés tar­talmi, szemléleti megújítására. Nem engedhetünk teret az ál­talános műveltséget, a kultúrát, a művészetet lebecsülő néze­teknek. A művészeti életben erősíte­ni kell a párt eszmei orientáló szerepét, és támogatni kell a társadalmi haladást szolgáló, realista szellemű alkotások lét­rejöttét, javítani kell a művé­szet és a társadalom kapcsola­tát. Művészetpolitikai elveink­kel összhangban, az alkotómű­helyek önállóságát erősítve lé­nyeges változást kell elérni fe­lelősségük növelésében. Fokoz­ni kell a marxista kritika sze­repét. Jövőnk megalapozásában nö­vekszik a tudomány szerepe. A Központi Bizottság nagyra érté­keli a tudomány hozzájárulását jelenlegi és távlati feladataink megoldásához, és segíti fejlő­dését. Szükségesnek tartja, hogy a tudományos kutatás összpon­tosítsa figyelmét az ország előtt álló legfontosabb feladatokra, segítse a társadalmi igények kielégítését. Tudománypolitikai elveinket követve fokozottan tá­mogatni kell mind a távlati cé­lokat megalapozó, mind a gya­korlat mai igényeit szolgáló természet- és társadalomtudo­mányi kutatásokat, s a kutatá­sok eredményeinek felelős al­kalmazását. Sürgető feladat a kutatás, a műszaki fejlesztés, a termelés és az értékesítés ma még többnyire elkülönült tenni­valóinak összekapcsolása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. Jobban kell tá­maszkodni a tudomány ered­ményeire a társadalmi-politikai döntések előkészítésében. VI. A párt A Magyar Szocialistö~Mü".-- káspárt a kongresrr.usi határo­zatok szellemében irányítja és szervezi a szocialista építőmun­kát, betölti vezető szerepét, egy­sége, és kapcsolata a tömegek­kel jó. Fejlődött a pártélet, ér­vényesülnek a lenini normák. A pártszervezetek eredményes munkát végeztek a XII. kong­resszus határozatainak végre­hajtó sában. A párt szervezetileg is erősö­dött. Taglétszáma 852 ezer, mintegy 40 ezerrel több, mint a kongresszus idején volt. A párt­tagság politikai, szákmai és ál­talános műveltsége gyarapo­dott, szociális összetétele lénye­gesen nem változott. Eredeti foglalkozás szerint a párttag­ságnak csaknem háromnegye­de, jelenlegi foglalkozás sze­rint pedig több mint fele mun­kás és szövetkezeti paraszt. A pártépítő munka továbbra is gyenge a fiatalok közt és egyes értelmiségi rétegekben. A párttagok túlnyomó többsé­ge aktív, kötelességeit teljesí­ti. A pártfegyelem egészében megfelelő. Az építőmunka foko­zódó nehézségei a pártban is tükröződnek, a bonyolultabb helyzetben nehezebb a tisztán­látás. A növekvő problémák, s az új követelmények miatt ese­tenként a párt soraiban is ta­pasztalható bizonytalanság. Társadalmunkat foglalkoztató egyes kérdések megítélésében gyengült a párt egysége, a pártfegyelem, egyes pártta­gok nem állnak ki határozot­tan a párt politikája mellett. A pártszervek és -szervezetek eredményes erőfeszítéseket tet­tek irányító, ellenőrző tevékeny­ségük, munkamódszerük fejlesz­tésére. A pártmunkát azonban még mindig sok formális és bü­rokratikus vonás terheli. A kádermunkában, a káder- utánpótlás nevelésében az egyes területeken tapasztalható előrehaladás ellenére jelentős az elmaradás, nem kielégítő a nyíltság,' a deffra^Lgtizmus, kárt okoz a szubjektivizmus. A párt eredményes tevékeny­ségének alapvető feltétele a párt eszmei-politikai, szervezeti és cselekvési egységének erő­sítése. A kommunisták követke­zetesen álljanak ki a pórt po­litikája mellett, s a maxizmus- leninizmus .szellemében kezde­ményezzék az új kérdések fel­tárását és megválaszolását. El­vi alapon lépjenek fel a téves nézetekkel szemben. Mindenki számára világossá kell tenni, hogy mire törekszik a párt, mit helyesel, és mit ellenez. Erősí­teni kell a kommunisták vita­készségét, s javítani a párt- szervezetek ehhez is nélkülöz­hetetlen tájékoztatását. Minden segítő kritikát, alkotó gondola­tot figyelembe kell venni, de vitázni kell az irreális, téves el­képzelésekkel, nézetekkel. Csak­is ez adhat szilárd alapot az egyes területeken tapasztalható hibás gyakorlat korrekciójához, a téves nézetek leküzdéséhez, a párt iránti bizalom elmélyíté­séhez, a kommunisták tekinté­lyének növekedéséhez. A párt vezető szerepének el­engedhetetlen feltétele a de­mokratikus centralizmus elvé­nek érvényesülése a párt belső életében. Ez biztosítja pártunk harcképességét, ütőképességét. Továbbra is a párton belüli sza­bad vita hívei vagyunk. A veze­tő testületekben - a Központi Bizottságtól az alapszerveze­tekig - a nézetek szembesítésé­vel formálódik a párt politikája. A testületekben folyó vitáknak azonban állásfoglalás kialakí­tásával kell végződniök, amelyet az elfogadást követően a testü­let tagjainak kötelezően képvi­selniük kell. A Központi Bizott­ság szükségesnek tartja az utób­bi időben e téren tapasztalha­tó lazaságok megszüntetését, a pártélet szabályainak követke­zetes betartását, a fegyelem megszilárdítását minden szin­ten. A pártéletben alapvető fon­tosságú a lenini elvek érvénye­sítése, a pártfórumok demokra­tizmusának erősítése, a pártsze­rű kritika szélesebb körű kibon­takoztatása, a párttagság jo­gainak érvényesítése. A párt­fórumokon, taggyűléseken több közérdekű és a tagságot érdek­lő kérdést kell napirendre tűz­ni. A pártmunka tartalmának és formáinak megújítása megköve­teli a párt politikájának önál­lóbb, kezdeményezőbb megva­lósítását. A párt életében nagy szere­pe van az alapszervezetekben uralkodó légkörnek, a kommu­nista nevelőmunkának. Elen­gedhetetlen, hogy a kommunis­tákat a helytállás, a szerény, fenyelmezett magatartás jelle­mezze. Az alapszervezetek, a kommunista közösségek határo­zottabban lépjenek fel a párt­tagság kis részének pártszerűt- lenségével, egoizmusával, erköl­csi normáinkba ütköző maga­tartásával szemben. Tekintet nélkül a beosztásra, mindenki­től határozottan meg kell kö­vetelni a szocialista normák be­tartását. A párt politikájának alakí­tásában és valóra váltásában a párt szervezeteinek és tagjai­nak elsőrendű feladatuk, hogy a pártonkívüli tömegeket folya­matosan bevonják a közös gon­dolkodásba, igényeljék és ve­gyék figyelembe a dolgozók vé- ..jeményét, erősítsék a közös cse fekvés-.alapját. A pártszerveze­tek és a kommuíiisinkfofáítsS--1 nak nagyobb figyelmet a töme­gek közötti aktív politizálásra, a mindennapos személyes meg­győzésre. A hatékonyabb pártirányítás­hoz nélkülözhetetlen, hogy a kádermunka mindenütt a párt- szervezetek kiemelt feladata le­gyen. Az elvszerűen végzett ká­dermunkáért fokozni kell a ve­zető testületek és a párt-, ál­lami, gazdasági vezetők fele­lősségét. Kapjanak nagyobb támogatást a felelősen kezde­ményező, az újat felkaroló, a rendet, a fegyelmet megköve­telő vezetők. Erőteljes harcot kell folytatni a szubjektivizmus ellen, és növelni kell a dolgo­zók részvételét a vezetők meg­ítélésében. A társadalom érde­keinek megfelelően, káderpoli­tikai elveink figyelembevételé­vel határozottabban, idejében keli lebonyolítani a kádercseré­ket. Fontos, hogy a káderek megítélésének alapja egyértel­műbben a végzett munka ered­ménye és a magatartás legyen, A vezető tisztségekbe olyan rátermett kádereket — köztük nagyobb számban fiatalokat — kell állítani, akik elkötelezett­jei a nép ügyének, feladatuk ellátásához magas fokú szak­mai ismeretekkel rendelkeznek, kezdeményezően, lendületesen dolgoznak, megfelelő az irányí­tóképességük, értik, képviselik és végrehajtják a párt politiká­ját, s a szocialista erkölcs nor­mái szerint élnek és dolgoznak. Bevált gyakorlatunk szerint, pártfunkciók kivételével minden tisztséget pártonkívüli is betölt- het, ha a követelményeknek megfelel. Gyorsítani és szerve­zettebbé kell tenni a káderután­pótlás nevolé¥éti"7níS?ffír.TT85£n is segíteni kell, hog/ mindenki lehetőséget kapjon ki lességei kibontakoztatására. VII. A párt nemzetközi tevékenysége A Magyar Szocialista Mun­káspárt nemzetközi tevékenysé­gével az elmúlt években is ar­ra törekedett, hogy hozzájárul­jon a kommunista és munkás­pártok összefogásának, a moz­galom nemzetközi akcióképes­ségének erősítéséhez. Megkü­lönböztetett figyelmet fordított a Szovjetunió kommunista Párt­jához fűződő hagyományosan jó kapcsolatok fejlesztésére. Tovább bővítette kétoldalú kapcsolatait a szocialista, a tő­kés és a fejlődő országok kom­munista és munkáspártjaival, nagy fontosságot tulajdonított az őszinte véleménycseréknek, a testvérpártok tapasztalatai megismerésének. Részt vett a közös akciókban, a nemzetközi tanácskozások munkájában, és kezdeményezően lépett fel a vitás kérdések tisztázását szol­gáló elméleti tanácskozások, kötetlen találkozók megtartá­sáért. Pártunk tevékenysége a jövő­ben is arra irányul, hogy elő­mozdítsa a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom be­folyásának növekedését, a pár­tok közös fellépését a legfon­tosabb problémák megoldása, mindenekelőtt a világ békéjé­nek megőrzése érdekében. A mozgalom egységének fontossá­gát, a marxizmus—leninizmus tisztaságának védelmét, a pro­letár internacionalizmus köve­telményeit, valamint az alkotó útkeresés jogosságát és szük­ségességét egyaránt szem előtt tartva vesz részt a vitás kérdések tisztázásában. Az elv­társi vita folytatásával egyide­jűleg az érintkezés fenntartásá­ra, a kapcsolatok és a kölcsö­nös szolidaritás erősítésére tö­rekszik azokkal a pártokkal is, amelyeknek nézetei egyes kér­désekben eltérést mutatnak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a XII. kongresszus ha­tározatainak megfelelően erő­síti kapcsolatait a nemzeti fel­szabadító mozgalmakkal, a fej­lődő országok nemzeti demok­ratikus pártjaival. Az ideoló­giai nézetkülönbségek ellenére nagy figyelmet fordít a kapcso­latok szélesítésére a szocialista, szociáldemokrata pártokkal, amit a feszültebb nemzetközi helyzetben különösen fontossá tesz az enyhülés eredményei­nek védelme. A Központi Bizottság megál­lapította: az elmúlt három év­ben végzett munka tapasztala­tai egyértelműen tanúsítják, hogy a kongresszusi határoza­tok következetes végrehajtásá­val szilárdabb alapot teremt­hetünk távlati céljaink elérésé­hez. Pártunk politikájára, né­pünk összefogására, a szocialis­ta rendszer megújuló képessé­gére építve megoldjuk az előt­tünk álló bonyolult feladatokat, megvalósítjuk a XII. kongresz- szus határozatait, és előbbre jutunk a szocializmus építésé­nek útján.

Next

/
Thumbnails
Contents