Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-12 / 60. szám

1983. március 12. KÉPÚJSÁG 3 Életműve kiállta a történelem minden viharát Marx Károly-emlékünnepséf az oktatási igazgatóságon HÉTRŐL HÍRRŐL Ezen oi héten az átlagosnál, több alkalom- mail olvashattak .küldöttig yűlésekiröl, közgyűlé­seikről, melyeket aiz ipari iszövetkezetekíbem, ál­talános fogyasztási és értékesítő szövetkeze­tekben tartottak. Száhnot adtaik az elmúlt év­ben végzett munkáiról, félelőseo döntöttek ailapvető kérdéselkbemi, s most kapták meg a kitüntetést és a pénzjutalmat azok, akik évek óta szorgalmasan, kitartóan dofgoznaik, s munkájuk része a szövetkezetek eredményé­nek. Munka és pénz A mesterembereket összefogó ipari szövet­kezetek, s a> kiterjedt munkát, tevékenységet végző általános fogyasztási szövetkezeték je­lentőségé közismert. Hogy valamennyiűk közül csak egyet említsünk: a Tolna; megyei Szolgál­tató Ipari Szövetkezetben 675 szövetkezeti dol­gozó tevékenykedik, s százötven kilenc üzlet­ben. dolgoznak. Például fodrászok és borbé­lyok, akik egyáltalán nem panaszkodnak arra, hogy napközben malmozással töltik az időt. Hogy csaik mást ne mondják, a szekszárdi központi fodráiszüzletben előfordult, ho'gy a délelőttös műszak 11 órakor már nem foga­dott vendéget, ment annyian vártak a- sorukra. Igaz lehet az, amit ennék ai szövetkezetnek az elnöke egy alkalommal mondott, amikor az áremelések kapcsán megkérdeztem: vajon nem jön vissza: a hajcsawarólk divatja: „Amíg női hiúság létezik, a fodrászok és- kozmetiku­sok nem maradinak munka mélküt." Jól g a zd alkodnak szövetkezetei ník, hisz aihogy a tudósító sokban, olvashatjuk, számottevően nő az egy főre jutó termelési érték., a dolgo­zók megelégedésére emelkednek a bérek. Az értelmes munkalehetőség, a biztonságos anya­gi háttér, a jó kereseti lehetőség a; biztosítéka annak, hogy az ilyen szövetkezetéknél nem lesznek lét szám gondok, s nem hagyják ott a jobb megélhetés imialtt a mu nka helyűiket azok, akik különben, szeretik a szakmájukat, s kön.y- nyedén, minden különösebb megerőltetés nél­kül végezték azt évéken., évtizedeken át. HÉTRE HÍRRE Közgyűlés Tamásiban, a Kop-Kánál Nátha A héten egyire több olyan emberrel talál­koztunk, aki nem látott a1 náthától, köhögött, trüsszögött és örült, hogy él. 'Eddig 10 800 megbetegedést jelentetteik be, a, 'legtöbbet a paksi járásból. Én, magam is túlestem az egé­szen, mondhatom, az ellenségemnek sem ki­válnom. Ami meg, a körzeti orvosi rendelőben van, egyenesen kibírhatatlan; állóhely is alig akad. Körzetemben egyetlen nap 80 beteget látott el ai körorvos, hogy ezit hogyan bírta tü­relemmel, figyelemmel, — úgy, hogy közben a szakorvosi rendelőbe beutaltak részére árkus papírokat kellett kitöltenie, s kódszámokat ke­resgélnie —, számomra rejtély. Illetőleg még­sem az: aki így végzi a1 dolgát, az elhivatott­ságból teszi. Mert példáiul, arra is volt ideje, hogy Ikondoleáiljon egy idős, előző nap meg­özvegyült néninek, s kedves, szép szavaikkal vigasztalja. Az influenzajárvány miatt termé­szetesen, megyénkben, 'is elrendelték a láto­gatóisi tilalmat a, kánhóz'dkban, a' szociális és a gyermekotthonokban. Erdőn, mezőn llyeékor, pláne ha napsütéses, száraz az idő, az erdő — ahogy mondani szokás — fejsze- csapástáli, és fűrészzúgástól hangos. A héten megismerkedhettek olvasóink az erdőmunkák­Zöldségből, gyümölcsből van bőven kai, az erdőben, élő emberék gondjával, örö­mével. Mindehhez csak annyit, hogy aggregá­tor ide, benzinmotor oda, bizony azok, akik az erdőben élnék, meglehetősen, nehezen, jut­nak be, különösen, kemény teleken, a városba, faluba — mondjuk orvoshoz. S különösein ott, ahol pici gyerek van,, vagy nagybeteg, ez a fajta elzárt sóig igen négy hátrány. iMa imár nem gyakorlat, de régebben úgy tartotta az erdészetilka, hagy a fához csak ak­kor lehet nyúlni, ha nincs lombjai Ma nyáron sem áll meg az élet, illétőlegi ai munkai az er­dőben, mint ahogy a földeken sem tavasszal, miikor nyílnak az ibolyák, ,s a „földműves jó­kedvű munkához lát". Ezen a héten a megye áiaimi gazdaságai­ban, mezőgazdasági szövetkezeteiben munká­ba, álltaik a télen megjavított erdő- és munka­gépék. A legtöbb helyen az őszi szántás utón most tavasszal tárcsázták a földet, készítették elő a' talajt a vetéshez, Lassan a tavaszi veté­sek ideje is elérkezik, a magtáraikban fémzá­rolt zsákokban tárolják a jó minőségű vetőma­got. Sőt, van, amit már ki is bontottak: tegnap, pénteken ai ibö,leskei Rákóczi Tsz-ben meg­kezdték a zöldborsó vetésiét, összesen százkét hektáron vetik el a debreceni sötétzöld borsó magját. 'Reméljük, ai tavalyihoz hasonlóan ked­vező időjárás lesz idén is, s lesz bőven min­denből. Igazán, nem pamaszkbdhatunk: az üz­letben elfogadható áron lelhet kapni salátát, van primőr uborka, gomba;, s a' napokban megjélertt a; zöldhagyma; is. Borok, kertbarátok Csaknem mindéin héten adunk hírt arról, hogy hová menték, mit csináltak, milyen elő­adásokat halilgiaittak még a kertbairátkörök tag­jai: Az első ilyen klubok, ha nem csali az em­lékezetem, 5—6 éve alakultak, s főként az volt a céljuk, hogy a legfrissebb eredményekkel ismertessék meg azokat, akik szívesebben töl­tik keritjükbeni, télküikőn a szabad időt, mint bárhol másutt. A program évről évre bővült, sorra rendezték a1 Ikiáiillíltálsokalt, s a területi, az országos kiállító sokról hozták a díjakat. Munkához látnák a téli elméleti tudnivalók elsajátítása után ők is, de mielőtt még kézbe fognák az ásót, kapáit, gereiblyét, megkóstol­ják a tavalyi, mostanira már szépen beérett bo­rokat. Mert ez isi, akár csak a kemény fizikai munkai, része ai kertészkedés őrömének. DVM Borkóstolás a decsi kertbarátkörben Költségtérítés az olajról széntüzelésre áttérő bérlőknek iPiéntekein délután — Marx Ká­roly há lá ló maik százodiilk évfor­dulója oilkiall máiból — ünnepi megemlékezést tartottak a1 me­gyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. Hornyaik László igozígiató megnyitó szlaVal után d.r. Gyurkovias bajos tfanlszlékve- zető mondott ünnepi emiiékbe- szédet. íE napoklbün szerte a világon a haliadé gondolkodású em'be- Pelk tíz- és százmilliói emlékez­nék korunk széltemótliá,sóinak, a proletár osztállyhárc tudományos elmélete egyiik megalkotója, Karl H ehniridh Marx életére, mu nikásságá na , szü lété síének 165. és halálának 100. évfor­dulójára — kezdte 'besziédét dr. Gyuirkovics iLaijas. Ezután családi környezetéről, gyeréklkóráról szólt. Apljáröl, aki kora és városa átlagon felüli kiemelkedő allbkljO volt. Jólle­het bigott családiból szármázott, Imiégiis 'befogadta a fle I Világa- sodáls eszméit Kari Iránt ndgy gyengédségét tanúsított és egjész életében szívén viselte Iszélllémii fejlődésiét. A fiú már gimináZiuirrti tainullmáinylaii során megérezte a porosz reakció szellemiét és egy életre meg- gyűllölt minden realkidiát A glilmlnázlüm elvégzéseikor írt zá- irádolgoZatólbain már arról! be- iszlél;, hogy olyan foglalkozást kell választónlila, ami az embe­riség érdekeit szolgálja. Egyetemi tanulmányai alatt nagy hévvel és energiával veti bele mágót az ismereteik meg­szerzésébe, rengeteget olvas, különösen a történelem köré­ből. Apja figyelmeztetése elle­nére nem 'kUmiélli erejét, számos olyan előadást hiallgdt, amely iszájmára nem is Volna kötelező. Egyre inkább a tiiloizióia és a törféiniélem felié fordul;, a filo­zófia doktoraként fejezi be az egyetemet és kőiben megis­merkedik Feue'Hbach materializ­musával. Újságíró, a Rlhei-niiisdhe Zei­tung munkatársa, majd szer­kesztője,, hatására' a lap a raj- mali nágyburzsoázia szácsöVé- Iből egyre knlkólbb a forraddlmi demokratáik szócsövévé vá Iliik. Rengeteg áilklket ír, de meg­jelennék nagyobb lélegzetű ta- miúlimiáinyaii iis, amelyeklben egy- íre inkább felfedezhető a radi­kális zálládás. 'MegíiiSmerlkedlik a koimimuinista eszmékkel, halma- iroslan felis meri, eime eszmék és Oz európai országokban kíiibon- falkOizó pirollletáir fömeglhlarc kö­zötti meglbonthlaitatllan össze­függést iis. Ezék az eszmék azonban — akkori íonmáijiulklblain — nem aIktallmiasOlk a gyakorlati 'meg Valósításira. Oilklkleliíbén ráta- ipint a lényegre, a magántulaj­donra, a magántulajdon érde­keit védő és a nép érdekéit tá­madó általmhlatalom szoros kap­csolatára. Kénytelen elhagyni Poroszor­szágot és Párizsba költözik, a Világ tudományos és kulturális élete akkori központjába. Itt ke­rül kapcsolatba, személyes iis- Imeretséglbe több kispolgári szo­cialistával, hosszán tartó heves viltálklbbin fejti ki materiálísta és kommulrtisfa nézetéit, 'köziben haltattan erővel veti belé ma­gát a tudományos kutatásba, szákit időt gazdaságtan! Isme­retek megszerzlésére Is. '1®44-[ben találkozik Engiels- Szeli, éltetrte szálló barátság álló­ikul ki köztük, számos közös és Igen 'fontos elméleti munka megalkotói lesznék. Eljutnak hamarosan a proletariátus for­radalmi szervezetei megterem­tése szükségességének felisme­réséhez. Belépnek az IgOzak Szövetségébe, amely - hatá­sukra — a 'Kommunistáik Szö­vetségévé váilk. Marx ékkor már Londonban él. Ügy döntenék, hogy kiáltvány formájában köz­ük gondolataikat, ennek ered­ménye a Kommunista Párt Ki­áltványa dímű munkai, amely a tudományos kommunizmus él- mélteténék első összefoglaló do­kumentuma és egyben Mar­inaik, az ideológusnak és farra­diaiimáirnalk teljes érett kommu­nistává válláisámáinialk állomása. A Kiá ltvány idejlére tökéletes­sé vált dliialéktilkuis materialista szemléletük eredményéként má­ig is megdönthetetlen bizton­sággal elemzik korákat, amely­ben élnék és harcolnak. E tu­dományos korelteimziés, a kor- társalkOt meghaladó elméleti felkészültség birto'káíbam nagy biztonsággal vonják lé követ­keztetéseiket és vázolják fel mliinden utópiától mentesen a proletár osztóiyharc törvényeit és végeredményét, a kommuniz­must. Az osztóiyiharc — állapít­ják meg - olyan fokot ért el, amelyben a kliZsákmányolt és elnyomott osztály, a proletariá­tus nem szialbódlíthlatja fel ma­gát anélküli, hogy egyszer _ s imiodenikona meg ne szabad ít- ®a az egész tá rsadal mát a ki- zsálklmáinyolálsitól, az elnyomás­tól. Ehhez elsősorban osztállyá, önálló, önmagáért való osztálly- lyá 'kell szerveznie önmagát, önálló politikai párttal kell rendelkeznie. Az elmélet úgy válik anyagi erővé, ha megra­gadja a tömegeket, almit a párton keresztüli láttak megva­lósíthatónak. A tudományos kommunizmus — a marxizmus - megragadta a tömegéket és ainylagli erővé vált, jelentős része volt és van ab­ban, ami ma az emlberek száz- (miHiáit mozglatjia, hosszú ideje meghatározó erőként működik a világ történelmiét formáló erők között. IHOztaférve Kölnibe megindít­ják az Új Rajnai Újságot, amely az 1848-laS 'fürrödlalmak szócsö­ve, szerkesztőslége a tartomá­nyi mozgalmaik központjává vá­lik. 'Ekkor kezdi meg Marx élet­művének, a Tőikének előmunká­latait is. Londonba költözve aiktív szer­vezője oz I. Intermbeiónálló meg- allalkítósánlaik, majd szervezi és támogatja a világ első pirole- táirlforradalmáinalk, a Párizsi Komimünnek nyújtott nemzetkö­zi támogatást, Irányítja, Vezeti a 'koimlmlüinárok megmentését, köztük Éráinkéi Leóiét iS. Aktív ideológia i hardban számolja fel a kispolgári szocialista Irányzatokat az Interniacionálé- Iban, csupán tagja az Inteirnia - Honáié Főlanóasánalk, de gya­korlatilag széllémli és politikai vezére. A Párizsi Komimünt követő forradálmli apály idején levelez, szervez, Vitatkozik, segíti az ön­álló pártok megteremtéslét, köz­ben egy percig sem szűnik tu- doimáinyosí alkotó munkája,, amélyre mliindVégíig .jellemző a konkrét, objektív klérdléstelkre adott tudományos váltasz, amelyben a fiatalkori Miairx tu­lajdonságai, a gyors helyzetfel­ismerés, a ineagálliólkőszs'ég nagyszerűen érvényesül. 'Emellett osztályrésze a nyo­mor, a nélkülözés, az üldözött- ség, a kitaszítottság. Mindez azonban nem gátol­ja abban, hogy olyan életművet alkosson, amely kiállta a tör­ténelem miniden viihorát, köve­tőinek alkotó alkalmazása ered­ményeként már a Világ törté­nelmiéből 'kitörölhetetlen reali­tássá vált. Már barátja sírjánál arról beszélt Engels, hogy MOrx tu­dományos felfedezéseit — a materialista törté ne I emfelfog á st és a polgári társadalom sajá­tos mozgáísitörvéinyeliinék feltá­rását — csak akkor méltányol­hatjuk helyesen, ha megértjük, Ihogy Marx a tudományban tör­ténelmet mozgató erőt látott, hogy ő maga mlnidenéktelőtt for­radalmár volt. Életművét azóta már számo­sain megkérdőjelezték, elavult­nak, 'idejétmúltnak tartották. Éppen Lenin példája bizonyítja e nézeték tamthlatattainságát. A marxizmus mlaiiiságát éppen az a szemléletmód adja, amellyel IMairx kora kérdéseire megadta a választ. Ö, az általa létre­hozott tudományt soha nem te­kintette dogmának1, höném a forratítallmi cselekvés vezérfona­lának, ez a niaigy történelmi örökségünk, amellyel napja­inkban iS élni kell. Mindennapi kötelességé nk Marx újra- és új'ratanulfmányo- zálsü és alkotó alkalma záSía. hisz szelleme tényleg anyagi erővé vált. Ez az anyagi erő vezette Lenint éis az orosz mun­kásosztályt 1917 őszén a nagy tett Végiréhojtáisáira, e szellem hatotta ál: a két háború közötti fo rrjadlaillmli munkásmozgalmat, amlinék hatására a szociíalliz- mus túlnőtt egy ország keretein és Világrendszerré vált, ma az emberi társadé lom fejlődésének döntő tényezője. Marx szelle­mi és gyakorlati hagyatékának alkotó, mindennapi alkalmazá­sa halála után száz évvtel egy VilágrendiszeHben ölt testet. Ez beszédesen példázza a tanítás mindent elsöprő igazát De a marxii hagyaték maiisáigát pél­dázza korunk nemzeti felszaba­dító mozgalmainak ereje, az imperializmus 'klasszikus gyar­mati rendszerének teljés szét­esése, a volt gyarmati és függő országaik népeinek íftarcn az önálfilóságért, a társadalmi ha­ladásért, a szodtallZmuslért. A Világ miaii bonyolult folyamatai­ban csak az ő segítségével tu­dunk tökéletesein eligazodni. A proletariátus osztáiyérdtelkeiinek, a szocialiZmuS Világméretű győ­zelme megValáslítálsáiért folyó harcunk a Marx által kimuta­tott osztáiyhOrc-e'llmélet alapján folyik és nlíraCs az az erő a vi­lágon, amely e szellem terje­désének és győzelmének útját tudná állni. * Ezután a páirtiiskola hallga­tóinak egy csoportja sdijtószé- me'IVé nyékét olvasott fel Marx Károly halálának száz évvel ez­előtti világ Visszhangjából, majd az Imtennadionálé hangijaival befejeződött az ünnepség. Az ország energiagazdálko­dási programja szerint a ház­tartási olajkályhákat fokozato­san felváltják az olcsóbb és gazdaságosabb energiával működő berendezésekkel. A ta­nácsi bérlakások korszerűsíté­sével összefüggésben több mint egy évtizeddel ezelőtt megje­lent jogszabályok még csak a gáz- és elektromos fűtőkészü­lékek szerelését ismerték el olyan korszerűsítésnek, amely­nek költségeihez a bérbeadó hozzájárul, illetve beszámítja a lakbérbe. E lehetőséggel élve főként az elavult széntüzelésű kályhákat váltották fel moder­nebb berendezésekkel. Közis­merten ismét előtérbe került a szén gazdaságos eltüzelése kedvező hatásfokú kályhákkal. Ennek ösztönzésére a Pénzügy­minisztérium az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal egyetértésben most arról intéz­kedett, hogy mind az elhasz­nálódott, mind a még üzem­képes olajkályhát széntüzelésű kályhával felváltó bérlő költsé­geinek 50 százalékát egy ősz- szegben térítse meg a bérbe­adó, tehát az ingatlankezelő vállalat. Az új intézkedés a ki­hirdetéssel hatályba lépett. Dr. Gyurkoivcs Lajos emlékbeszédét tartja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents