Tolna Megyei Népújság, 1983. március (33. évfolyam, 50-76. szám)

1983-03-08 / 56. szám

1983. március 8. Képújság 3 Közelképek (V.) Savanya Géza, Szekszárd Mfért ne lehetne egyszer for­dítva, a nőnapon beszélgetni egy férfival arról, hogyan él, rnint hóroimgyerékes aipa? Savanya Géza, a Pannónia Sörgyár szekszárdi palackozó­üzemében az üzemvezető mű­szaki helyettese. — Kezdjük a, vallatást a szo­kásos kérdéssel, miiért vállaltak három gyereket? — Nem vállaltuk, eleve így indult a házasságiunk, illetve már előtte megbeszéltük, hogy legalább három gyerekünk lesz.' — Mik az apai feladatai, nem általában, hanem mindennap? — Én viszem és hozom őket ■reggel, meg este iskolába, il­letve óvodáiba. — Mennyi idősek a gyere­kek ? — A legnagyobb nyolcéves, a középső hét, a kislány június­ban lesz ötéves. Meissze lakunk a munkahelvünktől, az újváros­ban, a KISZ-lházak egyikében, ha sikerül, akikor együtt indu­lunk el reggel és este együtt is megyünk haza. — Ki osztja be a pénzt? — Közösén. — Ki mit csllnál otthon a ház­tartásban? — Ez változó. Általában a fe­leségem főz1, a takarításba, mosásba már be tudok segíte­ni. A mosás most máir köny- nyebb, egy éve Van automata mosógépünk, azelőtt, hogy úgy mondjam,, még a mosás is gond volt; — Mit szólnak a kollégái ah­hoz, hogy háromgyerekes apa, akiinek családi feladatai is vannak? — Semmit, tudomásul veszik. — Érdekes, a nők ezt minden rendű és rangú miunklalhélyen részletesen megibeszélilk. — Néhia előfordul, hogy a gyereket orvosihoz kell vinni, akikor tudják hova megyek, de egyébként ilyesmi nem is ke­rül szóba, — ön szerint ebben a kor­osztályban természetes ez a m unkámeg ó sztás ? Nekem így természetes — Változó, függ mindkét fél­től, hogyan alakítják az életü­ket. Nekem ez így természetes. 'Előfordulhat, hagy fiatal háza­sok másként élnék és az idő­sebbék között is van munka­megosztás. Szerintem a feleség- nők, a nőnek ugyanolyan jogai vaanbk, miiint a férfinák, tehát ő is tanulhat, szórakozhat, pi­henhet. — Gyerekkorában a szüleinél is így látta? — Édesanyáim háztartásbeli, és hármam vagyonik testvénék, nem volt arra szükség, hogy édesapáim segítsen. — Ki dolgozik többet otthon? — Nem tudom, ezten még so­ha nem gondbllkodtam. — Feleslége a Vöröskereszt megyei titikárb, akiinek a mun­kaideje nem imftndig reggél nyolctól délután négyig tart, akadnak esti és Hét végi elfog­laltságai is. — Meg lehet szervezni, hogy valamelyiklünk mindig ráérjen elmenni a gyerekekért, vagy be­vásárol ni. Csak az akoz gondot, ha véletlenül „összefutnak a dolgok” és mindkettőnknek akad munkaidő utáni elfoglblt- ságb. — Szórakozás? — Kevés idő jut ró, szinte semmi. Évente kétszer -három­szor eljutunk zenés, táncos ren­dezvényre. Ami biztosan nem mórod ki, az a szilveszter. Mo­ziba akikor mégyünk, ha a film a gyerekeket is érdekelheti. Sajnos, nincs állandó társasá­gunk, erről már beszélgettünk a felesegiemimel, legfeljebb a szó mlsz é dainklka I tál ál.ko zu n k néha. Nem Is annyiita időhiány milatt, hanem azért, mert nem tudjuk megoldani a gyerekek felügyeletét. A 'nagymamák sajnos nem Tolna megyében élnek. Arnig a gyerekek kicsik voltak, a betegségék sok gon­dot okoztak. Próbálkoztunk pót­mamával is, de arra az egyi­künk fizetése ráiment volna. Az­tán úgy oldottuk meg, hogy né­ha félnaponként váltottuk egy­mást otthon. — Gsaládii terveik? — Ha lehetséges, még nem néztünk utána a feltételeknek, szeretnénk építkezni, kicsit szű­kösen vagyunk. Jobb lenne a gyerekeknek is, ha közelebb lennénk ,a város központijához. — Ha valaki teljesítené, mi lennie a nőnapi hámom kíván­ságé? — ... iFogbkmam Sincs, erre nem tudóik válaszolni. — A nők többsége a kérdésre biztosan azt mondaná, miiért csak három? — Én csak közhelyeket tudnék válaszolni, ilyent, hogy béke, meg harmónia a családban. Valóban nagyon fontosnak tar­tom a családi harmóniát, az összetartozást, amit egy csalá­don bélül csak a nő tűid igazán megteremteni. Lényeges kér­désnek ttartom azt iis, hogy mit tesz egy férfi a csalódért. Nem az a fontos, h!ogy miit beszél, hanem hogy mit tesz ... Kávés szokásaink A koffein hatására bekövetkező anyagcsere-változásokat ku­tatja az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet egy munkacsoportja. A tudósok vizsgálatait az teszi közérde­kűvé, hogy Magyarország a kávéfogyasztásban élen járó or­szágok közé tartozik. 1981-ben lakosonként 2,9 kilogramm pör­költ kávé levét ittuk meg. Ugyanakkor Csehszlovákiában 1,4, Lengyelországban 0,9, Romániában 0,4, az NDK-ban 2,6, a Szovjetunióban 0,3 kilogramm volt a fogyasztás. Miként a kutatások eredményeiről az intézetben az MTI munkatársának elmondották: köztudott, hogy a koffein befo­lyásolja az idegrendszer, a keringési szervek állapotát, a vese­működést, a szénhidrát és zsír anyagcseréjét. Gyakorlatilag tehát olyan szer, amely az emberi szervezetre — az egyéni ér­zékenységtől függően - jelentős hatást fejt ki. Általában gá­tolja az alváskészséget, ennek ellenére némely betegség ese­tében — a keringést javító hatása miatt - egy csésze kávé elő­segítheti az alvást. Ugyancsak kétarcú a hatása alkohollal együtt fogyasztva. Előfordulhat, hogy az italozás közben fo­gyasztott kávé veszélyesebb, mint az alkohol önmagában. Téves és nagyon súlyos következményekkel járhat az a fel- tételezés tehát, hogy az alkohol hatását kávéval ki lehet védeni. A sok kávét fogyasztó terhes nők között gyakoribb a spontán abortusz, a koraszülés és bizonyos, hogy a koffein mérsékli a magzat növekedését. Szoptató anyák tejéből kimutatható a koffein, ezért a mértéktelen kávéfogyasztás a csecsemőknél nyugtalanságot, alvászavart okozhat — állapították meg a vizsgálatok. A kutatóorvosok nem akarják megijeszteni a kávéfogyasztó­kat. Bár vannak olyan esetek, betegségek, amelyek indokolttá teszik a kávéfogyasztás eltiltását, 48 kávé bizonyára ezután is kedvelt italunk marad. Ezért figyelemre méltó a szakértők ál­lítása: a kávét káros hatásai nélkül is fogyaszthatnánk. Ért­hetetlen, hogy Magyarországon miért egyeduralkodó a kávé­főzés Olaszországból eredő módja. Más országokban az úgy­nevezett hosszú kávét másfél deci vízzel, hét és fél gramm ká­véból készítik, a kisebb csésze eszpresszókávéhoz viszont en­nél háromszorta több kávé szükséges. Á hosszú kávé egy adag­jában nyolcvan milligramm, a nálunk „honos” feketében 135 milligramm koffein van. Vagyis a hatóanyag-tartalom nem arányos a felhasznált kávé mennyiségével. Mondhatnánk azt is: az eszpresszókávé gazdaságtalanabb. Megfontolásra érde­mes az az adat is, miszerint a hosszú kávé készítésének mód­jával a koffein 90 százaléka kioldódik, míg a másik esetben csak a hatvan százaléka kerül a főzetbe. Nemcsak gazdasági, hanem élettani okok miatt is előnyö­sebb volna a hosszú kávé fogyasztása. A tömény kávéoldat ugyanis izgatja az emésztőrendszer nyálkahártyáját. Ahhoz azonban, hogy a kávéivók hazánkban választhassa­nak: milyen módon készült kávét fogyasztanak, szükség lenne azonban a Magyarországon ismeretlen egyszerű gépekre is, amelyekkel a gazdaságosabb és egészségesebb kávé készít­hető. DIGÉP- ütköző Egy francia cégtől olyan vas­úti ütközők gyártási licencét vásárolta meg a Diósgyőri Gép­gyár, melynek energiaelnyelő képessége mintegy háromszoro­sa a világon jelenleg haszná­latos vasúti ütközőkének. Alkalmazásának azért van különlegesen nagy gazdasági jelentősége, mert a teherszál­lító szerelvények összeállításá­nál, a rendezőpályaudvarok gurítóinál a vagonok váza bi­zonyos mértékben eldeformáló­dik, s a vagonokban szállított áruk is gyakorta megsérülnek a koccanások következtében. Ha­zánkban és külföldön is milliós károk keletkeznek emiatt. Szer­te a világon keresik a meg­oldást, hogy miként lehetne az ütközések nyomán fellépő ener­giát a legkisebbre mérsékelni, ezáltal a károkat csökkenteni. A MÁV már jelenleg is hasz­nál a hagyományosnál na­gyobb energiaelnyelő képessé­gű ütközőket, de ezeket drága valutáért külföldről vásárolja. A legjobb megoldást keresve bukkant rá a francia Domange Jarret cégre. Ekkor kapcsoló­dott be a tárgyalásokba a Diósgyőri Gépgyár, mely vál­lalta, hogy licencvásárlás ese­tén évente 8-12 ezer darab üt­közőt készít a MÁV számára. A következő esztendőkben a magyar vasút folyamatosan ki akarja cserélni tehervagon­parkjának ütközőit a licenc alapján készült ütközőkre, ame­lyek lelke egy speciális, Elas­tomer nevű, gyurmaszerű vegyi­anyag. Ez az ütközés után rö­vid idővel visszanyeri eredeti alakját, miközben felfogja az ütés energiáját. A licencvásárlásról szóló szer­ződést a NIKEX közvetítésével Bécsben írták alá. Eszerint a DIGÉP az idén megkezdi az új típusú vasúti ütközők gyártását a MÁV részére, egyidejűleg piackutató munkát folytat, ami­nek eredménye a vasúti ütkö­zők exportja lehet. Erdőben dolgozni, és élni 1. Tulajdonképpen térképet kel­lene mellékelni a területről, fé­lő azonban, hogy egy újságol­dalt megtöltene, kisebb mére­tűre készítve pedig nem tud­nánk méltóképpen bemutatni az erdőt, amelynek ,,gazdája" Solti Imre erdőmérnök. Négy­ezerötszáz hektárról van szó! iNapokig jártuk az erdőt. Szerencsénk volt, mert riiport- utUnk azokra a napokra esett, amikor még — vagy már - nem volt hó. De az erdő mindig, hóval, anélkül, teljes lomb ko­ron álban, rügyező állapotban és milliónyi őszi színében pom­pás látvány. iA fa., amely előttünk áll leg­alább húszméteres, és ritkaság, mert feketedió. Szép fa. Lehet tán negyvenéves is. így első lá­tásra legalábbis annak tűnik. A Gemen ai Állalmi Erdő- és Vadgazdaság szekszárdi erdé­szetének területét járjuk. Körü­löttünk fők, évtizedés, évszáza­dos korúak, és csemeték. !És itt van egy tölgy. Lehet kétszáz éves. A fémből készített természetvédelmi plakát, amely jelzi, hogy ez a Vénséges fa védett növény, „kanszegekkel" van a matuzsálem derekára szegezve, jó emibermögtaóság­ban. IA töltésen hajtunk, mert a töltés, a Duna rég.!,, újabb és még yijabb töltése fogija körül, zárja be a szekszárdi erdészét területét. Többet mint 4500 hektárt, mert az erdő nem ösz- szefüggő. Víam közötte liget — zölditalkarmánynok a vadaknak, szántó, kobolya, termelés alatt lévő és cslemetés is. És elszór­tan egy-egy erdészlak. lAz ártéri erdő elnevezés helytálló. Itt münden egyes fa, minden éVben főbb alkalommal is veszélynek, a Duna szeszé­lyének van kitéve. Okkal. A je­ges ár már ért a mocsári töl­gyek csúcsáig, és hektárszóm beretválta le a nyálra« ültetvé­nyeket, amelyek sak pénzt ígéinve szépen fejlődtek. S az­tán jön az a nagy Vizmagassá- gú zöldár, amely ellep mindent, az erdészek a területükön csak ladiiklka! tudataik közlekedni. Az erdő fáinak háromnegyed része puhafa, főleg nyár, hazai és nemesített," van még oltasz eredetű ís. Az egynegyedet ki­tevő keménylfta is jobbára tűzre való, mintsem ipari célra ... Az erdészet tájvédelmi kör­zet. Több allklalommlat volt sze­rencsénk Papp László igtazga- tóvall beszélgetni kettős, fontos országos érdekű munkájukról. Akkor, még két éve is a kettős­ségről beszéltünk: erdőművellés és vadgazdálkodás, örömmel újuk le, hogy készül egy 250 hektárnyi kultúrendiő, píhenőer- dő, még neve siindsen, de út vezet már hozzá, és idén a fo­gadó - a közönséget szolgáló — épületekét — fáiból természe­tesen — már elkészift!iík, Maradjiuolk azonban még a kétha s znosítósü endöné I. Akkor van öröm erdőművelő, és vadászó emiberek körében, ha a Vad száljta alól már kinő az erdő. Azaz, amikor a szarvas nem tud benne kárt tenni. Ad­dig védeni kell. Szigorú a vé­delem, ujjnyi vastag drótból kerítést kell a telepítés .köré húzni - sajna niimcs vállalkozó e nehéz munka elvégzésére. Keréstek már magánvállalkozót, ninasen - ki akarták adni saját brigádoknak — elég nekik a napi erdei munka. S ha azt mondjuk, hogy kilométer hosz- szúságú vadVédő kerítések hiá­nyoznak - nem túloztunk. Ami­kor a vad szája alól kinő az erdő, még fiatalosnak mond­ják. Ha éppen nem volt a csor­dának olyan kedve, hogy min­den fát körberágljon. Ha csak szlaküszoSain, akkor a rágást a fa még túliéli. Mert ez a nemes vad olyan jószág, hogy fejlő­déséihez, agancsának „építésé­hez” szüksége vain kéregre, és kiváltképpen a fáik édes-lke«erű tápláló rügyeire. Azt még a lu­cerna szénáinál is, amelyet rend­szeresen kihordanak az erdei etetőkbe, jobban szereti. így kényszerűségből — a vad- és erdőgta zdálko dós szinkron j a miatt - eltűrjük a „kártételt”. A telepítés, azaz az erdő­terület bővítése három mádon történhet. Ez Gemendben külö­nösen - téhát a szekszárdi er­dészet területén - figyelemre méltó munka. Gstak egy példa. Tavaly márciusban százhatvan hektárt elöntött a víz, harminc centiméteres volt hettdkig a je­ges víz. A jég alóli kiszaladt a víz, a páncélzat pedig össze­törte a máslfél éve ültetett cse­metéket. Az erdészethez tartozik a tolnai csemetekert. Innen kap­ják 'százezerszám aiz ültetniva- lót, tavaly 65 hektárra került nemes nyár. Olyan, amelyik gyorslain nő, jó papújfát ad, hta'SznoSffhlató fatömege magas értékű. Az aljztatot, kitermelés után most máir megnyugtató mádon a környező községek la­kossága összeszedi - „hála" az Plalj, a szén, és a bolti tűzifa ármozgásának .. . IPersze az erdő nem minden területe nő egyforma gyorsa­sággal. A nyaltaikat 25 év után már nem szabad állva hagyni, a tölgyek Viszont csak 10 éves koruk tájain fedik le a terüle­tet és csak 80-000 éves koruk­ra vágásérettek. Ifibben a környezetben dol­goznak a szekszárdi erdészet emberei. Riportunk következő részében az erdőben dolgozó munkásokról, mérnökökről A rönköt már nem lovakkal, hanem 150 lóerős traktorral „von­szolják" a feldolgozóhelyekre Nqgy teljesítményű gépek segítik az erdei munkásokat Liszkai József gépkezelői húsz éve dolgozik a terü­leten írunk. Huszonöt év után kivágják a nyárfákat PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Gottvald Károly. üm erdő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents